Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-07 / 39. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 Julius s lag a mamámnak az unokafivére volt. ő legalább azt mondta. És ez mind "azért volt, mert itt a közelben nyaraltunk. A nyár végén már el kellett utaznunk, vissza a városba, hogy akik kijönnek, ne találjanak otthon. A nyolcszáz kor.ona- szövetkezeti, kölcsön „ . . A másik: Hát az is volt?' A» egyik: Persze, hogy volt. A nyolcszáz felment ezernégyszázra és a végén a fülbe­valókat kellett volna zálogba csapni, hogy paprikás csirkét birjak vacsorára adni a ven­dégeimnek. Ezért nem szabad itt a közelben nyaralni. A másik: Látod, épen ezért szabad. Az egyik: Miért? A másik: Az'ember itt nyaral a közelben. Este szivek a jó falusi levegőt, élvezi a nyári éjszakát, a lombsusogást, minden reggel pedig egy félórai alatt' bejön a városba, azért jó a közelben njáralni, aztán a városban szórakozik^ fölkeresi a barátnőit, megpukkasztja őket, cuk­rászdába jár és hencég,' hogy ő most nyaral és élvezi a barátnők irigy pillantásait és izzad, de ez nem- baj,- mert egész nap a városban arra gondol, hogy az én villám most olyan szépen, magányosan, üresen áll-.ott kinn a zöldben, a férjem dolgozik, én a városban nyaralok és en­gem nem fognak az ismerősök szegényre enni. És este mindig egy félóra alatt kiérek az én drága kis villámba és vacsorát se kell főzni, mert hideg vacsorát hozok magamnak a város* bél és aztán szivom az éjszakai jó levegőt és boldogan alszom, mert igy kell nyaralni! (Az első asszony sirni kezd, afölötti fájdal­mában, hogy ez neki nem jutott eszébe.) —lassa. (A petíció.) A képviselőválasztások után tud­valevően annyi petíció érkezett be a Kúriához, aminőre még alig volt eset az utóbbi időkben. Az összes petíciókban vesztegetéssel, etetéssel­itatással vádolják meg a képviselőket és kérik •mandátumaik megsemmisítését. Egy képviselőkből álló társaságban mesélte egy képviselő a következő esetet. — Tegnap kihajtattam egy kétfogatun a Hü­vösvöigybe. Egy órai kocsikázás után ugy gon­doltam, leszállok és gyalog sétálok befelé az erdőbe. Ezalatt a lovak pihenhetnek. Odaszól­tam a kocsisnak: — Nézze barátom, én most elsétálok egy ki­csit. Ezalatt maya etesse, itassa meg a lovakat. A kocsis egyet mosolygott a bajusza alatt, aztán sunyi képpel mondta: — Tessék vigyázni nagyságos képviselő ur, mert még megpeticionálják a mandátumát. • (A tálópör.) Székely atyafi állit be az ügy­védhez: — Hallom, a tekintetes ur érti a legjobban, hogy a férfit, meg az asszonyt hogyan kell el­választani. — Foglalkozom ilyen ügyekkel! — mondta az ügyvéd. — No hát válasszon el engemet az asszony­tól. Nem sajnálom a költséget. Tovább élni ugy sem tudok vele, mert házsártos, meg ki­kapós is. — Az, bizony épsn elegendő ok az elválásra­Mikor keltek egybe? ; — Nem keltünk még egybe! — Hát? —- Csak ugy élünk egymással! -r Be hiszen akkor nem kell válópör! — ízéit az ügyvéd. — Egyszerűen lerázhatja a nyakáról az asszonyt. Az atyafi elgondolkozik. És azután lassú hangon mondja: — Hát azt hiszi a tekintetes ur, hogyha azt az asszonyt csak ugy egyszerűen le lehetne rázni, hát eljöttem volna ide? (A jog.) A törvényszék előtt egy markos gazdaember állt vádlottként, súlyos testi­sértés bűntettével vádolva, mert szomszédját egy hatalmas karóval alaposan összeverte. A törvényszék elnöke és a vádlott között a végtárgyalás alkalmával a következő jelenet játszódott le: Bíró: Milyen joggal verte meg a panaszost? Vádlott: