Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)
1910-07-07 / 39. szám
1910 julius 5 DÉLMAGYAR ORSZÁG 3 következményét látjuk. Rég érzett hiányt fog ótolni a székesfőváros szervezetének reformja, mellre valóban égető szükség van. Elodázhafatlannak tartjuk a városok szabadabb mozgágát és erőteljesebb fejlődését biztosító városi törvény megalkotását is. Sürg'ösen megvalósitandónak tartjuk a közvetlenségre és szóbeliségre fektetett polgári térrendet, mely polgári törvénykezésünk terén a íogogységet és egyöntetűséget létesíteni és ¡gazait kereső közönségnek az alapos, gyors 'és olcsó igazságszolgáltatás előnyeit biztosítani fogjaJogéletünkre nézve főfontosságu. lesz a polgári törvénykönyv régen előkészített és várt megállapítása, mely az egész magyar jogterületen a jogegységet betetőző, korszakalkotó jelentőségében súlyosan érzett nagy hiányt íog megszüntetni.. Jlindazon reformok, melyek a mezőgazdasági termelés belterjességét fogják előmozdítani, a legnagyobb megelégedéssel fognak találkozni gzéies e hazában, mert hiszen a mezőgazdaság alkotja még mindig gazdasági életünk gerincét, vagyonosságunk alapját. A telepítési és parcellázási tevékenység fejlesztése nagyban fogja előmozdítani a szociális viszonyok javulását s mindkettőnek hasznos kiegészítését üdvözöljük a szociálpolitikai intézmények azon fejlesztésében, melyeket Felséged kormánya az ipar körében, gazdasági életünk ezen ifjabb, de nem kevesebb érdeklődést és támogatást igénylő ágában helyez kilátásba. És ehelyütt csak azon reményünknek akarunk kifejezést adni, hogy a kereskedelem szociálpolitikai érdekei szintén figyelembe fognak, vétetni és ezzel az összes gazdasági foglalkozások egyformán, fogják élvezni a törvényhozás és kormányzat gondos szeretetét. A közlekedés terén a vasutak teljesítőképességének fokozása, a vasúti hálózat kibővítése, a közutak gyorsabb fejlesztése és a hajózható csatornák megalkotása tekintetében kilátásba helyezett törvényjavaslatok a gazdasági élet azon ágát fogják előmozdítani, mely csak nemrégen a magyar kulturmunka egyik büszkeségét képezte és remélhetőleg nemsokára ismét régi fényében fog ragyogni. A tengeri hajózás biztosítására szolgáló intézkedéseket a képviselőház készséggel fogja tárgyalni. A katolikus autonómia kérdése már rég várja megoldását s a kormány, mely e nagy müvet közmegelégedéssel fogja megalkotni, minden párt elismerésére számithat. Részünkről, mint ezt korábbi hódolatteljes feliratainkban is mondtuk,. a legnagyobb rokonszenvvel kisérjük a a katolikus egyház önkormányzati szervezetére irányuló törekvéseket és azoknak a legjobb sikert kívánjuk abban a meggyőződésben, hogy amellett egyrészt a felekezetek egyenjogúságának elve, másrészt az államnak minden egyház iránt általában fennálló, különösen pedig a kanek véres cafatjait hölgye felé, akiért elpusztul, de akinek színeit viselni, akit imádni, utolsó pillanatáig meg nem szűnik ... A fölolvasásnak vége volt. Rabos egy kicsit köhögött, fuita az orrát és szégyenkezve törült ki a kendőjével valami nedveset a szeme szögletéből. Azután búcsúztak ... A báró majd elküldi a kézírást. Még egy régimódi meghajlás, még egy szertartásos bók és az automobil friss, szemtelen F.öfékeléssel megindult a havas utón. Habost, a hideg, acéllelkü direktort egy kis enyhe, különös melanchólia fogta el, a melyet hiába igyekezett lerázni. Hiába forgatta a fejében, hogy a darab rossz, tele Ócska szentímentalizmussal, nyelve elavult, hogy aligha lehet belőle valamit csinálni, noha viszont kínálkozik a szenzáció : Gálffy bárónak, a hires, neves gavallérnak saját életét, a nagy primadonnához való szerelmét tárgyaló színdarabja tele van pikantériával és nagy sikerrel kecsegtet. Az a furcsa, hozzá méltatlan meghatottság sehogy sem akart tágítani. AB automobil sebesen rohant. Rabos leeresztette az ablakot. Friss, éles levegő f;i;apta meg a tüdejét, a sápadt nap hidegen pillogott a havon. A kanyarodónál utolszor úszott a havasok között az omladozó bus kastély, ajnelyben