Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-19 / 75. szám

6 DELMAGYARORSZAO 1910 augusztus 18 róna viselőjéhez — mondotta Tisza. — Ha most a szokottnál is melegebben és lelkesebben ün­nepeljük a király születésnapját, ez nemcsak a nyolcvan évnek szól, hanem főleg az ember, a férfi iránt való határtalan tisztelet révén tör­ténik. I. Ferenc József uj irányt szabott a Habsburgok négyszázados uralkodásának és ha nem iç- vált valóra minden álmunk, nagy okunk van arra, hogy azt kívánjuk, őfelségét minél tovább tartsa meg az isten. Tisza beszédét minduntalan félbeszakította a tetszészaj és mikor befejezte, lelkes éljenzés hangzott föl. Az ischi-i családi ünnep. Az uralkodó üdvözlése. Ischl, augusztus 18. A késő éjjeli órákig ünnepies hangulatban ébren maradt a város. Ma reggel félkilenc órakor a király leányai és unokái férjeikkei és gyermekeikkel közös gratulációra jelentek meg a nyaralóban. Jelen voltak: Lipót bajor herceg, Gizella bajor hercegnő, György és Konrád bajor hercegek, Ferenc Szalvátor főherceg, Mária Valéria főherceg­asszony, Erzsébet Franciska főhercegasszony gyermekeivel, József főherceg, Auguszta főherceg" asszony, József Ferenc főherceg, Turn-Taxis Al­bert herceg, Turn-Taxis Margit hercegnő, Windischgrátz Erzsébet hercegnő, Windisch­grâtz Ottó herceg, Seefried Erzsébet grófnő ós Seefried Ottó gróf. Ischl, augusztus 18. Reggel kilenc órakor az udvari nyaraló ká­polnájában a király csöndes misét hallgatott, amelyet Mayer püspök udvari plébános szol­gáltatott. A fürdőben ezalatt ünnepi fölvonulá­sok voltak. A sóbányák bányászai festői ruhá­jukban, a hadastyán-egyesületek zene mellett vonultak föl. Ischl, augusztus 18. A mai ünnepnapot régi szokás szerint a pol­gári zenekar ébresztővel vezette be. Már a kora reggeli órákban igen népesek az utcák. A sóbányák munkásai csinos bányaviseletben, a tűzoltók, a hadastyán-egyesület tagjai egyen­ruhában vonulnak föl. Egyesületek és testüle­tek, valamint a tanulóifjúság zászlóikkal a tem­plom előtt állanak föl, hogy jelen legyenek az uralkodóház tagjainak megjelenésekor. Ischl, augusztus 18. Az udvari főméltóságok felvonulása a nagy­imlsére röviddel tiz óra előtt kezdődött. Azután az uralkodóház tagjai érkeztek meg kíséretük­kel. Az utcán összegyűlt nagyszámú közönség lelkes ovációban részesítette a királyt és az uralkodóház tagjait. A templomban Leitner polgármester és Nepallek udvari tanácsos, szertartásmester fogadta az érkezőket. A nagy misét Hittmayr linzi püspök celebrálta fényes segédlettel. Az ischl-i templomi kar a fürdő­közönségtől kisérve, Völgyfy karigazgató veze­tésével magasztos ünnepi dalt adott elő. Azután ötven fiúból ós leányokból álló kar a nép­hímnuszt énekelte. A misén résztvettek az uralkodóház tagjain kívül az arisztokrácia itt időző tagjai is. A templomot zsúfolásig meg­töltötte a közönség. A szentmise után tizenkettedfél órakor kez­dődött meg a királyi család tagjainak üdvöz­lése. A királyi család a trónhoz való közelsé­gűk sorrendjében jelentek meg a király előtt, elsőnek Ferenc Ferdinánd trónörökös, utolsó­nak Rainer királyi herceg. A királyi hercegek és hercegnők minden kiséret nélkül jelentek meg; a hercegek díszegyenruhában, a rendje­lek szalagjaival és a szolgálati jelvényekkel, a hercegnők nyári toalettben, kalappal. A királyi család tagjai közül egyedül a királyi család legöregebb tagja, Mária Raineria hercegasz­szony, aki egyáltalában nincs Ischlben és Ká­roly Lajos királyi herceg legifjabb leánya, Liechtenstein Alajosné hercegné, nem voltak jelen. őfelsége három csoportban