Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-14 / 72. szám

14 D ÉL M AGYAR O R SZAG 1910 augusztus 14 TÖRVÉNYKEZÉS § Az örökség átka, Pál Károly kaposvári szőlőtulajdonos 1906-ban elhunyt nőtestvérétől ötezer korona értékű vagyont örökölt. Az eddig józanélettí, szorgalmas ember eszét a váratlan örökség annyira megzavarta, hogy foglalkozását abbanhagyta s egész idejét a korcsmákban dőzsölve töltötte. A családját — feleségét és két kis gyermekét — elhanyagolta és csak a mulatozásnak élt. A felesége eleinte mindent elkövetett, hogy. férjét a helyes útra visszatérítse, de mikor látta, hogy fáradozása hiábavaló — mással kárpótolta magát. Csakhamar mindenki tudta, hogy a szép, fiatal, parázsszemű asszony is a tilosba jár. Egy este a férj a szokottnál jóval korábban ment haza; a váratlan hazaérkezés az asszonyt olyan helyzetbén találta, amelyből a férj meggyőződhetett, hogy a menyecske fölszarvazta. Az udvarló. Ugyan megugrott és a férj ma sem tudja, hogy ki volt, de azért az asszonyt elzavarta a háztól és válópört indított ellene. A tárgyaláson azonban a menyecske tagadásával szemben a férj nem tudott bizonyítani semmit és mivel az asszonyt visszavenni nem volt hajlandó, a bíróság elmarasztalta a fórjet négyszáznyolcvan korona évi nŐtartásdij megfizetésében, amelyet most a királyi tábla is jóváhagyott. Pál Károly, a férj pedig esténként most azon tűnődik a szomszédokkal, hogyan lehetséges az, hogy a törvény ő vele tartasson el egy asszonyt, akit nem szeret,és aki nem szereti. .§ Bírósági jegyzők kongresszusa. Szeptember tizenegyedikén a magyarországi bírósági jegyzők országos kongresszust tartanak Szabadkán. KÖZGAZDASÁG Iparkamarák jelentése. Most jelent meg a budapesti, a nagyváradi, a besztercebányai és a kolozsvári kereskedelmi és iparkamárák évi jelentése. A budapesti kamara 1909. évi jelentése, mint a'címe is mutatja („Kereskedelmünk és iparunk az 1909 évben"), nem csupán a kamarai kerületről, hanem az országról az országnak szól. Az általános részben föl van sorolva minden Jelentékenyebb mozzanat, mely gazdasági tevékenységünkre kihatott s minden akadály, mely az ipar és kereskedelem fejlődésót gátolta. Ezek közül , az ismertebbeket mellőzve, fölemiitjük a kivándorlás újból magas fokra emelkedését; a kivándoroltak száma 1909. julius hó elsejétől 1910. március harmincegyedikéig,tehát kilenc hó alatt százezerre emelkedett, míg a risszavándorlás sokkal gyöngébb, mint az előző évben. A magyar iparnak ez az esztendő sem hosott általános javulást, sőt ilyenről, vagy a rég óhajtott ujabb föllendülésről a f ön forgó viszonyok kőzt tulajdonképen szó sem lehetett, bár némely iparágak helyzete, részben az árviszonyok kedvezőbb alakulása folytán, legalább nem rosszabbodott és némelyek mérsékelten kielégítő eredményeket értek el. Talán egyedül az építőipar és a vele kapcsolatos iparok azok, amelyek a fővárosi építkezési kedv erösebb újraéledése folytán lényeges mértékben föllendültek. A kereskedelem egyes ágazatai közül a jelentés különösen hazai gabonakereskedelmünket emeli ki, mely a világ gabonakereskedelmében vezető szerepre emelkedett. A kereskedelem egyéb ágai közül csak kevés dicsekedhetik kielégítő s még kevesebb jelentékeny eredménynyel. Érdekes része a könyvnek, mely a kereskedelem- és iparellenes áramlatot vázolja 9 íde vezeti vissza az élelmiszerhamisitások megtorlása terén lábrakapott, számos tisztességes kereskedőt pellengérre állitó eljárást is. Ami a szövetkezeti ügyet illeti, e téren a jelentés lassúbb fejlődést konstatál. A kamara területén 1910-ben mindössze harminchárom különböző uj szövetkezet jött létre, ezzel szemben hatvan szövetkezet ment fölszámolásba, köztük hét fogyasztási szövetkezet. Ami a jövőt Illeti, a kedvezőbb fordulat elérése végett— a jelentés szerint —• jó, kiadó termésre, tartós gazdasági és belbékére, zavartalan fejlődésre és folytonos haladásra a közgazdasági élet minden terén van szüksége az országnak. A nagyváradi kereskedelmi és iparkamara 1909. évről szóló jelentése nem önálló kötetben, hanem a folyó évi julius hó 6-án megtartott kamarai közgyűlés jegyzökönyvének függelékeként