Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-03 / 62. szám

1910 augusztus 3 DÉL-MAGYARORSZÁGI 13 gol követséget szólította föl, hogy bírja rá Le­visont, hogy békés uton adja vissza leányát. Csodálatosképen az angol követségről nem vá­laszoltak. Erre a spanyol követ személyesen kereste föl az angol követséget és ott valósá­gos haditervet állapítottak meg a leány visz­szaszerzésére. Egy spanyol hivatalnok és egy rendőrtisztviselő az angol követség egyik tagjával Levisonék birtokára uta­zott, ahol követelték a leány kiadását. Azon­ban megjárták, mert az angol ember és csa­ládja állig fölfegyverkezve fogadta a hatóság embereit, akiket megfenyegettek, hogy golyó­záport bocsátanak rájuk, ha a ház küszöbét át merik lépni. Akót ellenséges fél között való hosszabb tárgyalás után megengedték az an­gol követség embereinek, hogy a házba lép­hessen. Levison maga fogadta és bevezette a hölgyekhez, akik szintén revolverrel voltak föl­fegyverkezve. A leány most a hivatalnok előtt kijelentett-e, hogy-inká^b -f©belövi -magát, mint1­sem imádott barátnőjétől egy pillanatra is megváljon. A követségi tag végre is belátta, hogy csak emberélet-áldozat árán szabadit­hatná ki a leányt környezetéből, abbahagyta az erőszakoskodást s visszatért Tangerbe. Levison kieszközölte az engedelmet, hogy a gibraltári angol követséghez fordulhasson jog­tanácsért a leány érdekében. És nyomban el is utazott Gibraltárba, Amikor azonban vissza­tért, kellemetlen meglepetés várta a .túlbuzgó embert: felesége elmondta neki, hogy pártfo­goltja megszökött. Eleinte azt hitték, hogy az apjához tért vissza, de kérdezősködésükre azt a választ kapták, hogy nem tudnak az apai házban sem a leányról. Mintha a fold nyelte volna el, olyan nyomtalanul tűnt el. Az apa és Levison most mjndenütt keresteti. A marosfordai botrány. — Csendőrök a cármegyeházán. — (Saját tudósítónktól.) Marostordamegye teg­nap tartott közgyűlésén nagy botrány volt. A közgyűlést nem is tudták folytatni s meg­tartását Erősdy Sándor főispán mára halasz­totta. A folytatólagos közgyűlésről a követ­kezőket jelentik Marosvásárhelyről: A mai folytatólagos gyűlésen az ellenzék em. berei óriási izgalmak között foglalták el a kar­zatokat. Az ellenzék a főispán hiveit és a fő­ispánhoz érkezett küldöttségeket kiszorította a folyosóra. A gyűlés megnyitása után a karzatra berendelt ellenzéki hallgatóság a főispánt abcu­golta. Désy Zoltán fölszólította az alispánt, hogy a folyosón zajongó tömeget távolítsa el. A fő­ispán azt felelte, hogy a folyosón küldöttségek tartózkodnak, amelyek őt várják. Közbén az alispán intézkedett, hogy a fo­lyosón tartózkodókat csendőrök távolítsák el. Emiatt óriási kavarodás és tülekedés támadt. Az ellenzékiek a főispán felé rohantak, külön­böző tárgyakkal dobáltak és óriási zaj támadt. A főispánt hivei körülvették, ugy, hogy tett­legesség nem történt. Minthogy a rend hosszabb ideig nem állott helyre, a főispán a gyűlést holnap délután fólnégy óráig elnapolta. Az ellenzék leírhatatlan terrorizmust gyako­rolt, ugy, hogy még a főispán pártjához tar­tozó-tisztviselőket sem engedték a terembe. Az egyik tiszteletbeli ügyészt pedig az ajtónál álló ellenzékiek kvalifikálhatatlan durvasággal utasították el. Csakhamar megszállotta a me­gyeházát a csendőrség. A teremben folyó dula­kodás alatt Kemény Kálmán báró főrendiházi tsgot is inzultálni akarták. A folyosóról az ott tartózkodó küldöttségek, látván a főispán és hívéinek veszedelmét, berontottak a terembe és a főispánt és táborát zajos ovációk között hozták ki. Az ellenzék bizonyára azért rendezte az eddigi botrányt, mert látta, hogy a főis­pánnak ma meglesz a többsége. Mikor a főispán a közgyűlést bezárta, az el­lenzék még együtt maradt, formális gyűlést tartott, amelyen a főispánt gyalázó kifejezések­kel illették. A vezérek kiadták a rendeletet, hogy törjék át a korlátot és inzultálják a fő­ispánt. Désy