Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-30 / 83. szám

1910 augusztus 25 DELMAGYARORSZág 11 „ ily nagy részletességgel adott jelentéséből egy ennél sokkal fontosabb indítvány, amelyet Ba­lassa Ármin bizottsági tag tett, hosszasab­ban is indokolt, de amely fölött tényleg napi­rendre tért a bizottság, még pedig az összes színházi beléptidijak emelése tekintetében. Mi­vel ez a mindenesetre érdekes indítvány két­ségtelenül csak a főszerkesztő ur szerénysége folytán maradt ki a „Szeged és Vidéke" jelen­téséből, ez pedig nagyobb horderővel bir és a közönséget bizonyára jobban érdekli a Romeo és Júlia incidensénél, helyénvalónak tartom ezt a magam íészéről közölni. W. F. * A szabadkai színtársulat Baján. Krémer Sándor szabadkai színigazgató társulata tegnap este játszott ebben a szezonban utóljára a bajai színkörben. Ma a társulat Désre utazott, ahol másfél hónapig marad és október közepéna tel­jesen uj társulat Szabadkára megy. A szabadkai színtársulat Baján most teljes három hónapon át játszott nagy erkölcsi é6 tisztességes anyagi sikerrel. Junius negyedikén kezdette meg Krémer társulata az előadáso­kat. A közönség az első napokban egy kisé közönyösen fogadta az uj társulatot. De ami­Kor meggyőződött a publikum arról, hogy az igazgató változatos, jó műsort ad, a közönség kívánságainak mindig készséggel eleget tesz, a darabokat szépen állitja ki és a tagok ambíció­val játszanak, mind jobban és jobban beszokott a közönség a színházba és oly lelkes, meleg támogatásban részesítette, hogy az eredetileg hat hétre tervezett szezón három hónapos lett. Krémer Sándor társulata szokatlan és szép sikert ért el. Még aligha fordult elő, hogy egy szezonban egy operett tizennégyszer mehetett (Luxemburg grófja) ós mindig zsúfolt ház előtt. Más operettek, színmüvek két, három, négy telt házas előadást értek *el. * A szentesi szezón. Farkas Ferenc dr igazgató szeptember elsején kezdi meg Szente­sen három hétre}tervezett őszi szini-idényét. A társulat szervezése igen jól sikerült, szerződ­tette az igazgató Komáromi Gizi szubrett­primadonnát a győri társulattól, Wisth Sári naivát Pozsonyból, Csáder Irén hősnőt a sza­badkai társulattól, Aranyosst Bella anyaszinész­not Sopronból, Vámos Margit komikát, Nagy Sándor hősszerelmes, művezető-főrendezőt, Ré­vész Jenő lirai szerelmest a pécsi társulattól, Kertész István komikust, Barólhy József jel­lemszinésZt Szabadkáról. A régiek közül a társulatnál vannak Kerényi Adél {Nagy Imre, Faragó és Szolontai Ferike. Első este a „Kis cukros" vígjátékot mutatják be. A műsor az első héten a következő lesz: Másodikán, mérsé­kelt helyárakkal, „Kaméliás hölgy', szombaton és vasárnap „Luxemburg grófja". Színre kerülő újdonságok még: „Tájfun", „Obsitos", „Fuzsitus kisasszony", „Kuruzsló", „Masamód", „Nick Car­ter", „Csákó és kalap", „Trenk báró", „Mu­zsikus leány". * A vásárhelyi szinház. Hódmezővásár­helyről jelentik: Ez a hét a bucsuzások és a bemutatkozások hete lesz, azonkívül a szinre­kerülő sók jó darab révén is érdekesnek Ígér­kezik. így például a „Csákó és kalap" nagysi" kerü bohózatban fognak bemutatkozni Helta Jenő, az uj komikus és Cseh Ferenc, az uj te­norista, valamint Ladiszlay József, akit már is­mer a közönség. Kristóf Irénke, az uj társai, gási színésznő kedden lép föl először a „Sötét pont"-ban és ugyanakkor búcsúzik Leövey Leó a kitűnő komikus. A szinház teljes heti mű­sora egyébként