Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-14 / 72. szám

1910 augusztus 14 D£L MAGYARORSZÁG 9 szerencsére még sikerült kivédeni a szúrást, elhajolt, de a kezén igy is könnyebb sérülést szenvedett. Természetesen óriási zavar és ijedség támadt. A merénylő nőt letartóztatták. Zallovssky Emmának hivják és orosz diáknőnek vallottamagát. Valószínűleg elmebeteg. Amikor kihallgatták, azt mondta, hogy azért követte el tettét, mert hozzátartozói igazságtalanul az őrültek házába akarják csukatni s ő előre föl akarta hivni magára és sorsára a kongresszus figyelmét. Érdekes, hogy néhány óv előtt, amikor ugyancsak a jótékonysági kongresszus Milanóban ülésezett, hasonló természetű me. rénylet történt. Ezt a merényletet is orosz nő követte el, még pedig Casimir-Perrier, a volt francia köztársasági elnök ellen. — Nagy idők tanuja. Viskről irják: Dosza János negyvennyolcas honvéd, nyolcvanöt éves korában tegnapelőtt meghalt. Közismert ós közbecsülésnek örvendett alakja volt az öreg honvéd az egész környéknek. A március tizenötödiki ünnepélyek alkalmával ő vitte ötvennégy esztendőn keresztül a zászlót. — Hírlapiról ösztöndíjak. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter a sajtó közművelődési munkáját elősegíteni óhajtván, ezévi május havában kelt rendeletével évi 4000 koronát ajánlott föl, hogy azon négy hírlapíró külföldi tanulmányútra mehessen. Az 1910. évre engedélyezett ösztöndijösszeg a miniszteri rendelet értelmében felerészben az „Otthon" irók és hírlapírók köre, felerészben pedig a „Budapesti Újságírók Egyesülete" rendelkezésére bocsáttatott. Mivel ilyen módon a vidéki hírlapírók kizárattak az ösztöndíj-részesedésből, a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének közbelépő, sére Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter julius 22-én kelt ujabbi rendeletével utasította a két fővárosi sajtóegyesületet, hogy az ösztöndijak odaítélésénél a budapesti ós a vidéki hírlapírók egyaránt figyelembe veendők. — Rekordjavitások az aviatikában. Drechsel amerikai milliomos fia, aki résztvesz a lamarci repülőversenyben, tegnap este nyolcadtól órakor másodszor is fölszállott és nyílsebesen emelkedett egyre magasabbra. Sokan nézték, mígnem eltűnt a közönség szeme elől a felhők között. Már besötétedett. Elmúlt egy jó óra ós Drechsel nem jött vissza. Nagyon aggódtak miatta, mert tudták, hogy repülőgépének tartójában csak kevés a benzin. Végre kilenc órakor távirat jött Drechseltől. Nem messze Lamarctól szállott le és kétezerötvenöt méter magasságot ért el, tehát uj rekordot állított. Ezt az állítólagos magasságot természetesen csak a magával vitt készülék mutatta, alulról nem lett megállapítva s igy világrekordnak nem számit. — Parisból jelentik: Latham ma Antoinette-gépén Bonyból Icybe repült. A világhírű aviatikus a száznegyven kilométeres utat három óra alatt tette meg s ezzel az időrekorddal megnyerte a tízezer frankos dijat. — A nagyherceg automobil-balesete. Münchenből táviratozzák: A mecklenburg-schwerini nagyherceg György kumberlandi herceg kíséretében tegnap ümundenből Münchenbe akart utazni. Automobilon indultak el, de az automobilt a határnál baleset érte. A nagyherceg ós kísérője nem sérültek meg és vonaton folytatták utjukat München felé. — Az aradi ipartestület botránya. Aradról jelentik: Az aradi ipartestület kebelében az utóbbi időben állandó volt a viszály. Kezdődött a dolog azon, hogy míg az Ipartestület egész vezetősége és tagjai is függetlenségiek voltak, a titkár, Kádas Lajos dr, a választási küzdelem idején heves munkapárti volt. E miatt nemrég Kádasnak távoznia is kellett állásából. Az ipartestület számvevője, Honig Ottó szivattyúgyáros, ekkor följelentést tett az aradi rendőrségen Kádas Lajos ellen, hogy szabálytalanul vezette a könyveket és e miatt zavarokba ker. gette az ipartestületet. Sarlott Domokos főkapitány elrendelte a vizsgálatot, mely meglepő eredményre vezetett. A ma befejezett vizsgálat ugyanis kiderítette, hogy az ipartestületnél tényleg előfordultak szabálytalanságok, de ezekben nem Kádas, hanem maga a följelentő, Hőnig Ottó a hibás. Hónig mint számvevő, minden indokolás nélkül sok iparosnak tagdíjhátralékát egyszerűen leirta és %y az Ipartestület 20,000 koronával