tétetett közzé s az enemü jelentéseknél • jóval rövidebb ugyan, de rövidsége nem szolgál a tartalmasság hátrányára. A jelentés szerint az állatkereskedelem egyes ágaiban még nem tapasztalt föllendülés uralkodott, ugyanez mondható az állati termékekkel való kereskedésről is. Ellenben az erdei termékekkel való kereskedés az előző években tapasztalt hanyatlást mutatta föl. A kereskedelem egyéb ágaira nézve — főleg a rossz termés, az általános drágaság és a versenyviszonyok miatt — az 1909. év nem volt kedvező. A kamarai kerületben honos iparágak helyzetére, eltekintve az építőipar és a veie kapcsolatos iparágak némi lendületétől, sem jelezhető kedvezőnek az 1909. év. És habár a fejlődés egyes megnyilvánulásaira, mutathatunk, meg kell állapítani, hogy nagyjában, egészében a kamarai kerület iparviszonyai az országosan bénitólag ható tényezők befolyása alatt állott ; különösen a kisiparban éreztette káros hatását a nyersanyagok megdrágulása és a fogyasztóképesség csökkenése következtében a kereslet megszükitésével kapcsolatos árhanyatlás. A besztercebányai kereskedelmi és iparkamara 1909. évi jelentése részletesen tárja föl a kamarai terület gazdasági viszonyait. Rámutat az 1909-ben keletkezett zűrzavaros, politikai helyzetre, mint sok baj okozójára. A- kereskedelmet illetőleg kiemeli a jelentés, högy az állatkereskedés meglehetősen élénk volt, a tej-, vaj- és turótermelés pedig évről-évre fokozódik, a fakeresksdelem valamivel jobb volt, de még mindig nem kielégítő. Az árukereskedelem helyzete nem fordult jobbra s ennek okául a jelentés különösen a folyton szaporodó fogyasztási szövetkezeteket s a mindennemű élelmiszerraktárak versenyét hozza föl. Az ipar a kedvezőtlen gazdasági és politikai viszonyok folytán nagymórvben pangott; a vasipar helyzete igen kedvezőtlen volt, az elektromos fejlesztőtelepek száma kettővel szaporodott, a malomkőgyártás gyengén volt foglalkoztatva, a hajlított fabutorgyártás a kivitel pangása folytán hanyatlott, a bőripar a nyersbőrdrágulást sínylette, a posztógyártás a kereslet csökkenésé folytán kedvezőtlen évre tekint vissza s a papíriparnak ís igen rossz üzletéve volt. Ezekkel szemben az építőipar helyzete valamivel javult. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara 1909. évről szóló jelentése az ipart és kereskedelmet általánosságban tárgyazó fejezete az ujabb időkben keletkezett vagy keletkezésben lévő mindazon törvényhozási alkotásokról megemlékezik, melyek az iparra és a kereskedelemre vonatkoznak s eközben több kívánalomnak ad kifejezést. Ilyen az ipari vándor-szakoktatás fölkarolása, a munkásbiztositás állami kezelésbe vétele, a munkáslakások kezelésének törvényes rendezése, az összeférhetlenségi törvény revíziója stb. A kamara területén 1909-ben az ipari tevékenységet sztrájkok és bojkottok nem igen zavarták. A kamara területén az elmúlt évben 29 nagyobb iparvállalat keletkezett, körülbelül hétmillió korona tőkével, megszűnt 17 gyárvállalat, ezek közt 14 osztrák. A kamara kivándorlási statisztikája igen szomorú képet mutat. A kivándoroltak száma az előző évi 12,121 személyről 17,127 személyre emelkedett.. E létszámból 7206 Romániába, 7538 Amerikába, 1412 Németországba vándorolt ki. (—) A homoki szőlősgazdák kongreszszusa. Ismételten megirtuk, hogy szeptember 25. ós 26-ikán kongresszusra gyűlnek össze a homoki szőlősgazdák Szegeden, amely város fekvésénél, de nagyságánál és kult.urájánál fogva is természetes központjául kínálkozik a homoki szőlősgazdák tömörülésének. A kongresszussal egyidejűleg óhajtják a homoki szőlőbirtokosok a „Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesület"-ét is megalakítani. Ez az egyesület az összetartás adta erővel hathatósan fogja ezután a homoki szőlősgazdák érdekeit képviselni. Ugyanazon időben a „Szegedi Gazdasági Egyesület" Szegeden országos szőlő- és borkiállítást rendez. A kongresszuson a szakszerű pinceópitésről, az értékesítés könnyítéséről Drucker Jenő dr, a M. Sz. O. E, igazgatója, a külföldi piac megteremtéséről sóvári Schiveider Sándor dr, az Országos kereskedelmi muzsum igazgatója, a csemegeszőlő termeléséről, csomagolásáról, értékesítéséről