Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-24 / 54. szám

8 DÉLMAGYARORSZAÖ 1910 Julius 24 osztrák fürdőhelyen. Vasárnap találkozik a szintén Marienbadban időző Aehrenthal gróf külügyminiszterrel. A két külügyminiszter Ausztria-Magyarország és Szerbia viszonyáról, valamint a Balkán-kérdésről fog tanácskozni. — Kivándorlás Csanádmegyéből. Csanádmegye nagylaki járásában az utóbbi időben nagy mérveket ölt az Amerikába való kivándorlás. Tegnap is mintegy negyven család hagyta el szülőfaluját, hogy Amerikába vándoroljon. A kivándorlók a hajójegyeket Amerikából kapták. A vizsgálatot folytatják. — Tanulmányúton. Both Ferenc dr kegyesrendi tanár, a jeles történetíró, akit a szegedi kegyesrendi társháztól épen most neveztek ki a temesvári társház főnökévé és az ottani főgimnázium igazgatójává, ezidő szerint külföldi tanulmányúton van. A fiatal igazgató a nyugatot járja s a mai napon Parisból érkezett tőle szíves üdvözlet a Bélmagycirország-hoz. Érde" kes, hogy Both Ferenc dr külföldi tanulmányútján még nem is sejti, hr>gy hazajövet, mint igazgatót fogják őt üdvözölni kartársai, nagyszámú tisztelői és barátai. — Határrendezés. Lőcséről irják : A Szepesség és Galícia közötti országhatár-rendezés julius 26-én veszi kezdetét. A bizottságnak, melynek elnöke Neogrády Lajos dr alispán, föladata lesz az Ausztria és Magyarország között fölmerült határviták elintézése. — Államsegély egy leégett községnek. Tglóról jelentik: A mult évben Szepessümeg község legnagyobb része tüz által pusztult elMost a kormány a község tüzkárosultai részére 35,000 korona kamatmentes kölcsönt engedélyezett. — A katolikus nagygyűlés. Az idei katolikus nagygyűlés idejét végleg megállapította a központi vezetőség. A nagygyűlés november 13., 14. és 15-én lesz. — Km mer Kornél temetése. Tegnap temették el Emmer Kornélt a döblingi római katolikus temetőben, ahol külön sírboltban helyezték el. A temetésen, amely az elhunyt végakaratához képest teljesen csendben folyt le, részt vett az özvegyen és a család tagjain kivül Nagy Ferenc nyugalmazott államtitkár, országgyűlési képviselő, aki az elhunytnak bizalmas barátja volt, továbbá Nagyszombat városnak, amelynek Emmer díszpolgára volt, négytagú küldöttsége Francisci Lajos dr polgármester vezetésével. A gyászolókhoz számos részvétirat érkezett, a többi között a magyar kormány tagjaitól és a magyar közélet több politikai és jogászi kiválóságától. — Az uj polgári törvénykönyv. A magyar általános polgári törvénykönyv megszerkesztésére kiküldött bizottság a tervezet dológjogi részével a nyári szünetig elkészül. A kodifikálás munkáját őszszel folytatják. — Munkásgyiilés a fővárosban. A budapesti munkások ma bejelentették a főkapitányságon, hogy holnap, vasárnap délután félnégy órakor a Garay-téren, szabad ég alatt, nagygyűlést tartanak. A gyűlés programja: 1. A kormány, a pártok és a munkásság. 2. A lakásuzsora és a munkások védekezése. 3. Határozati javaslat. Pekáry Ferenc főkapitányhelyettes tudomásul vette a bejelentést és engedélyezte a gyűlést. —• Katonák lázadása. Bukarestből táviratozzák : A galatzi katonai kórházban husz közlegény föllázadt a parancsnok és az altisztek ellen, mert nem kaptak szabadságot. A zendülő katonák társaikat is zendülésre akarták bírni, de azok ellenkeztek. Véres összeütközés támadt, a katonák szuronyokkal és puskákkal mentek egymásnak. Tizennégy katona halálosan megsebesült, míg végre sikerült a zendülőket megfékezni. — Ál-Johnson Európában. Brüsszelből jelentik : A világsajtót bejárta az a hir, hogy Johnson, a bokszolás világbajnoka, Brüsszelbe érkezett. Ez nagy meglepetés mindenütt, mert Johnson eddig nem hagyta el Newyorkot. Parisból jön a hir, hogy a Brüsszelbe érkezett Johnson csak névrokona a világbajnoknak. Parisban nem tudott szerződést kapni, igy került Brüsszelbe, ahol világbajnoknak adta ki magát. Az első küzdelmére, amelynek a cirkuszban kellett volna lefolynia, a brüsszeli rendőrigazgató lovasrendőröket küldött ki, akik megakadályozták a viadal megtartását. Az óriási közönség tüntetni