Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-20 / 76. szám

no DÉL-MAGYARORSZÁG 1910 augusztus 20 Megálltak a budapesti malmok. — Nagy sztrájk és munkáskizárás. — (Saját tudósítónktól.) A földmivelésügyi minisztérium ötvennégymilliós termésbecs­lésé nagy örömet keltett a sanyarú viszonyok között tengődő magyar nép között, mert a jóra fordult istenáldásától a legszükösebb és legszükségesebb megélhetési eszközök ol­csóbbá válását várták. Ennek a reménynek most fekete színekkel festett alá az az ál­datlan és sajnálatos harc, amely ma a buda­pesti malommünkások és munkaadóik között kitört. A péntekre virradó éjszaka három malom váratlanul beszüntette üzemét, amit a többi malom munkásai azzal toroltak meg, hogy ma réggel sztrájkba léptek. Ma reggel tehát majdnem az összes fővárosi malmok­ban megállt a munka, aminek, ha hosszabb ideig tart, elsősorban a közönségre lehetnek káros következményei. A malommunkások és munkaadók nagy harcáról ez a részletes tudósítás számol be: Elégedetlenkednek a munkások. 1907-ben a malmok a munkásokkal kollektív­szerződést-kötöttek, amely szerződést tavaly, tehát 1909-ben, megújították két évre. Ebben a szerződésben volt egy olyan kikötés, melyet a munkások nem szívesen fogadtak el. A munkaadók ugyanis kikötötték, hogy ha az évi termelés és ennek alapján az őrlési for­galom meghaladná a negyven millió métermá­zsát, akkor szeptembertől kezdve vasárnap is tartoznak a munkások dolgozni. A szakszerve­zet mégis rávette a munkásokat ezen kikötés elfogadására. Az idén a termelés túlmegy a negyven millió métermázsán, eszerint a munkaszünet meg. szűnnék. Ez ;a munkásokat elkeserítette. Ujabb bérmozgalmat kezdtek, mely azonban a mal­mok részéről semmiféle közeledésre nem talált, ott mereven ragaszkodtak a fönnálló szerző­déshez. • t. • • •A munkások — amint a malomtulajdonosok mondják — amerikázni kezdtek, sőt egyes malmokban mindenféle apró, de következmé­nyeiben súlyos természetű okvetetlenkedések_ kel meg akarták az üzemet zavarni. így a gé. pekbe zsákokat, ponyvákat dobtak, minden pillanatban a munkából kidűltek, stb. Ma éjjel a Sütők és Molnárok malmában a főhajtókorongot ismeretlen tettes bekente zsír­ral. Ha a merényletet idején észre nem veszik, a szíjak lecsúsznak, az üzem megáll, esetleg robbanás is történhetett volna, Erre éjjeli ülésen elhatározták a malmosok, hogy három malomban, ahol az ilyen merény­letek napirenden vannak, kizárják a munká­sokat. Ez. a kizárás meg is történt a Király-, Sü­tők és Molnárok- és GíseMa-malmokban. A ki. zárásról azonnal értesült a munkások szak­égyesülete és rögtön intézkedett, hogy a ki­járást visszavonják, illetve kísérletet tett a visszavonás elérésére. Tette ezt a szakegyesület a kollektív szer­ződésre való hivatkozással és kérte ennek ér­telmében a kérdést a választott bíróság élé vinni. Nevezetesen, határozzon a választott bí­róság, vájjon a munkások megsértették-e a szerződést, vagy sem. A három malomban ezt a kívánságot nem teljesítették. Erre a szakszervezet még az éjjel a Sorffksári-ut 18. szám alatti helyiségében ér­tekezletet tartott és kimondotta, hogy a ki­zárásra általános munkabeszüntetéssel felel. Ez a munkabeszüntetés megtörtént ma reg­gel a munkásfölváltás alkalmával az Erzsébet-, Viktória-, Hengermalom- és Haggenmacher­gözmalomban. A kizárást végrehajtott három malommal együtt, eddig hét malomban teljesen szünetel a munka. A munkások kivonultak a Budafoki-ut 48* szám alatti „Palatínus kert"-be. A malomegye­sületben a malomigazgatók a mai napon gyűlést tartottak. Vitatkoznak a munkások ás munkaadók. Munkásrészröl azt jelentik, hogy mindaz, amit az üzemzavarról mondanak a malmosok, nem igaz. A kollektív szerződés megújítása óta állandóan emelik az őrlést, ugy, hogy a mun­kások