ez: Hétfőn „Obsitos". Kedden ^Sötét pont". Szerdán ,Kis cukros". Csütör­tökön „Cornevillei harangok". Pénteken „Bőr­egér". Szombaton „Csákó és kalap." * Színházi hetilap. Szombaton jelent meg » Színházi TJjság cimü uj hetilap első száma. A változatos tartalmú, ízléses kiállítású heti­lapot Lugosi Dömötör dr szerkeszti. KÖZIGAZGATÁS A köztisztasági vállalat. - A pörnyertes vállalkozó. ­Szeged város tanácsának állandó összeütkö­zése van a köztisztasági vállalkozóval. A város terjedelme igen nagy, a köztisztaság ellenben gyenge lábon áll s a rendőrkapitányság előter­jesztésére a tanács rendre bírságolja a köz­tisztasági vállalkozót. Konstatálni kell s konstatálta több ízben a város tanácsa is, hogy az a hetvenezer korona, amit a város a köztisztasági vállalkozónak évenként fizet, oly elenyészően csekély ösz­szeg, hogy abból ennek a nagy városnak a köztisztaságát nem lehet megfelelő nivón tar­tani. Legutóbb Balogh Károly pénzügyi tanácsos fejtegette a tanácsülésében, hogy Szeged város köztisztaságát évi kétszázhetvenezer korona minimális összeggel lehetne biztosítani, vagyis tizedrészével annak a kétmillió hétszázezer koronának, amit Budapest főváros évenként köztisztaságra fordit. A tanács tehát maga is pártján van a köz­tisztasági vállalkozónak s bár sir érte a szive, azért bírságolja, mert a szerződés erre jogot ad neki. Most aztán nagy igazságot szolgáltatott a bíróság Rosenfeld Izidor szegedi köztisztasági vállalkozónak. A hatóság kötelezni akarta Ro­senfeld Izidort, hogy a makadámmal burkolt utcákat is tartozik tisztán tartani és locsolni. A vállalkozó ez ellen tiltakozott és nem törő­dött a makadámozott utcákkal. A város ta­nácsa az utkaparókkal gondoztatta a maka­dám-utakat, de a vállalkozó terhére s ezeket az összegeket a vállalkozó járandóságaiból le­vonta. Rosenfeld Izidor erre bepörölte Szeged váro­sát. Egy rendes pört indított a város ellen ezerkétszáznegyven korona és ötrendbeli som­más pört, összesen háromezernégyszázegy ko­rona erejéig a szegedi törvényszéknél. A tör­vényszék igazat adott Rosenfeld Izidor köztiszta­sági vállalkozónak s a várost elmarasztalta a pörbehozott összegekben. Megítéltek a vállal­kozónak ezenkívül kétszázhúsz korona perkölt­séget és a folyó évben a járandóságából vissza­tartott négyszáznyolcvanhárom korona kifi­zetését. A városi tiszti ügyészség, — mely természe­tesen egyáltalán nem oka, hogy a város pör­vesztes lett, — közben kiegyezett a köztiszta­sági vállalkozó ügyvédjével s a tanácsnál ja­vaslatba hozta egyelőre a háromezernégyszáz­egy korona kiutalását. Az ezerkétszáznegyven korona kifizetését illetőleg további tárgyalások folynak. A város tanácsa kedden rendkívüli ülésben foglalkozik ezzel a kérdéssel és kiutalja Rosen­feld Izidor visszatartott járandóságait. x A szegedi uj kórház. A szegedvárosi uj egyetemi kórház, mely ötszáz ágyra lesz be­rendezve, folyton foglalkoztatja a hatóságot. A kórház a Gedóval átellenes területen, a kör­töltés mellett fog fölépülni. Ez a terület ma­gánosoké s mivel a tulajdonosok nagy árat kérnek érte, a város kisajátítás utján kény­telen azt megszerezni. A belügyminiszter ma érkezett leiratával a kisajátításra a jogot meg­adta a városnak. A polgármester ennélfogva ma átiratot intézett a tanácshoz, hogy a kisa­játítási eljárást sürgősen tegye folyamatba, mert a kórház építését még az idén meg kell kezdeni. A tanács megbízásából Szabó Kálmán