Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-24 / 78. szám

1910 augusztus 23 DÉL-MAGYARORSZÁG 307 brittania számára nem volna nagyobb öröm, mintha lehetséges volna ilyértelmü megálla­podásra jutni. UJ államcsíny Szerbiában? Belgrád, augusztus 23. A „Pravda" hire, hogy a szkupstinát szep­temberre összehívják, valótlan. Minden hir, mely szerint Szerbiában államcsínyt készítenek elő, teljesen légből kapott. Hz u] repillöverseny. (Saját tudósítónktól.) Alig mult el egy eszten­deje, hogy az első emberalkotta madár szét­terjesztette nagy vászonszárnyait és a diadal­mas ember hatalmába vette az eddig még egyetlen behódolatlan teriiletet: a levegőt­Sokan hullottak el a nagyszerű csatában, a tudomány áldozatai, de minden kivívott diadal­hoz a hősök testén keresztül vezet az ut. Ami­kor megnyílott előttünk egy ismeretlen világ rejtelme, az emberiség diadalmas ujjongásba tört ki és mint az aranymezőkre, rávetették magukat a kinesszomjasok, a levegő harcos ka­tonáinak száma egyre szaporodik. A párisi „Matin" példája forrongást idézett elő és az aviatika szolgálatába ezreket aján­lottak föl, hogy mind közelebb vigyék a diadal­hoz. Mert Montecuccoli hármas pénzelve ép ugy áll az aviatikára, mint mindenre egyálta­lában. Nem szabad sanda szemmel nézni, hogy mióta magas dijakat tűztek ki, hatalmas lendü­lettel fejlődik a repülés, mert már túlestünk azon a fölfogáson, mely még hinni tudott az altruizmusban. A pénz mindenkor rugója volt az emberi életnek, azzal a különbséggel, hogy most talán nyíltabb és őszintébb a harc utána. A párisi Le Journal a jövő évben rende­zendő nagy repülöversenyre kétszázezer fran­kot tűzött ki, a milanói Corriere clella Sera ötvenezer frankkal díjazott turarepülést tervez Olaszországon keresztül. A Le Journal föltételei már olyan körülmé­nyeket szabnak meg, amelyeknek sikeres keresz­tülvitele föltétlenül a repülési technika teljes fejlettségének megközelítését jelenti. Az avia­tikusoknak Párison át Berlinbe, Brüsszelbe, onnan Londonba és vissza Párisba kell repül, niök. Beutazzák tehát az egész Nyugat-Euró­pát a levegőben és ezzel elérik a repülés terén a legnagyobb rekordot. A verseny ren­dezéséhez a legnagyobb készültséggel fognak hozzá és a francia, német, belga és angol aero­klubok szorgoskodnak azon, hogy a siker el ne maradjon. A „Corriere della Sera" helytelen megszorí­tással tűzte ki az ötvenezer frankos dijat5 amennyiben azáltal, hogy kizárólag olasz avia­tikusok versenyezhetnek, elvette annak nem­zetközi jellegét. A Michelin-díjért is erős küzdelem folyik. Az Angliából Párisba hazatérő Morimant, aki a Páris—London utat tette meg, most pályázik a Michelin százezer frankos dijáért. A dijat az nyeri meg, aki utassal a Seine-départementból az 1465 méter magassáígban levő Puy de Döme csillagvizsgálójához repül. Páristól a Clermond­Ferard, melynek közvetlen közelében van az observatoire, 351 kilométernyire esik. A ver­senyben résztvesz Paulhan és Henri Farman. Az aviatika mind nagyobb jelentőségét iga. zolja az is, hogy a párisi egyetemen tanszéket állítottak föl, amelyen a repülőgép technikájá­nak minden ágával a legbehatóbban foglalkoz­nak. A szemléltető tanitás érdekében fölhasz­nálják a kinematográfot és igy mozgóképek se­gítségével mutatják be a gépek működését. Ez az uj magyarázó eszköz igen jól bevált, ugy, hogy már Angliában is fölállítanak aviatikai kí­sérleti állomást, amelynél szintén mozgófényké­pek segítségével tanítanak. Pusztiíó tűzvész Amerikában. — Száz ember halála. — (Saját tudósítónktól.) Négy héttel ezelőtt hirt adtunk mi is azokról a tüzekről, ameiyek Ame­rika különböző területein