megkárosodott. Kádas, aki rossz viszonyban volt Hőniggel, nem tudott elég erélyes lenni a számvevővel szemben, akinek nem volt joga a hátralékok ilyen leírására. A főkapitány fölhívta Steigermald ipartestületi elnököt rendkívüli közgyűlés összehívásáraSteigerwald kijelentette egy ujságiró előtt, hogy ha a rendkívüli közgyűlés módot tud szerezni arra, hogy az iparosok nagyobb megterhelése nélkül megtérítik a hiányt, akkor a testület senki ellen sem tesz büntető följelentést. A közgyűlés viharosnak Ígérkezik, mert az iparosok nem hajlandók magukra ujabb terheket vállalni. — Nagy zivatarok Szepesmegyében. Szepesófalu ós környékén heves zivatar volt. Nagy szél közben fél óráig tartó jégeső volt, amely a gyümölcsben igen nagy kárt tett. Szepesmátyásfalván a zivatarnak emberáldozata is volt. A villám lecsapott Tulusák János gazda udvarába és a pajtából kilépő József nevü fiát agyonsújtotta. Nagyfrankvágáson egy a mezőn tartózkodó pásztorgyereket ölt meg a villámcsapás. — Égiháború pusztított Branyiszkó körül is. A Branyiszkó körüli falvakban a lefolyó viz igen nagy károkat okozott; több házat elsodort és három hidat is elvitt. — A póttartalékosok beliivása. Az utóbbi időkben a honvédelmi minisztérium intézkedéseit erősen dominálják a humanítárus szem. pontok. Ennek az igazolása az a körrendelet is, amelyet a honvédelmi miniszter legutóbb szótküldött a törvényhatóságokhoz, amelyekben arra kér értesítést, hogy milyen időben volna legalkalmasabb a megyében a póttartalékosok behívása. A miniszter ezután a póttartalékosokat nem mind egyszerre szándékozik behívni, hanem turnusokban, ós pedig az egyes turnusokat lehetőleg olyan időben hivnák be, amikor behívásuk legkevésbé lehet ártalmára valamely vidék mezőgazdaságának, — Sorozások a Délvidéken. Az ujoncjavaslatok szentesítésével országszerte megindult a sorozás, amelyet némely helyen már be is végeztek. Torontál vármegyében a sorozásokat a következő időrendben tartják meg: Nagykikinda városában szeptember 2, 3. ós 5-ikón, a nagykikindai járásban szeptember 6, 7, 9, 10. és 12-ikén, a törökbecsei járásban szeptember 12-től 17-ig, Nagybecskerek városában augusztus 27, 29. és 30-ikán, a nagybecskereki járásban augusztus 8-tól 12-ig, a párdányi járásban augusztus 16, 17, 19. ós 22-ón, az antalfalvai járásban szeptember 1-től 9-ig, a bánlaki járásban szeptember 14, 15. és 16-án, a módosi járásban augusztus 8-tól 10-ig, az alibimári járásban augusztus 12, 13. és 16-án, Pancsován augusztus 19, 22, 23, 24, 25. és 26-án, a nagyszentmiklósi járásban szeptember 19-től 24-ig, a törökkanizsai járásban augusztus 24, 25, 26, 27, 29, 30. és 31-én, a csenei járásban augusztus 27, 29, 30. és 31-én, a perjámosi járásban szeptember 2, 3. és 5-én, a zsombolyai járásban pedig augusztus 12, 13, 16, 17, 19. és 22-ikón. Krassószörény vármegye területén az idei sorozások a következő rendben fognak megtartatni: Németbogsán: augusztus 8, 9, 10. ós 11-én. Oravicabánya: a) oravicai járásban augusztus 13, 16, 17, 19. ós 22-ón; b) jé mi járásban augusztus 23, 24, 25. ós 26-án. Újrr >ldova: augusztus 29, 30. és 31-én. Orsova: ai cusztus 11, 12. és 13-án. Bozovics: augusztus 16, 17. és 22-ón. Teregova: augusztus 24, 25, 26. és 27-én, Szákul: augusztus 29, 30. ós 31-én. Lúgos: a) lugosi járásban szeptember 12-én; b) Lúgos városban szeptember 3-án. Bálinc: szeptember 5, 6. és 7-én. Facset: a) facseti járásban szeptember 9, 10. és 14-én; b) marosi járásban szeptember 13, 14. és 15-én. Karánsebes: a) Karánsebes városban szeptember 5-én; b) karánsebesi járásban szeptember 6, 7, 9, 10. és 12-én. Resicabánya: szeptember 17, 19, 20, 22, 23. és 24-én. — Villamosvasút a Tátrában. Tátrafüredről jelentik: Tátralomnic és Csorbató között villamosvasúti vonal fog kiépülni. A vonal iránya Tátrafüred állomástól kiágazólag Ujtátrafüreden, Tátraszéplakon ós Pelsőhágin át Csorbatóig, másrészt Tátralomnicig fog vezetni. A villamosvasút kiépítésére a tátrafüredi helyiérdekű villamosvasút részvénytársaság azon föltétel alatt kapta az engedélyt, hogy egy és fél év alatt tartozik az építési munkálatokat befejezni, 1910 julius harmincadikától számítva. Az építési költségekre körülbelül hatmillió korona van előirányozva. — A huszártiszt