Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-18 / 74. szám

1910 augusztus 17 DÉLMAGYARORSZAq 13 Árjegyzék ingyen és bérmentve Előre ! Vigyázz ! Előre ! KLEIN ÉS TÜiSS üli-ni a legolcsóbban beszerezheti mindenki kedvező' részletre a legjobb varrógépet, kerékpárt és beszélőgépeket. 25 cm nagy hanglemez 2-50 K. A legújabb felvételek: lljjé o ligete! Weisz Adél, síb. kuplék. Telefon 59. Nogy rnechaniKai jfivitó-iniiiisly. SpecialirógépjoviíB-inöhely Külön vezetéssel Árjegyzék ingyen és bérmentve Biztos hatású szer a Franki-féle HAJSZESZ Kitűnő szeplő stb ellen a Franki-féle SERAIL -CRÉMF, HAJHULLfisI ellen. A hajkorpát eltávolítja. Kis üveg 1 kor., nagy üveg 2 kor. Ártalmatlan ! 1 tégely áralK. Hozzávaló szappan 70 flll. Pouder 1 kor. Kapható egyedül: FRANKL ANTAL gyógyszertárában. Felsőváros, SZEGEDEN, Szt. György-tér. REGÉNYCSARNOK. Karén. Irta Kíelland Sándor. Ezalatt a szél egész a földhöz lapulva kúszott tovább és olyan hosszasan, fájdalmasan sóhajtozott a száraz hangafü között! Holdtölte volt, de az ég felhős, ugy, hogy csak valami kis fehéres, ködös fény áradt szét az éjszakába. A Krarup korcsma mögött feküdt a sötét turfaláp, fekete tőzegrovátkáival és mély, veszedelmes árkaival. Az apró hangafücsomók közt egy helyen zöld fü verte föl magát, mintha ut volna; pedig nem ut volt, mert a fü épen egy turfaárok szélén nőtt, mely szárazabb volt» mint a többi, de mélyebb is. És a fü között egészen ellapulva egy róka feküdt és leselkedett, mialatt a nyul könnyű lábbal futkározott ide s tova. A róka könnyen kiszámíthatta, hogy a nyul nem tehet már nagy kerülőt búvóhelyétől ilyen késő este. Vigyázva dugta ki hegyes orrát, hogy áttekinthesse a helyzetet és mialatt a szól irányában tovább osont, hogy egy jó helyet keressen, ahonnan megláthatja, hol fogja a nyul keringelését megszüntetni és megpihenni: önelégülten gondolta, hogy a rókák mégis csak mindig ravaszabbak lesznek s a nyulak mindig ostobábbak. Bent a korcsmában szokatlan élénkség uralkodott; egy pár utazó ügynök nyulgerincet rendelt s az asszonynak mindig kint kellett lenni a konyhában. Szerencsétlenségre éppen most jött ki az ügyvéd s a korcsmárossal akart beszélni, de az elment a városba árverésre s igy az asszonynak kellett átvenni hosszú üzenetét és egy igen fontos levelet, mely már is megzavarta a fejét. A kályha mellett egy idegen ember állt, olajos ruhában és egy üveg szódavízre várt. Két borkereskedő már háromszor kórt cognacot a kávéhoz. A szolga üres lámpáját tartotta és egy hosszú sovány paraszt aggodalmas pillantásokkal követte Karén minden mozdulatát; 63 őrét kellett neki visszaadni pénzéből. De Karén minden zavar, minden sietség nélkül járt-kelt. Csodálatos, hogy milyen pontosan számon tartott mindent. Nagy szemei és csodálkozó szemöldei a szokottnál is várakozóbb kifejezést öltöttek; finom kis fejét nyugodtan, mereven tartotta, mintha mindez egy cseppet sem zavarná meg gondolataiban. Kék vászonruhája egy kicsit szűk volt s a gallér bevágódott a nyakánál, keskeny ráncot okozva a bőrön, épen haja alatt. — Milyen fehér bőrük van ezeknek a parasztlányoknak — mondá az egyik halkereskedő; fiatal