Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-12 / 70. szám

1910 augusztus 10 DÉLMAQYARORSZAQ 12 gyár bíróság híres. A házak egyszerűek, alacsonyak, kicsinyek, inkább alkalmasak arra, hogy bennük olyasmik történjenek, amiknél az emberek ki szeretik zárni a nyilvánosságot. A Nagykikindák élete bizony szomorú, kétes értékű és várja a szép, a megváltó renesszáncot, Viachovits János bűnügyének és a városában regélt életének nagyobb arányokra kellett irányítania a közfigyelmet, mint aminőt egy szegény, gyarló ember élete átfog. Ezek a nagyobb arányok az uj elrendezésre, teljes átalakításra teljesen megértek már. k. s. — A királyi kézirat. — (Saját tudósítónktól.) A horvát válság olyan fordulóhoz jutott, amelytől politikai körökben a viszonyok gyökeres megváltozását várják. A bán a koalícióval folytatott tárgyalások során nem tudott megállapodásra jutni a vezérekkel és Így ahoz az eszközhöz kellett nyúlni, amelynek segítségével a politikusoktól a nemzethez lehet apeilálni, A horvát tartománygyülést föloszlatják. Ügylátszik, a kormány jóelőre elkészült erre a lépésre. A horvát tartománygyülést összehívó királyi kéziratnak a hivatalos lapban való megjelenése előtt ugyanis nem volt királyi kihallgatáson sem a miniszterelnök, sém a bán. A királyi kézirat augusztus huszonkettedikére hívja össze a horvát országgyűlést, amelyen a bán bemutatja a királynak az összehívó levélhez mellékelt kéziratát, arnelylyel a tartománygyülést föloszlatja. A bánhoz intézett királyi kézirat ez: Mi, I. Ferenc József, isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya, Magyarország, Horvát-Szlavonország és Dalmácia apostoli királya, Horvát-Szlavon- és Dalmátországok nagyhatalmi bánjához: Tomasich Miklós dr-hoz. Kedvelt és őszinte Hivünk!. K&pcsolatban 1910. év május hó liuszenegyedikén kelt királyi kéziratunkkal, jónak találjuk, hogy Horvát-Szlavon- és Dalmátországok országgyűlését 1910. év augusztus hó huszonkettedikére egybehívjuk, hogy a további legfelsőbb üzenetünket meghallgassa. Kelt Ischl, 1910-ik év augusztus hó nyolcadikán. I. Ferenc József, s. k. Khuen-Héderváry Károly gróf, s. k. Tomasich Miklós dr, s. k. Medakovics dr a királyi kézirat révén a horvát tartománygyülést a zágrábi hivatalos lapban megjelent következő, levéllel hívta össze: A legfelsőbb elhatározás következtében a bán őnagyméitóságának 1910 augusztus tizenegyedikén kelt átirata alapján, amelyben közli, hogy ő császári és királyi apostoli felsége, folyó évi augusztus nyolcadikán kelt legfelsőbb kéziratával a bánt fölhívni méltóztatott, hogy Horvát-Szlavon- és Dalmátországok országos gyűlését őfelsége nevében föloszlatottnak jelent- e ki, az országgyűlést iolyó hó huszonkettedikén, hétfőn délelőtt t.iz órára ünnepi ülésre hivom egybe, Zágráb szabad királyi főváros városházának termébe. Medcűcovics dr. A föloszlató királyi kézirat hír szerint hangsúlyozni fogja, hogy a tartománygyülés nem munkaképes. Ezért kell föloszlatni és az uj választásokat elrendelni. TGmasich Budapesten. Tomasich Miklós „dr horvát bán tegnap este Amrus osztályfőnök kíséretében Zágrábból Budapestre érkezett. A bán budapesti tartózkodása a politikával nem áll semmiféle összefüggésben. A horvát bán az illetékes tényezőkkel egy érseki birtok eladásának engedélyezése végett fog tárgyalni. A Zágrábba való visszautazásra nézve még nem történt semmiféle intézkedés. Az a hir, hogy a föloszlatást a bán az országgyűlésen beszéddel fogja megindokolni, nem felel meg a valóságnak. Az uj választások november havának első felében