Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-30 / 59. szám

1910 Julius 28 DÉL-MAGYARORSZÁG 1071 A szövetkezetekről szólva, Bánffy Miklós szavaira reflektál. Felhozza az osztrák állam­vasút fogyasztási szövetkezetének példáját, amelynél kereskedőket alkalmaztak, nem kö­zépiskolát végzett hivatalnokokat. És az árukat még sem tudták olcsóbban adni, mint a keres­kedők, sőt némely esetben drágábban is adták. Mi volt az oka ennek? Az, hogy a sző vetkezet nem árulhat olyan lukszus-cikkeket, amelyeken a kereskedő 200—500 százalékot nyer és igy találja meg a maga számításait. A kereskedőket szövetkeze­tekkel pótolni nem lehet, egyik sem zárja ki a másikat, de egymás mellett szépen ellehetnek. (Helyeslés.) Elhangzottak a drágaságról itt más hozzászólások, de az a kérdés nem alkal­mas arra, hogy itt tárgyaltassék. Összefoglalva szavait, kijelenti, hogy az ön. álló vámterület alapján állók is elfogadhatják azt a szerződést, mert jobbat ők sém köthet, nek, ha majd sikerült az önálló vámterületet megcsinálniok és mert a Romániának adott el­lenértékek semmiesetre se túlságosak. Kéri a javaslat elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) (Saller, Mezó'ssy.) Haller István: Polémizál Szterényi tegnapi beszédével. Szterényi miniszter ur . . . (Zajos derültség.) Pardon, képviselő ur, tegnap azt mondotta, hogy a magyar iparnak hivatása a keleti piac elfoglalása. Szerintem a magyar ipar sokkal hazafiasabban felelne meg hivatásának, ha a magyar piacot igyekeznék elfoglalni. Az lenne ideális állapot, há a magyar mező­gazdaság termékei a vámbelföldön fogyasztat­nának el és nem lenne szükség a magyar me­zőgazdaságra nézve káros behozatalra A husbehozatal folytán beálló drágaságot csupán a spekuláció okozta, (Ugy van !) Ná­lunk az élelmiszerek ára sohasem esik, ha a mezőgazdasági termékek ára csökken. Itt van az az illegális haszon, amelyre tegnap Szte­rényi rámutatott. Fentartja azt az álláspontot, hogy a kormány ne lépje tul a titkos egyez­ményben Darányi által megállapított kontin­genst. A szövetkezeteket védi Sándor Pállal szemben. A szövetkezetek célja a versenyt szabályozni a kereskedelemben és a kereskedő­ket kényszeríteni, hogy áruikat tisztességes áron adják. Országos állatbiztosító-szövetkezet létesíté­sét kívánja ós elfogadván Mezőssy határozati javaslatát, megszavazza pártja nevében a szer­ződést is, azzal a kikötéssel, hogy a kormány semmiképen sem haladja tul az abban meg­állapított kontingenst. Az elnök az ülést tiz percre fölfüggeszti. Szünet után Mezó'ssy Béla szólal föl a szerződéshez. El­fogadja a javaslatot, mert annak visszautasítá­sára nem találja elég indokoltnak ázt, hogy a többség padjairól ellenzéki padra került. Mégis válaszolni kiván elsősorban Hieronymi keres­kedelmi miniszter mai beszédjére. A miniszter kissé túlságosan megindokolta a szerződés el­fogadására irányuló kérelmét. A mostani idők­ben, amikor a Balkán-szerződés több állammal megkötve nincs és például a szerződésből olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy az abban foglaltak a magyar kormányra nézve kedvezőt­lenebbek, mint a román szerződés, ilyen időben nem alkalmas a kormány részéről olyan nyilat­kozatot tenni, amely szerint a szerződésben adott ellenéi'tékek ránk nézve túlságosan ked­vezőek. Mikor kormányon voltunk, alkalmunk volt osztrák férfiakkal tárgyalni, ezek bizony előttünk nem valami kedvező kijelentést tet­tek erre vonatkozólag. Papp Géza előadó zárszavai után a Ház nagy" többséggel általánosságban elfogadta a javaslatot. Ezután a A Ház a javaslatot a Károlyi Mihály gróf, illetve Mezó'ssy Béla által benyújtott mó­dosítások figyelembevételével részleteiben is elfogadta. A javaslat harmadszori olvasását holnapra tűzték ki. (Az alelnökök fizetése.) Bujanovics Gyula, a gazdasági bizottság elő­adója terjesztette be a bizottság jelentését a képviselőházi alelnökök tiszteletdija tárgyában. A, Ház a javaslatot vita nélkül elfogadta és az