Zoltán tiltakozott ez ellen. Ur­mánczy Nándor képviselő indítványára távirati jelentést küldtek a belügyminiszternek orvos­lásért. A marostordai botrányok következtében hír szerint távozik állásából Erősdy Sándor főispán. A belügyminiszter a szerdai közgyűlés lefolyá­sától teszi függővé döntését. Ezt ma a képviselő­ház folyosóján beszélték. Huszonöt év e|őtí. * 1885 augusztus 3. A francia kolera. ­A rettenetes spanyolországi kolera, amely már hónapok óta pusztította Castillia népét, váratlanul átcsapott Franciaországra. Termé­szetesen a Spanyolországhoz legközelebb eső kikötővárosban, Marseille-ben ütött ki a ve­szedelmes járvány, amely rövid néhány nap alatt temetővé alakította át ezt a gyönyörű, virágzó kikötővárost. 1885 augusztus 3-ig Mar­seille-ben 114,714 ember betegedett meg kolerá­ban^ halottak száma pedig 34,003 volt. A ha­lottak között volt a marseille-i portugál konzul is. A francia kormányt ölyan váratlanul érte ez a; csapás,- hogy hirtelenében azt sem tudta, mihez fogjon. Az összes óvóintézkedések már hiábavalók voltak. A kolera rettenetes gyor­sasággal minden óvóintézkedést megelőzött. Marseille-t vesztegzár alá helyezték, a kül­világtól teljesen elzárták, de mindez hiába­való volt, Marseille csak évek múlva tudta a kolera által okozott csapásokat kihe­verni. — Személyi hir. Tömörkény István iró, a 6zegedvárosi muzeum és a Somogyi-könyvtár igazgatója, szabadságáról visszaérkezett Szegedre és átvette hivatala vezetését. — Tisza István a felvidéken. Tisza István gróf és felesége rokonaik látogatására a na­pokban a felvidékre utaztak s ez alkalommal látogatást tettek Szepesmindszenten, Csáky Albin gróféknál és Berzevicén, Berzeviczy Al­bertéknél. — Spanyolország és a Vatikán, Ma reggel tették közzé a szentszéknek iratát a spanyol kormányhoz. Ez megállapítja eb­ben, hogy a szentszék a tárgyalás folyta­tásának föltételéül a spanyol kormánytól csak az úgynevezett korlátozó törvényjavas­lat visszavonását követelte, ami mellett ter­mészetesen a szentszéknek a spanyol kormány által vallási ügyekben tett intézkedései el­leni tiltakozásai mind érvényben maradná­nak. Teljesen téves, hogy a szentszék a spanyol kormánynak ma kevesebbet szándékozik en­gedni, mint amennyit 1904-ben elhatározott. Igaz azonban, hogy Canalejas miniszterel­nök messzebbmenő koncessziókat kívánt a szentszéktől, mint az 1904-ben megadottak, és pedig azért, inert 1904-ben ezeket -az engedményeket a Maura-kormány kapta, mig Canalejas, aki annakidején ellenzéki államférfiú volt, e koncessziókat elégtele­neknek jelentette ki. — Kinevezések a honvédelmi minisz­tériumban. A király Hernádszurdoki Melichár Kálmán dr miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsossá, Szeredi Vajkay Rezső miniszteri tit­kárt miniszteri osztálytanácsossá, Szuper Zol­tán dr miniszteri segédtitkárt miniszteri tit­kárrá, Végh Kálmán dr miniszteri fogalmazót miniszteri segédtitkárrá, Farkas Imre dr minisz­teri segédfogalmazót miniszteri fogalmazóvá, Fertsák Ödön fizetéstelen miniszteri segédfogal­mazót valóságos miniszteri segédfogalmazóvá, Raity Szvetiszláv és Altorjai Sándor dr díjtalan fogalmazó-gyakornokokat fizetésnélküli minisz­teri segédfogalmazókká nevezte ki. — Kitüntetések a diósgyőri vasgyárban. A ki­rály a diósgyőri vás- és acélgyár szolgálatában s kü­lönösen a lövedékek gyártásánál kifejtett sikeres munkásságuk elismeréseül: Fleischmann. Győző igaz­gató-helyettesnek a királyi tanácsosi cimet, Joós Ist­ván és Braunfeld Gyula főfelügyelőknek, Friedmann Aron felügyelőnek a Ferenc József-rend lovagke­resztjét, Obholczer Béla főmérnöknek és Oka Simon mérnöknek a koronás érdemkeresztet, továbbá Obhol­czer Adolf, Forster Kálmán, Topiczer János és Göhler József főművezetőknek a koronás ezüst érdemkeresz­tet, Böhmer Péter, Lustig Ignác, Mikulik Dániel, Yenczél Ede, Holup István. Matterni Lajos, Sch/werla József, Potpalka András, Fest