Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-14 / 72. szám

1910 augusztus 14 D£L MAGYARORSZÁG 9 szerencsére még sikerült kivédeni a szúrást, elhajolt, de a kezén igy is könnyebb sérülést szenvedett. Természetesen óriási zavar és ijed­ség támadt. A merénylő nőt letartóztatták. Zallovssky Emmának hivják és orosz diáknőnek vallottamagát. Valószínűleg elmebeteg. Amikor kihallgatták, azt mondta, hogy azért követte el tettét, mert hozzátartozói igazságtalanul az őrültek házába akarják csukatni s ő előre föl akarta hivni magára és sorsára a kongresszus figyelmét. Érdekes, hogy néhány óv előtt, ami­kor ugyancsak a jótékonysági kongresszus Milanóban ülésezett, hasonló természetű me. rénylet történt. Ezt a merényletet is orosz nő követte el, még pedig Casimir-Perrier, a volt francia köztársasági elnök ellen. — Nagy idők tanuja. Viskről irják: Dosza János negyvennyolcas honvéd, nyolcvanöt éves korában tegnapelőtt meghalt. Közismert ós köz­becsülésnek örvendett alakja volt az öreg hon­véd az egész környéknek. A március tizenötö­diki ünnepélyek alkalmával ő vitte ötvennégy esztendőn keresztül a zászlót. — Hírlapiról ösztöndíjak. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter a sajtó köz­művelődési munkáját elősegíteni óhajtván, ezévi május havában kelt rendeletével évi 4000 koronát ajánlott föl, hogy azon négy hírlapíró külföldi tanulmányútra mehessen. Az 1910. évre engedélyezett ösztöndijösszeg a miniszteri ren­delet értelmében felerészben az „Otthon" irók és hírlapírók köre, felerészben pedig a „Buda­pesti Újságírók Egyesülete" rendelkezésére bo­csáttatott. Mivel ilyen módon a vidéki hírlapírók kizárattak az ösztöndíj-részesedésből, a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének közbelépő, sére Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter julius 22-én kelt ujabbi rendeletével utasította a két fővárosi sajtóegyesületet, hogy az ösztön­dijak odaítélésénél a budapesti ós a vidéki hír­lapírók egyaránt figyelembe veendők. — Rekordjavitások az aviatikában. Drechsel amerikai milliomos fia, aki résztvesz a lamarci repülőversenyben, tegnap este nyol­cadtól órakor másodszor is fölszállott és nyíl­sebesen emelkedett egyre magasabbra. Sokan nézték, mígnem eltűnt a közönség szeme elől a felhők között. Már besötétedett. Elmúlt egy jó óra ós Drechsel nem jött vissza. Nagyon aggódtak miatta, mert tudták, hogy repülőgé­pének tartójában csak kevés a benzin. Végre kilenc órakor távirat jött Drechseltől. Nem messze Lamarctól szállott le és kétezerötvenöt méter magasságot ért el, tehát uj rekordot ál­lított. Ezt az állítólagos magasságot természe­tesen csak a magával vitt készülék mutatta, alulról nem lett megállapítva s igy világrekord­nak nem számit. — Parisból jelentik: Latham ma Antoinette-gépén Bonyból Icybe repült. A világhírű aviatikus a száznegyven kilométeres utat három óra alatt tette meg s ezzel az idő­rekorddal megnyerte a tízezer frankos dijat. — A nagyherceg automobil-balesete. Mün­chenből táviratozzák: A mecklenburg-schwerini nagyherceg György kumberlandi herceg kíséreté­ben tegnap ümundenből Münchenbe akart utazni. Automobilon indultak el, de az automobilt a határnál baleset érte. A nagyherceg ós