alelnököknek személyenkint évi tizenkétezer ko­rona tiszteletdijat szavazott meg. Ezután a Ház véglegesen igazolta Budnay Béla mandátumát. Az ülés két órakor ért véget. Szerb konviktus Szegeden. — Segéiyt kérnek a uárostól. — (Saját tudósítónktól.), A szegedi szerb egy­ház tudvalevőleg nagyobbszabásu építkezé­seket eszközöl mostanában az úgynevezett szerb negyedben, a Somogyi-utca tiszaparti tömbjén. Az öreg szerb templom tornyát már íe is bontották, kétemeletes bérházat is építenek, meg egy uj, modern iskolát. Ilykép jelentékeny kiadásokba elegyedték a szegedi szerbek, akiknek építkezési akciója bővül egy szélesebbkörü szerb akcióval, avval nevezetesen, amely Szegeden egy szerb konviktus létesítését tűzte ki céljául. Az egyik ügy, az első, szorosan szegedi ügy, a második, a konviktus építése széle­sebb arányú, amennyiben nagyobb szerb nemzetiségű vidék ifjúságát koncentrálja Szegedre. Ugyanezért a két ügyet el kell választani egymástól s a kettőt külön-külön az alábbiakban ismertetjük: A szegedi szerb egyházközség nagy költsé­gen renováltatja régi szegedi templomát s uj iskolát és kétemeletes bérpalotát épittet a templommal szemben. A bérpalota és az iskola már tető alatt van, ellenben a templom torony nélkül áll, mert a régi tornyot lebontották s ujat épitenek a helyébe. A templom épületi­nek renoválása különben kivül és belül folya­matban van. A szegedi egyházközség annak idején kül­döttségileg tisztelgett Lázár György dr pol­gármesternél, akit szóval és Írásban arra kért, hogy nagyarányú építkezéseihez eszközöljön ki a várostól húszezer korona segélyt. A pol­gármester természetszerűleg szívesen fogadta a küldöttséget és a kérelmet s a tanács bele is bocsátkozott annak tárgyalásába. A tárgyalás során némi kis pikantéria állott elő. A város tanácsa ugyanis nem zárkózik el a kórelem pártolásától, egyszerűen azért, mert minden felekezet támogatása hatósági kötelesség. Azonban arra az álláspontra helyezkedett Sze­ged város magisztrátusa, hogy a szerb egyház­községnek iskola- és bérházépitésre nem ad, {lletve nem javasol segélyt, ellenben a templom teljes átalakításának anyagi segélyezését elő­segíti a törvényhatósági bizottság olykép, hogy erre a célra tízezer koronát szavaztat meg, amit költségvetésileg biztosit a szerb egyház­községnek husz éven át, évi ötszáz koronával. A tanács költségvetést kért az építtető egy­háztól, mely azt be is terjesztette. Eszerint a szegedi szerb templom építése negyvenkét­negyvenhatezer koronába kerül. A város mér­nöksége és számvevősége most számítja át a költségvetést s ha megállapítja, hogy a tem­plom építése valóban ily magas összegbe kerül, akkor előterjesztést tesz a közgyűlésnek a tízezer korona segély kiutalása iránt. A másik ügy, a szegedi szerb konviktus épi­tése, egészen különálló amattól. A krassó­szörónyi szerb határőrséget megszüntették s egy vagyonközség alakult, mely átvette a határőrség vagyonát. Ez a vagyonközség akar Szegeden szerb konviktust létesíteni, melyben száz szerb fiút fog elhelyezni, a délvidéki szerb­ség körébői. A vagyonközség választmánya pénteken Sze­geden ülést tartott, Medve Zoltán dr krassó­szörényi főispán, a vagyonközség kormánybiz­tosának elnöklete alatt. Az ülésen a választ­mány következő tagjai vettek részt: Lukics Szilárd, Nesity Mihály, Jankovics Dusán, Ha­larszky Sándor, Bodoni Miklós, Kiss Antal, Szeged város hatósága részéről pedig Lázár György dr polgármester és Gaál Endre dr közművelődési tanácsos. A mai ülés csak elő­értekezlet volt, melyben körvonalazták, hogy a vagyonközség az internátus céljára Szeged városától megfelelő telket és egyéb segélyt kér. A délután folyamán a választmányi tagok hosszas tárgyalást folytattak Gaál Endre dr tanácsnokkal, a tárgyalás eredménye azonban még nem végleges és nem való a nyilvánosság elé­Lázár György dr polgármester délben ebédet adott a szerb vendégek tiszteletére a Gedóban. Az ebéden a vendégeken kivül Gaál Endre dr tanácsos, Szimonidesz