Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)
1910-07-07 / 39. szám
10 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 Julius s lag a mamámnak az unokafivére volt. ő legalább azt mondta. És ez mind "azért volt, mert itt a közelben nyaraltunk. A nyár végén már el kellett utaznunk, vissza a városba, hogy akik kijönnek, ne találjanak otthon. A nyolcszáz kor.ona- szövetkezeti, kölcsön „ . . A másik: Hát az is volt?' A» egyik: Persze, hogy volt. A nyolcszáz felment ezernégyszázra és a végén a fülbevalókat kellett volna zálogba csapni, hogy paprikás csirkét birjak vacsorára adni a vendégeimnek. Ezért nem szabad itt a közelben nyaralni. A másik: Látod, épen ezért szabad. Az egyik: Miért? A másik: Az'ember itt nyaral a közelben. Este szivek a jó falusi levegőt, élvezi a nyári éjszakát, a lombsusogást, minden reggel pedig egy félórai alatt' bejön a városba, azért jó a közelben njáralni, aztán a városban szórakozik^ fölkeresi a barátnőit, megpukkasztja őket, cukrászdába jár és hencég,' hogy ő most nyaral és élvezi a barátnők irigy pillantásait és izzad, de ez nem- baj,- mert egész nap a városban arra gondol, hogy az én villám most olyan szépen, magányosan, üresen áll-.ott kinn a zöldben, a férjem dolgozik, én a városban nyaralok és engem nem fognak az ismerősök szegényre enni. És este mindig egy félóra alatt kiérek az én drága kis villámba és vacsorát se kell főzni, mert hideg vacsorát hozok magamnak a város* bél és aztán szivom az éjszakai jó levegőt és boldogan alszom, mert igy kell nyaralni! (Az első asszony sirni kezd, afölötti fájdalmában, hogy ez neki nem jutott eszébe.) —lassa. (A petíció.) A képviselőválasztások után tudvalevően annyi petíció érkezett be a Kúriához, aminőre még alig volt eset az utóbbi időkben. Az összes petíciókban vesztegetéssel, etetésselitatással vádolják meg a képviselőket és kérik •mandátumaik megsemmisítését. Egy képviselőkből álló társaságban mesélte egy képviselő a következő esetet. — Tegnap kihajtattam egy kétfogatun a Hüvösvöigybe. Egy órai kocsikázás után ugy gondoltam, leszállok és gyalog sétálok befelé az erdőbe. Ezalatt a lovak pihenhetnek. Odaszóltam a kocsisnak: — Nézze barátom, én most elsétálok egy kicsit. Ezalatt maya etesse, itassa meg a lovakat. A kocsis egyet mosolygott a bajusza alatt, aztán sunyi képpel mondta: — Tessék vigyázni nagyságos képviselő ur, mert még megpeticionálják a mandátumát. • (A tálópör.) Székely atyafi állit be az ügyvédhez: — Hallom, a tekintetes ur érti a legjobban, hogy a férfit, meg az asszonyt hogyan kell elválasztani. — Foglalkozom ilyen ügyekkel! — mondta az ügyvéd. — No hát válasszon el engemet az asszonytól. Nem sajnálom a költséget. Tovább élni ugy sem tudok vele, mert házsártos, meg kikapós is. — Az, bizony épsn elegendő ok az elválásraMikor keltek egybe? ; — Nem keltünk még egybe! — Hát? —- Csak ugy élünk egymással! -r Be hiszen akkor nem kell válópör! — ízéit az ügyvéd. — Egyszerűen lerázhatja a nyakáról az asszonyt. Az atyafi elgondolkozik. És azután lassú hangon mondja: — Hát azt hiszi a tekintetes ur, hogyha azt az asszonyt csak ugy egyszerűen le lehetne rázni, hát eljöttem volna ide? (A jog.) A törvényszék előtt egy markos gazdaember állt vádlottként, súlyos testisértés bűntettével vádolva, mert szomszédját egy hatalmas karóval alaposan összeverte. A törvényszék elnöke és a vádlott között a végtárgyalás alkalmával a következő jelenet játszódott le: Bíró: Milyen joggal verte meg