Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-09 / 67. szám

1910 augusztus 6 DÉL-MAGYARORSZÁG 7 — Hazajáró lélek jár itt, nyikorog a kapu!... A fiuk azonban nem sokat hederítettek a babonás asszony szavaira, aludtak tovább. A merénylő ekkor meggondolta magát. Visszajött az udvarba, becsukta, elreteszelte az ajtót, majd ismét négykézláb az emeleti folyosóig futott. Azután lehúzta a cipőjét, létrát kerített elő s az emeleti folyosóhoz támasztotta. Előbb azonban óvatosságból az összes szárnyasokat a kútba dobta. Ezután a létrán fölmászott arra az emeleti folyosóra, ahol Szitóék laknak egyedül. Vésőkkel, furóeszközökkel és egyéb szerszámokkal zaj nélkül kifeszítette az ablakokat és ajtókat s már majdnem Szitóék lakásába hatolt, amikor a földszinti lakásból az anyjuk unszolására a három legény lámpással kijött az udvarba. A merénylő, világosságot látva, leugrott az első emeletről és egy ólban húzódott meg. Az esés zajára a három legény fölkutatta az udvart, mire csakhamar előkerült a gonosztevő, aki, miután látta, hogy nem menekülhet, előrántotta a revolverét ós a legények közé lőtt, a lövés azonban nem talált. A nagy lármára összefutottak a szomszédos lakók is, lefogták a merénylőt, akit rendőrök vittek be a városházára. Nagy Kálmán nem tagadja, hogy Szitóókat meg akarta gyilkolni és ki akarta rabolni. Azzal védekezik, hogy elkeseredettségében szánta erre magát, mert nem akarnak törődni vele gazdag rokonai. — Piromanikus gyujtogatók. — (Saját tudósítónktól.) A fővárosban pusztít a tűz veszedelem. Ma kilenc tüzeset történt,, amelyek közül hat jelentéktelenebb volt, három ellenben olyan nagyméretű, hogy igénybe vette, az oltásnál nemcsak a.főváros tűzoltóságát~ hanem"katónaságátis. Legszenzációsabb a Magyarhoni Üveggyár palotájának égése, amely, mint megállapítható, gyujtogatásból keletkezett, A Magyarhoni Üveggyár nagymező-utcai háza ma délután immár hatodízben gyuladt ki és ezúttal tövig leégett. Három hónappal ezelőtt gyuladt ki először a gyár s a rendőrség már ekkor is gyujtogatásra gondolt. A gyár értékén fölül volt biztosítva s a gyanú a cégfőnökök elleü irányult. Meg is indult az eljárás, amely azonban semmi eredményre nem vezetett. Röviddel ezután még kétizben kigyuladt a gyár. A rendőrség ekkor már őrizet alá vette a házat. Állandóan rendőrök és detektívek figyelték a munkásokat, egyelőre eredmény nélkül. A rendőrség elrendelte a ház kilakoltatását, ami meg is történt. Eközben a ház ismét két ízben kigyuladt. Mindkét esetben lokalizálták a tüzet. A rendőrség a l6géberehb figyelemmel vigyázott, hogy a gyujtogatókat megcsípje. Ma délután két órakor a házat őrző két detektív eltávozott s tréfából odaszóltak az ott hagyott rendőrnek: — Aztán föl ne gyújtsa valahogy a raktárt. Ugyanis olyan gyakoriak voltak már itt a tüzek, hogy még a rendörök is tréfaképen fogták föl. Este hat óra tájban a rendőr észrevette, hogy a gyár egyik sarkából sürü füstt majd tüz tolul kifelé. Gyorsan értesítette a tűzoltókat, akik teljes apparátussal vonultak ki a veszedelem színhelyére. A tűz gyorsan terjedt. Átcsapott a szomszéd házra, amely félig leégett. Az oltásnál részt vett a legközelebb levő kaszárnyák legénysége is, de sikertelenül, mert a gyár földig leégett. A kár háromszázötvenezer korona, amelyet a biztosítótársaság nem térit meg. A társaság ugyanis a harmadik tüzeset után minden fölmondás nélkül fölbontotta a gyárra1 kötött biztosítási szerződést. A rendőrség letartóztatott négy munkást, akik a tüz keletkezésekor a helyszínén tartózkodtak. A letartóztatott munkások ezek: Hanák István, Eskreit Bernát, Schweiger József és Urai József. Valószínű, hogy ezek között lesz az a piromanikus gyújtogató, aki mind a hat ízben a gyárat fölgyújtotta. Még nagyban