Nem joggal vertem én meg,,hanem karóval. Bíró: Ugy értem, honnan vette magának azt a jogot? Vádlott: Hát kitörtem a kerítésből. * Szegedi színészek Békésen. Szerdán este játszik utoljára a gyulai színházban a szegedi színtársulat. A nyári ezezón befejezé­sével a kéthónapos szünet következik, szep­temberben pedig a szegedi szinházban kezdi meg működését özvegy Makó Lajosné társu­lata. A nyári szünidő alatt a társulatnak mint­egy husz-husíonöt tagja Bónay Sándor veze­tésével kisebb társulattá-alakul és , több város­ban föllép. Szereplésüket július 8-án Békésen kezdik meg a szegedi 6zinószek. * A bajai siinház bemutatója. Krémer Sándor bajai színigazgató, hogy a holtszezon­ban is látogatottá tegye a színházát, ujabb és ujabb bemutatókkal lepi meg a közönséget. Tegnap Földes Imre ismert színmüvét, a Kuruzs­lót adták meglehetős sikerrel. Szerdán a Víg­színház egyik slágerdarabja, a Buridán szamara került bemutatóra. Ezek mellett a legújabb operettek kerülnek előadásra. * Freyoli, az átváltozó-müvész produkálja magát esténkint nagy sikerrel a Vigszinpad­kabaréban, amelynek egyéb műsorszámai is kitűnőek. Az ágy cimü darab szintén állandóan programon van. Ebben Krémeren, Földesen és Somogyi Nusin kivül Várady Jolánnak, a ked­velt művésznőnek jut jó szerep. Várady ked­vesen és közvetlenül játszik s állandóan sok tapsot kap. A magánszámok előadói közül Sar­kacli és Radó népszerűek. A külföldi attrakciók hasonlóan elsőranguak. * Strauss Richárd bécsi operaijjazgaíó. Berlinből jelentik: Művészkörökben jól tudják, hogy Strauss Richárd komoly jelölt a* bécsi udvari Opera igazgatói állására. Strauss haj­landó elfogadni Weingartner örökét, ha sikerül békésen felbontani berlini kötelezettségeit. Igazgató: Krémer Jsnö. Csiitíh'tSkllMj -utca 3. 0 Táubsszélö-szám: 759. pilfsis !ió 7-én: UASSY FREGOLI, átváltozó művész utolsó vendégjátéka. = üj műsordarab IUelgször! Írem ei ipíj! (Ri«;ii ne va JPUis). Fellépnek: K. Ke-jjyi Lili, Sarkady Vilmos, SojHotfyj A'usi. Váindory Gusztáv, SLatló Sán­dor, Várady Jolán, Krémer Jene, Deák, stb. »Marga«. Lss Montsz. Edn Musíafa Trupp. Előadás kezdet© este 9 órakor pontosan. Helyárak rendesek».— .Esti pénztárnyitás 8 órakor. A Kereskedő* Ifjak Egyesülete juiius hő 16-án az ujszegedi Vigadóban táncmulatságot rendez, mely alkalommal kiosztásra kerülnek a kirakatverseny dijai is. A sikerültnek ígér­kező mulatságra, melyen Szeged egész keres­kedő világa résztvesz, a meghívottak Kiss Ar­nold, Sátor Pál, Kik .Csillag és Wagner-cégek­nél válthatják meg jegyeiket. APROSÁGOK. • «0 •»• ^ A bibornokok életkora. Fischer kn' : bíboros érsek május 30-án töltötte be életén t hetvenedik évét és ezzel a hetven évnél ja­sebb bibornokok száma huszonháromra em • kedett. Minthogy jelenleg a bíbornoki koir gium csak 52 tagból áll, ez a szám elég teki télyes. A huszonhárom hetvenéves közül tize'1" négy már túlhaladta a hetvenötödik évet hat pedig a nyolcvanat. A bibornokok doyen!!' a már majdnem kilencven esztendős bécsi b'' boros érsek, Gruscha Antal. Öt követik s0!" rendben Capecélatio capuai érsek, di Pietro pápa datariusa, Oreglia, a szent kollégium <K kánja és Samassa József egri bíboros érsek — Alispánnébóí vendéglős. Az alispánsá» nem rossz mesterség, de a vendéglösség sera. Tessék csak megkérdezni akárhány pesti ven­déglőst, cserélne-e egy alispánnal? Mert — ne beszéljünk mindig hitvány anyagiakról — mi. csoda isteni gyönyörűség az, amikor néhány libacsontért a vendég bőrét lehet lenyúzni