Flórián, Marussy Ist­ván, Pohlu Ferenc, Báldovszky Károly, Staud inger László, Jamrich Márk és Brünnich János munká­soknak az ezüst érdemkeresztet s végül Fabisch Jó­zsef főfelügyelőnek a Ferenc József-rencl lovagke­resztjét adományozta. — Justh makói alapítványa. Mákóról jelentik : Justh Gyula tízezer koronás pályadi­jára kihirdették a pályázatot. Pályázhatnak oly makói származású, négy polgári osz­tályt végzett leáeyok, akik felsőbb iskolába lépnek. — Katolikus pap házassága. München­ből jelentik: Sickenberger Ottó dr, aki ki­lépett a katolikus egyház kötelékéből is, mikor levetette a szerzetesi öltönyt és meg­házasodott, nyilt levelet tett közzé. A nyilt levél, amely nagy szenzációt kelt, igy vég­ződik: ' „A pápák és püspökök, akik hirdetik a cölibátus erényét, képmutatók voltak, ke­gyetlenek és álszentek. A cölibátus a leg­nagyobb barbárság, nem a keresztény vallás szent parancsa. — Negyven éves Jubileum. Meleg ünnep­lésben részesítették vasárnap a nagybecskereki vasutasok Sárffy Sándor fütőházi főnököt negy­ven éves szolgálati jubileuma alkalmából. A vasúti tisztek, nemkülönben a fütőházi sze­mélyzet és a mozdonyvezetők küldöttségei délben Krumenacker István forgalmi főnökkel az élükön, fölkeresték lakásán a jubilánst, akit Krumenacker István üdvözölt szép beszéddel. A meleghangú és szívélyes üdvözletek után a küldöttségek értékes emléktárgyat adtak át az ünnepeltnek, aki meghatottan mondott köszö­netet az ovációkért. — Ehrlich széruma Makón. Részletes tudósításban számolt be a Délmagyarország arról a nagy eredményről, amelyet a makói közkórházban az Ehrlich-féle - szérummal el­értek. Ma ismét jelentéseket kaptunk a makói közkórházból és mindegyik arról számol be, hogy az eredmény csodás. Azok a betegek, akiket vasárnap délelőtt oltottak be, sokkal jobban vannak. A testükről a fekélyek végkép eltűntek. A külsejük telje­sen normális. Nem győznek eleget hálál­kodni Dózsa Lajos dr főorvosnak és Moli­torisz Kálmán dr orvosnak azért a szakszerű és alapos gyógykezelésért, amelyben őket részesitik. Holnap ismét beoltás lesz a kórház­ban. Egy, az alkati bujakór másodlagos tüneteiben szenvedő nőt — akin a betegség a legnagyobb mérvben pusztít — oltanak be. Ennek a nőnek a betegsége olyan nagy, hogy a baj összes tünetei jelentkeztek rajta. A beoltás iránt nagy az érdeklődés és hir szerint sok csanádraegyei orvos megtekinti. Dózsa Lajos dr-hoz ma valóságos levélgar­mada érkezett az ország legkülönbözőbb részeiből. A leveleket luesben szenvedő be­tegek irták, akik arra kérik a főorvost, hogy őket is vegye föl a kórházba kezelés végett. Sok levelet kapott a főorvos orvo­soktól is, akik érdeklődnek a kezelési eljá­rásról és az eredményről. — Porcia herceg karriérje. A hivatalos lap közli, hogy a pénzügyminiszter Porcia Aladár budapesti lakost végleges minőségű pénzügyi tanácsossá nevezte ki. Porcia Aladár herceg valamikor rengeteg vagyon ura volt, de nagylábon élt s .apránkint elverte a vagyonát. Azután sokáig mint egyszerű kis segédhivatal­nok kereste mindennapi kenyerét, mig végűi most kinevezték. — Harminc éves találkozó. Szép üunepsé. folyt le tegnap a kecskeméti római katoliku főgimnáziumban. Az 1880-ban érettségizette! jöttek össze harminc éves találkozóra. A vo iskolatársak közül, akiknek mindegyike szé: pozíciót tölt be, a következők jelentek me; nagyobbára családjaikkal együtt: Bíró Mátyó nagybirtokos (Fegyvernek), Bodnár Richán magyar királyi erdőtanácsos (Déva), Csány Gusztáv dr ügyvéd, az Országos Magyar Szövet ség főtitkára (Budapest), Fekete Ipoly kegyer rendi tanár, iró (Szeged), Földessy János n:; gyar királyi posta- és távíró felügyelő, Postás Kaszinó elnöke (Budapest), Gömöi; Sándor takarékpénztári titkár, Kővári Lászli dr körorvos (Kiskunhalas), Mészáros Ferenc di ügyvéd, Szerelemhegyi Károly dr nyugalmazott polgármester, ügyvéd (Félegyháza). Varjú János

Next

/
Thumbnails
Contents