elhagyatva, külön, a remeteségben egy szétszakgatott, száz sebből vérző emberélet alkonyul, süpped a magányos elmúlás felé. Az igazgató egy végső Pillantást vetett a magányos házra, azután nagypt lélekzett, megrázta fejét az uj darabja sikerére ég a holnapi kasszar apportra fionüolt. tolikus egyházzal szemben a legfőbb kegyúri jog alkotmányos gyakorlatából folyó jogai is kellő* tekintetben fognak részesülni. Ugyancsak rokonszenvvel fogadjuk Felséged kormányának azon igéretét, hogy a lelkészi kongruát fejleszteni és a törvényesen bevett vallásfelekezetek szükségleteinek fedezésére eddig juttatott segélyeket fokozatosan emelni száildékozik abban a természetes feltevésben, melyre a legmagasabb trónbeszéd is utal, hogy amellett gondos óvatossággal fogjuk szemelőtt tartani az államnak oly sokoldalról igénybevett anyagi erejét. Ugyanezen imént kiemelt nagyfontosságú szempont megőrzése mellett osztatlan örömmel fognak találkozni a népoktatás fejlesztése és ellenőrzése, a középiskolák körében kívánatos szervezeti reformok és egyéb fölmerült szükségletek kielégítésé, nemkülönben uj egyetemek előkészítése, melyeknek üdvös és sürgős voltát pártkülönbség nélkül ismeri el az ország. Abban az erős meggyőződésben, hogy a monarchia nagyhatalmi állása hazánk fejlődésének egyik legfontosabb föltétele, kötelességszerűen foglalkozunk a véderő elengedhetetlennek mutatkozó fejlesztésével, mindig azon fönntartással, melyet Felséged is szükségesnek tart kiemelni, hogy tudniillik az ország anyagi erejét lelkiismeretesen mérlegeljük és amellett a családfenntartásnak a nemzet fejlődését biztosító érdekeit megóvjuk és a polgári kereset zavartalan működését ne veszélyeztessük. A hadsereg harcképességét lényegesen fogja fokozni ama reformok teljes végrehajtása is, amelyekhez Felséged 1903-ban hozzájárulni kegyeskedett. Ezekben a hadsereg egységes vezérletének, vezényletének és belszervezetének érintése nélkül érvényesül a nemzet számos régi vágya és jogos törekvése és folyamatban lévő végrehajtásuknak befejezése erősiteni fogja a nemzet és hadserege közt fennálló értelmi és érzelmi kapcsokat és hatványozni fogja az ebben rejlő erkölcsi erőt. Ezek közt az uj katonai bűnvádi perrendtartás életbeléptetését, mint egy rég letűnt korból fenumaradt"anakronizmus hosszú idő óta várt megszüntetését, örömmel üdvözöljük, abban a biztos meggyőződésben, hogy az nemcsak a haladott jogtudomány humanisztikus követelményeinek fog megfelelni, hanem a magyar állam nyelvének jogait is ki fogja elégíteni. Benső megnyugvással fogadjuk Felségednek a külpolitikára vonatkozó kijelentéseit. A hármasszövetség szilárdsága a magyar nemzet egyik legnagyobb elégtétele és büszkesége, mert Felséged bölcsesége mellett mi voltunk annak mindig legerősebb támaszai. Nem kisebb örömmel értesülünk Felséged szavaiból arról, hogy viszonyaink az összes hatalmakkal barátságosak s hogy az európai államok kebelében a békeszeretet fokozódó ereje mindig erősebb biztosítékot szolgáltat a béke áldásaira, melyek szeretett hazánk fejlődésének és megerősödésének, anyagi és szellemi haladásának egyik legbiztosabb alapját szolgáltatják. Örömmel tölt el bennünket e kijelentés annál is inkább, mert tudjuk és érezzük, hogy az európai béke fentartásában és megerősödésében mily nagy része van Felséged böicseségének és azon példátlan tiszteletnek és tekintélynek, mely Felségedet az egész müveit világban környezi. Felséges Urunk, Királyunk ! Feladatunk nem volna teljesen megoldva, ha hálás szivünk legbelsőbb köszönetének nem adnánk hódolatteljes kifejezést Felséged atyai jóindulattól áthatott szavaiért, melyekben azon kegyes hitének és reményének ad kifejezést, hogy ezen országgyűlés a nemzet javára fogja fordítani a kedvező viszonyokat és egyszersmind bizik bennünk, hogy munkánk a hazafiúi előrelátás és bölcseség erényeiről fog tanúságot tenni a késő nemzedékeknek. Midőn Felséged ily ünnepélyes szavakkal fordul hü magyar képviselőházához, azt hiszszük, velünk együtt Felségedet is áthatja az a