Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-03 / 36. szám

1910 Julius DELMAGYAROR3ZÁQ «-szeférhetetlenségi állandó bizottság tagjai öten voltak jelen. K'.-vetkezik napirend szerint a válaszfölirali L;, ¡tsag 21. tag ának és a kivándorlási tanács t'íriának ói eg" lasitása, jegyző olvassa a névsort. 5-1909: II. törvénycikk értelmében megalak-"tott kivándorlási-tanács tagjaivá • megválasztó* ík« Bornemissza Lajost, Dániel Gábort, /•••••'¿ipéin Sándort és Lévai/ Lajos bárót. A válaszfölirati bizottság igy alakult • meg: Feithy László, .Ciocán .János, Dásiel Ernő báró, Dániel Gábor, -. Darvai Fülöp, id. Erdély Sándor, üb-dány Imre báró, tjeijicz Hugó, Issekutz (ívöző, Láng Lajos, Lukács György, Melczer \ iWosj- Ferezel De^ső, Plósz Sándor, Rosenberg (Vvula, Sándor János, Tallián Béia, Tisza István ,.,'óí Thuróczy Vilmos, Yojnits Isván báró, Isiiinszky Mihály. 4. választus eredményének kihirdetése után, rnlü h iűrén megállapodtak abban, hogy az elnököt -'.•alffias2ttk' föl a legközelebbi ölés összehivátúra, áttértek az interpellációkra. (A tokaji veszedelem.) j?«'í»?t^.B.éía a tokaji jégverés ügyében interpelíál. Áfilloxera pusztítását szerencsésen kiheverte ez az áldott vidék. A lakosság nagy áldozatok áran állitatta helyre a szölötáblákat. A műit évben uj baj járult az alig kihevert csaoáshoz. Szörnyen pusztított a peronoszpora. A rouit kormány próbált segíteni a bajon az aorár-köícsön fizetési terminusának kitolásával, de nem tudta keresztülvinni ennek perfektuáiá6át; mert' időközben megbukott. Mult hónapban azután végzetes csapás érte Tokaj vidékét. Elpusztultak a tőkék, két évi termés pusztult el. A szolok helyreállítása óriási áldozatokat kíván. Ha azt' akarjuk, hogy Tokaj megmaradjon, áldozatokat keli hozni. Kérdi a főldmivelésíigyi minisztert, milyen intézkedéseket kivan tenni? ' • '•'''• Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter nyomban válaszol. Hangsúlyozza, hogy a legnagyobb készséggel járul hozzá a tokajvidéki lakosság megnyugtatásához. A kormány a katasztrófa után nyomban kiküldött egy bizottságot a katasztrófa megvizsgálására. A segítség késni nem fog. Az agrárkölcsönök kitolása ügyében pedig már is érintkezésbe lépett a pénzügyminiszterrel és remélhetőleg rövidesen megoldást nyer a kérdés. Bernáth Béla a minis.zter válaszát tudomásul vette. (A feliéi' foszfor.) Giesswein Sándor a következő interpellációt terjeszti elő a magyar kiráiyi kereskedelemügyi miniszternek: 1. Van-e tudomása a kereskedelmi miniszter urnák arról, hogy a nagybittsei gyufagyárakban a íoszíor-nekrozus esetei mégdöbbentő mértékben mutatkoznak? 2. Minthogy a foszfor-nekrozus részben elkerülhető, minő intézkedéseket kiván tenni a miniszter ur arra nézve, hogy a fehér foszfor ipari alkalmazását kellő 'hygiénikus óvóintézkedések által ártalmatlanná tegyék? 3. Minthogy teljes védekezés a foszíor-nekrozus ellen csak a fehér foszfor ipari alkalmazásának eltiltásával érhető e!, minő intézkedések tétettek eme tilalom életbeléptetésére ? Hieronymi Károly kijelenti, hogy van tudomása a foszformérgezésekről és már körrendeletet intézett az összes iparfelügyelöségekhez, ahol fehér foszfort használnak, rendkívüli felügyeletet gyakorolhassanak. Egyébként függetlenül a külföldi államoktól, a kereskedelmi minisztérium elkészíti a fehér foszforral való gyártás eltiltására vonatkozó törvényjavaslatot, amely még az ősz folyamán a Ház ele kerül. (A nagytapolcsányi főszolgabíró ellen.) Utána Szmrecsányi György interpellált és elmondta, hogy Markovics nagytapolcsányi főszolgabíró nem engedélyezett egy népgyűlést, amelyet Gramantik Ágoston katolikus pap akart megtartani a katolikus népszövetség ügyének ismertetése végett. A főszolgabíró az-, zal indokolta eljárását, hogy Gramantik föl akarja izgatni a kedélyeket. Különben is Gramantiknák nincs állása, tehát a főszolgabíró ezért sem akarta engedélyezni a