a panaszost? Vádlott: Nem joggal vertem én meg,,hanem karóval. Bíró: Ugy értem, honnan vette magának azt a jogot? Vádlott: Hát kitörtem a kerítésből. * Szegedi színészek Békésen. Szerdán este játszik utoljára a gyulai színházban a szegedi színtársulat. A nyári ezezón befejezésével a kéthónapos szünet következik, szeptemberben pedig a szegedi szinházban kezdi meg működését özvegy Makó Lajosné társulata. A nyári szünidő alatt a társulatnak mintegy husz-husíonöt tagja Bónay Sándor vezetésével kisebb társulattá-alakul és , több városban föllép. Szereplésüket július 8-án Békésen kezdik meg a szegedi 6zinószek. * A bajai siinház bemutatója. Krémer Sándor bajai színigazgató, hogy a holtszezonban is látogatottá tegye a színházát, ujabb és ujabb bemutatókkal lepi meg a közönséget. Tegnap Földes Imre ismert színmüvét, a Kuruzslót adták meglehetős sikerrel. Szerdán a Vígszínház egyik slágerdarabja, a Buridán szamara került bemutatóra. Ezek mellett a legújabb operettek kerülnek előadásra. * Freyoli, az átváltozó-müvész produkálja magát esténkint nagy sikerrel a Vigszinpadkabaréban, amelynek egyéb műsorszámai is kitűnőek. Az ágy cimü darab szintén állandóan programon van. Ebben Krémeren, Földesen és Somogyi Nusin kivül Várady Jolánnak, a kedvelt művésznőnek jut jó szerep. Várady kedvesen és közvetlenül játszik s állandóan sok tapsot kap. A magánszámok előadói közül Sarkacli és Radó népszerűek. A külföldi attrakciók hasonlóan elsőranguak. * Strauss Richárd bécsi operaijjazgaíó. Berlinből jelentik: Művészkörökben jól tudják, hogy Strauss Richárd komoly jelölt a* bécsi udvari Opera igazgatói állására. Strauss hajlandó elfogadni Weingartner örökét, ha sikerül békésen felbontani berlini kötelezettségeit. Igazgató: Krémer Jsnö. Csiitíh'tSkllMj -utca 3. 0 Táubsszélö-szám: 759. pilfsis !ió 7-én: UASSY FREGOLI, átváltozó művész utolsó vendégjátéka. = üj műsordarab IUelgször! Írem ei ipíj! (Ri«;ii ne va JPUis). Fellépnek: K. Ke-jjyi Lili, Sarkady Vilmos, SojHotfyj A'usi. Váindory Gusztáv, SLatló Sándor, Várady Jolán, Krémer Jene, Deák, stb. »Marga«. Lss Montsz. Edn Musíafa Trupp. Előadás kezdet© este 9 órakor pontosan. Helyárak rendesek».— .Esti pénztárnyitás 8 órakor. A Kereskedő* Ifjak Egyesülete juiius hő 16-án az ujszegedi Vigadóban táncmulatságot rendez, mely alkalommal kiosztásra kerülnek a kirakatverseny dijai is. A sikerültnek ígérkező mulatságra, melyen Szeged egész kereskedő világa résztvesz, a meghívottak Kiss Arnold, Sátor Pál, Kik .Csillag és Wagner-cégeknél válthatják meg jegyeiket. APROSÁGOK. • «0 •»• ^ A bibornokok életkora. Fischer kn' : bíboros érsek május 30-án töltötte be életén t hetvenedik évét és ezzel a hetven évnél jasebb bibornokok száma huszonháromra em • kedett. Minthogy jelenleg a bíbornoki koir gium csak 52 tagból áll, ez a szám elég teki télyes. A huszonhárom hetvenéves közül tize'1" négy már túlhaladta a hetvenötödik évet hat pedig a nyolcvanat. A bibornokok doyen!!' a már majdnem kilencven esztendős bécsi b'' boros érsek, Gruscha Antal. Öt követik s0!" rendben Capecélatio capuai érsek, di Pietro pápa datariusa, Oreglia, a szent kollégium <K kánja és Samassa József egri bíboros érsek — Alispánnébóí vendéglős. Az alispánsá» nem rossz mesterség, de a vendéglösség sera. Tessék csak megkérdezni akárhány pesti vendéglőst, cserélne-e egy alispánnal? Mert — ne beszéljünk mindig hitvány anyagiakról — mi. csoda isteni gyönyörűség az, amikor néhány libacsontért a vendég