Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-23 / 77. szám

1910 augusztus 23 0 EL MAGYARORSZÁG 11. anyag a calcium chlorur, mely • vízbe öntve, igen olcsón, nagy mennyiségben állitható elő s a port . ugy leköti, hogy az , utcát teljesen portalanítja. A kísérlet- elé érdeklődéssel néz a hatóság, mert annak sikerétől reméli a város teljes portalanítását. 5 Állásába visszahelyezett főszolgabíró. Másfél évvel ezelőtt történt, hogy Glacv Antal főispán Dobozn Kálmán érmibályíalvai íő-zolga­birót állásától fölfüggesztette. Á főispán intéz­kedése nagy meglepetést keltett, mert Dobozy Kálmánt mindenki ugy ismerté,-mint aki hiva­tali teendői közben soha olyan sulvos vétket él nem követett, amiért már előzetesen ilyen szigorn elbánásban legyen része. A felfüg­gesztésre Jakab Ernő dr'érmihályíalvai ügyvéd följelentése adott alkalmat. Jakab Ernő sza­bálytalanság, mulasztás és hivatali hanyagság elkövetésével vádolta a főszolgabírót. Glacz An­tal el is rendelte a fegyelmi vizsgálatot s Do­bozy Kálmánt állásától fölfüggesztette. Wallner Ödön dr főügyész nemrégen terjesztette be véleményes jelentését a Dobozy-ügyről. Hatvan­két pontban foglalta össze a főszolgabíró ellen emelt vádakat. A vádak közül a főügyész negy­venkettőt teljesen tarthatatlannak nyilvánított. A többi vádak is olyan kicsinységekre zsugo­rodtak össze a vizsgálat során, hogy a főügyész a főszolgabírónak állásába való visszahelyezé­sét s legföljebb megdorgálását hozta javaslatba. Az ügyét e hó tizenkilencedikén tárgyalta a vár­megye'fegyelmi választmánya Fráter Barnabás alispán elnöklésével, Fetser Antal és Varró Do­mokos/részvételével. Az ügyet Balogh János tisztéletbfeli főjegyző referálta. A választmány délelőtt kilenc órától délután félkét óráig fogr lalkozott a legrészletesebben a fegyelmi aktái­val. Minden vádpontot fontolóra vettek és be­hatóan mérlegeltek. A fegyelmi választmány végül Dobozy Kálmán főszolgabirót a vádak alól fölmentette és Őt állásába visszahelyezte. ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. Meiygn leszállítóit árban vásárolhat férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. TBRAI és KOCSIS SZEGED, DUGONICS^TÉRI.SZ. Árjegyzék Ingyen és bérmentve mt Előre! Vigyázz! Előre! Ü» s S JS i X KLEIN ÉS TÁRSI) es X X s » X a mm « N X U >* 1 a legolcsóbba n beszerezheti min­denki kedvező részletre a leg­jobb varrógépet, kerékpárt és beszélőgépeket. 25 cm- nagy hanglemez 2*50 K. r 1 H (S> X s » r X « N X A legújabb felvételek:. lijje s ligetben I Welsz Adsl. stb. kuplék. •r ¿s iO Telefon 59. Nagy mectigníKni invHá-möhely. e" C' N < Specisl irógépjaviló-niüíiely külön vcieléssel »"'" i . 'v" * " v . , ... - • • sr Ar|©ífY»ék mgyon ,és bérmentve ÄPR0S16ÖR. A félkezü leány. „Nagyon megvert az isten, de megérdemlett'a sorsom" — siránkozott keservesen egy még eiég fiatal leány a buda­pesti nyolcadik kerületi kapitányságon, Török János' dr rendőrfogalmazó előtt. Egy kerületi razzia alkalmával a kálvária egyik stációja mö­gött találták a rendőrök és mert nem tudta igazolni, hogy lakása, meg foglalkozása van, csavargás címén előállították. — Miért verte meg az isten ? — kérdezte meg a leányt a fogalmazó. — Azt csak én tudom. De minek is mesél­ném el. ugy se hiszik, pedig minden szó igaz. — Beszélje el az élettörténetét. Hátha van olyan részlete, amit enyhítő körülménynek ve­hetünk. A leány gondolkodott, azután a fogalmazó jóságos biztatására megeredt a szó az ajkán és elmondta ezt a komor históriát: — Maitnór Matild a nevem. Az apám Mait­ner