lesznek. A párbaj-vármegye. — Marostorda közgyűlése. — (Saját tudósítónktól.) Ma ujabb fejezete játszódott le annak a botránynak, amely Marostorda vármegyében ismételten megújult és az egész ország közvéleményét nagy fölháborodással tölti el. A vármegye ma tartotta rendkívüli közgyűlését, természetesen viharos jelenetekkel és becsületsértésekkel tarkítva, amint ez már Marosvásárhelyen szokás. Az Erősdy—Désy-affér is nagyban foglalkoztatja a marostordai közvéleményt. Tisza• István gróf, akit a meghurcolt és örökké bántalmazott Erősdy főispán ügyében becsületbirósági elnöknek akartak fölkérni, ma küldött táviratában elhárította magáról ezt a tisztséget. A marostordai ellenzék botrányairól szóló tudósításunk itt következik: (A közgyűlés.) Marosvásárhelyről jelentik : Délelőtt tiz órakor tartotta meg Marostorda vármegye rendkívüli közgyűlését, amelyet még Köllő alispán hívott egybe az Andrássy-féle garanciális törvény alapján. Ennek a közgyűlésnek egyetlen tárgya a főispán múltkori elhalasztó intézkedése ellen való panasz a közigazgatási bírósághoz. Erősdy főispán e támadás ellen ügyesen védekezett. Az ellenzéknek átengedte a többséget a mai napra, hiveit csak korlátozott számban hivatta be a vármegyéből és maga sem vitte az elnöklést, hanem a felfüggesztett alispán és a felfüggesztett főjegyző helyett Boda Jenő dr-t. tette meg elnökké. Az ellenzék viszont teljes számban vonult föl. Ott voltak többek között: Bethlen István gróf, Désy Zoltán, Gál Sándor, Urmánczy Nándor, Győrffy Gyula és mások. Az ellenzék nem séjtette a főispán trükkjét és diadalorditásban tört ki, mikor meglátta, hogy többségben van. Mindjárt az előző közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésénél feneketlen felfordulás, lárma támadt és Gál Sándor, a képviselőház volt elnöke, így kezdte felszólalását: — Az a fiatalember, aki az elnöki székben ül .. . Boda Jenő dr megrázta a csengőt és rászólt Gálra: — Rendreutasítom a bizottsági tag urat. Önnek tudnia kellene, hogy itt nem egy fiatalember, hanem Marostorda vármegye törvényhatósági közgyűlésének elnöke ül. Viselje magát tisztelettel ! A hang imponált, a lárma elült. Megkezdték a szavazást afölött, hogy kiket küldjenek ki hitelesítésre. Az ellenzék többségben volt, tehát az ő emberei fogják hitelesíteni a mai ülés jegyzőkönyvét. Most rátértek a napirend egyetlen tárgyára, a közigazgatási bizottsághoz intézendő javaslatra. Désy Zoltán, majd Gál Sándor szólalt föl s mind a ketten megokolták a javaslatot, amely oda terjed, hogy írjanak föl a magyar közigazgatási bírósághoz és forduljanak panaszszcil a kormány intézkedése ellen, amelylyel a törvényesen egybehívott vármegyei közgyűlést bizonytalan időre elhalasztotta. Boda Jenő dr elnök megjegyzése után a javaslatot elfogadták és az ülés csöndben ért véget. (Erősdy főispán ügye.) Tudvalevő, hogy az Erősdy—Désy-aiférben a becsületbíróság — Désy becsületbiráinak propoziciójára — Tisza István grófot kérte föl elnökül, amibe Erősdy segédei is beleegyeztek. Ma délben érkezett Marosvásárhelyre Tisza távirati válasza, amely szószerint igy hangzik: Pöstyént szeptemberig nem hagyhatom itt, nagyon sajnálom, hogy a megtisztelő meghívásnak nem tehetek eleget. Ha tizenötödikéig vártok, jöhetek, előbb nem. Tisza. A becsületbíróság ma délután ült össze uj elnökválasztásra. Egy ujságiró ma beszélgetett Erősdy. Sándor főispánnal, aki az ellene űzött hajszáról és annak előzményeiről a következőket mondta: — Meg kell mondanom becsületesen, hogy én voltam a legintranzigensebb küzdők egyike a nemzeti