népgyűlést. Sőt. fölhívta Gramantikot, hogy okmányilag igazolja, miből él, különben el fogják toloncolni. E tény alapján a következő interpellációt intézi á belügyminiszterhez: — Van-e a tisztelt miniszterelnök urnák tudomása arról, hogy Nyitra vármegye nagytapolcsányi járásának főszolgabirája folyó évi junius hó 28-án 3157^910. szám alatt kelt határozatával a gyülekezési jogról érvényben levő jogszabályokat és Gramantik Ágoston esztergomi egyházmegyei áldozópap és katolikus népszövetségi titkár személyes szabadságát megsértette ? — Hajlandó-e a tisztelt miniszterelnök ur a nevezett főszolgabíró ellen a törvény teljes szigorával eljárni ? Szmrecsányi interpellációjának előadása óriási vihart keltett. Szmrecsányi erősen támadta a közigazgatási tisztviselők brutalitásait, amelyeket a korteshadjárat alatt elkövettek. Néppárti képviselőket állandóan csendőrök kisértek. Az interpellációt a munkapárti képviselők, főleg Vermes Zoltán és Lévciy Mihály zajos ellentmondásai, zavarták meg, amire a Justh. és elismeréshez segit. Es ' nevessenek ki, de legyőztem: magamban a feldühödt' férjet: óvatosan, begombolkozva jártam a ház körül, amíg a feleségem az operett címszerepét tanulta ..... • Még most is jól emlékszem arra az estére; pedig több,, mint negyven éve, hogy azt a kis zöldséget előadták. A nézőtér egészen megtelt; s én szivdobogva, a kopottságtól fényes fekete kabátban ültem a zenekari karosszékben. Végre elhangzott az operett nyitánya, s á ponyva általános feszültség közt a magasba röppent. Eleintén gúnyos mosolylyal hallgatták a darabot, a későnjövők hangosan topogtak, de a fölvonás dereka táján megváltozott a hangulat; az asszony, hamis kövektől csillogó, rózsaszín selyem nadrágban egyszerre csak megjelent a színpadon. " apssal fogadták és az első szám után is megtapsolták: s a tetszés minden következő jelenete után fokozódott. Nem tudom, ®°gy még ma is az egykori kezdő szól-e belőlem,, de. most, ősz fejjel is, úgy rémlik lékem, hogy az a vézna, vidéki primadonna ginekéit ügy játszott, mint még soha: a latéka csupa tüz és elevenség volt, az arca megtelt, a termete kiegyenesedett s én a zenekari állványon ülve szinte ijedten nézföl a színpadra: ez az asszony tegnap mássá lett. Nem a csitri, vidéki primadonna állott előttem, hanem egy bájos, huncutkodó, Istentől megáldott, ötletektől sziporkázó primadonna, aki az egész közönséget ^zba ejtette. Nekem is a boldogság hidege 'Jbant a hátamon keresztül, s a vén zoneOrat, szikrázó szemmel, reszkető kézzel és maidnem zokogva vertem. A fölvonás végén az egész színház tombolt, én pedig magamból kikelve rohantam föl az asszonyhoz a színpadra. És higyjék vagy ne. higyjék, de igaz: egyszerre megfeledkeztem a férjet ért csapásról, az utóbbi hetek beszámíthatatlan kétségbeeséséről s többé nem a hitvány asszonyt láttam benne, hanem a nagy, a talentumos művésznőt. És amint ott ült az öltözőjében, a homályos faggyúgyertya mellett,. amint a haját a kormos vassal sütögette, boldogan odarohantam hozzá, a meztelen karját csókokkal borítottam el s mámorosan, hálás sziwei dadogtam: — Köszönöm ! Másnap persze lelohadt kissé részegségem, de a bemutató után mindörökre letettem arról a gondolatról, hogy a hűtlen asszonyt megöljem. Pár hét múlva békésen bucsut mondtunk egymásnak, s. azóta csak egyszer láttam a feleségemet: mikor harminc évvel később Aradon ünnepeltek: az egykori feleségem akkor már másodanyákat játszott a francia vígjátékokban. Nála vacsoráltam és Budapestről küldtem neki egy téli boát: ezt kérte tőlem, mikor a színház előtt elváltunk ... A mester, befejezve beszédét, még néhányszor elgondolkozva bólintott, mintegy megpecsételve a különös történetet. Később még azt is hozzátette: — Most is azt mondom önöknek, hogy a szerző hiúsága sokkal erősebb, mint bármilyen más érzés. Aki nem hiszi, az még sohase volt abban a lelki állapotban, mikor az ember a szive