fogadta a királyi hercegeket és pedig féltizenkettőkor Ferenc Ferdinánd királyi herceget, Hohenberg Zsófia hercegnőt, Mária Annunciata, Mária Terézia és Mária Jozefa királyi hercegnőket, továbbá Károly, Miksa és Ferdinánd Károly királyi hercegeket. Háromnegyed tizenkettőkor József Ferdinánd és Péter Ferdinánd királyi hercegeket, Mária Krisztina királyi hercegnőt, Henrik Ferdinánd királyi herceget, Aliz királyi hercegnőt, Margit, Germana és Agnes királyi her­cegnőket, Lipót Szalvátor király i herceget, Blanka, Mária Immaculata, Margit királyi hercegnőket, Rainer Károly és Lipót királyi hercegeket. Tizen­két órakor Frigyes királyi herceget, Izabella, Gáb­riella, Izabella Mária és Aliz királyi hercegnő, ket, Albrecht és Károly István királyi herce­geket, Mária Terézia és Eleonóra királyi her­cegnőket, Károly Albrecht királyi herceget, Mectildisz királyi hercegnőt, Leó Károly, Vil­mos és Jenő királyi hercegeket, Klotild ki­rályi hercegnőt, Erzsébet Henriette királyi her­cegnőt és Rainer királyi herceget. Délután fél három órakor a Kurszalonban lesz a királyi család tagjainak nagy ünnepi közös ebédje. Az ebéden a hercegek sipkában és kard nélkül, a hercegnők esti toalettben, kalap nélkül jelennek meg. Tüntetés a király ünnepén. Laibach, augusztus 18. Tegnap, a király nyolcvanadik születésnapjá­nak előestéjén, katonai disztakarodó volt, amelyet nagy közönség nézett végig. Az ünnep­ség után nagy tömeg verődött össze a né­met kaszinó előtt és rázendítettek a „Hej Szlovane" kezdetű szlovén himnuszra. A vá­rost csoportok járták be, amelyek Ribart, a szlávpolgármestertéltették. Sokan azt kiáltották: — Éljen Szerbia! A csendőröket megduplázták, csendőrőr­járatok cirkálnak a városban, amelyek a tün­tetők közül többeket letartóztattak. A vizsgálat széles mederben indult meg, de eddig még semmi eredményre nem vezetett. Vilmos császár Ischlben. Berlinből táviratozzák : Vilmos császár a jövő hét végén I. Ferenc József király meglátoga­tására Ischlbe utazik. Wilhelmshöhéből jelentik: Ma, I. Ferenc Jó­zsef király nyolcvanadik születése napja alkal­mából dezsöné volt, amelyen résztvett Szö­gyény-Marich László osztrák-magyar nagykövet Bethmann-Hollwég birodalmi kancellár, továbbá számos előkelőség. A karisbadi magyarok. A Karlsbadban időző magyarok társasága a király nyolcvanadik születésnapját szép ünnep­pel tette emlékezetessé. Tegnap a magyar zené­szek szerenádot adtak, a Karlsbadban időző magyarok pedig ablakaikat és erkélyeiket virág­gal díszítették föl és kivilágítást rendeztek. Ma reggel ünnepies h.'ilaadó^istentisztelet volt, ame­lyen Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter és Hazai Samu honvédelmi miniszter vezetésé­vel a Karlsbadban üdülő egész magyar kolónia résztvett. A társaság tagjai azután diszlako­mára gyűltek össze. Hieronymi Károly kereske­delmi miniszter nagyhatású felköszöntőben mél­tatta a király kiváló uralkodói képességeit. A felköszöntőt a társaság jelenlévő tagjai állva hallgatták végig és lelkesen tüntettek a király mellett. Az ünnep Ausztriában. Bécs, augusztus 18. Őfelsége születésnapját egész Ausztriában megünnepelték. Mindenütt nagyszámú alapít­ványt tettek jótékonycélra. Bécsben az ünnep­napot az arzenálban ágyulövésekkel és az utcákon katonai zenekarok indulóival vezették be. A város föl van lobogózva és igen sok helyen pompásan van diszitvé. Az összes tem­plomokban és imaházakban ünnepies istentisz­teletek voltak. A csapatok a Schmelzre vonul­tak ki, ahol tábori mise volt és Albori báró vezérkari tábornok őfelsége parancsára a csapatokon