már nem birják a munkát. Kidűlnek, megrokkannak. Mindennek pedig az a célja, hogy szeptemberig elvégezzék a fönnmaradt­őrlést, azután három hónapig az uj őrlést, tél­víz idején pedig a munkások felét elbocsáthas­sák azzal az ürügygyei, hogy nincsen munka. A munkások ragaszkodnak elsősorban ahoz, hogy a kérdésben a választott bíróság döntsön. A munkaadók részéről a munkások mozgal­máról e következőket jelentik: A fővárosi mal­moknak a molnárok és malommunkások szak­szervezetével koilektiv szerződésük van. Ezt a szerződést körülbelül három évre kötötték s a tavalyi lejáratkor 1911. julius 15-ig meg­hosszabbították. E szerződés értelmében a munkásoknak nem szabad sztrájkolniok, ameri­kázást folytatniok, stb. Az utóbbi hetekben azonban a Királymalom (Hedrich és Strausz), valamint a Gizella-malom telepén rendellenes­ségek, amerikázás és rongálások történt?k. Ennek következtében a malmok összessége a szakegyesülethez néhány nappal ezelőtt átirt, figyelmeztetve, hogy amennyiben ezek az ame­rikázások ós rongálások folytatódni fognak, az illető malmok kénytelenek lesznek az üzemet beszüntetni és a munkásokat az illető malom­ból elbocsátani. Szerdáról csütörtökre a Gizella-malomban ilyen rendellenességek ismét nagymértékben fordultak elő. Mára virradó éjjei a Molnárok és Sütők malmában és a Gizella-malomban a rendellenességek meg­ismétlődtek. Ennek következtében ma éjjel e két malom az üzemet beszüntette s a malom­munkásokat elbocsátotta. Erre ma reggel, ugy látszik, a szakszervezet elhatározta, hogy vala­mennyi többimalomban, ahol pedig semmi zavar nem fordult elő, a muukások sztrájkba lépje­nek; a szakszervezet és a munkások kierősza­kolták a malmok üzemének beszüntetését' és kivonultak a malmokból, kivéve a Concordia­malmot, amely nem tartozik a kollektív szer­ződőkhöz. Megjegyzendő, hogy tegnapelőtt, ami­kor a Király-malomban a rendellenességek még­ismétlődtek, a szakszervezet a malmokhoz for­dult, mire ezek tegnap ülést tartottak. A ma­lomegyesület kijelentette Puskásnak, a szak­egyesület elnökének, hogy amennyiben a leg­közelebbi napokban a malmokban nem ismét­lődnek meg a rongálások és amerikázások, fon­tolóra fogja venni, hogy a Király-malom mikor vegye föl újra az üzemet. Puskás ezt tudomá­sul vette és kijelentette, hogy minden lehetőt el fog követni, hogy rend legyen és ma reggelre igért választ. A válasz helyett azonban a mun­kások ma éjjel sztrájkba léptek. A maiomtuiajdonosok gyűlése. A malomtulajdonosok egyesülete ma délben fél egykor Mária Valéria-utca 12. szám alatti helyiségében rendkívüli gyűlésre jött össze, me­lyen bejelentették a malmok a sztrájkot, mely reggel csak részleges volt, de délre már min­den malomban szünetelt a munka. A gyűlésen határoztak a munkásokkal szemben követendő eljárásukról. A tanácskozásról a következő - hivatalos je­lentést adták ki: Néhány budapesti malom munkássága, noha a malmokkal kollektív szerződésben állott, az utóbbi időben oly durva kihágásokat, anyag­és géprongálásokat és amerikázást követett el, hogy ezzel nemcsak az üzem folytatását tette lehetetlenné, hanem nagy anyagi károso­dáson fölül a malom biztosságát is veszélyez­tette, sőt egyenesen büntetendő cselekménye­ket követett el. A fővárosi malomegyesület is­mételten fölszólította a munkásságot és erélye­sen követelte a malommunkások szakegyesüle­ténél, hogy a kötött szerződés értelmében has­son közre, hogy a rendellenességek és ameri­kázások haladéktalanul megszűnjenek és az üzem folytonossága biztosittassék. Mindezek dacára a kihágások ismétlődtek, sőt három malomnál oly méretet öltöttek, hogy ezek a tegnapi nap folyamán kénytelenek voltak üze­müket megszüntetni és munkásaikat elbocsá­tani. Erre ma reggel a többi malmok munkásai, még pedig biztos tudomásunk