emberek voltak s müértőleg beszéltek a Karén szépségéről. Az ablaknál álló férfi fölnézett az órára és megszólalt: „Még jókor érkezik ma a postakocsi 1" Kint a kövecses udvarról behallatszott a kocsizörgés, az istálló ajtaja felnyílt, mire újra beszabadult a szél, kinyitogatta az ajtókat és lecsapta a füstöt. Karén kisuhant a konyhába ugyanakkor, midőn az ivószoba ajtaján belépett a postatiszt és sok jó estét kivánt. Magas, szép férfi volt, sötét szemű, fekete szakállú és rövid göndör hajú. Gazdag dán egyenruhája pompás vörös posztóból készült és széles vállgallérral volt díszítve. Az asztal fölött függő kék olajlámpa szegényes világa előszeretettel látszott rávetődni a vörös színre^ mely annyira elütött a szürke és sötét árnyalatoktól itt az ivószoba belsejében. És a magas alak kis göndör fejével, széles gallérjával és hosszú vörös köpenyegével ugy ment át a szobán, mint a szépség és pompa csodálatos megtestesülése. Karén gyorsan bejött a konyhából tálcájával. Fejét lehajtotta, hogy arcát ne lehessen látni, mig egyik vendégtől a másikig sietett. A nyulgerincet a két halkereskedő elé tette' egy üveg szódavizet hozott az utazóügynöknek, aki bent ült a belső szobában. Azután az aggódó parasztnak egy faggyúgyertyát nyomott a kezébe s mialatt újra kiosont a konyhába» odanyújtotta a 63 őrét a kályha mellett álló idegennek. A korcsmárosné egészen kétségbe volt esve; véletlenül ugyan megtalálta kulcsait, de most meg az ügyvéd levelét vesztette el. Amellett az egész korcsma föl volt indulva, mert senki sem azt kapta, amit kért s mindenki egymás szavába vágva kiabált. Az utazóügynök egy csengővel folytonosan csengetett, a halkereskedők hangosan nevettek a nyúlon, mely szétvetett lábakkal feküdt előttük a tálon, az elkeseredett paraszt pedig a vállára ütött a korcsmárosné asszonynak a faggyugyertyával és hangosan követelte a 63 őréjót. És ebben a reménytelen zavarban Karén nyomtalanul eltűnt. Anders postakocsis a bakon ült, a szolga a kapunál állt s várta, hogy becsukhassa, a két utas türelmetlenkedni kezdett a kocsiban s a lovak toporzékoltak, mert nem valami mulatságos volt itt állani, mialatt a szól az istállóajtó nyílásán fütyölt. Végre előjött a postatiszt, akire vártak. Nagy köpenyét karjára vetve hozta s mikor a kocsihoz lépett, bocsánatot kért a késedelemért. A lámpa arcába világított, nagyon melege lehetett, amit különben maga is bevallott egy mosoly kíséretében, mialatt felhúzta köpenyegét és fölszállottt a kocsis mellé. A kapu fölnyilt ós a kocsi elrobogott. Anders lassan hajtott, most már nem volt sietős az utja. Néha-néha egy-egy oldalpillantást vetett a postatisztre, ki nyugodtan ült mellette, magában mosolyogva, mialatt a szól haját összecibálta. Anders kocsis is mosolygott a maga módja szerint, — kezdte érteni a dolgot. A szól utána rohant a kocsinak az utfordulóig, azután üjra a síkságra vette magát és olyan különösen sóhajtozott, jajgatott a száraz hangafü között. A róka búvóhelyén leselkedett. Minden rendben volt, a nyúlnak nemsokára ide kellett visszatérnie. Bent a korcsmában Karén ezalatt újra előkerült s a zavar csakhamar lecsillapodott. Az