Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-30 / 83. szám

1910 augusztus 25 DELMAGYARORSZág 393 „ esetlen áldozata. A mai napon különben ismét nagy riadalmat okozott Szegeden egy gyanús haláleset. Itt is kiderült hamarosan, hogy nem koleramegbetegedés történt. A kolerajárványra való tekintettel Szeged város tanácsa mai rendkívüli közgyűlésén megfigyelő kolerabarakk építését rendelte él. Tudósításunk a következő: Tóth Ferencné, a koleragyanus tünetekben meghalt asszony holttestét vasárnap délután boncolták föl a törvényszéki. orvosok. A bon­colást Balassa Péter dr és Gyuritza Sándor d'r végezték, akik megállapították, hogy az asszony halálát méreg okozta s igy a kolera •eset ki van zárva. A belekben azonban nem .^rzénmérget, hanem foszfort találtak. Az asz" szony valószínűleg tejben vette be a mérget. A temeti» halottasházában végzett boncolás után a törvényszéki orvosok hullarészeket küldtek föl a budapesti országos bírósági vegyészhez, aki hivatalosan fogja megállapítani, hogy van-e a hullában és milyen természetű méreg. A bulla belső részét bakteriológiai vizsgálat céljából fölküldték Felletár Emil országos ve­gyészhez, a rendőrség pedig megindította a nyo­mozást annak megállapítására, hogy az asszony öngyilkossági szándékból vette-e magához a mérget, vagy bűntény történt, A vizsgálat során aztán szinte kétséget kizáróan kide­rült, hogy az asszony kéthónapos méhmag­zatát akarta elpusztítani a méreggel. Akadt ugyanis egy tanú, akinek Tóthné épen a halála előtti napokban mondta, hogy gyufaméreggel fogja elhajtani a magzatot. A rendőrség most azt kutatja, hogy az asz" szonynak a magzatelhajtásban volt-e bűntársa, Felletár Emil két nap alatt készül el a bak­teriológiai vizsgálattal s igy szerdán már pub­likálni fogják a vizsálat eredményét. A helyettes-főkapitány a boncolás eredmé­nyéről ezt a hivatalos kommünikét adta ki : . Tóth Ferencné született Fenyvesi Erzsébet­Zákány-utca 12-ik szám alatti lakos hulláját, aki koleragyanus tünetek miatt rendőrorvosi­lag boncolva .lett, a, .vasárnapi napon Balassa Péter dr és Gyuritza Sándor dr .törvényszéki orvosok boncolták föl, akik azt állapították meg, hogy nem annyira arzén-, mint inkább foszformérgezés van, amelyet a terhesség má­sodik hónapjában levő nő valószínűleg magzat­elhajtás céljából vett be. A nyomozat folyamat­ban van, Szalay József dr helyettes-főkapitány a.Zá­ismeretlenek", ugy a szónak, mint a foga­lomnak csak épen Nietzsche a kreálója !) mellett is egy kis jóhiszemüsgg és becsületes ellenszenv. A vaskalapos tudós ellenszenve a finom, fényes és tiszta eszközökkel dol­gozó modern szellemmel szemben, a szisz­témába bonyolult és bolondult szkolasztikus ellenszerrve a szisztéma lehetetlenségén és mely hazugságán diadalmaskodó ,és .kacagó aforisztikus gondolkodóval szemben, végre a formátlan, a művészietlen, a rossz stílusban író embernek az idegessége és irigysége a könnyed finom stilista iránt. Ez utóbbi kü­lönösen. Az egy Schopenhauert kivéve az eddigi német filozófusoknak rettenetes és csak tanároknak érthető stílusuk volt. És ebből az az előítélet támadt, hogy a jó filo­zófusnak agybénitóan érthetetlennek kell lennie, nem szabad egy természetes mondat­szerkezetet használnia, de elsősorban óva­kodnia kell minden lendülettől, színtől, in­dividuális melegségtől és egyebektől, amik a stilus szárazságán és emészhetetlenségén ronthatnának. Nietzsche mindezeket a bűnöket elkövette és ezért rákenték a „poétát" és beskatulyáz­ták mint filozófust a beskatulyázhatatlanok közé. Oda is csak nagy pápaszemes kérdő­jellel. Ezt az álláspontot foglalja el ma, 1910-ben, tíz évvel a mester halála után, a hivatalos