Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-28 / 82. szám

1910 augusztus 2S DEL MAGYARORSZÁG nyeket is engedélyezett, melyek közül a lé­nyegesebbek a következők: parasztkalapok filcből, gallérok, kézelők, ingelők, jutaszövetek, melyekre nézve a vámpótlék hatvan százaléka husz százalékra lett leszállítva. Továbbá cellu­loid-gyöngyök, természetes ásványvizek, me­lyek korábbi 2.4 lei vámja 0.10 lei-re szállítta­tott le, nyers gránit és bazaltkövek, égetett tégla, mezőgazdasági gépek, folyékony szénsav és borkősav részesültek vámkedvezményekben. Ezzel szemben a monarchia évről-évre emel­kedő mennyiségben engedélyezte Romániának állatok leölt állapotban való behozatalát és pedig szarvasmarhát az első évben tízezer, a második évben tizenkétezer, a harmadik évben tizenötezer, a negyedik évben húszezer, az ötödik évben huszonháromezer, a hatodik év­ben huszonötezer, a hetedik-kilencedik évben harmincötezer darabot. Sertésekből az első évben ötvenezer, a második évben hatvanezer, a harmadik évben hetvenezer, a negyedik-ha­todik évben kilencvenezer, a hetedik-kilence­dik évben évenkint százhúszezer darabot. Ju­hot mindenik évben százezer-százezer darabot lehet behozni. (—) Az élelmiszer-hamisítások meggátlása végett — mint a Délmagyarország már meg­írta — a földmivelésügyi kormány a mezőgaz­dasági termékek és egyéb élelmiszerek hami­sításának meggátlásáról szóló 1895. évi XLVI. törvénycikk sürgős revízióját határozta el. A földmivelésügyi kormány leiratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, a kereskedelmi érdektestületekhez és gazdasági .egyesületek­hez és fölhívja őket, hogy javaslataikat minden aprólékos kérdésre kiterjesztve, terjeszszék a miniszter elé. A javaslatok az áttekinthetőség és a lényegesebb kérdések megvitathatása szempontjából kérdőpontok alapján készíten­dők. E pontok egyik legfontosabbikja, hogy szükséges-e a mezőgazdasági termelésből szár­mazó egyéb élelmiszerek (italok) és cikkeknek a törvény hatálya alá való helyezése és ha igen­melyek azok? A másik megoldandó kérdés a vegyvizsgáló­állomások szereplése. Miután a hamisítási ki­nágások túlnyomó részben olyan természetűek, hogy a büntető hatóságok szakértő hivatalok közreműködésére vannak utalva, a törvény sikeres végrehajtása jórészben ezeknek a szak­értő hivataloknak munkájától függ. A vegy­vizsgáló-állomások elégtelensége egyik főbaja volt eddig a törvény szigorú végrehajtásának. A törvény revíziójának előkészítő munkálatai­ban most az is megvitatás alá kerül, hogy állami vagy törvényhatósági vegyvizsgáló-állo­mások állittassanak-e föl és megengedhető-e a magánlaboratóriumoknak a vizsgálatban való részvétele ? Az is egyik fontos kérdése a revizió előké­szítésének, hogy milyen módon lehet legcélra­vezetőbben megszervezni a termények, termé­kek és élelmicikkek forgalmának ellenőrzését s kik bízhatók meg ezzel a föladattal. Ezeken kívül részletes javaslatot kér a miniszter a tehenészeteknek és a tehénistállóknak, fejős­tehenek egészségi állapotának rendszeres ellen­őrzéséről, valamint arról is, hogy miként lehet az abraktakarmányok, erdőtakarmányok, főként korpa és műtrágya hamisítását hatékonyabban ellenőrizni? A miniszter a lehetőséghez képest módot kiván adni a fogyasztóknak, hogy a hamisítók üldözésében maga is közremüködhessék. A jó­hiszemű eladónak is módjában lesz, hogy a kö­teles gondosság mellett föl nem ismerhető ha­misításokért a felelősséget a hamisítóra áthárít­hassa, úgyszintén a termelőnek ós a gyárosnak, hogy a továbbárusitást ellenőrizhesse. (—) A szegedi vágóhíd vasútja. A szegedi közvágóhidnak a rendező-pályaudvar­ral vasúttal való összekötése főérdeke a vágóhídnak és az azzal kapcsolatos vásár­pénztárnak. Mivel a földmivelésügyi minisz­ternek a városok köztáplálkozási érdekeinek segélyezésére három milliója van, Lázár György dr polgármester átiratban arra hivta föl ma a város tanácsát, hogy sürgős fölirat­ban kérjen a minisztertől kilencvenezer ko­ronát közélelmezési segélyképen a vasút céljaira. Ha ennyit nem adna a miniszter, akkor kisebb összegű hozzájárulás kiutalását kéri a polgármester. (—) A párolt zsír. Lázár György dr polgár­mesterhez panasz érkezett, hogy a vágóhídi szabadszékben elárusitásra kerülő párolt zsírt sokan előre lefoglalják s hogy abból a szegény embereknek, akiknek az voltaképen szánva van, alig jut valami. A polgármester ma délelőtt a panasz alaposságáról a vágóhídi telepen szemé­lyesen győződvén meg, nyomban rendeletet adott ki, hogy három kilogrammnál több hust vagy zsirt nem szabad eladni senkinek. így majd a szegény emberek is vehetnek olcsó hust. (—) Szegedi találmány a teksztiliparban. Ambrózy Tivadar, a magyar kender- és lenipar részvénytársaság szegedi fonógyárának üzem­vezetője, több évtizedes gyakorlat ós kísérle­tezés után olyan találmánynyal lépett a világ elé, hogy a szakkörök figyelmét mindenfelől magára irányította. Ambrózy Tivadar találmá­nya szerint a fonalat szövési célokra és a zsineggyártáshoz előfonó- és finomító-gép nélkül állítják elő s igy a fonál negyven százalékkal olcsóbb lesz. A gépek száma tehát a gyárak­ban fogyni fog, a gyárépületek kisebbek lesz­nek, nem lesz szükség annyi hajtóerőre, mint eddig. Az uj rendszerű gépet a föltaláló rajzai és utmutatása szerint egy, a teksztilszakmá­ban legelőkelőbb angol gépgyárban fogják elő­állítani. A találmány most van szabadalom alatt. Ambrózy Tivadar naponta százával kapja külföldi gyárosoktól az érdeklődő leveleket. A találmányt a külföld már ismeri s arról a ha­zai szakkörök csak most vesznek tudomást. (—) Tömörülnek a homoki szőlősgazdák. Szeptember 24., 25. és 26. napján országos kongresszusra gyűlnek össze Szegeden az or­szág homoki szőlősgazdái. Ezen a kongresszuson, amelylyel kapcsolatban országos borkiállí­tást is rendez a Szegedi Gazdasági Egyesület, meg fogják alakítani a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületét. Az egyesület, amelyre nagy szüksége van a homoki szőlőtermelésnek, régóta érzett bajok orvoslását tűzte ki céljául. Mindenekelőtt igyekezni fog megoldani azt a kérdést, miképen lehet olcsó agrárkölcsönök nyújtásával segíteni a homoki szőlősgazdákon! de ezen a legfontosabb kérdésen kivül az álta­lános bajokon is segíteni fog. A szőlőbetegségek ellen védekező anyagot fog beszerezni tagjai részére, rendezni fogja a szaktanitás kérdését és közvetíteni fogja a bor értékesítését is. Ezek a főcélok, melyek mellett más, nem kevésbé fontos kérdések is helyet találnak. Mindezekből kitűnik tehát, hogy elsőrangú gazdasági érdek ennek az egyesületnek a megalakítása és kon­statálnunk is kell, hogy Magyarország homoki szőlősgazdái meg is értik a kérdés fontosságát és máris tömegesen sietnek az egyesület zász­laja alá. (—) A Délmagyarországi teksztilipar, Auspitz Vilmos és társai részvénytársaság (Lúgos) 1909-iki első üzletévében egy millió korona alaptőke mellett 464,376 korona gyár­tási jövedelmet ért el, amivel szemben az üzemi és egyéb költségek 467.861 koronára rúgtak, ugy, hogy a veszteség 3485 korona. (—) A szőlő- és gyümölcs-termés a Dél­vidéken. Arad: A szőlőtermésbe vetett vér­mes reményünk mindig hanyatlik. A szőlőter­més napról-napra apad, a peronoszpora-járvány idei termésünket kevés kivétel nélkül tönkre­tette, ugy, hogy még fél termésünk is alig lesz. Igyekeznek az ó-borokat összevásárolni, mert az idén a bortermés kevésbé jóminőségü lesz. Ajánlatos a borvevőközönségnek mentül előbb biztosítani készletét a bevásárlással, mivel az idei szüretre általában országszerte nincs mit számítani. Baja: Az óriási hőség behatása alatt a kilá­tások határozottan rosszabbodtak. Bácsalmáson alig lesz a rendes középtermés 25—30 százalók, Baján tán csak 15 százalék, Nádudvaron 10 szá­zalék, Jánoshalmán 20—25 százalók, mig Csá­voly, Lükösd, Csanád, Vaskút, Hajós és még egy csomó községben a helyi fogyasztást nem fogják az idei termésből fedezhetni. Ó-borokért 36—48 K-t fizetnek minőség szeriht. Uj áruban még nem történtek mérvadó kötések. Pankota: Az időjárás a szőlő fejlődésére nagyon kedvező és a csekély mértékben föllé­pett peronoszporát már teljesen megszüntette. A szőlőmunkák most úgyszólván mind be van­nak fejezve. A borüzlet rendkívül élénk, any­nyira, hogy ugy 1908., mint 1909. évi bo • csak nagyon csekély mennyiségben és tartott áron kaphatók. Az uj-bor iránt idáig nem tapasztalt érdeklődés mutat •> naponta néhány tétel kerül eladásra 32 K <>v A termelők legnagyobbrósze ma már többa; . Szeged: Szeged határában a borterm ; i ­látások változatlanul rosszak; katasztrális m dankint 2—3 hektó alig várható; a minős*-.;:* nézve még nem nyilatkozhatom határozottan, mivel az a szeptemberi időjárástól függ. Alm;l­ból középtermésre számithatunk, őszibarack é^ magvaváló szilva bőven van. Temeskutas : A meleg időjárás a szőlő éré­sét igen kedvezően befolyásolja. Az oportó már piacképes, egy hét múlva pedig a chasselas is az lesz. Az oportó ára 28 K. A borüzletben egy kis szünet állott be, a készlet erősen megfo­gyott. A fehér bor ára 34—36 K, siller és othello elfogyott. Temeskubin : Szőlőinkben a peronoszpora­pusztitás még nem ért véget, mivel folytonos, apró esőzések és borús, utána meleg napok járnak. A szőlő már kezd érni, de még alig van a piacon. A később érő szőlők még mindig fogynak, illetve leszáradnak. Baracktermésünk az idén nincs. (—) A III. osztályú egyenesadók. A pénz­ügyigazgatóság értesítette Szeged város ható­ságát, hogy a III. osztályú egyenesadók ki­vetési munkáját szeptember ötödikén kezdi meg. A pénzügyigazgatóság két bizalmi férfiú kiküldését ós megfelelő helyiség átengedését kéri. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. B. nyugalmazott főhadnagy, Szeged. A volt főhadnagyot Bohár Bélának hivják. Felelős szerkesztő: Róna Lajos. Lapkiadó-tulajdonos : Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat részvénytársaság. Nyomatott Szegeden a Délmagyarország hírlap­és nyomdavállalat részvénytársaság köríorgőgépőn. NY1LTTÉR. E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Minthogy Szegedről való távozásom alkalmából az idő rövidsége miatt nem búcsúzhatom el minden egyes jóisme rősömtől és barátomtól, ezúton mon­dok köszönetet mindazoknak, akik kö­zel egy évtizeden átváló itt tartózkodá­som ideje alatt barátságukkal és rokon­szenvükkel kitüntettek. Szegeden, 1910. évi augusztus hó 26-án. Ternovszky Alajos, királyi tanácsos, pénzügyigazgató. KIVÁLOM 7EGYÍGSSZEIETEÜ err -r •--aatTOCTiági: Főraktár Szegeden a Szegedi Délvidéki Általános Fogyasztási Szövetkezetnél. < — 1

Next

/
Thumbnails
Contents