Sándor törvényszéki irattáros volt. Fiata­lon meghalt és én. meg két kis testvérem, sze­gény megtört anyámmal egyedül maradtunk a nagy világban. Senkink nem volt Magyaror­szágon és mert apám még nem volt nyugdij­képes, két évi fizetéssel végkielégitett bennün­ket az állam. Csekély kis összeg volt, de elég ahoz, hogy jövő életünk szerény alapját va­lahogyan megvessük. Anyám is, én is művé­sziesen hímeztünk, két testvérem nem számí­tott akkor, hiszen még iskolába jártak. A Te­réz-köruton kibéreltünk egy üzlethelyiséget, beállítottunk két gépet, azután anyám sorra járta az uri házakat és munkát kért. Igaz az a közmondás, hogy az isten nem hagyja el az özvegyeket és árvákat. Bőven jutott a mun­kából, sokszor éjszaka is dolgoztunk és jól ment a sorunk addig, amig az utamba nem ke­rült egy hitvány férfi, aki ma jómódú ügyvéd, gazdag leányt vett feleségül, eladta magát. Ez az ember egy vidéki bankigazgató fia volt. Abban a házban lakott, amelyben az üzletünk volt. Mindennap a bolt előtt járt el és be­benézegetett. Kezdetben nem is vettem észre, később azonban oly feltűnően bámészkodott rám, hogy érdeklődni kezdtem a csinos, ele­gáns fiatalember után magam is. Tüzes pillan­tásait tűrtem, majd kacéran visszanéztem rá és ez szemmelláthatólag ingerelte a fiut. A magam részéről ez csak ártatlan játék volt. Szórakozás. Dehogy gondoltam én rosszra. Nem ismertem én az emberek gonoszságát.- A fiatalembert a flört mind vakmerőbbé tette és mert máskép nem tudott a közelembe férni, egy napon benyitott az üzletbe, ideadta lila­szinü seiyemzsebkendőjét. — Hímezze bele kisasszony a nevemet. Majd megvárom. — Hirtelen minden vér a fejembe szökött. Éreztem, hogy kigyúl az arcom, a szivem hevesen dobogott,, tudtam, hogy az a zseb­kendőhistória csak ürügy arra, hogy meg­ismerkedjék velem. Megvallom őszintén, hogy ez a fogás nagyon tetszett nékem. Soha még olyan lassan monogram nem készült az üzle­tünkben, mint ezen a zsebkendőn. Közben beszélgettünk. Nem ugy mint mások, közöm­bös, semmitmondó históriákkal vezetik be az ismerkedést. A fiatalember nagyon jól tudott bánni a leányszivvel, ismerte minden csínját­bínját és negyedóra alatt becsempészte magát érzelmi világomba ugy, hogy soha sem felej­tem el. Ha átkozom is, titkon, a szivem mélyén szeretem és szeretni is fogom. Ezzel megvilá­gítottam a helyzetet. Teljesen a fiatalember hatalmába kerültem. Oly feltűnően csináltuk már a dolgot, hogy anyám is észrevette és szelid hangon felelősségre vont. Itt kezdődik az átkom. Nem hallgattam az anyám szavára. Megmondotta szegény, hogy az az ember csak ámít, tőrbe csal, azatán elhajít magától, amikor pedig látta, hogy szép szóval mit sem ér el, erélyesen akart véget vetni a dolognak. Végtelenül heves jelenet támadt közöttünk és ón megfeledkezve magamról, vissza­ütöttem anyámat. Öklöm a mellén érte. Ho­gyan, hogyan nem, az isten keze működött közbe, egy tűbe vágtam a kezem s a tü bele­tört. A merénylet után pillanatig sem marad­hattam otthon. Elköltöztem a fiu lakására, de a kezemmel nem birtam. Dagadt, feketedett, az orvosok Vérmérgezést konstatáltak és más segítség nem volt, tiinthogy le kellett vágni a jobbkezemet. Rettenetes volt ez a csapás, amelyet egymásután követett a többi. A csá­bitónak sem kellettem tovább, elhagyott, anyám testvéreimmel pedig külföldre utazott, én ma­gam maradtam itt nyomorékon, félkézzel, mar­dosó önváddal, lelki meghasonlásban, kétség­beesésben! Fokról-fokra sülyedtem, mig végül hajléktalanná lettem. Esténkint kijárok a kál­váriára, térden