főkertész és Stahl József városi építőmester ma helyszíni szemlét tartottak a területen s megkezdték annak fölbecslését. x A Kossuth Lajos-sugárnt rendezése. A mérnökség elkészülvén a Kosjuth Lajos-sugárut­nak a kis- és nagykörút között levő szakaszá­nak rendezésére, arra a tanács első ügyosztály­ban ma tartották meg az árlejtést. Négyen pályáztak a vállalatra: Ungár Benő korláti bazaltkővel 128.574, a kissebesi gránit kőbánya­részvénytársaság alsórákosi bazalttal 122.695, Rippner Fülöp alsórákosi bazaltkővel 127.961 és a badacsonyi bazaltbánya részvénytársaság ba­dacsonyi bazaltkővel 123.896 korona kiviteli árért. Az árlejtező-bizottság kedden délelőtt dönt a vállalat ügyében. Az árlejtés a városra az eddigi árakhoz képest nagyon kedvező, már csak azért is, mert erre a munkára a hatóság mintegy kétszáztizenkétezer koronát irány­zott elő. x Rongálják a körtöltést. A szegedi kör­töltés rongálásáról ismételten érkeztek hirek. Tegnap a polgármester személyesen győződött meg arról, hogy a körtöltés falazatának felső pereme, az úgynevezett hullámverő erősen meg van rongálva. Ezért a polgármester fölhívta ma a mérnökséget, hogy jelentse be a körtöl­tési őr nevét, akinek fizetéséből fegyelmi uton bírságot fog levonni. x A csatornák tisztogatása. Szalay József dr főkapitány-helyettes aként rendelkezett, hogy a városban a csatornákat csak reggel hat óráig szabad tisztogatni. A mérnökség tanácsi beavatkozást kért, mert reggel hat óráig nem lehet a csatornák tisztogatásával végezni. A tanács azouban a főkapitánynak adott igazat s a koleraveszedelemre való tekintetből el­rendelte, hogy a csatornák éjjel tisztoga­tandók. x A kertek rongálói. Szabó Kálmán sze­gedvárosi főkertész bejelentette a tanácsnak, hogy a városi kertek és parkok virágjelző por­cellántáblácskáit ellopkodják és megrongálják. Három darab ilyen porcellántáblát a minap a főposta levélgyűjtő-szekrényében találtak meg. A tanács intézkedett, hogy a kertekben és a parkokban kettőzzék meg az őrséget. x A városok állami segélye. Hauke Imre zombori polgármester indítványt terjesztett a törvényhatósági városok polgármestereinek Temesvárott tartandó kongresszusa elé, hogy a városok részére kiutalt nyolc millió korona államsegély ne négy óv alatt, hanem egyszerre fizettessék ki a városoknak. x Városrendezési ügyek. A Deák Fe­renc-utca aszfaltozása révén ötvenhatezer da­rab kő szabadult fel. Ezt a kőanyagot másho^ fogják felhasználni. — A kövezési program ala­posabb átgondolását szorgalmazza Lázár György dr polgármester. A Sándor-utca kövezete ugyanis kifogástalan, mig ennek fő keresztvonala, a Fodor-utca, abszolút rossz kövezettel bir. A munkaprogram tehát okszerűbben osztandó meg. A Sándor-utca csatornázását különben de­putáció kérte a polgármestertől. Elsőrendű KERÉKPÁROS gyArtmányu és VARRÓGÉPEK az Alföldön a legolcsóbb bevásárlási forrás, kedvező részletfizetések mellett is kaphatók Szilvássy Jenénél Szeged, Jókai-utca 6. sz. (dr Regdon-ház). Kerékpár- és varrógép-alkatrészek nagy válasz­tékban. B Szakszerű javitó-műhely! Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. Serfőzde Részvénytársaság Temesvár, az ország egyik legelőkelőbb sörgyára. Gyárt: Ászok, udvari, márciusi, dupEa márciusi, korona, bajor, szent Erzsébet és más­fajta sörökéi kiváló minőségben, s A sörök rendkívül jóiziiek, zamatosak és ezért több kitüntetést is nyertek

Next

/
Thumbnails
Contents