elkeseredett paraszt megszabadult a faggyugyertyától s megkapta 63 őréjét, a kereskedőügynök pedig a nyulgerincet, A korcsmárosné egy kicsit panaszkodott, de nem szidta Karent. Ki is merte volna Karent bántani? Halkan, minden sietség nélkül ment ide s tova s a barátságos nyugalom, mely lépteit követni szokta, újra elterült a hangulatos, félsötét ivószoba fölött. A két halkereskedő, kik megittak egy pár pohár cognacot a kávéhoz, egészen el voltak ragadtatva tőle. Karén kissé szívesebb volt, mint rendesen, egy félig rejtett mosoly ült ajkain és mikor egyszer fölemelte szemeit, a két férfi egészen átmelegedett tekintetétől. De mikor Karén észrevette, hogy pillantá saik követik őt, kiment az ivóból a másik szobába, hol az ügynök ült és evett, ós a teáskanalakat kezdte törülgetni. — Látta a postatisztet? — kérdi az egyik utazó a másiktól. — Nem, csak egy pillantást vethettem rá, rögtön visszafordult, amint belépett — felelt a másik tele szájjal. — Ördöngös legény ! Táncoltam a lakodalmán — Ugy? Hát házas? — Persze. — Lemvigben lakik a felesége, két gyermekük is van. Az asszony az ulstrupi korcsmáros leánya és én véletlenül éppen a lakodalma napján érkeztem oda. Haj, de vidám egy este volt! Képzelheti. Karén leejtette a teáskanalakat és kiment Nem hallotta, mit kiáltanak utána az ivószobából. A kerten át szobájába futott, be. csukta az ajtót és félig eszméletlenül kezdte rendezni az ágyát. Szemel a sötétbe meredtek, fejét kezébe szorította ós kínosan sóhajtott. — Nem értette . . . Nem értette ... De mikor hallotta, hogy a korcsmárosné olyan panaszosan kiált utána: Kérem! —Kérem, Karén, — akkor fölugrott, kirohant a kerten át, ki, ki a ház mögött elterülő síkságra. A félhomályban a keskeny zöld fücsik végig kígyózott a száraz hangafü között, mintha ott ut lenne, pedig veszedelmes volt útnak kéj zelni, mert a fü éppen a mély turfaárok szélén nőtt. A nyul fölrezzent a fűből, — egy nagy zuhanást hallott. Aztán nagy ugrásokban rohant tovább, majd felgörbült háttal összelapulva» majd csodálatos hosszan elnyúlva futott át a füvek fölött. A róka kidugta hegyes orrát és meglepetve nézett a nyul után. Nem hallotta a zuhanást, mert művészetének legravaszabb fogása szerint egy mély gödör alján volt elrejtőzve és miután tudta, hogy semmi hibát nem ejtett, nem értette a nyulat. Sokáig állt ott fejét letartva, gerincét leeresztve, mig lompos farkát elrejtették a füvek. Azon kezdett gondolkozni, hogy nem a nyulak lesznek-e okosabbak és a rókák ostobábbak mint régen? "Da+I^ánil l/nlon" Garancia mellett vállaljuk patkányok rdUvdliy-MJieia gyökeres kiirtását. — Patkány-kolera vegyi szerünkkel, amely baoillust termel és ha egy is evett belőle, akkor a többi is elhullik tőle. Megrendelhető 5 kilogrammos csomagokban 12 kor.-érl, utánvét mellett. Használati utasítás ingyen. VEGYÉSZETI LABORATÓRIUM BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS-UTCA 14-16. SZ. Kérjük ezen hirdetésre hivatkozni, mely esetben öt százalék engedményt adunk. poloska-, moly-, sváb- és ruszni - irtó gázfejlesztő anyag. A legbiztosabb féregirtási módszer. Postacsomag utánvéttel 5 kor. • • • • • •