Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-12 / 70. szám

Ö DÉLM AGYARORSZ AQ 1910 augusztus 12 A nagyvilágból. — fiz angol állampolgár. — A nyugalmazott hóhér. — Angol nők és a külföldiek házassága. — Szeged, augusztus 11. Hondurasban, La-Ceiben városában halálraítéltek egy angol állampolgárt. Alig hangzott el a halálos Ítélet, máris megjelent a város előtt az ottani angol konzul hívására a Scylla nevű angol hadihajó és ágyúit a városra szögezve, ultimátumot küldött át a városi hatósághoz a halálraítélt angol kiadatása iránt. A városi hatóság — mit tehetett mást? — sietett teljesíteni az angol hajó parancsnokának ezt a parancsát és a halálraítélt emberből rövid félóra multán ismét szabad ember lett. Csak azért, mert angol állampolgár volt. Ha véletlenül magyar állampolgár lett volna, ugy az osztrák-magyar konzulátus jóvoltából már régesrég végrehajtották volna rajta az ítéletet és el is földelték volna anélkül, hogy az illető város békéjét csak.egyetlenegy osztrák-magyar hadihajó megjelenése is megzavarta volna. Minek? A minden ízében osztrák konzul nem azt látta volna ez esetben, hogy itt az állampolgárság semmibevételével az állam tekintélye aláztatik meg, hanem csak azt, hogy egy magyarral kevesebb van. Ezért pedig az osztrák konzul nem csinál lármát. Oroszországban állandóan nagy szükség van a hóhérokra. Az orosz kormány szívesen vesz mindenkit, aki erre az állásra pályázik. A halálraítélt rablógyilkosnak is megbocsát, ha az vállalkozik a hóhérságra. Nem ugy azonban az orosz közvélemény, amely a legnagyobb averzióval fordul el a gyilkosokból lett hóhéroktól, így tőrtént legutóbb, hogy Schipkarenko jekaterinoszlavi nyugalmazott hóhért szülőfaluja kizárta a tagjai sorából,. nehogy közéjük telepedhessék le., És a legérdekesebb a dologban, hogy a, községnek ezt a határozatát az orosz kormány is jóváhagyta. Az orosz kormány, amelynek megbízásából Schipkarenko éveken áí akasztott és gyilkolt. És ez némiképen érthető is. Oroszország csak azokat a hóhérokat szereti, akik aktiv működnek ós nap-nap után akasztanak. A nyugalmazott hóhér akár föl is akaszthatja magát tőle! A londoni „International Lan Association" legutolsó ülésén de Levai Gaston jogügyi tanácsos egy felolvasást tartott, amelyben rámutat azokra a veszedelmekre, amelyek az angol lányokat külföldiekkel kötött házasságuk esetén érhetik. Hivatkozott itt az angol házasságjogra, amely minden más állam házasságjogától alapjában különbözik. Előállhat az az eset, hogy egy külföldi ifjú, ki angol nőt vesz el, az angol hatóságnál a házasság kötésekor hamisan mondja be életkorát, vagy egyszerű kijelentést tesz, hogy a házasság kötéséhez szülői beleegyezését birja s ezt Angliában senki ellenőrizni nem fogja, mert az angol házasságjog szerint a tett nyilatkozatok aházasság érvényességéhez elegendők. Ha a bemondott adatok nem is igazak, ezeknek alapján a férj Angliában a házasság fölbontását nem kérelmezheti. Amikor azonban az angol nő férjével férje otthonába, külföldre költözik, ott már nem védi őt az angol házasságjog. Itt elegendő a férj szülőinek egy egyszerű nyilatkozata, hogy a házasságkötéshez beleegyezésüket nem adták meg és a házasságot fölbontják. Az angol nő az elválás után visszanyeri ismét angol állampolgárságát, de Angliában az angol törvények azelőtt megkötött és külföldön felbontott házasságát nem tekintik érvényesen felbontottnak. És így előállhat az az eset, hogy az illető hölgy ismét házasságot kötvén, többférjüség miatt fogatik majd perbe. Levai dr inti az angol leányokat, hogy ne menjenek idegenekhez nőül. Hogy ez