vérével dolgozik ... párt és néppárt tagjai válaszoltak közbeszólásokkal. Szmrecsányi interpellációjára Khuen-Héderváry miniszterelnök válaszában bejelenti, hogy érdemleges választ csak akkor ad, ha a közbeeső fórumok hivatalosan már mégvizsgálták az ügyet, Egyes esetből azonban nem lehet az egész közigazgatásra következtetést vonni, ezért visszautasítja a Szmrecsányi által hangoztatott vádakat. Miután a napirend kimerült, az elnök, az ülést Justh ós Batthyány támadó fölszóiaiasaí után nagy, viharos zaj közben berekesztette. Petíciók tengerében, — Ujabban msfjtámadott rn^'idiiurnok. tudósítónktól.) A királyi Kúriához, bár a választás első napján megválasztott képviselők mandátumának megtámadására adott határidő letelt — még mindig özönével érkéznek a petíciók. Ma is. egy csomó mandátumot támadtak meg. A legújabban érkezett petíciókat itt ismertetjük : Ma nyújtották be a petíciót a csikseentmártoni választás ellen. Á választáson Nagy György dr, a kerület volt Justh-párti képviselője és Incze Domonkos csikszentmártoni római katolikus plébános, pártonkívüli jelölt állottak egymással szemben. A választás eredménye az volt, hogy Incze Domokos 102 szótöbbséggel a kerület képviselője lett. A kisebbségben maradt jelölt pártja részéről Gyarmathy Károly és társai ma petíciót nyújtottak be a Kúriához. A petíció szerint az állítólagos pártonkívüli jelöltet a nemzeti munkapárt támogatta, A presszió bizonyítására tanukul bejelenti a kérvény Gyaloky Sándor főispánt, Gál Endre dr főispáni titkárt, Khuen-Héderváry gróf miniszterelnököt és Jeszenszky Sándor államtitkárt. A petíció szerint a Nagy Györgypárt bizalmi embereit a községekből kiutasították és eltoloncolták, mig az Incze-párt emberei szabadon járhattak. Kászonujfalut Galíciából hozott dragonyosok szállották meg.. Vádolja továbbá a kérvény a megválasztott képviselőt személyes vesztegetéssel és etetésitatással. Kérik a választás megsemmisítését. Ugyancsak ma adták be a petíciót Farkas Pál dr szászvárosi mandátuma ellen. Farkas Pál dr ellenjelöltje Vlád Aurél nemzetiségi párti volt, akivel szemben ötvenöt szótöbbséggel választották meg. A kérvényt Matia János és társai adták be és abszolút és relatív okok alapján kérik a választás megsemmisítését, Névszerint fölsorolják azokat, akik ötvenszáz koronát kaptak, vagy azért, hogy leszavazzanak Farkasra, vagy azért, hogy tartózkodjanak a szavazástól. A munkapárt legerősebb kortesei a főszolgabirák voltak, akik hivatali pressziót fejtettek ki. A kérvény állítása szerint Szegő Henrik dr ügyvéd hetvenezer koronát tett le Farkas Pál részére. A választókat a választás napján egy szászvárosi vendéglőbe zárták, ahol csendőrök őrizték őket. Baksay Endre szászvárosi rendőrkapitány maga is vesztegetett állítólag és Gál Domokos szászvárosi pénzügyi biztos a Vlád-párti korcsmárosokat az italmérési engedély elvonásával fenyegette, ha nem szavaznak Farkas Pálra. Az élesdi választókerületben Farkasháey Zsigmond, a kerület volt Justh-párti képviselője kisebbségben maradt Zatureczky István munkapártival szemben, akinek mandátumát a kisebbségben maradt párt most peticióval támadta meg, etetés-itatással és erőszakoskodásokkal vádolva a győztes pártot. Az alsólendvai kerületben Fuss Nándor munkapárti győzött Nyáry Béla néppárti felett. A néppárt petícióval támadta meg a mandátumot, panaszt emelve egyszersmind Balázs Béla választási elnök ellen is. A nagylaki kerületben Nagy Sándor dr Justhpárti és Szojka Kálmán munkapárti állottak egymással szemben, akik közül az utóbbi nyerte el a mandátumot. Nagy Sándor pártja most peticióval támadta meg a választást, kérve annak megsemmisítését. A nemzetiségi petíciók is szaporodtak egygyel. Az alvinci kerület munkapárti képviselője, Mayer Ödön dr ellen a kisebbségben maradt Maniu Gyula nemzetiségi jelölt pártja petíciót nyújtott be, amelyben panaszt emel Téry Ödön választási elnök ellen is.