szemlét tartott. A városi tanács ; délben hódoló ülést tartott, amelyen az összes Bécsben időző városi tanácsosok és a városi hivatalok vezetői voltak jelen. Az ünnepi beszédet a polgármester mondta, őfelségéhez hódoló táviratot küldtek. Az oroszországi kolera. — A szibériai bubospestis réme. — (Saját tudósítónktól.) Pétervári és odesszai jelentés számol ma be arról a veszedelem­ről, amely a kolerával és bubospestissel egész Oroszországot fenyegeti. A hivatalos titkolózás beszáradt pecsétje már engedni kezd: nyilatkozik az egyik pétervári rendőr­kapitány, aki semmi kiadástól sem zárkózik el azért, hogy a szibériai bubospestis ter­jedése meggátolható legyen. Ha pedig ter­jedni fog a vész, Szibéria átka lesz nem­csak a politikai üldözötteknek és a forra­dalmároknak, hanem az egész, teljesen zül­lött és reakciós Oroszországnak. Mai híreink ezek : Szentpétervár, augusztus 18. Ugy itt, mint Odesszában teljes erővel tovább dühöng a kolera. Odesszában még a koleránál is nagyobb rémületet terjeszt a bubos-pestis, amely a várost és környékét, bármennyire szé­pítgetik is hivatalosan a dolgot, máris erősen megfertőzte. A városi kapitány kijelentette, hogy Oroszországot az a veszedelem fenye­geti, hogy a szibériai bubos-pestist széthurco­lás által az egész birodalomban elterjesztik. Semmi kiadástól sem szabad tehát vissza­riadni és bármily nagy összegekbe kerülne is mindent meg kell tenni, hogy az eddigi jár­ványfészkeket a legnagyobb energiával mi ­előbb kipusztítsák. Odessza, augusztus 18. Immár a hatóságok is beismerik, hogy nem­csak a kolera, de a pestis is veszedelmesen grasszál a városban. A pestist ide Egyiptom belsejéből Alexandrián át hurcolták be. A ko­lera és pestis gyors terjedése az ipart is vál­sággal fenyegeti. A munkások nagyrésze any­nyira megrémült a kettős járványtól, hogy nagy tömegekben vándorolnak ki az odessza' ipari kerületből, melyben máris igen nagy munkáshiány uralkodik. Apa és leánya. — A nagyatádi dráma. — (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt megírtuk már, hogy egy nagyatádi dúsgazdag földbirtokos, Borbás Ferenc, a mult hét csü­törtökjén agyonlőtte huszonhatéves leányát, aki elválva élt férjétől és azután a saját éle­tét oltotta ki. A rendkívül gazdag és életerős ember öngyilkossága nagy föltűnést keltett) különösen azért, mert leányával együtt lett öngyilkos, akiről igen furcsa dolgokat regéltek a környéken. Általánosságban el volt terjedve a hir, hogy a szép, élete delén lévő ember, Borbás Ferenc, szerelmi viszonyt folytatott el­vált leányával. Ez a hir annyira elharapózott, hogy Borbásnak nem volt maradása. Már előbb elhagyta Rinyeszentkirályt, ahol pedig nagy birtokai voltak és ahol igen sokáig tartózko­dott és igy jött Nagyatádra. Azonban a rágal­mak itt is utóiérték és ez elől csak egyetlen menekvés volt: a halál. Hátrahagyott levelűk­ben a rosszszáju rágalmazókat vádolják ha­lálukért. Pedig a rágalmak nem is voltak teljesen alaptalanok, mert azt mindenki látta, hogy az apa és a leány közti viszony sokkal bensőbb, mint az rendesen szokott lenni. Lehet ugyan, bogy a leány szerencsétlensége, amennyiben rosszul ólt urával, kötötte olyan szorosan őket egymáshoz, azonban a gyakori együttlét egy bizonyos rokonszenvet fejlesztett ki, ami las­sankint szerelmi viszonynyá fejlődött. A szeren­csétlenek nem tudtak uralkodni természetelle­nes szenvedélyükön ós; valósággal betegei let­tek egymásnak. Noha kerülni akarták egymást? mindtöbbet együtt voltak, ami csak táplálta az ugy is elharapózott pletykát,

Next

/
Thumbnails
Contents