Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-17 / 73. szám

1Ö10 augusztus 17 DELMAGYARORSZAG 11 (A f ogoly vadász.) A főváros környékén napiban folyik a fogolyvadászat. Egy bankigazgató, aki hir.es kocavadász, sürün keresi föl a krumplist, kukoricást, sokat el is puffogtat, de a foglyok vidám mosolylyal rebbennek ártatlan sörétei elől tova. Á.múit héten nagy diadallal jött haza, Hat foglyot nyújtott át a feleségének. .— Nesze, ezt neked lőttem ! — mondta büszke mosolylyal.. Az asszony örömmel vette át a foglyokat. — Te lőtted, édesem? — Igén, mind pompás szóló-lövés volt. Hetvennyolcvan'.lépésről szedegettem le őket a kuko" ricásbán. . - . . - • Az asszony körülforgatta a foglyokat, majd hirtelen egy kis deszkalapon akadt meg a szeme, amely'a zsinór végére volt kötve. — Nini! Kedves Stüsszim! Mit látok ? Ezt ugyan a kukoricásban hagyhattad volna . . . És odatartotta ámuló férje elé a deszkalapot, amelyre pipacsvörössé pirult a hősködő Stüszi. A deszkalapon ugyanis ez állt: GÉCZT VADKERESKEDÉSE. (A szerencse.) Palicson, egy előkelő villában nagy társaság van együtt. A brüsszeli világkiállítás katasztrófájáról folyik a társalgás. — Nekünk, magyaroknak, mégis szerencsénk van, hogy nem'véttünk részt a kiállításon. A tüzkatasztrófa minket is elpusztított volna, — véleményezte a jelenlevők egyike. Erre a házigazda, egy volt biztosító igazgató, a következő jellemző történettel válaszolt: — Egy alkalommal a reggeli lapokban olvastam, hogy egy . .bácsmegyei község elpusztult, az összes házak porrá égtek. — Gyorsan besiettem a hivatalba és magamhoz rendeltem a tüzosztály főnökét: . — Olvasta, hogy az a község leégett ? — Igén, olvastam — válaszolt, de örvendezve tette egyúttal hozzá, hogy az intézet semmi kart 6em szenvedett, mert. abban a községben egy biztosított féle sem volt. — Nem ér akkor a mi üzletünk egy garast sem, —r válaszoltam elkeseredetten. — Porrá ég egy község1 és nekünk" ott nincs kárunk. Pont így. vagyunk — jegyezte meg a házigazda — a mi brüsszeli szerencsénkkel is. KÖZIGAZGATÁS x Szeged Juliusban. Szeged város közigazgatási bizottsága kedden délután Lázár György dr polgármester elnöklésével ülést tartott. A polgármester bavi jelentésétől kezdve az összes jelentéseket tudomásul vették. Ezék a jelentések a városi és a törvényhatóság ellenőrzése alá tartozó állami közigazgatási állapotok monoton képét nyújtják. Szegeden a közegészségügy javult s bár .kétszázhetvenkét ember meghalt, a' népességi szaporulat mégis hetvenhét lelket jelent. Az adózás állapota kedvezőtlen. Egyenes adóban 69.712, hadmentességi dijban 494 koronával kevesebb adót fizettek, mint a mult év juliusában. Az ügyészségi, tanfelügyelőségi és állatorvosi jelentés semmi érdekeset sem tartalmaz. s Szeged Táros nyugdijszabályzata. Szeged város érvényben le\"ö nyugdijszabályzata már nagyon régi és semmikép sem felel meg a mai igényeknek. Évek óta tervezi a hatóság a nyugdíjszabályzat átdolgozását, nagyarányú módosítását, illetve uj nyugdijszabályzat megalkotását, az egyéb közigazgatási teendők azonban nem engedtek sort ejteni erre a fontos ügyre. Éafógh'Károly pénzügyi tanácsos nyári szabadsága alatt kidolgozta az uj nyugdijszabályzatot. A referens szenátor hatalmas munkát végzett s azt. legközelebb a tanács elé terjeszti. Az újjáalakított nyugdijszabályzat elsősorban a jogügyi és a pénzügyi bizottságot fogja foglalkoztatni. x Nyári élet Újszegeden. A szegedi közönség nyaranként inkább Kamarás és Szatymaz felé gravitált s a világszép ujszegedi liget feltűnően elhagyatott volt. Mióta a villamosvasút átszalad Újszegedre is, azóta a helyzet megváltozott s Újszeged látogatottsága feltűnő mérveket öltött. Az odaát levő Vigadó és cukrászüzlet kicsiny és nem képes