kritika vele szemben. Nem veszik komolyan, nem tartják „egész" filozófusnak, mert nem hasonlít sem Kant­hoz, sem Schopenhauerhoz, sem Spencerhez. Fantasztikus. Fantasztikusnak itélik szigorú kritikájú egyetemi tanárok, akik Kant ka­kány-utca tizenkettedik számú házat, ahol a gyanús haláleset történt, a törvényszéki orvos­szakértők véleménye alapján vasárnap este a rendőri zár alól föloldotta. A már gyanús halálesetet az alábbi rendőr­ségi jelentés világit ja meg: Hacskó Lajos ötvenötéves napszámos az éj folyamán hirtelen elhunyt Brüsszeli^körut 3. szám alatti lakásán. A házbelieknek gyanúsnak tünt föl, hogv reggel a szokott időben nem jött ki a szobából, a sarkon álló rendőrnek szóltak, aki már halva találta Hacskót. A hely­színen megjelent Baneth Samu dr kerületi or­vos szerint valószínűleg alkoholmérgezés forog fönn. Holttestét fölboncolják. A kolerajárvány miatt Szeged város törvény­hatósági bizottsága pénteki közgyűlésében el­határozta, hogy az ujszegedi kolerabarakk mellé megfigyelő-helyiséget építtet, melyben az eset­leges kolerajárvány idején a koleragyanus be­tegeket fogják megfigyelni. Ma már meg is tartották az árlejtést a megfigyelő barakk épí­tésére. Bartos Mór 22,000, Ligeti Béla 22,460, Kovács Ferenc 22,900, Pick és Tóbiás 23,000, Begdon Sándor 22,200, Ottovay és Winkler 21,500 koronás ajánlatot tett. A város tanácsa délután öt órakor Lázár György dr polgármes­ter elnöklésével rendkívüli ülést tartott és a megfigyelő barakk építésével az Ottovay és Winkler céget bizta meg, mely legolcsóbban építi föl a megfigyelő-telepet. A tanács köte­lezte a müépitő-céget, hogy a barakk építését rögtön kezdje meg és huszonnyolc nap alatt fejezze be. A barakk kőből épül és állandó lesz. I. Miklós Montenegró királya. — A Fekete-hegyek országának ünnepe. — (Saját tudósítónktól.) Ünnepe van a Fe­kete-hegyek országának. Nikita fejedelemből Miklós király lett. A cettinjei szkupstina tegnap tartott ülésében fogadta el a javas­latot, amely Montenegrót királyságra emeli. A jubileumi ünnepségek már tegnap meg­kezdődtek. Tegnap volt ugyanis félszázados évfordulója annak, hogy Nikíta Montenegró fejedelmi székébe ült. A félszázados évfor­duló előestéjén dörögtek az ágyuk, kongot­tak a harangok, katonazenekarok járták be az utcákat és kivilágítottak minden házban. Mialatt a fejedelem diszlakomát adott a szerb trónörökös tiszteletére, a lelkes nép fáklyás­menetben vonult végig a városon. tegórikus imperativusát, szabad akaratát és Ding an sich-jét, akik Schopenhauer Wille­jét és megváltási misztikáját, akik Spencer altruizmusát és „egoizmus és altruizmus összeegyeztetését" még egész komolyan tud­ják venni. Nietzsche a materialisták iskolájából ke­rült ki és minden izével és gondolatával természettudományi alapon áll. Az első filozófus, aki a metafizikát végleg legyőzte. „Menschliches, Allzumenschlichesben" ezt a definíciót adja róla: A metafizika az a tu­domány, amely az ember tévedéseivel fog­lalkozik, de ugy, mintha azok igazságok volnának. A művészetben,a szépségben busás kárpótlást lát a metafizika sovány örömeiért. „Metafizikus világfelfogás helyett esztéti­kusát." Talán ez a lényege az egész bölcse­ségnek. A tisztán művészlelkű ember rajon­gása a szép iránt, amelyben az élet legma­gasabb értékét, legintenzívebb igenlését látja, A művészetet akarná némelykor főelvnek és utolsó célnak fölállítani. A művészetben van az öröm, a teremtés — és megváltás. „A Vallás, az Erkölcs, a Filozófia deka­dens irányzatok; — a Művészet mint ellen­irányzat," (Wille zur Macht.) És ez nem hedonizmus! Itt az erő, az egészség, a mámoros élni, teremteni és hódítani akarás szólal meg. De itt