a felhívása visszhangra fog-e találni az angol nők körében, arra már előre is kijelenthetjük, hogy nem. Inkább azt hisszük,, hogy az angol nők fognak mozgalmat indítani az angol házasságJog megváltoztatása érdekében, amely bizony már — valljuk be őszintén — elavult és legkevésbé sem korszerű. Ara 1 és-2 kor. L HÄ ŐSZÜL A HAJA használja a FRANKL-féle HAJIF JITOT li; fíönsm annak eredeti flolol síinél Kapható FRAN KL ANTAL Felsőváros, SZEGEDEN, Szt. György-tér. (A becsületsértés.) A szegedi büntetőjárásbiróságnál sírva jelent meg egy asszony. Az ura postakézbesitő a fővárosban, az ellen jött panaszra. — Kérőm, tessen az uramat jól mögfenyiteni; tekintetös uram, — mondja zokogva, — Hát mi panasza van az ura ellen, jó aszszony? — kérdi részvéttel a bíró. — Nagyon-nagyon mögsértött. A dolog ugy történt . .. — Csak röviden mondja el a sértést. — Igenis! Mögijesztöttem, hogy elválok tőle és ő dühösen rámförmedt és borzasztót mondott neköm a szömömbe, pedig én tisztösségös asszony vagyok. — No, mit mondott? — Szégyöllöm kimondani. — No, csak ki vele! — biztatja a bíró. — Azt mondta, hogy: agyő! A biró fölkacagott. — Hát ezt nevezi maga becsületsértésnek? Mit gondol, mit jelent ez? — Tudom én, kérőm, nagyon jól. Azt jelönti, hogy ott ögye mög a fene kendőt, ahun van! (Parasztflegma.) A legendás parasztflegmának találó jellemzéséül szolgál- az alábbi megtörtént eset. Mihály gazda, aki egyébként lustaságáról és fecsegő természetéről híres, a minap lihegve berohan János gazdához. — Hozta isten — kiáltják feléje és leültetik... — Hogy van, hogy van, Mihály gazda? Mihály gazda erre magyarázgatja ezt is, azt is, beszélgetnek egyről-másról körülbelül egy félóráig, de végre is megszólal Mihály gazda : — Igazán nem tudom, hogy maradhatok-e még, mert tetszik tudni, azért jöttem, hogy létrát kérjek kölcsön, mert hát ég a házam. (Az eladott anyós.) Egyik kis vidéki újságban olvastuk az itt következő apróhirdetést, amely a világforgalomban cirkáló anyósviccek között díszhelyre, számithat: Anyósomat bérbeadnám, vagy örökáron eladná.m, esetleg parcellázva is. Bővebbet: B. L. Madarász-u. 345. * A szegedi színház átalakítása. A szegedvárosi színházat a nyári szünet alatt a hatóság kivül-belül tataroztatni szokta. Az idén is vannak kisebb javítási munkák. Mivel azonban a tűzoltóság is, a mérnökség is évente nagyobbarányu átalakítást sürget, a város tanácsa mai üléséből fölhívta a mérnökséget, hogy a színház összes részletterveit szedje össze. A tanács e terveket valamelyik elismert színházi szakértőnek fogja kiadni és attól kér véleményt a színház nagyobbarányu-r.átalakítására. A városjszínházat tetemes költséggel a jövő nyár folya. mán fogják kielégítő módon átalakítani. A vá. ros jövő évi költségvetésébe erre a célra na. gyobb összeget vesznek föl. * Egy volt makói színész halála. A pozsonyi' kórházban tegnap hosszú, kínos szenvedés után elhunyt egy fiatal szinés*., Farmosi Sándor. Farmosi Nádassy József színtársulatának volt tagja, míg csak a halálos . betegség teljesen az ágyhoz nem szegezte. Tagja volt a társulatnak már akkor, amidőn Nádassy még Makón volt. Közel tiz esztendeig volt a társulat tagja. A karban foglalt helyet, de direktora szívesen bízott rá kisebb szerepeket is. Csendes, jóravaló szinészember volt. A fiatal színészt az emberiség legnagyobb gyilkosa, a tüdővész pusztította el. _ •utca 8. Igazgató: Krémer Jenő. ü Távbeszélő-szám: 759. | Augusztus 12*| Pént6k©D | Augusztus 12* változó műsor, uj bohózat és uj számokkal. piíXPEX RENDBEN VAX. Bohózat. | K ABŐK GYŐZŐ, a Royal-orfeum komikusa. — 31iss O' IVell, Ctreguss Margit, Ada Alstrnp, 3 BIASCOTTES, Brothers Cahauis és az összes müvésztagok fellépte. Előadás kezdete este 9 órakor pontosan. Helyárak rendesek. — Esti pénztárnyitás 8 órákor. Temesmegye a kormányhoz. - Közigazgatási reform-javaslatok. . Temesmegye közigazgatási bizottsága tegnap tartott ülésében tárgyalta a Khuen-Héderváry miniszterelnökhöz intézendő félévi jelentést, amely tüzetesen kiterjeszkedik a közigazgatás minden ágazatára. A jelentés végül reformjavaslatokat terjeszt a kormány elé az égetőbb bajok orvoslására vonatkozólag. Az érdekes jelentésből közöljük a. következőket: A közigazgatási bizottság örömét fejezi ki a munkaképes parlament megteremtése fölött, majd pedig hangsúlyozza, hogy megnyugvással értesült róla, miszerint a kormány egyik sarkalatos programpontja az 1886. évi XXI. törvénycikk revíziója és a közigazgatás reformja. A jelentés szerint a reform legjobban akkor szolgálhatja a magyar nemzeti állam kiépítésének érdekeit, ha annak alapelve — az önkormányzati jogok mentől szélesebb körű kiterjesztése mellett — a vármegyei tisztviselők államosítása lesz. A választói jog kiterjesztésével a legszorosabb kapcsolatban áll ez a kérdés, mert csakis az államosítással biztositható nemzetiségi vármegyékben a magyarság fölénye, a nemzeti érdekek hathatós védelme, az esétre, ha az általános választói jog behozatnék. Még a nagy reform megalkotása előtt szükségesnek véljük a közegészségügyi adminisztráció államosítását, a vármegyei tisztviselők anyagi helyzetének javítását és az állami tisztviselőkkel egy rangsorba való sorozását. Követeli a jelentés a közegészségügyi adminisztráció államosítását és fölhozza, hogy a nyugati államokban ezer emberre tizenhét, nálunk pedig huszonöt halálozás esik. Szükségesnek mondja a vármegyéi alkalmazottak helyzetének javítását, a községi törvény módosítását. Amíg egyrészről a községek és városok autonómiája szélesebb alapokra helyezendő, másrészről hatályosabban biztosítandó az állami felügyelet és ellenőrzés és törvénybe iktatandó, hogy a városok és községek ügyviteli és jegyzőkönyvi nyelve csakis az állam hivatalos nyelve, a magyar lehet. Sürgősnek itéli a jelentés a községi Illetékesség rendezését, a községi rendészet országos átszervezését. A kivándorlás az 1908. évi II. törvénycikk megszorító intézkedései dacára Temesmégyéből még mindig igen jelentékeny. Sajnálattal észleljük, hogy számosan azok közül, akik a törvény szigorú rendelkezései -folytán nem kaptak külföldi útlevelet, útlevél nélkül hagyják él a megyét, hogy a pénzszerzési vágytól űzetve, szerencsét próbáljanak odaát, Amerikában. A mult esztendőben Temesmegyéből ezerhatszázhuszonkilenc férfi és kilencszáznyolcvanhét nő, összesen kétezerhatszáztizenhat egyén vándorolt ki Amerikába. 1908-ban kivándorolt ezernégyszázkilencvenkettő s igy a kivándoroltak száma tavaly ezeregyszázhuszonnégygyei emelkedett. Az ezév első felében az alispáni hivataltól ezérhatszázötvenkét egyén kapott Amerikába szóló útlevelet. Addig is, mig a törvényhozás a kormány által tervbe vett gazdasági reformokkal gyökeresen orvosolja a kivándorlási láz okait, tüzetesebben foglalkozni kellene azzal a problémával, miként lehetne a kivándorlásra ugy hatni, hogy azt a hazára haszonnal járóvá tehessük. Igyekeznünk kellene mindenekelőtt ébren tartani az összeköttetést tengerentúlra szakadt véreinkkel. Évenkint föl kellene kerestetnünk őket és fölujitani a feledésbe menő kapcsokat. Törődnünk kellene azzal, hogy odaát a magyar honos ne kerüljön lelketlen emberek kezébe, akik kizsákmányolják munkaerejét. Féltő gondos-