bőrét lehet lenyúzni És milyen pompás élvezet, mikor a pincér goromba, kipofozza a vendéget'az utcára. Szép nagyon szép a korcsmáros! pályá és egy csöppet sem csodáljuk, hogy özvegy Hellenbronth Pálné született csicseri Orosz Róza, Heves vármegve egykoron való alispánjának özvegye, megkiyánta a korcsmárosi életet. Az alispánná beült a görömbölyi csárdába és most méri a bort duhaj kocsislegényeknek és talán azért sem haragszik, ha valamelyik betyár megcsipi a képét. A nagyságos asszony képét,, amely előtt alázatosan haj. longtak egykoron a vármegye első gavallérjai. Aki nem hiszi, az nézze meg az iparlajstrom B. 13. 1910. száma alatt. És akinek ez sem elég, az menjen el a görömbölyi csárdába éa csipje meg a csaplárosné, képét. Dí Egy kis leány kó'stetíc. Az. amerikai újságok — mint Newyorkból jelentik — valósággal ünnepelnek most egy hösielkü leányt, aki egy szegény vasúti őr gyermeke. Massachusett állam Westminster nevű vasúti állofnásán született ez a leányka s már hat-hét esztendős korában olyan nagy hajlamokat mutatott a távírógép iránt, hogy a szolgálatot tevő tisztviselő végre megtanította a kis leányt táviratozni. Ettől fogva a gyermek elválhatatlan volt a géptől. Egy év alatt pedig olyan kitűnő távirónő vált belőle, hogy az alig tizenhárom esztendős leánykát kinevezték tisztviselőnőnek és rábízták az éjszakai távirószolgálatot. Westminster vasúti állomás, bár fővonalon fekszik s igy meglehetősen nagy' forgalma van, A valóságban mégis elhagyatott hely, mert a lakott helyektől jó távol esik. Különösen elhagyatott pedig a távíróépület maga, amely még az állomás területén is kivül van. A kis távirónő azonban nem félt sem az éjszakától, sem az egyedülléttől és éjszakáról-éjszakára hűségesen teljesítette szolgálatát egy kis fokszterrier kutya társaságában. Nem is volt ecldig semmi baj az éjszakai szolgálattal. A m-ult hét egyik éjszakáján azonban egy csavargó vetődött a táviróépület környékére, aki a világos ablakon betekintve, meglátta, liogy az állomás nyitott pénzszekrénye egyedül arra a gyermekleányra van bizva. A csavargó elhatározta, hogy a könnyű prédát nem hagyja ott és ajtónak kerülve, be akart hatolni. Közben azonban a kis leány is észrevette az ablakon át a rossz külsejű ember ólálkodását és hirtelen elreteszelte az ajtót. Épen legfőbb ideje volt, mert a csavargó, már a kilincset fogta. Az ajtó nem engedett, mire a rabló feszegetni kezdte a zárt. A kis leány azonban. ezzel már nem törődött. Nyugodtan odaült a távírógép mellé és felriasztotta a szomszédos vasúti állomásokat. Közben azonban a rabló sem volt tétlen. Bezúzta az egyik ablakot és bemászott rajta. Ebben a válságos pillanatban a szorongatott kis leány egy súlyos francia csavarkulcsot ragadott föl, hogy védelmezze magát. Erre azonban már nem került a sor, mert a kis fokszterrier vérengző dühvel ugrott neki a rablónak és egyik kezébe ugy beleharapott, mintha soha,többé el sem akarná bocsátani. A raPío ordított fájdalmában és dühösen verte le magaról az állatot. A kutya azonban most mar a másik kezét kapta el és azt harapta keresztül. A vérbenfergó szemű kis bestiától nem lehetett, szabadulni. De a kis leány is odaállt a raöio közelébe, súlyos vasszerszámját ütésre emelve. Igy tartották féken ketten a kutyával a veszedelmes embert, amig csak meg nem erkezeu dübörögve a szomszédos állomásról kiküldői* segitő-lokomotiv. A kisleány hőstettéről jelentés ment a táviró-igazgatógáguak, ameíy a gyermekei