Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-03 / 62. szám

1910 augusztus 3 DÉLMAGYARORSZAC 11 színház, művészet * Színészet Hódmezővásárhelyen. Szombaton este mutatkozott be a hódmezővásárhelyi közönségnek Szendrey Mihály aradi társulatának énekes személyzete. „Luxemburg grófja" került szinre s a közönség nagy tetszéssel fogadta az újdonságot. Mint tudósítónk jelenti, az összes szereplőknek nagy sikerük volt. A főszereplők: Dióssy Nusi, Wlassák Vilma, Polgár Sándor, Beregi, Vass Jenő, Benkó'né sok tapsot kaptak. Vasárnap délután félhelyárakkal „Lili", este rendes helyárakkal bérletszünetben másodszor került szinre a „Luxemburg grófja". Mindkét előadás telt ház előtt folyt' le. Szerdán és csütörtökön bemutató előadások lesznek a színkörben. Szerdán „A kis cukros" cimü szalónvigjáték, csütörtökön pedig „A botrány" szinmü kerül előadásra, a drámai személyzet tagjainak bemutatkozásával. APRÓSÁGOK, Sá A bölcs őrQIt és bolond ápolói. Milánóból irják: A comói őrültek házából a minap két ápolót küldtek el Cuvio városkába, azzal, hogy egy közveszélyes őrültnek jelzett embert a tóbolydába szállítsanak. Útközben a két ápoló minden korcsma előtt megállott és fel-felöntött a garatra. Az őrült embert még is kiadták nekik gyanútlanul, mire a két ápoló a kocsi közepére ültette a bolondot, s ők maguk jobbrólbalról ültek melléje, azzal megindultak Como felé. De a korcsmák visszafelé se fogytak el s a két ember meg nem tudta állni, hogy meg ne kóstolja valamennyinek a borát. A töméntelen italnak az lett a következése, hogy az ápolók egyike elaludt és csakhamar mély álomba merült a kocsi ülésén. A társa pedig ugy vette észre, hogy elviselhetetlen a meleg s hirtelen elhatározással levetkőzött pőrére; a ruháját batyuba kötötte s maga mellé tette az ülésre, így mentek egy darabig nyugodtan s az őrült ember csak nézte szótlan álmélkodással, mit mivelnek az ápolói. Egyszerre nagyot zökkent a kocsi, akkorát, hogy az alvó ember legurult az ülésről és kibukott a kocsiból, A másik ápoló annyira megijedt ettől, hogy ugy, ahogy volt, anyaszülte meztelenül, kiugrott a kocsiból s batyujával a vállán, eszeveszett futásnak eredt. A kibukott ápoló azután estében a lóhoz ért, amely a váratlan érintéstől megbokrosodott és szintén bolondul vágtatni kezdett. A kocsis csak ugy tudta megfékezni, hogy térdre rántotta, de ez a müvelet is oly szerencsétlenül sikerült, hogy kettétört belé a kocsi rúdja. Mindezeket az izgalmas jeleneteket az őrült a legnagyobb nyugalommal nézte és nagyokat nevetett rajtuk magában. A kocsis valahogyan összekötötte a kettétört rudat, azzal a két ápoló keresésére indult. De nem lelte őket sehol. Ekkor, hogy elhárítson magáról minden felelősséget, beszólott a leközelebbi csendőrkaszárnyába és oünan hitt segítséget. így aztán vak sötétben, késő éjjel meg is érkezett a furcsa menet a bolondok házába. A két megbolondult ápoló közül az egyik másnap reggel beállított a'tébolydába, a másikról azonban máig sincsen hír.' A szikratávíró diadala. Crippent, a feleséggyilkos orvost letartóztatták. Ujabb diadala a rendőri körültekintésnek, de ujabb diadala a marconigrammnak is, a szikratávírónak. Már énnél gyorsabb közlekedési eszköz nem lehetséges s a drótnélküli távíró sokkalta gyorsabb még az öreg gondolatnál is, pedig eddig a felületes közhit ezt tartotta a leggyorsabbnak. A gondolat ugyanis könnyen átugrál egyik tárgyról a másikra, a Jupiterről a Tejutra, a távolságokat azonban voltakép nem ugorja át. Logikátlan beszéd is ezt mondani; mert azzal, hogy a Jupiter után nyomban a Tejút jut eszünkbe, vagy a Jupiter-csillagtól nyomban a Tejutra fordítjuk tekintetünket fejünk egy hirtelen félrefordulásával, azzal még gondolatunk nem futotta be tényleg a köztük levő irdatlan távolságot. Kivált, ha nem ismeri e távolság mekkoraságát. A marconigrammal értük el igazán, hogy a gondolat pillanat alatt bárhova repülhet a világon s elértük vele a gyorsaság netovábbját. Mint ahogyan el fogjuk érni idővel minden téren, automobillal, vasúttal, repülőgéppel s elérünk ahoz, hogy