Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-03 / 62. szám

1910 augusztus 3 DÉL-MAGYARORSZÁGI 13 gol követséget szólította föl, hogy bírja rá Levisont, hogy békés uton adja vissza leányát. Csodálatosképen az angol követségről nem válaszoltak. Erre a spanyol követ személyesen kereste föl az angol követséget és ott valóságos haditervet állapítottak meg a leány viszszaszerzésére. Egy spanyol hivatalnok és egy rendőrtisztviselő az angol követség egyik tagjával Levisonék birtokára utazott, ahol követelték a leány kiadását. Azonban megjárták, mert az angol ember és családja állig fölfegyverkezve fogadta a hatóság embereit, akiket megfenyegettek, hogy golyózáport bocsátanak rájuk, ha a ház küszöbét át merik lépni. Akót ellenséges fél között való hosszabb tárgyalás után megengedték az angol követség embereinek, hogy a házba léphessen. Levison maga fogadta és bevezette a hölgyekhez, akik szintén revolverrel voltak fölfegyverkezve. A leány most a hivatalnok előtt kijelentett-e, hogy-inká^b -f©belövi -magát, mint1sem imádott barátnőjétől egy pillanatra is megváljon. A követségi tag végre is belátta, hogy csak emberélet-áldozat árán szabadithatná ki a leányt környezetéből, abbahagyta az erőszakoskodást s visszatért Tangerbe. Levison kieszközölte az engedelmet, hogy a gibraltári angol követséghez fordulhasson jogtanácsért a leány érdekében. És nyomban el is utazott Gibraltárba, Amikor azonban visszatért, kellemetlen meglepetés várta a .túlbuzgó embert: felesége elmondta neki, hogy pártfogoltja megszökött. Eleinte azt hitték, hogy az apjához tért vissza, de kérdezősködésükre azt a választ kapták, hogy nem tudnak az apai házban sem a leányról. Mintha a fold nyelte volna el, olyan nyomtalanul tűnt el. Az apa és Levison most mjndenütt keresteti. A marosfordai botrány. — Csendőrök a cármegyeházán. — (Saját tudósítónktól.) Marostordamegye tegnap tartott közgyűlésén nagy botrány volt. A közgyűlést nem is tudták folytatni s megtartását Erősdy Sándor főispán mára halasztotta. A folytatólagos közgyűlésről a következőket jelentik Marosvásárhelyről: A mai folytatólagos gyűlésen az ellenzék em. berei óriási izgalmak között foglalták el a karzatokat. Az ellenzék a főispán hiveit és a főispánhoz érkezett küldöttségeket kiszorította a folyosóra. A gyűlés megnyitása után a karzatra berendelt ellenzéki hallgatóság a főispánt abcugolta. Désy Zoltán fölszólította az alispánt, hogy a folyosón zajongó tömeget távolítsa el. A főispán azt felelte, hogy a folyosón küldöttségek tartózkodnak, amelyek őt várják. Közbén az alispán intézkedett, hogy a folyosón tartózkodókat csendőrök távolítsák el. Emiatt óriási kavarodás és tülekedés támadt. Az ellenzékiek a főispán felé rohantak, különböző tárgyakkal dobáltak és óriási zaj támadt. A főispánt hivei körülvették, ugy, hogy tettlegesség nem történt. Minthogy a rend hosszabb ideig nem állott helyre, a főispán a gyűlést holnap délután fólnégy óráig elnapolta. Az ellenzék leírhatatlan terrorizmust gyakorolt, ugy, hogy még a főispán pártjához tartozó-tisztviselőket sem engedték a terembe. Az egyik tiszteletbeli ügyészt pedig az ajtónál álló ellenzékiek kvalifikálhatatlan durvasággal utasították el. Csakhamar megszállotta a megyeházát a csendőrség. A teremben folyó dulakodás alatt Kemény Kálmán báró főrendiházi tsgot is inzultálni akarták. A folyosóról az ott tartózkodó küldöttségek, látván a főispán és hívéinek veszedelmét, berontottak a terembe és a főispánt és táborát zajos ovációk között hozták ki. Az ellenzék bizonyára azért rendezte az eddigi botrányt, mert látta, hogy a főispánnak ma meglesz a többsége. Mikor a főispán a közgyűlést bezárta, az ellenzék még együtt maradt, formális gyűlést tartott, amelyen a főispánt gyalázó kifejezésekkel illették. A vezérek kiadták a rendeletet, hogy törjék át a korlátot és inzultálják a főispánt. Désy