állva csúszom végig a stációkat, hogy bűnömért vezekeljek és ott keresek éjjeli szállást is magamnak. Megvert az isten, mert anyámra emeltem a kezemet. — Elbeszélésének utolsó szavai zokogásban fúltak el. A bűnbánó leányt nem büntette meg a rendőrség, hanem elhelyezte a Jó pásztorhoz címzett kolostorba, ahol megtévedt leányok találnak menedéket. ~ A borbély cikke. A „Fodrász Újság" utolsó számában „Amit a jó munka követel" cím alatt egy derék borbélysegéd így elmélkedik: „Amikor dolgozol. Fejed lekonyul, hátad meghajlik, lábadat különféleképen raknod kell, kezed finomul működik az eleven testen, gon­dolatod ott van, mosolyogsz, finomnak kell lenned és ezenkívül ezerfelé ügyelsz és figyelsz. És azért mégis akad Pityipalkó, ki néha sze­münkbe vágja, hogy a mi munkánk voltakópen nem is munka. S ha megkockáztatod jegyezni, hogy van benne művészet is, épen ugy, mint akármelyik más ipari munkában is, csakhogy a mienk kevéssé hosszú életű, szemedbe kacag. A fodrászat semmi, vagy legalább is könnyű valami. Ez a nézet. S leginkább az inasfelvétel­nél vigyorog teljes szemtelenséggel. Minden vézna, hitvány, sőt hülye- gyerekekből fodrászt akar a szülő faragtatni. — Gyenge a gyerek, jó lesz borbélynak, az könnyű mesterség — halljuk gyakran. Persze, aki így beszél, annak fogalma sincs arról, hogy ez a könnyűnek látszó mesterség, tulajdonképen nehéz ós kényes szakma. Űzőjét, legerősebb szervezetüt is, ha az mindig dol­gozik, fizikailag rövidesen tönkre teszi. Előbb külsőleg testi szépségét, aztán egészen. Ámbár az is tény, hogy nemcsak fo.drászszal, hanem minden munkással történik ez a lemorzsolás. De fodrászszal talán leggyorsabban történik mégis. Hisz tudvalevő, a fodrász nagyobb szá­zaléka rövidéletű. Oh, az a munka, az a munka, különösképen a jó munka, de nagyfogunak látszik. Lebegi is körül az irtózat sokak részéről. Hja, sokat is követel; nem kevesebbet, mint egész em­bert. Aki nem lehet égészen az övé, nem lehet jó munkás. És. vannak ilyenek. Azzá válik öntudatos akarattal, vagy öntudatlan akarat­lanságában.­Ismertem egy értelmes, intelligens kollégát, ki mindig munkanélkül volt. Vájjon miért? Vagy lehetséges az, hogy ez az okos férfi a folytonos munkanélküliségbe burkolózik? stb stb." SPORT ^ A Szegedi Atlétikai Klub győzelmei. Szombaton és vasárnap két győzelmet aratott a Szegedi Atlétikai Klub football-csapata. Szom­baton a Budapesti Kéve Sport-Egyesületet 13 : 1 arányban győzte le az első csapat, vasárnap pedig a Szegedi Vasutasok első csapatát győzte le a Szegedi Atlétikai Klub 8: 2 arányban. A két napon a Szegedi Atlétikai Klub csapatai adtak huszonegy és kaptak három goolt. FOGFÁJÁS | Rossz | fogak j ellen!! -f ellen kipróbált, biztos ha­tású szer a Franki-féle száj­uiz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak rom­lását megakadályozza. ­Ára 70 fillér. FRANKI ANTAL oVÓflYSiertóra SZEGED, Felsöváros. rutas erősítésére 1 Szőlőül eliávolifásflra.] -f ellen kipróbált, biztos ha­tású szer a Franki-féle száj­uiz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak rom­lását megakadályozza. ­Ára 70 fillér. FRANKI ANTAL oVÓflYSiertóra SZEGED, Felsöváros. fgójásí msgszüntet !! Szegeden a főraktár Mérey-utca 3. sz. a. van Serfőzde Részvénytársaság Temesvár, az ország egyik legelőkelőbb sörgyára. Gyárt: Ászok, udvari, márciusi, dupla márciusi, korona, bajor, szent Erzsébet és más­fajta söröket kiváló minőségben, a A sörök rendkívül jóizüek, zamatosak és ezért több kitüntetést is nyertek

Next

/
Thumbnails
Contents