lova. Polgár Berta Lajos régi ismerőse a szegedi rendőrségnek. Az alig huszonkét éves fiu már tíz év óla állandóan munkát ad a detektiveknek. A lopások egész sorozatát követte el, de a javarészét mégis sikerült letagadnia. Oly ügyesen tud védekezni, hogy lefőzi a legszebben beszélő ügyvédet is, A lopásra vonatkozó összes paragrafusokat kívülről tudja és akárhány tanú vall ellene, tettét nem ismeri be soha. Egy év óta katona a nagybecskereki honvódzászlóaljnál és igy legalább a szegedi rendőrségnek reménye volt arra, hogy egyidőre nem lesz vele dolga. Tegnap este kilenc óra tájban azonban egyszerre szomorú képpel állított be az ügyeletes szobába Polgár Berta Lajos. Lengyel rendőrbiztos a katonaruhás tolvajt azonnal megismerte és kíváncsian érdeklődött, hogy miért jött a rendőrségre. — Nagy bajban vagyok én. biztos ur, — mondotta sírva Polgár. — Az egyik tisztem elküldött Nagybecskerekről ide, hogy a honvédhuszárlaktanyából az egyik lovát hazavigyem. Erre az útra tizennyolc korona költséget kaptam. Amint megjöttem, első dolgom volt az egyik kávéházban fülkeresni régi cimboráimat. Találtam is egypárat. Eldiskurálgattunk egy kicsit, engem aztán elfogott az álom. Egész mostanáig aludtam, amikor fölébredtem, rémülten vettem észre, hogy a" pénzem hiányzik. Most nem tudok elutazni és nagy bajban vagyok. Segítsen rajtam valahogy, biztos ur. Az ügyeletes tiszt azonnal átlátta, hogy Polgár valami ravaszságot követett el. Előbb érdeklődött, hogy kikkel volt együtt a kávéházban. Mivel a katona erre nem akart egyenes választ adni, érdeklődni kezdett a dolog iránt a huszárlaktanyában. Ott aztán fölvilágosították Lengyelt, hogy Polgár onnan már el is vitte a lovat. Miután erős gyanú merült föl, hogy Polgár a lovat eladta, a rendőrség átadta a javíthatatlan embert fölöttes hatóságának. — Halálraverte a gazdája. E hót elején a pestmegyei Piliscsaba községben gyanús körülmények között meghalt Tibely Mária fiatal cselédleány. Miután a holttestét eltemették, a faluban suttogni kezdtek, hogy a leány nem természetes halállal mult ki. Kitudódott ugyanis, hogy rövid idővel a halál előtt a gazdája megverte és többször hasbarugta. Az a gyanú merült föl, hogy ezeknek a sérüléseknek a következtében halt meg. A csendőrség vette kezébe az ügyet és a nyomozás eredményét fölterjesztette a pestvidéki ügyészséghez. Az ügyészség indítványt tett a hulla kiásatása iránt. Aczél vizsgálóbíró helyt adott az indítványnak, a holttestet fölásták és ma fölboncolják. — A falurossza vége. Ercsiből jelentik: Valóságos réme volt a fiatalságnak Toktts Nándor cipészsegéd. Az ercsi-i legények végre boszut esküdtek Tokits Nándor fejére és tegnap megtámadták és huszonöt késszurással megölték a korcsmában. Este, mikor már egészen besötétedett, a legények rálestek az utcán, nekiestek és össze-vissza szurkálták, aztán vérében fekve otthagyták. Később az arrajárók rátaláltak az eszméletlen emberre és hazavitték. Rögtön orvost hivtak, de már nem segíthetett rajta, kevéssel utóbb meghalt. A huszonöt szúrás közül három föltétlen halálos volt. —t Vaughan bárónő esküvője. Párisból jelentik: Hétfőn reggel hót órakor lesz Vaughan bárónőnek az esküvője. A bárónő a házassági hirdetésben mint kisasszony szerepel, tehát valótlan az a Lipót király halálakor szárnyrakelt hir, hogy az ősz király halálos ágyán törvényes feleségévé tette. — Hét katonatiszt regénye. Szomorú kiábrándulásokkal, csapásokkal telehintett romantikus regényt lehetne irni abból az ötsoros hírből, amely a hivatalos lap mai számának legvégén húzódik meg. „A magyar királyi posták vezérigazgatója Korompay Ottó, Dsida Aladár, Erdélyi Géza, Pataky Sándor, Bodnár Endre, Nagy Zoltán és Katona Zoltán tényleges állomásu katonatiszteket a X. fizetési osztályba posta- és távirdatisztekkó nevezte ki." Korompay Ottó főhadnagy volt a kassai 34. gyalogezredben. Dsida Aladár főhadnagy volt az eperjesi 5. gyalogezredben, Pataky Sándor hadnagy volt a temesvári 61. gyalogezredben. A többiek a honvédségnél szolgáltak. Valamikor a kadetiskolákban de máskép gondolták biz ezek a tisztjelöltek a jövendőt. Mennyi sok tövis sebezhette meg ezek lelkét, mig rászánták magukat, hogy a postához benyújtsák kérvényeiket s milyen öröm most nekik ez az öt sor a