És milyen pompás élvezet, mikor a pincér goromba, kipofozza a vendéget'az utcára. Szép nagyon szép a korcsmáros! pályá és egy csöppet sem csodáljuk, hogy özvegy Hellenbronth Pálné született csicseri Orosz Róza, Heves vármegve egykoron való alispánjának özvegye, megkiyánta a korcsmárosi életet. Az alispánná beült a görömbölyi csárdába és most méri a bort duhaj kocsislegényeknek és talán azért sem haragszik, ha valamelyik betyár megcsipi a képét. A nagysá­gos asszony képét,, amely előtt alázatosan haj. longtak egykoron a vármegye első gavallérjai. Aki nem hiszi, az nézze meg az iparlajstrom B. 13. 1910. száma alatt. És akinek ez sem elég, az menjen el a görömbölyi csárdába éa csipje meg a csaplárosné, képét. Dí Egy kis leány kó'stetíc. Az. amerikai újságok — mint Newyorkból jelentik — való­sággal ünnepelnek most egy hösielkü leányt, aki egy szegény vasúti őr gyermeke. Massachu­sett állam Westminster nevű vasúti állofnásán született ez a leányka s már hat-hét esztendős korában olyan nagy hajlamokat mutatott a távírógép iránt, hogy a szolgálatot tevő tiszt­viselő végre megtanította a kis leányt táv­iratozni. Ettől fogva a gyermek elválhatatlan volt a géptől. Egy év alatt pedig olyan kitűnő távirónő vált belőle, hogy az alig tizenhárom esztendős leánykát kinevezték tisztviselőnőnek és rábízták az éjszakai távirószolgálatot. Westminster vasúti állomás, bár fővonalon fek­szik s igy meglehetősen nagy' forgalma van, A valóságban mégis elhagyatott hely, mert a lakott helyektől jó távol esik. Különösen el­hagyatott pedig a távíróépület maga, amely még az állomás területén is kivül van. A kis távirónő azonban nem félt sem az éjszakától, sem az egyedülléttől és éjszakáról-éjszakára hűségesen teljesítette szolgálatát egy kis fokszterrier kutya társaságában. Nem is volt ecldig semmi baj az éjszakai szolgálattal. A m-ult hét egyik éjszakáján azonban egy csavargó vetődött a táviróépület környékére, aki a vilá­gos ablakon betekintve, meglátta, liogy az állomás nyitott pénzszekrénye egyedül arra a gyermekleányra van bizva. A csavargó el­határozta, hogy a könnyű prédát nem hagyja ott és ajtónak kerülve, be akart hatolni. Közben azonban a kis leány is észrevette az ablakon át a rossz külsejű ember ólálkodását és hirtelen elreteszelte az ajtót. Épen legfőbb ideje volt, mert a csavargó, már a kilincset fogta. Az ajtó nem engedett, mire a rabló fesze­getni kezdte a zárt. A kis leány azonban. ezzel már nem törődött. Nyugodtan odaült a távíró­gép mellé és felriasztotta a szomszédos vasúti állomásokat. Közben azonban a rabló sem volt tétlen. Bezúzta az egyik ablakot és bemászott rajta. Ebben a válságos pillanatban a szoron­gatott kis leány egy súlyos francia csavarkul­csot ragadott föl, hogy védelmezze magát. Erre azonban már nem került a sor, mert a kis fokszterrier vérengző dühvel ugrott neki a rabló­nak és egyik kezébe ugy beleharapott, mintha soha,többé el sem akarná bocsátani. A raPío ordított fájdalmában és dühösen verte le maga­ról az állatot. A kutya azonban most mar a másik kezét kapta el és azt harapta keresztül. A vérbenfergó szemű kis bestiától nem lehetett, szabadulni. De a kis leány is odaállt a raöio közelébe, súlyos vasszerszámját ütésre emelve. Igy tartották féken ketten a kutyával a vesze­delmes embert, amig csak meg nem erkezeu dübörögve a szomszédos állomásról kiküldői* segitő-lokomotiv. A kisleány hőstettéről jelentés ment a táviró-igazgatógáguak, ameíy a gyermekei

Next

/
Thumbnails
Contents