István trencséni piarista főgimnáziumi igazgató és Lázár László dr máv. fogalmazó vettek részt. Fordulat a bánváíság ügyében. — Föloszlatják a horuát országgyűlést ? — (Saját tudósítónktól.) A király tudvalevően nem fogadta el Tomasich Miklós horvát bán lemondását és evvel a váratlanul kitört válság uj stádiumba jutott. Tanácskozás tanácskozást követ. A horvát-szerb koalíció hajlandó a béke­kötésre, amelyet egy uj kompromisszummal valószinüen meg is fognak pecsételni. A bán most Budapesten van. Reggel érkezett Zágráb­ból és a délelőtt folyamán hosszasan konferált Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnökkel a miniszterelnöki palotában. Félhivatalos jelen­tést nem adtak ki erről a konferenciáról s épen azért olyan hirek terjedtek el, mintha a válság komoly stádiumba jutott volna. E verziók szerint a bán azért utazott a fő­városba, hogy utasításokat kérjen a miniszter­elnöktől. Khuen-Héderváry és a bán -ugyanis azt hitték, hogy a horvát koalíció a választá­soktól tartván, minden nagyobb vita nélküj elfogadja a bán békeföltételeit. A horvát koalí­ció többsége hajlandó is volt erre, azonban a kisebbség olyan makacs ellenzést lejtett ki a napok óta folyton tartó képviselői értekezlete­ken, hogy a horvát képviselők, bár a békepár­tiak többségben vannak, nem mertek dönteni. Ezenkivül a"Bán Horvátországban állítólag olyan információkat kapott, hogy a választások el­rendelése esetén a horvát koalíció nagy többséggel kerül ki a választásokból. Ezeket jött jelenteni a miniszterelnöknek és utasítást kért a tekintetben, hogy a béke érdekében tehet-e ujabb koncessziókat, vagy pedig hala­déktalanul rendeljék-e el a választásokat?. A miniszterelnök álláspontja az, hogy a tárgyad­sokat húzzák el lehetőleg őszig és energikus lépéseket csak akkor foganatosítson a bán. Evvel az információval szemben Zágrábból érkezett távirat a helyzetet sokkal kedvezőbb­nek és enyhébbnek mutatja. A megbízható for­rásból érkezett tudósítás a következő : A koalíció éjjel tartott ülésén az összes sza­vazatokkal egy ellen határozatot fogadott el, mely alapul fog szolgálni egy, a bánnal kötendő uj kompromisszumra. Ezt a határozatot ma délelőtt véglegesen megszövegezik és válaszul a bán levelére, elküldik neki. Hogy mi van a határozatban, azt egyelőre titkolják, de hire jár, hogy a határozat tenorja abban az irány" ban mozog, hogy a bán el nem fogadott lemon­dása révén a régi paktum érvénytelenné vált ós uj helyzet állott elő. Most tehát mindakét félnek szabadkeze van és a koalíció hajlandó a bánnal tárgyalásba bocsájtkozni. Zágrábból jelentik : A koalíció határozatát ma délelőtt szövegezték meg véglegesen és a következő levélben adták a bán tudtára : Ekszcellenciás Uram ! Vonatkozással, ekszcel­leneiádnak e hónap 25-éről keltezett s Tus­kán György elnök úrhoz intézett levelére, a horvát-szerb koalíció bátorkodik a következők­ben válaszolni : Minthogy őfelsége légfelsőbb döntése által, amelylyel nagymóitóságod lemon­dását nem fogadta el, a nagyméltóságod és a horvát-szerb koalíció között 1910. január 25-én Budapesten megkötött paktum megszűnt és nagy­méltóságod tárgyalásokat kiván folytatni uj állapot megállapítása iránt, — a horvát-szerb koalíció kijelenti, hogy nagyméltóságod kormá­nyával szemben minden tekintetben szabad kezet tart fönn magának, de készségesen hajlandó nagyméllóságoddal tárgyalásba lépni, hogy az uj megállapodás alapjai és e megállapodás végrehajtásának biztosítékai megtaláltassanak. Tuskán, a horvát-szerb koalíció elnöke. Éjjel jelenti tudósítónk : A lomasich Mik­lós bán és a horvát képviselők között ki* tört válság ügyében ma délután rendkiviim minisztertanácsot tartottak a kabinet tagjai. A minisztertanácson Tomasich horvát bán is részt vett és referált a horvát helyzetről. Mint értesülünk, a horvát országgyűlést a kitört válság miatt legközelebb föloszlatják és kiírják az uj választásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents