Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-26 / 55. szám

1910 Julius 26 DÉLMAGYARQRSZÂQ S Idézi Deák egy beszédét, amely szerint nincs jus piacéti. (Zaj. Ellentmondások.) Székely Ferenc igazságügyminiszter: Nem igy van! Molnár János: Szégyen a mai korban jus piacétiről beszélni. (Zaj a néppárton. Elnök csönget.) Frey János: Eár pártja elvben hive annak, hogy végül rend legyen, gyakorlatban, a kor­mány iránt táplált bizalmatlanság folytán, pártja nevében nem szavazza meg az indemnitást. Kun Béla beszéde. Kun Béla (Justh-párt): Az eksz-leksz-állapot­ért minden felelősség a kormányt terheli." A kormánynak kötelessége lett volna mindjárt kineveztetése után benyújtani az indemnitási törvényjavaslatot. Ezt határozottan megköve­teli az 1897. évi XX. törvénycikk. Ujságtudósitásokat olvas föl arra vonatkozó­lag, hogy a kormánynál mindenre van pénz, csak épen a kulturális és közszükségletekre nem. A választási visszaélések miatt is erősen támadja a kormányt. Pártja tárgyi okokból és elvi szempontokból teljes bizalmatlansággal vi­seltetik a kormány iránt s igy az indemnitást sem fogadhatja el. Kun Béla ismerteti a hódmezővásárhelyi vá­lasztási visszaéléseket. Hock János : A királytól lefelé mindenki kor­teskedett. Elnök : Hock Jánost rendreutasítja. Kun Béla : A kormány programját nem fo­gadja el. Nóvák János (gazdapárti) az egyoldalú tör­vényhozásról beszélt, amely szerinte az ország terheit a szegény népre hárítja. A javaslatot nem fogadja el. Elnök az ülést két órakor berekesztette Manra merénylője. Madrid, julius 25. Maura és kísérői életüket csakis annak kö­szönhetik, hogy a merénylő fegyvere régi, rozsdás revolver volt, melylyel már nem lehe­tett pontosan célozni. Roca fivérét és atyját, akik ellen semmi terhelő adat sem merült föl, tegnap elbocsájtották a fogságból. A merénylő maga a börtönben jó étvágygyal evett és nyu­godtan aludt. Amikor kihallgatása alkalmával a királynak a falon függő arcképét megpillan­totta, igy szólt: — Ez itt jó ember, de nagyon rossz tanács­adói vannak! Maurának a merénylet politikai tekintetben nagyon kapóra jött. A reakcionárius sajtó igyekszik kihasználni a helyzetet és Maurát a merénylet alkalmából az egekig magasztalja. Barcelona, julius 25. Pósas Roca, Maura volt miniszterelnök me­rénylője kijelentette, hogy önszántából csele" kedett, sem bűntársa nincs, sem nem tartozik titkos egyesülethez, vagy valamely más szer­vezethez. Alfonz király utja. Santander, julius 25. Alfonz király Garcia Pietro külügyminiszter kíséretében ma Santanderbe érkezett. A török reakció. Konstantinápoly, julius 25. A haditörvényszék egy magasrangu tagja ki­jelenti. hogy,a reakciós titkos szövetség elleni vizsgálat semmiféle adatot sem szolgáltatott arra nézve, hogy Izmail Kemal bégnek része volt az összeesküvésben. A főkolomposokat mindénesetre halálra fogják ítélni. A letartóz­tatások még egyre folynak. A macedón-bandák ttfabb harca. Szófia, julius 25. Több lap állítja, hogy a Bulgáriában időző legtöbb volt bandafőnök most Macedóniába ment, hogy az ottani bolgárok bántalma­zása miatt újból fölvegye a bandaküzdelmet a törökök ellen. A „Vecserna Posta" mai száma közli, hogy Csernopejev, Apostol, Voivoda. Tane. Nikolov és Csakov banda­vezérek átlépték a határt és a határon összegyűlt bolgár menekültekkel bandákat alakítottak. Barakovonál és Petrics, vala­mint Komanovo környékén több nagyobb összeütközés volt török csapatokkal. A la­pok szerint a határon állandóan növekszik a bolgár menekültek száma. Csak Küstendil körül