Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-01 / 34. szám

8 DELMAGYARORSZÁG 1910 JUIÍUB L amikor a bankári széket otthagyta, T. W. valami bántó megjegyzést tett, mire H. P. csendesen odalépett hozzá: — A ki nekem ilyet mond ... ezzel óvatosan, eweliden felemelte a karját, mintha csak meg akarná fenyegetni és hirtelen hatalmasan arculiltöüe T. W.-t. A pofon pár pillanatra megakasztotta a játékot, az emberek felugráltak ez ellipszis-alaku asztaltól és szétválasztották a feleket. Azután tovább folyt a játék. A dolognak lovagias folytatása nem lett, ellenben másnap összeült egy bizottság: egy pénzember, egy szeszkereskedö és egy fogorvos — és H. F. urat, aki a pofont adta, három hónapra kitiltotta a bakkarat-teremböl. A szigorú ítélet folytán H. F. tegnap megint leült a bakkarat-asztalhoz és nyugodtan vesztett, mintha mi sem történt volna. Kijelentette, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek a bizottság Ítéletét és az affért be fogja jelenteni Bánffy Dezső bárónak, a Lipótvárosi Kaszinó elnökének. — Egy színésznő halála. Junius hó 29-én Berlinben kilencvennégy éves korában meghalt Hebbel Krisztina régi kiváló színésznő. Halála érzékenyen sújtja ugy a bécsi szinészí, mint az irodalmi köröket. — Garázdálkodik a „Fekete Kéz". A „Fekete Kéz" néven ismert nemzetközi rablóbanda garázdálkodásairól már többizben megemlékeztek a napilapok. Legutóbb — mint Lúgosról jelentik — Huszár Károly munkapárti országgyűlési képviselőt akarták különböző fenyegetésekkel megzsarolni. Huszár Károly néhány nappal ezelőtt névtelen levelet kapott, amelyben fölszólitották, hogy az országútnak egy bizonyos helyére egy ezerkoronát tartalmazó borítékot tegyen le, mert ellenkező esetben birtokát fölgyújtják, őt magát pedig megölik. Huszár átadta a levelet a csendőrségnek, aztán a kijelölt helyre egy üres levólboritékot tett le s azután lesbe állott a csendőrökkel. Kis idő múlva egy parasztkülsejü embert láttak óvatosan a kijelölt hely felé menni. Abban a pillanatban, mikor az idegen felemelte a rejtekhelyről a borítékot, előrohantak a csendőrök és letartóztatták. Vallomása után kiderült, hogy tagja a „Fekete Kéz" szabályai szerint működő rablóbandának és Speriosu Parténak hivják. A csendőrség széleskörű nyomozást indított, hogy a banda többi tagjait is kézrekeritse. <— A krassósEÖrényi halottak. Temesvárról jelentik: Most már hivatalosan megállapították, hogy a krassószörényi árviz alkalmával százkilencvenhárom ember halt meg és huszonkét ember eltűnt. A megyének újjáépítésénél tárgyalások folynak aziránt, hogy a mélyebben fekvő községeket védettebb helyre telepítsék át. — Elnapolták a Liszkay-tárgyalást. A budapesti esküdtbíróság tudvalevően mára tűzte ki Liszkay István szinésznövendék gyilkossági pőrének tárgyalását?, Mikovich dr bíró elnöklésével. A tárgyalás megnyitása után Uzonyi dr királyi ügyész arra hivatkozva, hogy a vád két legfontosabb tanuja, Zuhányi Ágost és Szigetváry Viktor nem jelent meg, kérte a főtárgyalás elnapolását. A bíróság helyt adott az ügyész kérelmének és a mai esküdtszéki főtárgyalást elnapolta azzal, hogy az ügy az őszi ciklusban kerül majd főtárgyalásra, Egyben elrendelte Zuhányi tanúnak a kitűzendő ujabb esküdtszéki főtárgyalásra való elővezettetését. A többi tanút a bíróság erre a tárgyalásra szintén meg fogja idézni. — A pap bűne. Mannheimből jelentik: Waldhutban a büntetőbíróság előtt ma egy Palmerz Ferenc József nevű pap-bestia állott vádlottként. A nyilvánosság kizárásával tárgyalták förtelmes bűnét. Huszonkét fiút és két zsenge leányt rontott meg. Á törvényszék kilenc évi fegyházra és tíz évi hivatalvesztésre itélte. Súlyosbító körülménynek tudta be, hogy Palmerz káplán ugyanilyen gazságok miatt már börtönben ült. — fónyyilkossátj a dorgálás miatt. Debrecenből jelentik: Reményi József tanyai gazda hétfőn szigorúan megdorgálta tizennyolc éves lmro nevű fiát, aki a kocsisukkal átlumpolta az éjszakát. A fiút annyira bántotta az apai szigorúság, hogy bement a szobába és vadászfegyverével szivenlőtte magát. — Országos tanszer- és iskolaeszközkiállitás. Hasznos és nagyhivatásu országos szakkiállítás nyílt meg a minap Budapesten, a városligeti