kísérője nem sérültek meg és vonaton folytatták utju­kat München felé. — Az aradi ipartestület botránya. Arad­ról jelentik: Az aradi ipartestület kebelében az utóbbi időben állandó volt a viszály. Kezdődött a dolog azon, hogy míg az Ipartestület egész vezetősége és tagjai is függetlenségiek voltak, a titkár, Kádas Lajos dr, a választási küzdelem idején heves munkapárti volt. E miatt nemrég Kádasnak távoznia is kellett állásából. Az ipar­testület számvevője, Honig Ottó szivattyú­gyáros, ekkor följelentést tett az aradi rendőr­ségen Kádas Lajos ellen, hogy szabálytalanul vezette a könyveket és e miatt zavarokba ker. gette az ipartestületet. Sarlott Domokos fő­kapitány elrendelte a vizsgálatot, mely meglepő eredményre vezetett. A ma befejezett vizsgálat ugyanis kiderítette, hogy az ipartestületnél tényleg előfordultak szabálytalanságok, de ezek­ben nem Kádas, hanem maga a följelentő, Hőnig Ottó a hibás. Hónig mint számvevő, min­den indokolás nélkül sok iparosnak tagdíjhátra­lékát egyszerűen leirta és %y az Ipartestület 20,000 koronával megkárosodott. Kádas, aki rossz viszonyban volt Hőniggel, nem tudott elég erélyes lenni a számvevővel szemben, akinek nem volt joga a hátralékok ilyen leírására. A főkapitány fölhívta Steigermald ipartestületi elnököt rendkívüli közgyűlés összehívására­Steigerwald kijelentette egy ujságiró előtt, hogy ha a rendkívüli közgyűlés módot tud szerezni arra, hogy az iparosok nagyobb megterhelése nélkül megtérítik a hiányt, akkor a testület senki ellen sem tesz büntető följelentést. A közgyűlés viharosnak Ígérkezik, mert az iparo­sok nem hajlandók magukra ujabb terheket vállalni. — Nagy zivatarok Szepesmegyében. Sze­pesófalu ós környékén heves zivatar volt. Nagy szél közben fél óráig tartó jégeső volt, amely a gyümölcsben igen nagy kárt tett. Szepes­mátyásfalván a zivatarnak emberáldozata is volt. A villám lecsapott Tulusák János gazda udvarába és a pajtából kilépő József nevü fiát agyonsújtotta. Nagyfrankvágáson egy a me­zőn tartózkodó pásztorgyereket ölt meg a villámcsapás. — Égiháború pusztított Bra­nyiszkó körül is. A Branyiszkó körüli falvak­ban a lefolyó viz igen nagy károkat okozott; több házat elsodort és három hidat is elvitt. — A póttartalékosok beliivása. Az utóbbi időkben a honvédelmi minisztérium intézkedé­seit erősen dominálják a humanítárus szem. pontok. Ennek az igazolása az a körrendelet is, amelyet a honvédelmi miniszter legutóbb szótküldött a törvényhatóságokhoz, amelyek­ben arra kér értesítést, hogy milyen időben volna legalkalmasabb a megyében a póttarta­lékosok behívása. A miniszter ezután a pót­tartalékosokat nem mind egyszerre szándéko­zik behívni, hanem turnusokban, ós pedig az egyes turnusokat lehetőleg olyan időben hivnák be, amikor behívásuk legkevésbé lehet ártal­mára valamely vidék mezőgazdaságának, — Sorozások a Délvidéken. Az ujoncja­vaslatok szentesítésével országszerte megindult a sorozás, amelyet némely helyen már be is végeztek. Torontál vármegyében a sorozásokat a következő időrendben tartják meg: Nagyki­kinda városában szeptember 2, 3. ós 5-ikón, a nagykikindai járásban szeptember 6, 7, 9, 10. és 12-ikén, a törökbecsei járásban szeptember 12-től 17-ig, Nagybecskerek