ez a gyorsaság többé fokozható nem lesz, mert az eszközök megégnek s elhamvadnak, mint a meteor, vagy legalább is csak bizonyos határig győzhetik le a levegő ellenállását. Azután az emberiség meg fog pihenni s végbemegy benne az átalakulásnak egy uj processzusa. Attól kezdve még a temperamentumunk is más lesz. Ha Róma hadat üzent Karthágónak, százszor is megfontolta, míg hónapos útjára engedte a futárt. Eljön a kor, mikor mindent elszeleskedünk, ripsz-rupsz, mérgesek és meggondolatlanok lehetünk, mert hiszen a másik tiz percben egy ujabb távirattal akár Pekingből visszahívhatunk mindent, vagy félnap alatt lebonyolíthatunk olyan tárgyalásokat, melyekhez azelőtt hónapok kellettek. De ha a mostani kor az idegesség kora, minek a korszaka lesz az eljövendő idő? A legszebb könyvtár. A dúsgazdag Young James Carlton bostoni magánzónak olyan könyvtára van, amely egyetlen és páratlan a maga nemében. Könyvtárt összeállítani nem nehéz az olyan embernek, akinek, mint Youngnak, van rá pénze bőven. De Youngnak nem mentkönynyen a dolog, mert a ma élő irók munkáit gyűjtögeti és a könyvek elfogadását azzal a követelménynyel súlyosbítja, hogy minden szerzőnek sajátkezüleg egy kis aféle előljáró beszédet kell a müvébe irnia. Nem holmi rövid ajánlásról, vagy amolyan más szokásos bókolásról van szó, hanem külön erre a célra készült bevezető sorokból. Young már ifjúságát is azzal a vágyakozással álmodta át, hogy vajha egyszer ilyen könyvtára lehetne. Fiatal korában nem volt hozzá elég pénze, ezért sokáig kellett várakoznia, amig forró óhajtása valóra kezdhetett válni. Eleinte hírhedt kézíratvadászként kezelték őt az irók és nem igen törődtek vele. Később aztán mind komolyabban vették és egyre többen támogatták müveik beküldésével. Ma már egész csapat embert foglalkoztat Young akönyvtárában:könyvtárosokat, asszisztenseket, gyorsírókat, fordítókat, gépírókat, levelezőket, Írnokokat és a többi. Azonkívül a könyvtárnak mindenütt vannak képviselői, még Kínában, Japánban és Perzsiában is. A munkáikat beküldő irók költségeit természetesen Young állja, aki eddig vagy harmincöt-negyvenezer kötet könyvet halmozott föl és mintegy tízezer levelet gyűjtött modern íróktól. A forróság őrültje. Amerika középvidékein — mint már jelentettük — rettenetes mostanában a forróság, amelynek a lakosság közül számosan estek áldozatául. Mint most Clevelandból jelentik, a nagy forróság megrázó tragédiának volt az okozója Sanduskyban, Ohio államban. A tragédiának szerencsétlen áldozata, Andrew Federkiel, öngyilkosságot követett el, felesége és három leánya pedig súlyos égési sebekkel feküsznek a kórházban, csodás véletlensággel menekülve meg a tüzhaláltól. A boldogtalan ember az utóbbi napok tűrhetetlen forróságában megtébolyodott. Kőmives volt s heteken keresztül dolgözott a szabadban, kitéve a nap égető sugarainak. Szombaton a munkából hazatérve, rosszullétről panaszkodott. Éjfél felé a család nyugalomra tért. Federkiel, ki látszólag teljesen visszanyerte nyugalmát, a ház egyik földszinti szobájában maradt. Mikor azonban meggyőződött, hogy felesége és leányai már alusznak, kívülről belakatolta a hálószobák ajtajait. Majd bútorokat halmozott össze a szobák közepén, melyeket petróleummal öntözött le, lelocsolva az emeletre vezető falépcsőket is, hogy a menekülés minden útját teljesen elzárja és meggyújtotta a házat. Az égő ház lángjait csakhamar észrevették a szomszédságban. Mire a tűzoltóság a házhoz érkezett, a három leány leugrott az emeletről, miután mindegyikük súlyos égési sebeket szenvedett. Anyjuk azonban majdnem odaveszett. Federkielné nagyon el van hízva s nem volt képes keresztüljutni az ablakon. Mikorra igyekezete mégis sikerült, teste annyira összeégett, hogy életbenmaradáshoz kevés a remény. A rendőrség, mely ekkor még nem sejtette Federkiel sorsát, vérebekkel indult a gyújtogató üldözésére. Hosszú kutatás után találták meg összeroncsolt holttestét a közelben levő vasúti sínpáron. A megtébolyodott ember a robogó vonat kerekei alá vetette magát, hol teste csaknem a