Iparcsarnok helyiségeiben. A Magyarországban készült papirosok, papiroscikkek, tanszerek s mindenféle iskolai és tanitó-eszközök kerültek itt kiállításra, egyrészt kiegészítve a külföld idetartozó, de még nálunk nem gyártott iparcikkeivel. Ezek bemutatásával a vezetőség az iparosok figyelmét föl akarja hivni a magyar termelés hiányaira. A kiállítás rendezése semmi kívánni valót nem hagy hátra. Az összeállítás, a kiválogatás, az elrendezés egyaránt mintaszerű, áttekinthető, tetszetős és hatásos. Nyolc csoportja van: papirosgyártás, papirkonfekció, tanszeripar, iskolaszer ipar, irodaberendezés, reklám, rokoniparok, gépek. Főanyagát a kiállításnak tanszerek s a különféle iskolai és tanitóeszközök alkotják. A kiállítás fővédnökei József főherceg és Auguszta főhercegnő. Védnökei: KhuenHéderváry Károly gróf, Hieronymi Károly és Zichy János gróf miniszterek. Rendezése és szervezése körül különös érdemeket szereztek fáradhatatlan, kitartó munkájukkal sajóházai Schuler József ker. tan., Herz Vilmos ker. tan., Wangel Jenő dr kir. tanácsos, továbbá műszaki tanácsosa: Resofszky Viktor, mérnök. A kiállítás, melyet Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter nyitott meg junius 25-én lendületes szavakkal, szeptember 15-éig tart. Gelléri Mórnak tájékoztató bevezetése a kiállítás kalauzában hangsúlyozza, hogy ez a kiállítás dekoratív szempontokat, mellőzte s a tárgyak a praktikus beállítására helyezte a súlyt. Reméljük is, hogy a kiállításnak meg lesz a praktikus haszna és ezért kívánatos, hogy azt az egész ország érdekeltsége megtekintse. — A csodaikrek halála. Debrecenből jelentik: A román csodaikrek, amikor onnan Nagyváradra akarták szállítani őket, meghaltak. Haláluk Debrecenben bonyodalmakat okozott. A debreceni rendőrség Tüdős Kálmán főorvos előterjesztésére nem akarta megengedni, hogy az ikrek tovább is a piac-utcai kiállítási helyiségben maradjanak, hanem azt kívánta, hogy temessék el. Az impresszárió azonban a holttestekkel ujabb vállalkozást akart kezdeni s ezért fölkereste Kenézy Gyula dr orvostanárt, a bábaképezde igazgatóját, hogy az eltemettetést akadályozza meg a orvostudomány érdekében, Kenézy dr a csodák tetemeit a klinikára szállíttatta, ahol fölboncolták s preparálták. A halálesetről a budapesti antropológiai intézetet is értesítették, amely a csodaikrek tetemeit a gyűjtemény számára meg akarja szerezni. Az embertani intézet Török impresszárióval már megkezdte a tárgyalásokat. — Öngyilkos katona. Landau Gyula 33-ik gyalogezredben őrvezető tegnap reggel öngyilkosságot követett el Aradon. Az ottani Salaczparkban tegnap reggel egy fára fölakasztotta magát. Az uri családból származó intelligens fiatalember állítólag a terhes katonai szolgálat miatt vált meg az élettől. — Gyilkosság vagy öngyilkosság? Egerből jelentik: Hétfőn, junius 20-án az Ovoda-utca 3. szám alatt lévő lakásán Vass József nyomdászt vérző fejjel, rettenetes kínok között találták. Revolver feküdt mellette. Eszméletlen állapotban vitték be az irgalmasok kórházába. A felesége, Broncs Ilona, akivel alig kilenc-tíz hónap előtt tartotta esküvőjét, azt vallotta, hogy Vass öngyilkos lett, valószínűleg azért, mert rossz családi életet éltek. Vasárnap reggel félhatkor ment haza. Nem volt józan és összevesztek. Akkor ö, az asszony, elment hazulról és nem volt otthon egész nap és egész éjjel. Hétfőn reggel a Dobó-téri trafikjába vitték meg neki a hírt az ura öngyilkosságáról. Rögtön megszületett az a föltevés, hogy Fass József — aki a kórházban haldoklik — nem lett öngyilkos, hanem gyilkosság áldozata. Annak a a revolvernek, amelyet Vass ágyánál találtak, nincs gazdája. A felesége sem tudja kié. A szaktársai pedig, akikkel idejét szokta VÍISS tölteni, kizártnak tartják, hogy övé lett volna a fegyver, mert irtózott mindenféle öldöklő szerszámtól. A rendőrség nyomozta az egri vaskereskedéseket és kiderült, hogy a revolver nem Egerből való. Az egri rendőrség széleskörű nyomozást indított annak földerítésére, vájjon öngyilkosság, vagy pedig bűntény esete forog-e fönn. Már eddig is több kihallgatás történt. — Hirek a katonaság köréből. A honvédelmi miniszter okiratilag megdicsérte Szöt's Mihály ezredest, a