városában augusz­tus 27, 29. és 30-ikán, a nagybecskereki járás­ban augusztus 8-tól 12-ig, a párdányi járásban augusztus 16, 17, 19. ós 22-ón, az antalfalvai járásban szeptember 1-től 9-ig, a bánlaki járás­ban szeptember 14, 15. és 16-án, a módosi já­rásban augusztus 8-tól 10-ig, az alibimári já­rásban augusztus 12, 13. és 16-án, Pancsován augusztus 19, 22, 23, 24, 25. és 26-án, a nagy­szentmiklósi járásban szeptember 19-től 24-ig, a törökkanizsai járásban augusztus 24, 25, 26, 27, 29, 30. és 31-én, a csenei járásban augusz­tus 27, 29, 30. és 31-én, a perjámosi járásban szeptember 2, 3. és 5-én, a zsombolyai járás­ban pedig augusztus 12, 13, 16, 17, 19. és 22-ikón. Krassószörény vármegye területén az idei soro­zások a következő rendben fognak megtartatni: Németbogsán: augusztus 8, 9, 10. ós 11-én. Ora­vicabánya: a) oravicai járásban augusztus 13, 16, 17, 19. ós 22-ón; b) jé mi járásban augusztus 23, 24, 25. ós 26-án. Újrr >ldova: augusztus 29, 30. és 31-én. Orsova: ai cusztus 11, 12. és 13-án. Bozovics: augusztus 16, 17. és 22-ón. Teregova: augusztus 24, 25, 26. és 27-én, Szákul: augusz­tus 29, 30. ós 31-én. Lúgos: a) lugosi járásban szeptember 12-én; b) Lúgos városban szeptem­ber 3-án. Bálinc: szeptember 5, 6. és 7-én. Facset: a) facseti járásban szeptember 9, 10. és 14-én; b) marosi járásban szeptember 13, 14. és 15-én. Karánsebes: a) Karánsebes városban szeptember 5-én; b) karánsebesi járásban szep­tember 6, 7, 9, 10. és 12-én. Resicabánya: szep­tember 17, 19, 20, 22, 23. és 24-én. — Villamosvasút a Tátrában. Tátrafüred­ről jelentik: Tátralomnic és Csorbató között villamosvasúti vonal fog kiépülni. A vonal irá­nya Tátrafüred állomástól kiágazólag Ujtátra­füreden, Tátraszéplakon ós Pelsőhágin át Csorba­tóig, másrészt Tátralomnicig fog vezetni. A villamosvasút kiépítésére a tátrafüredi helyi­érdekű villamosvasút részvénytársaság azon föltétel alatt kapta az engedélyt, hogy egy és fél év alatt tartozik az építési munkálatokat be­fejezni, 1910 julius harmincadikától számítva. Az építési költségekre körülbelül hatmillió korona van előirányozva. — A huszártiszt lova. Polgár Berta Lajos régi ismerőse a szegedi rendőrségnek. Az alig huszonkét éves fiu már tíz év óla állandóan munkát ad a detektiveknek. A lopások egész sorozatát követte el, de a javarészét mégis sikerült letagadnia. Oly ügyesen tud védekezni, hogy lefőzi a legszebben beszélő ügyvédet is, A lopásra vonatkozó összes paragrafusokat kívülről tudja és akárhány tanú vall ellene, tettét nem ismeri be soha. Egy év óta katona a nagybecskereki honvódzászlóaljnál és igy legalább a szegedi rendőrségnek reménye volt arra, hogy egyidőre nem lesz vele dolga. Tegnap este kilenc óra tájban azonban egy­szerre szomorú képpel állított be az ügyeletes szobába Polgár Berta Lajos. Lengyel rendőrbiz­tos a katonaruhás tolvajt azonnal megismerte és kíváncsian érdeklődött, hogy miért jött a rend­őrségre. — Nagy bajban vagyok én. biztos ur, — mon­dotta sírva Polgár. — Az egyik tisztem elküldött Nagybecskerekről ide, hogy a honvédhuszár­laktanyából az egyik lovát hazavigyem. Erre az útra tizennyolc korona költséget kaptam. Amint megjöttem, első dolgom volt az egyik kávé­házban fülkeresni régi