felismerhetetlenségig összemorzsolódott. • . , • • • • Mindei"iemfl tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Géza =és s'é"lelepe KII lAMli 41. • líiilOJ: m KÖZIGAZGATÁS x A magyarországi városok országos kongresszusa. Bárczy István dr, Budapest székesfőváros polgármestere, a magyarországi városok országos kongresszusa állandó bizottságának elnöke, a bizottságot szeptember tizenkettedikére ülésre hivta egybe Temesvárra. Az ülés délelőtt kilenc órakor kezdődik és tárt esetlég szeptember tizenharmadikán is. Az ülésben tárgyalásra kerül a városok állami segélye és a fizetésrendezés, a városi altisztek és szplgák illetékeinek rendezése, a városok tüzkárbizto. sitása ós a folyó ügyek egész sorozata. A kongresszusi állandó bizottság ülésén a városok tüzkárbiztositásáról előreláthatólag komolyan fognak tárgyalni. x Uj kórházi segédorvos. Lázár György dr polgármester a szegedvárosi közkórházhoz Schnürmann József dr győri orvost segédorvossá nevezte ki. Az előbb kinevezett Lukics dr pozsonyi orvos a kinevezést nem fogadtael, mert Bécsbe nyert meghívást egy kórházhoz. x A szegedi katonai gyakorlótér. Evek óta folyik a tárgyalás Szeged város hatósága és a katonai állomásparancsnokság kőzött egy alkalmas katonai gyakorlótér kijelölése végett. A város tanácsa legutóbb néhány helyet ajánlott a katonaságnak, de az állomásparancsuokság ezek egyikét sem akceptálta. Hétfőn átirat érkezett Nagy Géza vezérőrnagytól a város tanácsához, jelezve, hogy a fölajánlott területek nem alkalmasak gyakorlótér céljára. A parancsnokság közli, hogy a jelenlegi szegedi utászgyakorlótértől délnyugatra eső, a szabadkai müut ós a vasútvonal mellett lévő terület volna legcélszerűbb a katonaság részére. Ez a terület azonban magántulajdon s ezért a városnak még sok tárgyalni valója lesz a katonai gyakorlótér kijelölése érdekéből. x A szegedi tisztviselőtelep. A szegedi Kálvária mellett, a huszárlaktanya szomszédságában, pár óv előtt szép . telepet létesített a város és a tisztviselők egy csoportja. El is nevezték a telepet tisztviselőtelepnek. Villaszerű, csinos házakból áll a telep s már egykét utca is képződött a házak között. Nem mondhatni, hogy a város túlsókat törődik a teleppel, de mostohán se bánik vele. Gázvilágítás már. van a tisztviselőtelepen, ideiglenes gyalogjárókról is gondoskodott, a hatóság, egyébként azonban annyira rendezetlen ez az uj városrész, hogy megközelíthetetlensége miatt bizony-bizony alig tudnak róla a városbeliek. Most aztán megint hír érkezett a tisztviselőtelepről. A lakói arra kérik a város tanácsát, hogy' a tisztviselőtelepet csatornáztassa és köveztesse ki. A jövő évi kövezési program nem foglalja magában a tisztviselőtelep rendezését. Hihető azonba,n, hogy a tanács keres és talál valamely alapot, melyből a rendezés meg lesz oldható. Mert uj városrész létesítésével a mű nincs befejezve: az uj városrészt városiassá is kell tenni. x Angol aszfalt Szegeden. Az angol aszfalt részvénytársaság annak idején próbaburkolat készítésére tett ajánlatot Szeged városának. A polgármester arról értesülvén, hogy a társaság ajánlatát most is föntartja, ma átiratot intézett a város tanácsához, hogy ez lépjen érintkezésbe a társasággal. x A Dáni-utca. Néhai Báni főispán iránt való tiszteletét azzal is lerótta Szeged város hatósága, hogy egyik szegedvárosi belterületi utcáját a város első főispánjának nevéről Bániutcának nevezte el. Az utca a Dugonics-tétről nyílik s a Béke-utcába torkolva, praktikus átvezetést eszközöl a térről a Petőfi Sándorsugárutra. Ugy a Dáni-, mint a Béke-utca rendezetlen. Kinek-kinek , fogalma lehet róla, milyen forgalma van a Dáni-utcának, ha tudja, hogy a kiskörüti tanyai kocsik mind a Dáaiutcán át igyekeznek ki a Petőfi Sándor-sugárutra. A Dáni-utcában egyetlen ablakot sem lehet kinyitni, mert a por teljesen ellepi a lakásokat. Reggel négy órától megindul a forgalom ebben az összekötő, utat megrövíditő kis utcában s tart késő estig. A város hatósága okosabb dolgot nem igen tehétne, mint hogyha a belváros szívében levő, ezt a kis utcát ren