szerint, a szak­egyesület egyenes utasítására, a kötött szerző­dés világos határozmányainak megszegésével sztrájkba léptek s a malmok leállítását kierő­szakolták. A csehek és a trónörökös. — Az osztrák politikai helyzet. — (Saját tudósítónktól.) Bienerth báró miniszter­elnök szombaton ismét visszatér Iglszbe, aho^ szeptember 15-ig marad. Mielőtt véglegesen visszatérne Bécsbe, Ischlbe fog utazni, hogy audiencián jelenjék meg a király előtt. Az audiencián az osztrák miniszterelnök a ter­vezett német-cseh értekezlet programjáról, to­vábbá a tartománygyülések és a birodalmi gyű­lés összehívásáról fog jelentést tenni. A teg­napi bécsi minisztertanács csupán a fölhalmozó" dott folyó ügyeket intézte el, míg a politikai kérdések megvitatása valószínűen csak a mai minisztertanácsban kerül sorra. A miniszterta­nács a Narodna Politika jelentése szerint, mint elsősorban a lengyel pártokkal kezdődő tárgya­lásokkal, azután pedig a német-cseh értekezlet egy behívásával fog foglalkozni. Az értekezlet egybehivása előtt a minisztereinők tanács­kozni fog a cseh pártok képviselőivel, hogy hajlandók-e a tárgyaláson résztvenni és csak abban az esetben hívják össze az érte­kezletet szeptember közepére, ha a cseh képvi­selők azon résztvesznek. Az értekezlet vala­mennyi német-cseh aktuális kérdést föl íog ölelni és célja, hogy a cseh tartománygyülést munkaképessé tegyék. Lengyel részről jelentik, hogy a kormány és a lengyel klub között min­denesetre létre fog jönni a megegyezés a ga­líciai viziutak dolgában, de a tárgyalás sokáig­el fog húzódni és a galíciai tartománygyülést is foglalkoztatni fogja, A lengyelek nagyobb súlyt vetnek a Dnyeszter—Visztula—Szam-csa­torna megépítésére, mint a Duna—Odera-csator­nára. Prága, augusztus 19. A Narodni List értesülése szerint legköze­lebb ismét megkezdődik a tárgyalás a cseh tar­tomány gyűlésnek munkaképessé tételére. Hir szerint Ferenc Ferdinánd trónörökösnek is az az óhajtása, hogy Csehországban végre rend. legyen s ezért a lap értesülése szerint a trón­örökös legközelebb meg fogja hallgatni a vezér­politikusok véleményét a csehországi helyzetről. Hir szerint Ferenc Ferdinánd trónörökösnek látogatása Czernin grófnál már ezzel a dolog­gal függött össze. Carmen Sylva — Kitüntetett aradi leány. — (Saját tudósítónktól.) Ritka kitüntetésben ré­szesített a román királyné egy aradi urileányt. Papp Leontin, Papp György aradi főgimnáziumi tanár leánya két éve növendéke a romániai énekkonzervatóriumnak. A tehetséges fiatal leánynak gyönyörű énekhangja van s tanárai nagy jövőt jósolnak neki. Romániában hagyo­mányos, hogy az iskolaév végén az intézet leg­tehetségesebb, végzett növendékét bemutatják a királynénak, aki tudvalevőleg minden mű­vészi esemény iránt élénken érdeklődik. Az idei tanév végén Papp Leontin tanárai elhatá­rozták, hogy a pompás hangú énekesnőt már most bemutatják Carmen Sylvának s nem vár­nak, mig az ötödik osztályt befejezi. A mult hónapban történt az ünnepélyes be­mutatás. Több román dalt énekelt a fiatal aradi leány a román királyné előtt, akit any­nyira elragadott Papp Leontin gyönyörű éneke, hogy magához ölelte s homlokon csókolta a piruló leánykát. Távozáskor még meg is aján­dékozta a királyné a szép reményekre jogo­sító növendéket. A legritkább eset Romániá­ban, hogy másodéves növendéket bemutatnak a királynénak, Az aradi zenekonzervatóriumban kezdett éne. kelni tanulni néhány év előtt Papp Leontin s Weichhárt Auróra énektanárnő már ekkor nagy jövőt jósolt neki. Csak két év előtt ment Bukarestbe, de azért már most is szép sike­rekre tekinthet vissza. Hangversenyeken, tár­saságokban sokszor ragyogtatta már gyönyörű hangját s mindenki el volt vele ragadtatva. Három óv múlva végzi el a konzervatóriumot

Next

/
Thumbnails
Contents