kezdett és visszakérte a "énjét. — Telefon Hírmondó Szegeden. Amikor Puskás Tivadar zseniális találmányát, a „Telefon Hírmondót" megvalósították Budapesten, ahol fényesen bevált, fölmerült az a nagy örömmel fogadott terv, hogy a „Telefon Hírmondót" bevezetik Szegedre is. A kereskedelemügyi miniszter 1897-ben meg is adta az engedélyt a Magyar Telefon Hirmondó Részvénytársaságnak arra, hogy a „Telefon Hirmondót" tiz vidéki városba, ezek sorában Szegedre is bevezethesse. Az engedély 1907-ben lejárt és akkor még három évre meghosszabbították. A sok halasztás után, ugylátszik, most végre mégis komolyan hozzá akar látni a társaság a régi terv megvalósításához. Ezt Ígérik legalább a kereskedelmi miniszterhez most intézett legujabb beadványukban. A késedelem okát azzal magyarázzák, hogy a vállalat eddig nem mutatkozott rentábilisnak, de az utóbbi években Szeged, Nagyvárad, Arad, Temesvár, Pozsony, Kolozsvár és Kassa városok népessége olyan arányokban növekedett, hogy most már elérkezettnek látják az időt a „Telefon Hirmondó" bevezetésére. Hieronymi kereskedelmi miniszter e kérelem folytán az engedélyt 1911 augusztus 11-ig meghosszabbította és igy kilátásunk van rá, hogy a jövő évre mi is élvezhetjük a Telefon Hirmondót. — Magyar huszárok Vilmos császár előtt. A Nagyváradon és Debrecenben állomásozó 7-ik huszárezrednek tudvalevőleg 11. Vilmos császár és. porosz király az ezredtulajdonosa. Ez év szeptember havában nevezetes jubileuma lesz a Vilmos-huszároknak. Ekkor lesz 25 éve, hogy Ferenc József király az akkor még porosz hercegi rangban levő mostani német császárt a 7-ik huszárezred tulajdonosává nevezte ki. Ez emlékezetes esemény negyedszázados jubileuma lelkes ünneplésére készül a Vilmoshuszárezred, mely ez alkalommal impozáns módon készül bemutatni hódolatát felséges tulajdonosa előtt. Régebben foglalkozik már a huszárezred tisztikara a jubileumi ünnep módozataival. Eleinte ugy tervezték, hogy a tisztikar küldöttsége Wilhelm shöhe-be utazik, ahol az ezred hódolatának kifejezése mellett díszkardot nyújtanak át a német császárnak augusztus tizennyolcadikán. Ezt a plánumot azonban meg kellett változtatni, mert időközben tudomására jutott a rendező-bizottságnak, hogy a német császár elutazik Wilhelmshöheből és szeptember hó huszadikán Bécsbe érkezik, hol királyunkat nyolcvan éves születésnapja alkalmából személyesen fogja üdvözölni. Erről hivatalosan is értesítette a német császár udvarmestere Schönberger Brúnó ezredest, a hetedik huszárezred parancsnokát. A császár megbízásából közölte egyben azt is, hogy bécsi idözése alatt Schönbrunnban fogadja kész örömmel huszárezredének hódoló küldöttségét. Erre az értesítésre most ugy határozott a Vilmos-huszárezred tisztikara, hogy Schönberger Brúnó vezetése mellett fognak tisztelegni a német császár előtt. A küldöttségnek az ezredesen kivül egy kapitány és egy főhadnagy lesznek a tagjai, akiknek személyére nézve még nem történt megállapodás. A császárnak átnyújtandó diszkardot Striberni bécsi császári és udvari kardmüves készíti, aki mintegy nyolc hónap óta dolgozik a 7-es huszárezred ajándékán. A kard valóságos műremek. Gyönyörű reliefek és az ezred fölirata lesz rajta. A nevezetes jubileumot fényes ünnepséggel készül megülni Nagyváradon is a huszárezred. Ennek az ünnepségnek programját most állapítja meg az ezred tisztikarának rendező-bizottsága, amely Nagyváradon Berg báró huszárkapitány elnöklete alatt működik. — Léghajó az éjszakában. Nemyorkból jelentik, hogy ott a mult éjjel titokzatos kormányozható léghajó tartotta izgalomban a lakosságot. Newyork hozzászokott már a repülőgépekhez, a kormányozható léghajókhoz, de éjszaka még nem jelent meg levegőbeli jármű a város fölött és ezért az eset nagy szenzációt keltett. A színházak kiürültek, a korcsmákból mindenki az utcára rohant és mindenkinek az orra a levegőben volt. A léghajó, amely szokatlanul kis köbtartalmu,. épen az ötödik avenue, Newyork legelőkelőbb negyede fölött lebegett, a villamos lámpák fényárjában, alig hatvanöt méter magasságban. A