égett az üveggyár, amikor a tűzoltóságnak jelentették, hogy a X. kerületi» Kőbányaí-uton levő munkásházak égnek. A házak közül csak az egyik égett, mire a tűzoltók kivonultak, már szine sem volt, földig leégett. A harmadik nagy tüz az Erzsébet királynéuton levő ieiscfter-fatelepen támadt. Az egész fatelep lángokban állott, amikor a tűzoltóság a helyszínére ért. A tüzet csak hajnaltájban sikerült eloltani. Az egész fatelep leégett. NAPI HÍREK Huszonöt év előtt. * .885 augusztus 9. — Francia vendégek Magyarországon. — Az országos kiállítás alkalmából egy harmincöt tagból álló francia társaság érkezett 1885 augusztus 9-én Budapestre. Közöttük voltak Franciaország legjelesebb férfiai, világhírű irók, művészek, szenátorok, képviselők, akiket egy szintén csupa közéleti előkelőségekből álló társaság fogadott és kalauzolt egész Magyarországon. Akkoriban nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a francia látogatásnak, amelynek egyáltalában nem volt politikai szinezete. Egy irodalmi, művészeti és társadalmi barátkozás reményével üdvözöltük a franciákat, akiknek főképen azt akartuk bebizonyítani, ho.gy Magyarországon nem mindenki kanász vagy gulyásch vagy fokosch, Mert akkor még ott tartottunk, hogy a külföld előtt elsősorban ezt kellett bebizonyítani. Az ekkor tartott irodalmi ünnepség keretében szavalta el a szintén ittlévő Francois Coppée „A Petőfi" (Petőfihez) cimii versét, amely egyike a Petőfirfl irt legszebb költeményeknek. És mikor hazamentek a francia vendégek, egynéhány ember föllélekzett Magyarországon. — Végre megmutattuk a franciáknak, — mondták, — hogy kulturnemzet vagyunk. És hogya mennyit használnak egy nemzetnek az ilyen látogatások, hogy idők multán mennyi leszürődött eredmény vagy impresszió marad meg az ilyen látogatásokból, annak jellemzéséül csak a következőket iktatjuk ide : Néhány hónappal ezelőtt, — talán 1910 március havában történt. Egy Párisban élő magyar újságíró meglátogatta a nevesebb francia zeneszerzőket azzal, hogy mondják el, mit tudnak Magyarországról és a magyar zenéről. A legtöbb zenész persze nem tudott semmit. Volt olyan, aki a magyar zenét csupán a Berlioz-féle Rákócziindulóból ismerte, S ekkor a magyar újságíró ellátogatott Massanethes, aki huszonöt év előtt szintén tagja volt a Magyarországot látogató francia társaságnak, abban a reményben, hogy a világhírű zeneszerző, aki nálunk járt és minden kultúrintézményünket végignézte, talán csak tud valamit mondani a magyar zenéről. És nagy megdöbbenésére, az ősz zeneszerző ilyeneket mondott: — Igen, emlékszem Magyarországra, mert huszonöt év előtt egy társasággal ott jártam. Nagyon jól mulattunk. Meglepett engem a magyarok vendégszeretete és kitűnő főztje. Kérem önt, — folytatta a zeneszerző, — ne nehezteljen, amiért csak ezek maradtak meg emlékezetemben. A magyar zenéről igen keveset tudok. Bocsásson meg, ha azt mondom, hogy semmit — Vendégjárás Ischlben. Ischlbol jelentik: A cumberlandi herceg és hercegné, továbbá György Vilmos és Ágost hercegek, a mecklenburg-schwerini nagyherceg és nagyhercegné, Miksa bádeni herceg és neje és Olga hercegnő ma délben a királyi család látogatására Gmundenből Ischlbe érkeztek és résztvettek a királyi család dinerjén. — Csernoch püspök hazaérkezése. Csernoch János dr csanádi püspök néhány heti üdülés után, Pacha Ágost titkár kíséretében, tegnap visszaérkezett Temesvárra. Csernoch hosszabb ideig Karlsbadban tartózkodott, majd Oberammergauban. — Királyunk és a cár találkozása. A „Berliner Tagblatt"-nak jelentik Bécsből azt a hírt, hogy királyunk és az orosz cár még ebben az évben találkozni fognak. A cár ugyanis szerencsekivánatait akarja kifejezni Ferenc József nek nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A jól informált