ellenállás idején. Irgalmatlanul erősek voltunk, de lassanként, úgyszólván mindennap, a kiábrándulás szele csapott meg. A vármegyei urak a tisztviselőket állították az első csatasorba és maguk mindentől elhúzódtak. A törvénytelen kormány egyik rendeletét végrehajtották, a másikat nem. — Mikor az országból rossz hirek jöttek, hallottuk, hogy királyi biztost fogunk kapni, lát-: tam, hogy a megye hosszú Bach-korszakot nem bir el. Tisztviselőit a megye eltartani nem fogja. Mindnyájunkat csendőrökkel fognak elvezettetni s mindennek más haszna nem lesz, miiit az, hogy nem arra való emberekkel fogják megtölteni a vármegyeházát. — Nyiltan beszéltem akkor bajtársaimmal : Okosan viselkedjünk, be kell látni, hogy nem birjuk tovább a harcot ugy, ahogyan eddig vittük. Forgách Albert, a felfüggesztett alispán és Körösi József felfüggesztett szolgabíró és Désy Zojtán tüzeltek. Az ő megítélésüknél igen fontos tudni, hogy mindannyian jómódúak, sőt dúsgazdag emberek, a tisztviselők pedig jártak be ho-zzám, hogy mi lesz velük. — De megállapítani kívánom, hogy hangoztatott nézeteim ellenére teljes mértékben kivettem, részem.et az ellenállásból.- Végre? Vozáry királyi biztos kiküldetésének hirére 1906 március 11-én értekezletet tartott az ellenálló-bizottság, amelyre Forgách Albert, a Kristóffy által felfüggesztett alispán kívánságára engem már nem is hívtak meg. De ugyanaznap fenn volt Fejérvárynál két emberünk: V. Fülöp Albert és Csontos Olivér, akik felajánlották Fejérvárynak, hogy ha Forgách Albertet és Kőrösy Józsefet Kristóffy visszaveszi, Vozáryt pedig visszahívja a megyéből, akkor a vármegye föladja az ellenállást. Fejérváry elutasította a küldötteket. — Már most itt jön a gálád játék. Amikor nemsokára, április hetedikén megjött a koalíciós béke híre, nekik a tüzes hazafiak babérjaira volt szükségük és egyszerre ismét a vérszerződésre hivatkoztak, kiállottak a fórumra, hogy ők hivek voltak, de én és tisztviselőtársaim nem tartottuk meg adott szavunkat. — Hozzá kell tennem, hogy én Vozárytól nem kaptam és nem fogadtam el megbízatást, hogy a törvény értelmében voltam helyettese az alispánnak, Vozáryval csak a legszükségesebb esetekben és akkor is csak egyenes írásbeli rendeletére érintkeztem. Az irattárban kell lenniök azoknak a végre nem hajtott rendeleteknek, amelyeket mint törvényteleneket egyszerűen ad akta tettem, ugy, hogy Vozáry nem egyszer Írásban megfenyegetett. — Én csak nem kiabáltam tüzet, á legszükségesebbeket elvégeztem hivatalomban, amint azt a megyei határozat elrendelte. De aztán nem is tagadtam el semmit, mint a többi urak, mikor a béke, a hatalom fénye fölragyogott. Szavamat meg nem szegtem, de nem ugrottam be a kényelmes gazdagság és felelőtlenség ugratásainak. BELPOLITIKA! HIREK. A miniszterelnök utazása. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma reggel hédérvári birtokáról Budapestre érkezett s a hivatalos ügyek elintézése után még ma délután viszszautazott Hédervárra. Uj főispán. Zágrábból jelentik: A király Belosevits Istvánt, az országos kormány báni tanácsosát Lyka-Krbava vármegye főispánjává nevezte ki. A katolikus autonómia. Bécsből táviratozzák : A Vaterland-nak jelentik Budapestről, hogy a kormány teljesen elkészült, a katolikus autonómiára vonatkozó törvényjavaslattal. A törvénytervezetet Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter bo fogja mutatni Kohl Medárd püspöknek, majd Vaszary Kolos bíboros hercegprímás a szeptemberi püspöki konferencia elé terjeszti, így a javaslat őszszel kerül majd a Ház elé.