cimboráimat. Találtam is egypárat. Eldiskurálgattunk egy kicsit, engem aztán elfogott az álom. Egész mostanáig aludtam, amikor fölébredtem, rémülten vettem észre, hogy a" pénzem hiányzik. Most nem tudok el­utazni és nagy bajban vagyok. Segítsen rajtam valahogy, biztos ur. Az ügyeletes tiszt azonnal átlátta, hogy Polgár valami ravaszságot köve­tett el. Előbb érdeklődött, hogy kikkel volt együtt a kávéházban. Mivel a katona erre nem akart egyenes választ adni, érdeklődni kezdett a dolog iránt a huszárlaktanyában. Ott aztán fölvilágosították Lengyelt, hogy Polgár onnan már el is vitte a lovat. Miután erős gyanú merült föl, hogy Polgár a lovat eladta, a rend­őrség átadta a javíthatatlan embert fölöttes hatóságának. — Halálraverte a gazdája. E hót elején a pestmegyei Piliscsaba községben gyanús kö­rülmények között meghalt Tibely Mária fiatal cselédleány. Miután a holttestét eltemették, a faluban suttogni kezdtek, hogy a leány nem természetes halállal mult ki. Kitudódott ugyanis, hogy rövid idővel a halál előtt a gazdája meg­verte és többször hasbarugta. Az a gyanú me­rült föl, hogy ezeknek a sérüléseknek a követ­keztében halt meg. A csendőrség vette kezébe az ügyet és a nyomozás eredményét fölterjesz­tette a pestvidéki ügyészséghez. Az ügyészség indítványt tett a hulla kiásatása iránt. Aczél vizsgálóbíró helyt adott az indítványnak, a holttestet fölásták és ma fölboncolják. — A falurossza vége. Ercsiből jelentik: Valóságos réme volt a fiatalságnak Toktts Nán­dor cipészsegéd. Az ercsi-i legények végre boszut esküdtek Tokits Nándor fejére és tegnap meg­támadták és huszonöt késszurással megölték a korcsmában. Este, mikor már egészen besöté­tedett, a legények rálestek az utcán, nekiestek és össze-vissza szurkálták, aztán vérében fekve otthagyták. Később az arrajárók rátaláltak az eszméletlen emberre és hazavitték. Rögtön or­vost hivtak, de már nem segíthetett rajta, ke­véssel utóbb meghalt. A huszonöt szúrás közül három föltétlen halálos volt. —t Vaughan bárónő esküvője. Párisból jelentik: Hétfőn reggel hót órakor lesz Vaug­han bárónőnek az esküvője. A bárónő a há­zassági hirdetésben mint kisasszony szerepel, tehát valótlan az a Lipót király halálakor szárnyrakelt hir, hogy az ősz király halálos ágyán törvényes feleségévé tette. — Hét katonatiszt regénye. Szomorú ki­ábrándulásokkal, csapásokkal telehintett roman­tikus regényt lehetne irni abból az ötsoros hír­ből, amely a hivatalos lap mai számának leg­végén húzódik meg. „A magyar királyi posták vezérigazgatója Korompay Ottó, Dsida Aladár, Erdélyi Géza, Pataky Sándor, Bodnár Endre, Nagy Zoltán és Katona Zoltán tényleges állo­másu katonatiszteket a X. fizetési osztályba posta- és távirdatisztekkó nevezte ki." Korom­pay Ottó főhadnagy volt a kassai 34. gyalog­ezredben. Dsida Aladár főhadnagy volt az eper­jesi 5. gyalogezredben, Pataky Sándor hadnagy volt a temesvári 61. gyalogezredben. A többiek a honvédségnél szolgáltak. Valamikor a kadet­iskolákban de máskép gondolták biz ezek a tisztjelöltek a jövendőt. Mennyi sok tövis se­bezhette meg ezek lelkét, mig rászánták ma­gukat, hogy a postához benyújtsák kérvényei­ket s milyen öröm most nekik ez az öt sor a

Next

/
Thumbnails
Contents