több mint ezer menekült gyűlt össze, mlg Szófiában alig ötven tartózkodik. Szaloniki, julius 25. A monasztiri vilajetben gyarapodó banda­mozgalomra való tekintettel a napokban ott is ki fogják hirdetni a kivételes állapotot és a lakosságtól elszedik a fegyvereket. Szá­mos ujabb bandát szereltek föl, melyek a hegyek között készen állanak, hogy tevé­kenységüket megkezdjék. A Vatikán harca. Róma, julius 25. A vatikáni spanyol nagykövet már jobban van és nyári székhelyéről tegnap Rómába jött, hol egy óra hosszáig értekezett Merry del Val államtitkárral. A tárgyalásokat még nem fejez­ték be. Az orosz-japán egyezmény. Pétervár, julius 25. A kinai kormánynak az orosz-japán szerző­dés notifikálására adott jegyzékét a sajtó na­gyon különbözően itéli meg. A Novoje Vremja ezt iria: A kinai kormány a szerződésnek emez értelmezése által szakit a mandzsúriai orosz működéssel szemben kifejtett ellentállásávaf és ezzel bevonható az ottani békés munkálko­dásba. A Birsevija Vjedomlsti ugy véli, hogy a kinai kormány jó arcot vág a kellemetlen ügy­höz. A Herold szerint a kinai kormány jegy­zéke alapjában véve formális tiltakozás és erős jogi óvásemelés. ü| hadikikötők Angliában, London, julius 25. Mig a kölcsönös kormánynyilatkozatok egyre Anglia és Németország barátságát hangoztat­ják, a valóságban mindkét állam lázasan fegy­verkezik egymás ellen. Amint az egyik kor­mány tudomást szerez arról, hogy a másik valamilyen katonai vagy tengerészeti ujitást hoz be, igyekszik mindjárt azon egy lépéssel túltenni. Igy a minap bire jött, hogy Német­ország Helgolandot hadikikötővé alakítja át. Anglia nem sokáig hagyja ezt válasz nélkül: most már ő is uj hadikikötőkről gondoskodik. Az angol minisztertanács tegnap elfogadta az admiralitás első lordjának azt a javaslatát, amely szerint Anglia valamennyi északtengeri kikötőjét hadi célokra rendezi be, továbbá erős védelmi eszközökkel látja el az Angliától ke­letre eső angol szigetek partvidékeit, végül pedig Hullban és egy eddig ismeretlen kikötő­városban uj hadikiköt őket épit. Béke a szövőgyárakban. Brünn, julius 25. Negyvenhárom szövőgyár munkása szómba» ton szolidaritásból hajlandó volt csatlakozni a hét többi szövő- és fonógyár munkásainak bér­mozgalmához s ezért valamennyi gyár krimi­csaut rendezett. Ma reggel a munkások gyű­lésre jöttek össze és elhatározták, hogy bé­késen munkába állanak. A gyártulajdonosok ennek következtében hajlandók a béreket ja­vítani. Nyilván még ma létrejön a megállapo­dás és holnap reggel már mind az ötven szövő­gyárban megindul az üzem. A miskolci és ígíéi maitáátram. A miskolci nemzeti munkapárt vasárnap Liechtenstein Jó­zsef einöklésével választóülést hivott egybe, amelyen Görgey László államvasút! üzletveze­tőt jelölték a kerület képviselőjévé. Görgey gyöngélkedése miatt nem -tartotta meg pro­grambeszédét és annak elmondását elhalasz­totta. A miskolci függetlenségi párt Kubik Béla volt főispánt jelölte képviselőül, aki iöv? vasár­nap tartja .programbeszédét. — Az iglói kerület nemzeti munkapártja vasárnap Vesselényi Má­tyás dr elnöklésévei jelölő-gyűlést tartott igen nagyszámú választó részvételével, akik egy­hangúlag Münnich Kálmán bányatanácsost je­lölték országgyűlési képviselőnek. Münnich megtartotta programbeszédét, ellenjelöltje Má­riássy Tibor báró, a Kossuth-párt tagja. A gyufagyári szerencsétlenek. — Befejeződött a segélyakció. — (Saját tudósítónktól.) A folyó évi április tizen­kilencedikén történt gyufagyári kazánrobbanás után a katasztrófa következtében elhaltak