a közönséget befogadni. Balogh Károly pénzügyi tanácsos a tanács mai ülésében kijelentette, hogy indítványt fog tenni a pénzügyi bizottságban, hogy Újszegeden százezer korona költséggel ezer ember befogadására alkalmas nyári terrasz építtessék. x Építkezési szabálytalanságok Szegeden. A szegedvárosi építkezési szabályrendelet módosítása tudvalevőleg megengedi a háromemeletes házak építését, viszont azonban szabályozza a szobák, kapuk, kapualjak stb magasságát, A városban folyamatban levő nagyarányú építkezések során rendre kiderül és a város tanácsának tudomására jut, hogy az építkezési szabályrendelet törvényes intézkedéseit egyes építkezők egyáltalán nem veszik figyelembe. Koczor János tanácsos ma több esetet jelentett be a tanácsnak s előterjesztésére a tanács teljes szigorúsággal meg is büntetett néhány építkezőt, illetve vállalkozót. Kiderült ugyanis, hogy a Kass mögötti telkeken való egyes építkezésnél egyáltalán nem respektálják a szabályrendeletet. A kapu magasságát a szabályrendelet három méterben állapítja meg s a ház kapuja csak két méter és negyven centiméter magasra van épitve. Hasonló szabályellenességeket észleltek az ellenőrzés alkalmával a szobák és a mezzanin magasságánál is. A tanács egy házigazdát ezer korona birságra itélt, egy másik uj' házra pedig nem adott a gazdának lakhatási engedélyt. Az illető házakon a szabályrendelet által megkivánt módosítást kötelesek lesznek a házigazdák eszközöltetni. A város tanácsa adandó alkalmommal teljes szigort fog alkalmazni a szabálytalanságokkal szemben. x A szegedi gyermek kórház. A szegédi Gréf-féle gyermekkórház átalakítási munkáinál háromezer korona pótköltségre van szükség. Ezt az Ö8széget a város tanácsa fölveszi és elszámolja. x A szerb hitközség telke. A szegedi szerb hitközség telkén folyamatban levő építkezési és rendezési munkák folytán oly helyzet állott elő, hogy a telekből a városnak meg kell vennie harminchét négyszögöl területet. A mérnöki hivatal a telek négyszögölét százharminc koronára becsüli, a főmérnöknek pedig az a véleménye, hogy a telek négyszögöle csak nyolcvan koronát ér. A tanács ma rövid tár. gyalás alá vette ezt a kérdést és az a nézet jutott kifejezésre, hogy a telek négyszögöle megér száz koronát. Határozatot azonban egyáltalán nem hozott a tanács, hanem hivatalos becslés utján fogja megállapittatni, hogy menynyit ér voltaképen a szerb hitközség telke. A becslés után fog a tanács a megvételt illetőleg állást foglalni. x A vitás tetőléc. A szegedi Margit-utcai polgári leányiskola építésénél az építést ellenőrző városi művezető a tetőlécek alkalmazását illetőleg megegyezésre jutott a vállalkozókkal, akik ehez képest teljesítették a munkát. A müvezető-mérnök azonban rövidesen mást gondolt s ebből bouyodalom lett. Ennek a bonyodalomnak a vállalkozók adták meg az árát, mert az illető mérnök előterjesztésére a tanács nem honorálta kereseti járandóságukat. A vállalkozók most az eset előzményeit is a tanács eló vitték, amely ma tárgyalta az ügyet s mielőtt határozatot hozna, meg fogja hallgatni az építést ellenőrző városi mérnökség illető közegét. x A Feltámadás-utca rendezése. A mult esztondőben létesített s máris igen nagyforgalmu szeged-rókusi posta- és táviróhivatal november elsejétől a Feltámadás-utcában nyer elhelyezést. A hivatal vezetője: Herz Ilona postamesternő, ma hivatalosan megkereste a város tanácsát, hogy a Feltámadás-utcát novemberig vagy egészben, vagy részben rendeztesse, mert az automobiljáratok részére az utca most teljesen alkalmatlan, de a hivatal, a kincstár és a közönség érdeke egyként megkívánja, hogy az utca rendeztessék s hogy a hivatal mindenki részéről könnyen megközelíthető legyen. x A helyettesítési dijak. Szeged város