meggyőződés, hogy a nemzet életében nagy és messzekiható fordulóponthoz értünk. Ugy érezzük, mintha királyi szive örömmel telnék el abban a tudatban, hogy a kiegyezés nagy müve mélyebben bocsájtotta le gyökereit a nemzet szivébe és bensőbbé és erősebbé tette azt a kapcsolatot, mely a nemzetet királyához fűzi és ezzel ugy a király, mint a nemzet erejének és hatalmának legfőbb biztositékát szolgáltatja. Felséged megható szavainak a szokottnál is nagyobb varázst kölcsönöz az isteni Gondviselésnek az a ritka kegye, hogy azokat az emberi kornak oly kevesek által elért magaslatáról intézheti hozzánk. Felséged ez esztendőben tölti be nyolcvanadik évét. A legmélyebb alattvalói hódolattal eltelt szivünk kimondhatatlan hálával adózik a magyarok istenének, hogy Felségednek ezt a ritka magas kort, a testi és lelki épség oly férfiúi teljében engedte megérni, melynélfogva bizton remélhetjük, hogy hü magyar nemzete javára és boldogságára még az évek hosszú, során át, meg nem fogyatkozott erővel ós dicsőséggel viselheti áldott fején Szent István koronáját. Ezen egyszerű, de igaz szívből fakadó fohász« szal fejezzük ki legméltóbban nemcsak a magunk, hanem az egész nemzet érzelmeit. Mély tisztelettel vagyunk Császári és Apostoli Királyi Felségednek Budapesten, 1910. julius 6-án legalázatosabb szolgái Magyar-, Horvát- és Szlavonországoknak országgyülésileg egybehívott képviselői, A képviselőház által kiküldött felirati bizottságnak Budapesten, 1910. julius 5-én tartott üléséből. Peresei Dezső', elnök. Láng Lajos, előadó. Elnök : Van-e valami észrevétel ? Felkiáltások balról: Majd lesz ! Elnök: Annak idején napirendre íog tűzetni. '*» * "''* Hegedűs Lóránt, a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti az indemnitásról szóló jelentést. Elnök : Annak idején napirendre fog tűzetni, Solymossy Ödön báró, a véderő-bizottság elő. adója beterjeszti az ujoncjavaslatra vonatkozó jelentést."' A legközelebbi ülés. Elnök: Napirendre fog tűzetni. Ezzel a napirend ki van merítve. Javasolom, hogy a Ház legközelebb ülését pénteken délelőtt tiz órakor tartsa, melynek tárgya a felirati javaslat legyen. (Helyeslés.) Következik az interpelláció. Szabó István (Nagyzámoly) interpellál a Csallóköz ármentesitése tárgyában és kormányintézkedéseket sürget. Elnök: Az interpelláció kiadatik a löldmivelésügyi miniszternek. Ezzel az ülés háromnegyed tizenkét órakor véget ért. Megtámadott mandátumok. A Kúriához az elmúlt junius hónap 1., 2. és 3-ik napján megválasztott következő képviselők mandátuma ellen nyújtottak be petíciót: 1. Bakovszky István csornai néppárti rellen2. Janiga János szabadkai II. ker. munka.párti ellen. 3. Heincz Hugó Selmecbányái munkapárti ellen. 4. Ostffy Lajos celldömölki Jíossuth-párti ellen. 5. Muzslay Gyula nógrádi munkapárti ellen, 6. Rudnay Alajos privigyei munkapárti ellen, 7. Konyovics Dávid zombori munkapárti ellen. 8. Kálmán Gusztáv zsolnai munkapárti ellen. 9. Szutrély Lipót bácsalmási munkapárti ellen. 10. Kiss Ernő knnszentmártoni munkapárti ellen. 11. Mocsáry Sándor füleld munkapárti ellen. 12. Jákói Géza ugodi munkapárti ellen. 13. Kálmán Gusztáv kolozsvári I. ker. munkapárti ellen. 14. Barcsay Andor dévai Justh-párti ellen. 15. Holló Lajos félegyházai Justh-párti ellen. 16. Beöthy László hosszupályi-i munkapárti ellen. 17. Lengyel Zoltán zflahi Kossuth-párti ellen. 18. Frey János pécsváradi néppárti ellen. 19. Wickenburg Márk gróf balassagyarmati munkapárti ellen. 20. Jármy István tiszaháti Kossuth-párti ellen. 21. Zichy István gróf mezőkövesdi munkapárti ellen. 22. Bethlen István gróf mezőségi Kossuthpárti ellen. 23. Szepesházy Imre zborói munkapárti ellen, 24. Madarassy-Beck Gyula báró mezőkászonyi munkapárti ellen. 25. Hollaky Attila kovásznai munkapárti ellen. 26. Hajós Kálmán zalabaksai munkapárti ellen. 27. Blanár Béla kassai munkapárti ellen. 28. Kazy József sátoraljaújhelyi munkapárti ellen. 29. Sennyey Miklós báró királyhelmeci Kossuth-párti ellen. 30. Rohonyi Gyula nagybecskereki - munkapárti ellen.