Zoltán tiltakozott ez ellen. Urmánczy Nándor képviselő indítványára távirati jelentést küldtek a belügyminiszternek orvoslásért. A marostordai botrányok következtében hír szerint távozik állásából Erősdy Sándor főispán. A belügyminiszter a szerdai közgyűlés lefolyásától teszi függővé döntését. Ezt ma a képviselőház folyosóján beszélték. Huszonöt év e|őtí. * 1885 augusztus 3. A francia kolera. A rettenetes spanyolországi kolera, amely már hónapok óta pusztította Castillia népét, váratlanul átcsapott Franciaországra. Természetesen a Spanyolországhoz legközelebb eső kikötővárosban, Marseille-ben ütött ki a veszedelmes járvány, amely rövid néhány nap alatt temetővé alakította át ezt a gyönyörű, virágzó kikötővárost. 1885 augusztus 3-ig Marseille-ben 114,714 ember betegedett meg kolerában^ halottak száma pedig 34,003 volt. A halottak között volt a marseille-i portugál konzul is. A francia kormányt ölyan váratlanul érte ez a; csapás,- hogy hirtelenében azt sem tudta, mihez fogjon. Az összes óvóintézkedések már hiábavalók voltak. A kolera rettenetes gyorsasággal minden óvóintézkedést megelőzött. Marseille-t vesztegzár alá helyezték, a külvilágtól teljesen elzárták, de mindez hiábavaló volt, Marseille csak évek múlva tudta a kolera által okozott csapásokat kiheverni. — Személyi hir. Tömörkény István iró, a 6zegedvárosi muzeum és a Somogyi-könyvtár igazgatója, szabadságáról visszaérkezett Szegedre és átvette hivatala vezetését. — Tisza István a felvidéken. Tisza István gróf és felesége rokonaik látogatására a napokban a felvidékre utaztak s ez alkalommal látogatást tettek Szepesmindszenten, Csáky Albin gróféknál és Berzevicén, Berzeviczy Albertéknél. — Spanyolország és a Vatikán, Ma reggel tették közzé a szentszéknek iratát a spanyol kormányhoz. Ez megállapítja ebben, hogy a szentszék a tárgyalás folytatásának föltételéül a spanyol kormánytól csak az úgynevezett korlátozó törvényjavaslat visszavonását követelte, ami mellett természetesen a szentszéknek a spanyol kormány által vallási ügyekben tett intézkedései elleni tiltakozásai mind érvényben maradnának. Teljesen téves, hogy a szentszék a spanyol kormánynak ma kevesebbet szándékozik engedni, mint amennyit 1904-ben elhatározott. Igaz azonban, hogy Canalejas miniszterelnök messzebbmenő koncessziókat kívánt a szentszéktől, mint az 1904-ben megadottak, és pedig azért, inert 1904-ben ezeket -az engedményeket a Maura-kormány kapta, mig Canalejas, aki annakidején ellenzéki államférfiú volt, e koncessziókat elégteleneknek jelentette ki. — Kinevezések a honvédelmi minisztériumban. A király Hernádszurdoki Melichár Kálmán dr miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsossá, Szeredi Vajkay Rezső miniszteri titkárt miniszteri osztálytanácsossá, Szuper Zoltán dr miniszteri segédtitkárt miniszteri titkárrá, Végh Kálmán dr miniszteri fogalmazót miniszteri segédtitkárrá, Farkas Imre dr miniszteri segédfogalmazót miniszteri fogalmazóvá, Fertsák Ödön fizetéstelen miniszteri segédfogalmazót valóságos miniszteri segédfogalmazóvá, Raity Szvetiszláv és Altorjai Sándor dr díjtalan fogalmazó-gyakornokokat fizetésnélküli miniszteri segédfogalmazókká nevezte ki. — Kitüntetések a diósgyőri vasgyárban. A király a diósgyőri vás- és acélgyár szolgálatában s különösen a lövedékek gyártásánál kifejtett sikeres munkásságuk elismeréseül: Fleischmann. Győző igazgató-helyettesnek a királyi tanácsosi cimet, Joós István és Braunfeld Gyula főfelügyelőknek, Friedmann Aron felügyelőnek a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, Obholczer Béla főmérnöknek és Oka Simon mérnöknek a koronás érdemkeresztet, továbbá Obholczer Adolf, Forster Kálmán, Topiczer János és Göhler József főművezetőknek a koronás ezüst érdemkeresztet, Böhmer Péter, Lustig Ignác, Mikulik Dániel, Yenczél Ede, Holup István. Matterni Lajos, Sch/werla József, Potpalka