hozzátartozói, valamint az életben maradt se­besültek részére országszerte megindult könyör­adományg'yüjtés Somogyi Szilveszter dr főkapi­tány szerint ma befejeződött. A főkapitány je­lentésében elszámol a beérkezett összegekről, azoknak a katasztrófa sujtottai között történt fólosztásáról, végül pedig köszönetét fejezi ki az adakozóknak. A rendőrkapitányi hivatal jelentése a gyűj­tésről a köv/tkező : A gyufa?,fíri katasztrófától sújtottak részére a rendőrfőkapitány kezéhez összesen 3642 ko­rona 10 fillér érkezett be. Ebből az összegből a főkapitány harminckét egyén azonnali segé­lyezésére hetvenhét alkalommal 2145 koronát fordított. A humánus adakozók segítsége, ha a lesújtottak fájdalmát nem is, a nyomorát azon­ban némileg csillapította. A megmaradt 1497 korona 10 fillért a Szeged-Csongrádi Takarék­pénztárnál helyezték el, ahol a jótékony célra való tekintettel az összeget négy és fél száza­lékkal kamatoztatták. Utólagos adományként a városi javadalmi hivatal részéről három ko­rona ötven fillér, másrészről pedig négy korona érkezett be, ugy, hogy ezeknek a hozzácsato­lásával a takarékpénztárban elhelyezett összeg összesen 1504 korona 60 fillért tett ki. Ennek a pénznek a rendeltetése az volt, hogy a sú­lyosabban sérülteket, és a maradandó hiányt szenvedőket a már kiadott összegeken felül nagyobb mértékben támogassák. Miután ebben a tekintetben a tájékozódás most már sokkal könnyebb, mint közvetlenül a katasztrófa utáni napokban volt, a segélyösszeg maradványát julius huszonnegyedikén kiosztották. Időköz­ben a takarékpénztárban elhelyezett összeg 8 korona 33 fillér kamatot hajtott, ugy, hogy a kiosztandó pénz összege 1512 korona 93 fillért tett ki. Ebből az összegből 300 koronáról szóló taka­rékpénztári könyvet kapott Csóti Erzsébet a saját, nevére. A sérültek közt ő a legszeren­csétlenebb áldozat. Még mindig betegen fekszik s alig lehet remélni, hogy a járóképességót valaha visszanyeri. A másik sebesült, a tizennégy esztendős Ördögh Rozália, 154 korona 60 fillérről szóló betétkönyvet kapott. A fiatal leány az arcán szenvedett súlyos égési sebeket, melyeknek a nyomai egész életére feltűnően meglátszanak. HalászEt$l negyvennégy éves gyárimunkásnő, akinek egy kis gyermeke van s a kora miatt is csak részben nyerte vissza régi munkaképes­ségét, 150 koronáról kiállított takarékkönyvet kapott. A robbanás halottainak hozzátartozói közül pótlólagos segély cimén készpénzben fejenkint ötven koronát kaptak a következők: Kocsis Mihályné, Szabó Józsefné, Fodor Ferencné, Klt­vinyi István, Szalay Pál, Bencsik János, Szabó Ede, Horváth Péterné, idősebb Ortner Antal. Ezek közül a meghívásra julius huszonnegyedi­kén csupán Horváth Péterné nem jelentkezett, neki utólag adják át az ötven koronát. Száz koronát kaptak fejenkint ketten: özvegy Gombos Illésné ós özvegy Barta Jánosné. A fo­kozottabb segítséget az indokolja, hogy Gom­bosné a katasztrófa következtében a férjét, te­hát a családja föntartóját, Bartáné pedig ke­nyérkereső leányát vesztette el, akinek egy kis leánykája is árván maradt. Fejenként ötven koronát kaptak a követ­kező munkásleányok : Gál Erzsébet, Sárkány Etel, Schwartz Mari, Ménesi Ilona és Vőnéki Etel. Valamennyien súlyosabban sebesültek meg, sőt még most is orvosi kezelés alatt állanak. Ezzel a segélyzettek nevében is megköszöni a főkapitány a nemeslelkü emberbarátok ada­kozását és a maga részéről a nyilvános elszá­molással befejezettnek mondja a katasztrófától sújtottak részére megindult segélyakciót.

Next

/
Thumbnails
Contents