pusztítottak. Annyira elzárt területek azok, amelyeket a tüz pusztí­tott, hogy csak későn és vázlatosan érkeztek jelentések a katasztrófákról. A Tjondonból ma érkezett jelentés már részletesebben számol be azokról a rettenetes pusztításokról, amelyekkel a tüz ezeken a virágzó helyeken végigszántott. Neivyork, augusztus 23. Az erdőégés Montanaböl Yellowston-parkig '"erjed és eddig legalább százhúsz ember életébe került. Négvszázöt ember eltűnt és valószínűleg ezek is elvesztek. A kárt egyelőre három mil­lió dollárra becsülik. Nagyszámú katonaságot rendeltek ki oltáshoz és mentéshez. A táviró­vonalakat a tüz megsemmisítette. London, augusztus 23. Azokat az erdőtüzeket, amelyek négy hét előtt Amerikában, Idaho és Montana államok" ban tizenkét, egymástól nagy távolságra fekvő helyen támadtak, a vihar óriási tüzvészszé nö­vesztette meg, amely csaknem húszezer mért­földnyi területen pusztított.. Thomsontól nyolc­van kilométer hosszú szakadatlan tűzfolyam húzódik Idaho határáig. Több város elpusztult. Walaceban negyvennégy, San-Joeban száznyolc­van ember meghalt. Egyrésze az égő terület­nek az őserdő belsejében húzódik el, ahol a telepesek egészen magúkra vannak utalva­Bigh Creekben végre ötven ember nem tudott máskép menekülni a tűz elől, minthogy egy tárnába menekültek, ahonnan vasárnap ötöt közülök holtan, húszat pedig eszméletlen álla­potban húztak ki. A North Pacific Railway egy vonata, amely menekülőket és ápolónőket vitt Walaceböl Monouliba, egy égő erdőben nyom­talanul eltűnt. A tüz már átlépte Idaho és Montana határát és Washington, Oregon, Kali­fornia és Britt-Columbia államok szomszédos területeit fenyegeti. A kár óriási és eddig még csak fölbecsülni sem lehet. A tüzet állítólag gyújtogatás okozta. A rabkatona halála. — Az aradi vár titka. — (Saját tudósítónktól.) A katonaéletnek ismét halottja van, egy rabkatona, aki az aradi vár fegyintézetében töltötte büntetését. A szeren­csétlen ember munka közben menekülést kí­sérelt meg. A mögötte, föltüzött szuronynyal és töltött puskával haladó őr utána lőtt ós talált. A golyó a menekülő rab mellébe fúró­dott. A lövés zajára előjövő őrjárat vezetője az eszméletlenül fekvő embert a puska tusával ráadásul ugy fejbeütötte, hogy az szörnyethalt­A katonáéknál nagy titokban tartott esetről ezeket jelenti aradi tudósítónk: Tegnap délelőtt az aradi vár fegyintézetéből több rabot vittek ki a vár háta mögé, a Maros partjára, hogy a gazt kiirtsák. A rabokat fegy­veres őrök kisérik, akik élesre töltött fegyver­rel lépésről-lépésre követik a rabokat. Délfelé az egyik rab — akinek netét titkolják a vár­ban — egy őrizetlen pillanatban a Maros partján végighúzódó bozótba menekült. Az örtálló ka­tona rémülten vette észre, hogy az őrizetére bízott rab eltűnt. A katona rögtön a bozótba sietett és látta, hogy a rab a viz felé hajló füzesekbe kapaszkodik. A katona lekapta szol­gálati fegyerét, célbavette a rabot. A fegyver eldördült és a Mannlicher-golyó talált. A rab­katona mellébe f úródott a golyó és a hátán jött ki. A szerencsétlen ember halálos sebével a mellében, görcsösen kapaszkodott a vízbe hajló fűzfákba. Néhány perc múlva megérkezett a vár körüli fasorban szolgálatot teljesítő őrjárat, amely a lövés zajára figyelmes lett. A katonák leereszkedtek a meredek parton, fegyvereik segítségével felhúzták a rabot, aki eszmélet­lenül esett össze. A szerencsétlen ember mellé­ből patakzott a vér és vörösre festette a füvet. Az őrjárat vezetője ekkor Fölkapta fegy­verét és a puskatusával teljes erejéből olyan csapást mért az eszméletlen ember fejére, hogy ennek koponyája teljesen összehúzódott, az agy­veleje szétlocscsant és néhány pillanat múlva a rabkatona meghalt. Közben a7. egyik katona besietett a várba és kihívta Molclován dr ezredorvost, aki már csak a beállott halált konstatálta. Az agyon­vert rabot hordágyra helyezték és bevitték a csapatkórház halottaskamrájába, ahonnan holnap a legnagyobb csöndben temetik el. A várban a legnagyobb titokban tartják az ese­tet. A rabkatona tragédiáját a Maros túlsó partjáról, a téglagyárnál egy aradi festő­művész ós egy aradi ügyvédi írnok végignéz­ték. Az ő elbeszélésük alapján pattant ki a titok a rabkatona szomorú tragédiájáról. Árverés ötven fillérért. (Saját tudósítónktól.) Huszonöt krajcár annyi, mint ötven fillér. Ötven fillér nem nagy pénz. Ötven fillérért legfölebb egy pikkoló feketét kapni, vagy pedig egy kiló fehér kenyeret. Szóval, ötven fillér olyan parányi kis pénzösszeg, hogy semmit se lehet vele csinálni. Ötven fillérrel csak a fővárosi ötödik kerületi királyi járásbíró­ság tud csinálni valamit, amelynek asztalán most öt kilónyi aktahalmaz hever nyomöruságos huszonöt krajcár miatt. E nyomorúságos ötven fillér miatt az ötödik kerületi járásbíróság egy földhözragadt szegény ember összes ingóságai­nak elárverezését kérelmezi. A járásbíróság pénteken küldte ki ez ügyben Wimmer Jenő bírósági végrehajtót, aki a maga költségeit hat korona hetven fillérben állapította meg. Ha megtörténik a végrehajtás, a költsé­gek háromszor hat korona hetven fillérre fo.,­nak növekedni. Azt a szerencsétlen szegény embert, aki ellen végrehajtást vezetnek ötven fillér miatt, Gelbkopf Bernátnak hívják. Nemrég megjelent a járásbíróságon valami csiri-biri ügyben és mert irni, olvasni nem tud, arra kérte a kezelőtisztet, hogy ö fogalmazzon meg egy beadványt. A kezelőtiszt megfogalmazta a beadványt és ötven fillér leírási dijat kórt érte. Gelbkopf Bernátnak nem volt ötven fillérje, még husz fillérje sem volt és ezért nem tudott fizetni. Összeszidták, kidobták és pár nappal ezelőtt arra ébredt szegény Bernát, hogy a járásbíróságtól végzést hozott a szolga, amely­végzés szó szerint igy szól: 1910. Sp. XI. 1142/5. Végzés. Mivel Lappert Antal felperesnek Gelbkopf Bernát alperes elleni bérlemény visszabocsá­tása elleni ügyében Gelbkopf Bernát alperes az ötven fillér leírási díjnak megfizetésére kö­telező 1910. Sp. XI. 1142/3. számú végzésnek eleget nem tett, ezen jogerős végzés alap­ján a kielégítési végrehajtás ötven fillér le­írási díj, valamint a még fölmerülendő költségek erejéig a budapesti királyi tör­vényszék irodaátalánya részére Gelbkopf Bernát alperes ellen, ennek összes ingó­ságaira elrendeltetik és annak az 1881: IX. t.-c. és az 1908 : XLI. t.-c. értelmében hiva­talból leendő foganatosítása végett, valamint a befolyandó összegnek a budapesti VI. ker. kir. járásbíróság vezetőjéhez (VI. ker., Váci­körut 55. sz., I. em. 1.) való áttétele végett a budapesti V. ker. kir. járásbíróság ezen végzés (2 példány) megkerestetik, erről ezen kir. járásbíróság vezetője értesíttetik. Foganatosítás végett Wimmer bírósági végrehajtó kiküldetik s erről a végrehajtató értesíttetik. Arany Sándor s. k., királyi járásbiró. A kiadvány hiteléül : Kesorn, kezelő. Nos, mit tetszik szólni ehez a végzéshez? Ugy-e bár, mulatságos? Nem mulatságos ez kérem, hanem szörnyen elszomorító. Azonban az igen tisztelt iárásbirósági urak megfeled­keztek arról, hogy van egy igazságügyminisz­teri rendelet, amely azt mondja, hogy szegény­sorsú felek költségeit a járásbíróságok és tör­vényszékek a rendelkezésükre bocsátott iroda­átalányból tartoznak kifizetni. Ebből kellett volna megfizetni Gelbkopf Bernát ötven fil­lérjét is.

Next

/
Thumbnails
Contents