Kecskeméti Géza szőlészeti ésborászati felügyelő, a kecskeméti állami szőlőtelep igazgatója, aszőlőbetegségek elleni védekezésről istvánffy Gyula dr egyetemi tanár, az ampeleológiaí-intézet- igazgatója, a rovarkarok leküzdéséről Jablonovszky József, a rovartani állomás igazgatója, a homoki szüretelósről pedig Pettenkoffer Sándor szőlészeti és borászati felügyelő fog fölolvasást tartani. Hogy a kongresszuson a lehető legcsekélyebb anyagi áldozattal minden, az ügy iránt érdeklődő szőlősgazda megjelenhessen, a kongresszus rendezőbizottsága a befizetendő kongresszusi díj ellenében annak ellenértékét túlhaladó' szolgáltat,mányokat ad a kongresszusra utazó gazdáknak. A kongresszusra jelentkező g?.zda a magyar államvasutak vonalaira kedvezményes jegyet,- a kongresszusra és a kapcsolatos szőlő- és borkiállítás, borkóstolóra ingyen részvételi jegyet kap. Elszállásolásról a .rendezóbizottság gondoskodik és pedig a legmérsékeltebb szobadijak mellett, sőt a szegényebb gazdáknak, akik csoportosan jelentkeznek, ingyen elszállásolást ad. Végül a kongresszusra jelentkezők díjmentesen vehetnek részt Szeged város szeptember 25-én tartandó diszebédíé:«, ugyanaznap este a városi színházban ."tartánd'3 díszelőadásra pedig kedvezményes jegyet kapnak. Mindezekért fizetnek a kongresszuson résztvevő gazdák kongresszusi dij fejében nj-o!"c koronát, mely összegben a megalakítandó Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének 1911. évre szóló négy kórona tagdija. is bennfoglaltatik. • í: (—) A szabadkai ujj bank. Megirtuk már, hogy Leszámitoló-bank részvénytársaság név alatt Szabadkán .ötszázezer korona alaptőkével uj pénzintézet alakul, amely egyike les.: Délmagyarország legjelentékenyebb közgazdasági tónyezőjeinek. Az uj pénzintézet igazgatósága a következő: Taussig Izsó alelnök. Bauer Emil, Blitz Izidor, Heisler Vilmos. Holtzer Dániel, Horváth Móric dr, Kríesháber Gyula dr, Sárcsevits Máté, Vetró Alajos _és M'athievits István dr. ' Felügyelő-bizottság:' Horvátovits Ernő elnök, Gulyás György, Janovitz Adolf, Kertész Samu, Kriszháber Dezo és Krausz Lajos. Ügyvezető-igazgató: Hutter Béla, a Tiszaujlaki takarékpénztár vo}t igazgatója lett. (—) Az ipartestületi könyvtárak. Az Ipartestületek Országos Szövetsége legutóbb fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi xr. niszterhez az ipartestületi könyvtárak, .állami támogatása iránt, A szövetség a fölterjesztésben kifejtette azokat az okokat, amelyek mia t ezt a kulturális és ipari fontosságú kérdést J megoldáshoz közelebb kell hozni, A hivatal ' statisztika szerint az ipartestületek vagyqatalanságuk folytán a szakirodalom támogatás.i és az olvasmányok terjesztése terén, igen keveset, vagy alig valamit tesznek. A ma fönnálló olvasókörök és könyvtárak is csak tengfídést mutatnak. Ezeken a bajokon csupán valami radikális segítséggel lehetne változtatni. Az eljárás módjára önként is rámutatnak a.i eddigi hasonló célú állami és városi akciók tanulságai. Budapest székesfőváros óriási költséggel községi pénzekből akar népszerű könyvtárakat alapítani, a földmivelésügyi minisztérium már körülbelül tiz éve rengeteg pénzeket költ a gazdakönyvtárak szaporítására és terjesztésére, nem szólva azokról az áldozatokról, amelyeket a gazdasági egyesületek hoznak a cél érdekében. Utal a fölterjesztés a muzeumok ós könyvtárak országos bizottsága, illetve a kultuszminisztérium hasonló célú akciójára is. Mindezeket figyelembe véve és a könyvtárak érdekében általában fölhasznált állami és egyéb pénzek megállapítása alapján végül azt á kerést intézi a fölterjesztés a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy az ipartestületi, illetvo iparoskönyvtárak rendszeres és fokozatos fölállítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. (—) A bornyilvántartás. Versec térvényhatósága felirt a földmivelésügyi miniszterhez a bornyilvántartás eltörlése, a máv. felemelt szállítási tételeinek a borszállitmányokra való korlátozása tárgyában és a pénzügyminiszterhez a boritaladó eltörlése végett. Feliratait ma hasonló szellemű feliratok küldése céljából Szegednek is megküldötte.