már a dionysosi Nietzschéről kel­lene beszélnem, a „Zarathustra" és a „Dio­nysos-dithyrambusok" dalnokáról, holott csu­pán a gondolkodóról akartam szólni. Gon­dolkodás és eksztázis sajátságos és soha nem Tegnap hajnalban muzsikaszó ébresztette föl a lakosságot. Mindenki sietett a palotá­hoz. Nikíta fejedelem az üdvözlő-küldöttsé­geket fogadta. Délelőtt tiz órakor fölavatták az uj konakot, ahol az uralkodó már mint király fog lakni. Közvetlenül utána a tiszti­kar járult a fejedelem elé és átadta a had­sereg ajándékát, egy gyönyörű kardot. A tisztelgés után volt annak a kórháznak alapkőavató-ünnepe, amelyet Helena' olasz királyné, Nikita fejedelem leánya alapit aty­jának jubileumára. Az ünnepen megjelent az egész fejedelmi család, az olasz királyi pár, Péter Nikolajevits nagyherceg, Battenberg herceg nejével, Helena szerb hercegnő és az egész udvar. Ma érkezett a cár képviseletében Nikola­jevits nagyherceg és mint a görög király képviselője, Konstantin herceg, akit hajóraj kisér Antivariba, A koronázási ünnepségről szóló részletes távirataink a következők : Cettinje, augusztus 29. Sándor szerb trónörökös délután két órakor ideérkezett. A palota előtt a fejedélem, az olasz király, Milena hercegnő, Mirkó és Péter hercegek, Battenberg herceg, valamint Xénia hercegnő fogadták. Az üdvözlés igen szívélyes volt, A szerb trónörökös, akit a lakosság nagy ovációkban részesített, a palotával szemben lévő, részére berendezett épületben szállt meg. Sándor szerb trónörökös tiszteletére dísz­ebéd volt. Cettinje, augusztus 29. Konstantin görög herceg nejével e hó har­mincadikán a görög hajórajjal Antivariba érke­zik, hogy onnan a montenegrói fejedelem üdvöz • lésére Cettinjébe menjenek. Pétervár, augusztus 29. Nikolaj Nikolajevits nagyherceg Anasztázia Nikolajevna nagyhercegné és leánya, Leuchten­berg Heléna hercegnő és Parensoff tábornok ma este Cettinjébe utaztak. Pétervár, augusztus 29. Miklós cár Miklós montenegrói fejedelmet az orosz hadseregben tábornagygyá nevezte ki, Baniló trónörököst vezérőrnagygyá, Mirko her­ceget főhadnagygyá és Péter herceget had­nagygyá léptette elő a cár. Odessza, augusztus 29, A tizenötödik orosz vadászezred, melynek Miklós montenegrói fejedelem a - tutajidonosa, a látott módon összeforrnak nála — anélkül, hogy egyik a másikat csorbítaná — és ad­ják azt a naphoz hasonló ezerszínű és mégis fehérfényü lángot, amelynek sugarai világí­tanak is, csengenek is egyszerre, Zarathustra leszállott a gondolat utolsó mélységeibe és fölemelkedett az érzés és lángolás utolsó csúcsáig és mindig ő volt, ugyanaz a hatalmas egy. Egészében kell fölfogni minden jegével és napsütésével együtt. Hogy a céhbeli filozófusok ehez nem értenek, az oly lényegtelen! Milyen rideg, elégtelen, szegényes ez a szó, hogy: filozófus, ha Nietzschére akarjuk alkalmazni. És a szüklelküek azt hiszik, hogy még ezt sem tölti ki! A tömeg és különösen az a bizonyos „müveit tömeg" maradjon csak távol tőle. Most, hogy halálának évfordulója tized­szer jött meg, még mindig nagy csend van körülötte — és azt hiszem, lesz is még jó sokáig. És igy van helyesen. Ez a hevenyé­szett írás nem akar világért sem „tobor­zani". Sőt talán még riasztani is akar. Mert azok a kevesek, akik Nietzsche körül gyü­lekeznek, félek, hogy még mindig nem elég kevesek. Sok idegen, hívatlan tolakodott közéjük. Ez az irás szól azoknak a legkevesebbek­nek, akik augusztus huszonötödikét őszin­tén ünnepnek érezték, akik hálával, áhíta­tos ámulással és szeretettel gondoltak vissza arra a csodás nagy halandóra, aki, mint alig más valaki, éreztette velünk azt, amint régente „istennek" szoktunk nevezni

Next

/
Thumbnails
Contents