bécsi hírforrás szerint a találkozáson sem Aehrenthal, sem Isvolski külügyminiszterek nem lesznek jelen. — Személyi hír. Lázár György dr polgármester városi ügyek elintézése végett Budapestre utazott. — A német trónörökös Assiában. Berlinből jelentik: A német trónörökös őszszel hoszszabb kelet-ázsiai tanulmányútra indul. A trónörökös utazását német hadihajón fogja megtenni s olasz kikötőben fog hadihajóra szállani. Tanulmányútjáról csak a jövő év februárjában fog visszatérni. — A temesvári ezredgyakorlatok. Hétfőn kezdődtek Temesvárott az ezredgyakorlatok. Már tegnap Temesvárra érkezett egy század huszár, valamint a Nagybecskereken állomásozó 29-esek és a Debrecenben állomásozó 61-es gyalogosok. A katonák legnagyobb részét a barakkokban szállásolták el. — Kornháber ezredes bucsuzása. Kornháber Adolf honvédezredes, a szegedi 5. honvédgyalogezred volt parancsnoka, eltávozik Szegedről. Székesfehérvárra megy, ahova a honvédkerületi parancsnokság mellé beosztott tábornoki helyre nevezte ki a király. A szegedi helyőrség tisztikara vasárnap este bucsuvacsorát rendezett a távozó ezredes tiszteletére. A vacsora a Tisza-szálló kertjében volt, ahol megjelent a szegedi tábornoki és torzstisztikar és minden csapat tiszti küldöttsége. Kornháber ezredes kedden távozik el végleg Szegedről. — Igazolt konznl. A kereskedelemügyi miniszter értesítette Szeged város hatóságát., hogy jDon Allurdo Rey fiumei uruguai konzul igazolást nyert és működésében a hatóságok részéről támogatandó. — Bajban a Phönix-forrás. Buziásfürdö ma már a legismertebb fürdők egyike s szénsavas forrásai egyedül állók egész Magyarországon. Különösen a Phönix-forrásra voltak büszkék a buziásiak. Hat nap előtt azonban nagy veszedelem fenyegette az ott időző fürdővendégeket. A Phönix-forrás hirtelen kiapadt és a viz elállásának nem tudták az okát. Az igazgatóság mesterséges uton akarta a forrást rendbehozni és pénteken tizenöt percig bugyogott is a viz, de azután újra megállott. Csak szombat este kezdett a viz újra folyni és azóta megy minden a régi kerékvágásban. — Az ujszegedi templom. Nemsokára megkezdik az ujszegedi Szent Erzsébet-templom berendezési munkáit. Az újonnan épült templom berendezéséhez hozzájárultak: Horváth István és neje Koznás Mária egy szentsir beszerzésére adomány 600 K, özv Horváth Józsefné egy Mária-oltárszobor, egy örök oltárlámpa és két darab háromkaros gyertyatartó beszerzésére adomány 500 K, Balog István és neje Kónya Veron egy'szinezüst szentségtartó beszerzésére adomány 400 K, özv. Katona Jánosné született Masa Rozál egy diszes csillár beszerzésére adomány 240 K, özv. Sándor Györgyné két darab karos gyertyatartó beszerzésére 52 K, Zsembery Károly és neje egy kéresztelőkutra adomány 150 K, Németh József és neje egy Szent József-szobor beszerzésére 180 K, özv. Balogh Jánosné egy füstölő beszerzésére 50 K, Horváth János és neje egy ezüst ciborium beszerzésére 70 K, Sándor János és neje egy ezüstkehely beszerzésére 95 K, Simon Antal és neje Tóth Rozál egy Szent Antal-szobor beszerzésére 200 K, Böröcz Józsefné és Szűcs Lajosné egy oítárcsengettyü beszerzésére 18 K, Egy inkognitó két darab gyertyatartó beszerzésére 30 K, Zsembery János és neje Ördög Ilona egy Szent János-szobor beszerzésére 120 K, Szabó András és neje Veszelka Erzsébet a Szent Erzsébet-oltárszobor beszerzésére 120 K, az oltárok beszerzésére pedig adományoztak: Baglyas Ilona 20 K, Kertész József ügyvéd 10 K, ifj. Rieger Míhályné 10 K és Gróf Dezső 5 K, összesen 3870 korona. Az adományokért az egyesület hálás köszönetét fejezi ki. — A katonakinzó bűnhődése. Aradról jelentik: Miskoj Vladimír, a 33. számú aradi gyalogezred tizedese kinozta és ütötte a rábízott legénységet. Följelentés folytán vizsgálatot in-