szegedi magyar királyi" il számú csendőrkerület parancsnokát, negyvenei dik csendőrségi szolgálati évének betöltése alkalmából a csendőrségi intézmény érdekében a közbiztonsági szolgálat terén kifejtett különösen kimagasló igen eredményes tevékenvségeért. — A 46-ik gyalogezred önkéntesei szerdán utaztak Nagyváradra, ahol Csillag Viktor főhadnagy vezetésével három hétig harcászati gyakorlatot tartanak. — A honvédelmi miniszter Tunner Alajost a szegedi 5-ik honvédgyalogezredhez tartalékos hadapródjelöltnek kine* vezte. Sonneger János szegedi 5-ik gyalogezredbeli tartalékos hadnagyot és Váli Dezső dr szegedi II. honvédkerületi tartalékos segédorvost a honvédség kötelékéből elbocsátották. — Egri nyomában. Egri János notórius betörőt, aki két héttel ezelőtt megszökött a Csillagbörtönből, ma Bácstopolya környékén több mezei munkás fölismerte. A vakmerő em« ber még mindig rabruhában bujdosik és ez majdnem a vesztét okozta. Ugyanis egy öreg asszony fölismerte a szántóföldeken bujkáló rabruhás emberben Egrit és ezt el is mondotta több embernek, akik üldözőbe vették a szökevény rabot. Egri futásban keresett menekülést, de üldözőit csak ugy tudta visszatartani, hogy kétszer feléjük lőtt. A bácstopolyai csendőrség azt is megállapította, hogy a vakmerő szökevény több napot töltött felesége lakásán s mikor veszedelmet sejtett, az erdőben ütött tanyát. Felesége több izben ebédet is vitt ki utána. A környék csendőrsége nagy buzgalommal keresi most az ügyes embert. — Bátya János börtönőrmestert, aki Egri szökése alkalmával a köteles felügyeletet elmulasztotta, Müller Mór börtönigazgató tudvalevőleg rangvesztéssel s egy havi laktanyafogsággal sújtotta. Az igazságügyminiszter a fegyelmi büntetést megváltoztatta s a ragvesztést egy hónapban állapította meg. Julius 7-én tehát Bátya visszakapja őrmesteri rangját. — Egy osztrák katonaszökevény hazaárulás! bünttgye. Hollandiai Nyugatindiában titokzatos és nagyszabású bünügyet tárgyalnak legközelebb, amely az ottani törvények szerint valószínűleg halálbüntetéssel fog végződni. A tárgyalást Surrinamban, hollandiai Nyugatindia fővárosában fogják megtartani. Tiz esztendő előtt egy fiatal osztrák, Killinger Ferenc érkezett a hollandiai gyarmatba. Killinger a Windischgrátz osztrák dragonyosezrednél szolgált mint altiszt, de egy alárendeltje bántalmazása folytán börtönbüntetésre ítélték. A börtönből megszökött és Hollandiába jutott. Ott fölvétette magát a gyarmati hadseregbe. Finom modora és nagy buzgalma miatt a paramariboi rendőrségre helyezték át, amely kitüntetésszámba megy. Ott csakhamar rendőrségi felügyelő lett. Ez állásában sokat foglalkozott fegyverek feltalálásával és a város lapjai sokat foglalkoztak találmányával. Egy általa föltalált „viziágyu" találmányának hasábokat szenteltek a lapok. Ekkor már mint a város tekintélyes polgára, megnősült. Házassága után fiatal feleségével együtt Európába utazott, de visszatértekor nem hozta magával vissza nejét, hanem ehelyett egy fiatal szép „unokahuga" társaságában érkezett, akivel ettől fogva a legfényesebb háztartást vezették. Anyagi forrásai azonban csakhamar bedugultak és ekkor a városban bizalmatlankodni kezdtekiránta.Egy nagyobb összegű váltóját, amely egy nagy cég nevére volt kiállítva, már el sem fogadták. Ekkor nagyobb összeget kapott Németországból, amely hitelét és a bizalmat megint helyreállította. Ennek dacára egyik alárendeltje a gyarmati ügyészségnél följelentést tett ellene, amelynek következtében hat saját alárendeltje letartóztatta. Hogy a vád miről szól, azt egyelőre homály födi, de annyi mégis kiszivárgott, hogy Killinger a saját katonáival és rendőreivel, akik legnagyobbrészt benszülöttek és akikben vakon bizhatott, meglepetést tervezett Zeelandia. katonai erőd ellen, amelyet meglepetésszerűen be akart venni és annak kormányzóját _ elfogni. Mások szerint a surrinami bank kirablását ^tervezte. Híveinek legnagyobb része brítt, jávai és benszülött munkásokból állott. Elfogatásakor azt vallotta, hogy csak nagyobbszabasu fegyvercsempészetet tervezett egy délamerikai köztársaság részére. A gyarmati törvények szerint az állam biztonsága ellen tervezett merényletre halálbüntetés jár,