pénzügyi osztálya ma bejelentette a tanácsnak, hogy a helyettesítési dijak elfogytak. A pótlás iránt a pénzügyi bizottság utján fog a tanács gondoskodni. x A külvárosi házszám-táblák. Szeged külső városrészeiben uj házszám-táblákat kell alkalmazni. A tanács ma fölhívta a kapitányi hivatalt, jelentse be, hogy hol és hány házszám-táblára van szükség. x A felsőtanyai uj ut. A felsőközpont— sövényházai ut szélességének megállapítása dolgában helyszíni szemle volt vasárnap, a polgármester elnöklésóvel. A bizottság az ut szélességét öt ölben állapította meg. Ennek a szélességnek a fele szikburkolatot fog nyernix Halottasház a Felsőtanyán. A szegedfelsőközponti függetlenségi és negyvennyolcas kör beadványban arra kéri a város tanácsát, hogy a felsőközponti temetőben halottasházat létesítsen. x Gyümölcsfák a müutak szegélyén. A szegedi Felsőtanyán egyvégben Kistelekig müut vezet keresztül. A felsőtanyai mezőgazdasági egyesület arra kéri a város tanácsát, hogy a harminc kilométeres müut szegélyét ültesse be gyümölcsfákkal. A tanács teljesíteni fogja a kérelmet, annál is inkább, mert nemcsak a müutak, de a kiépítetlen utak is gyümölcsfákkal vannak szegélyezve. APR0SÁ6ÖIÍ. ^ A nők munkaidejének törvényes rendezése mint alkotmányjogi kérdés. Illinoisállam törvényhozása 1909-ben elfogadott egy törvényt, melyben megszabja, hogy a gyárakban elfoglalt nők munkaideje nem lehet több tiz óránál. De egy pörből kifolyólag a bíróság megtiltotta az iparfelügyelőknek, hogy e törvény végrehajtását követeljék és kierőszakolják, mert a törvény az alkotmány alaptörvényeibe ütközik, amennyiben megfosztja a nőket szabad szerződésük elemi emberi jogától. Az állami legfelsőbb törvényszék most április hó 21-én hozott határozatában a törvényt alkotmányosnak ismerte el és elrendelte végrehajtását. Az ítélet indokolása fölötte érdekes. Tudja minden ember és ember a biró is, hogy az asszony szervezete, különösen az anyaságra vonatkozó berendezései folytán, az élet küzdelmében gyengébbnek bizonyul, mint a férfié. Mig a férfi szervezetének nagy kára nélkül, dolgozhat napi tiz óránál többet, a nő ezt, különösen ha anya is, nem teheti. A férfi dolgozhat állva napokon keresztüi, kára nélkül, a nő nem. Ha a nö munkában áll tiz óránál tovább, az árt egészségének. Beteges asszony nem lehet egészséges, életerős gyermek anyja, tehát a társadalomnak nagy érdeke, hogy akadályozza meg, miszerint a nő oly foglalkozást és oly időn át űzzön, hogy testileg letörjön. A törvényhozás ez esetben tehát a nők egészségét védte, védte a jövő nemzedék életképességét, mikor a gyárüzemi ós hasonló munkára a tízórás munkaidőt megállapította. Védte tehát az egész társadalom erkölcsi és általános javait, az pedig nemcsak alkotmányos joga, de kötelessége is. A munka befolyása az emberi test növésére. Loriga tanár az olasz munkaügyi hivatal támogatásával nagy antropológiai és statisztikai tanulmányt közöl fenti cimen. A méréseket nem maga a szerző végezte, ő csak feldolgozta olasz, amerikai, angol és orosz szerzők anyagát, kik dolgozó ós nem dolgozó gyermekeket mértek rendszeresen. Kitűnt, hogy a fárasztó vagy egészségtelen munkát végző gyermek növésében visszamarad. A különbség a dolgozó és nem dolgozó gyormekek között abban a korban a legnagyobb, amelyben a növés a leggyorsabb. A növés általában a tizennyolcadik életévvel ér véget, tízenkét éven aluli gyerme" ket semmilyen munkához, tizenöt éven alul1 gyermeket bányamunkára semmi szin alatt sem szabadna engedni, élettani szempontból sem. Nemcsak növésben marad vissza a dolgozó gyermek. Gyakran állnak be a hátgerinc elferdiilósei, a test nem fejlődik részarányosán. Loriga tehát azt követeli, hogy tizenöt éven aluli gyermeket semmilyen munkára sem legyen