András, Fest Flórián, Marussy István, Pohlu Ferenc, Báldovszky Károly, Staud inger László, Jamrich Márk és Brünnich János munkásoknak az ezüst érdemkeresztet s végül Fabisch József főfelügyelőnek a Ferenc József-rencl lovagkeresztjét adományozta. — Justh makói alapítványa. Mákóról jelentik : Justh Gyula tízezer koronás pályadijára kihirdették a pályázatot. Pályázhatnak oly makói származású, négy polgári osztályt végzett leáeyok, akik felsőbb iskolába lépnek. — Katolikus pap házassága. Münchenből jelentik: Sickenberger Ottó dr, aki kilépett a katolikus egyház kötelékéből is, mikor levetette a szerzetesi öltönyt és megházasodott, nyilt levelet tett közzé. A nyilt levél, amely nagy szenzációt kelt, igy végződik: ' „A pápák és püspökök, akik hirdetik a cölibátus erényét, képmutatók voltak, kegyetlenek és álszentek. A cölibátus a legnagyobb barbárság, nem a keresztény vallás szent parancsa. — Negyven éves Jubileum. Meleg ünneplésben részesítették vasárnap a nagybecskereki vasutasok Sárffy Sándor fütőházi főnököt negyven éves szolgálati jubileuma alkalmából. A vasúti tisztek, nemkülönben a fütőházi személyzet és a mozdonyvezetők küldöttségei délben Krumenacker István forgalmi főnökkel az élükön, fölkeresték lakásán a jubilánst, akit Krumenacker István üdvözölt szép beszéddel. A meleghangú és szívélyes üdvözletek után a küldöttségek értékes emléktárgyat adtak át az ünnepeltnek, aki meghatottan mondott köszönetet az ovációkért. — Ehrlich széruma Makón. Részletes tudósításban számolt be a Délmagyarország arról a nagy eredményről, amelyet a makói közkórházban az Ehrlich-féle - szérummal elértek. Ma ismét jelentéseket kaptunk a makói közkórházból és mindegyik arról számol be, hogy az eredmény csodás. Azok a betegek, akiket vasárnap délelőtt oltottak be, sokkal jobban vannak. A testükről a fekélyek végkép eltűntek. A külsejük teljesen normális. Nem győznek eleget hálálkodni Dózsa Lajos dr főorvosnak és Molitorisz Kálmán dr orvosnak azért a szakszerű és alapos gyógykezelésért, amelyben őket részesitik. Holnap ismét beoltás lesz a kórházban. Egy, az alkati bujakór másodlagos tüneteiben szenvedő nőt — akin a betegség a legnagyobb mérvben pusztít — oltanak be. Ennek a nőnek a betegsége olyan nagy, hogy a baj összes tünetei jelentkeztek rajta. A beoltás iránt nagy az érdeklődés és hir szerint sok csanádraegyei orvos megtekinti. Dózsa Lajos dr-hoz ma valóságos levélgarmada érkezett az ország legkülönbözőbb részeiből. A leveleket luesben szenvedő betegek irták, akik arra kérik a főorvost, hogy őket is vegye föl a kórházba kezelés végett. Sok levelet kapott a főorvos orvosoktól is, akik érdeklődnek a kezelési eljárásról és az eredményről. — Porcia herceg karriérje. A hivatalos lap közli, hogy a pénzügyminiszter Porcia Aladár budapesti lakost végleges minőségű pénzügyi tanácsossá nevezte ki. Porcia Aladár herceg valamikor rengeteg vagyon ura volt, de nagylábon élt s .apránkint elverte a vagyonát. Azután sokáig mint egyszerű kis segédhivatalnok kereste mindennapi kenyerét, mig végűi most kinevezték. — Harminc éves találkozó. Szép üunepsé. folyt le tegnap a kecskeméti római katoliku főgimnáziumban. Az 1880-ban érettségizette! jöttek össze harminc éves találkozóra. A vo iskolatársak közül, akiknek mindegyike szé: pozíciót tölt be, a következők jelentek me; nagyobbára családjaikkal együtt: Bíró Mátyó nagybirtokos (Fegyvernek), Bodnár Richán magyar királyi erdőtanácsos (Déva), Csány Gusztáv dr ügyvéd, az Országos Magyar Szövet ség főtitkára (Budapest), Fekete Ipoly kegyer rendi tanár, iró (Szeged), Földessy János n:; gyar királyi posta- és távíró felügyelő, Postás Kaszinó elnöke (Budapest), Gömöi; Sándor takarékpénztári titkár, Kővári Lászli dr körorvos (Kiskunhalas), Mészáros Ferenc di ügyvéd, Szerelemhegyi Károly dr nyugalmazott polgármester, ügyvéd (Félegyháza). Varjú János