felhőkarcolókról reflektorokat irányítottak rá és minden oldalról megvilágították. A bámuló tömeg olv nasrv volt. hogy az automobilok, amelyek nem tudtak a néptől tovább mozdulni, két kilométer hosszúságban állottak. A háztetőkről kiabáltak, énekeltek és integettek a léghajó felé, amely a legnagyobb nyugalommal keringett a házak fölött. A léghajós egy Goodale nevü fiatalember, aki New-Yerseyről saállt föl és egy órai hajókázás után a kikötő mellett leszállt. Érdekes, hogy Goodale tengerésztiszt volt és azért kellett a szolgálatot elhagynia, mert az orvosok szívbajt konstatáltak nála és azt mondották, hogy a legkisebb emóció is megölheti. Most pedig léghajózik, ami nem épen a legkisebb emóció. — Flotta a zzitonyon. Londonból táviratozzák : Killamei-től délre gyakorlatozott a torpedóflotilla a legsűrűbb ködben. Épen az volt a föladat, hogy áthatolhatatlan köd idején manövrirozzon. A nagy forróságban a viz színe fölött sürü volt a köd, de a parton egészen eloszlott. Ez olyan természeti tünemény, aminőt azon a vidéken jól ismernek. Mikor a flotilla első két hajója már egészen közel járt Gurish partvidékéhez, rémülten vette észre az egyik naszád parancsnoka, hogy zátonyra jutott. A következő pillanatban nagyot zökkent a torpedóhajó és megfeneklett. Egy másik torpedóromboló, amely vele egy magasságban haladt, szintén sziklára került. A két elől rohanó torpedó vészjelt adott. A flotilla többi naszádja meg volt mentve. A zátonyra jutott két torpedórombolót bevontatták Killamei-be. Még egynéhány másodperc és az egész torpedóflotta elpusztult volna. — Magyar-Szeged. Figyelemreméltó közlemény jelent meg ma a Budapesti Hírlap hasábjain, Móricz Pálnak, a jeles irónak tollából. Magyar-Szeged cimen Szeged magyarságáról ir érdekes dolgokat a Szegedről elszármazott kitűnő iró. A többi közt ezeket irja Móricz Pál : Magyar-Szegeden ma sem szűnik a kőfalbontó csákány csattogása. Nem rozsdásodik be a maiteres kanál sem. A magánemberek építkezéseiről nem is beszélek . . . Kállay Albert hosszas, sikeres főispánsága idején, az okos szóra mindig hajló néhai öreg Pdlfg Ferenc korszakos polgármestersége alatt hatalmas Lökéssel haladt előre, előbbre ez a város Tisza Lajos gróftól kicövekelt uton. S ha a munkáskezek szünetlen kopácsolásától, meg a sok elegyes minőségű birálgatástól zúgni kezdett Kállay Albert feje, Eiffel-mester hires Tiszahidján ujszegedi kedvelt, harmatos rózsaligetébe sétált át fölfrissiteni. A városi tanácsban és a képviselőtestületben egyenlő szeretettel és áldozatkészséggel fogták íüi, értették meg Szeged hivatását a nemzeti életben. A süvöltős hangú vén Babarczy József fiskális pápaszemes Magyar János prókátor kollegájával, a latinul és ékesen beszélő öreg szenátor Wagner Károly ur (tőle származik a kitűnő mondás: „volt ott minden, tudniillik a dorozsmai lakodalomban, csak épen kénálás nem volt!), zsombori Fodor István, kiváló Károly fiával, a szatymazi nábob Zsótér Andor (már az apjának száz bőgős hajója fnvarozta a búzát Tiszán, Dunán), a minisz. téri tanácsosságra emelkedő Engedi Lukács, Taslerék, raggambi Fluck Ferenc negyvennyolcas huszár, a jótékony Oltványi Pál prépost, a nagytehetségű, szerencsétlen végű Vas Pali, Ivánkovits János (későbben Rozsnyón püspök), a költői lelkületű Szabados főjegyző, a gavallér Szluha főkapitány, László Gyula, Bakciy Nándor, tanyalakó óriás Pálfy Antal (egyszer a vásári hírhedt birkózó Markuleszt is földhöz vágta, a szelíd apát, Varga páter, história-író Reizner János, Pillich Kálmán, Nagy Sándor, az öreg szerkesztő, Rósa Izsó, Tóth Mihály főmérnök, Polczner Jenő, Lón Immánue^ Lichtenberg Móric, zöldkalapu Zombory Tóni, főszámvevő Fajka, mindenttudó Obláth Lipót? dugonics Kovács János, Kulinyi Zsigmond s többi derék szóvivő polgársággal soha nem voltak kerékkötők, még az alsóvárosi öreg gazda, Vőneki Pál sem, aki különben nyolc gimnáziumot végzett. S ha olykor jobban is meglatolgatták egyik-másik ügyet, eszmesirásóknak nem szegődtek soha. Szülővárosuk iránt való e szeretetben, áldozatkészségben nem marad