Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-22 / 52. szám

1910 julius 20 D$L MAGYARORSZÁG 11 (Sserkesetó'séiji jelenet.) Talán már mindenki tudja, hogy mennyire irtóznak a szerkesztőségekben a fűzfapoétáktól. Az újságírókra nézve nincs kínosabb foglalkozás, mint mikor a kis poéták behozott verseit kell elolvasás után a papírkosárba dobni. Ez az undor, amelylyel az ujságiró a rossz verseket fogadja, csakis az ujságiró jó szivével magyarázható meg, mert a szegény zsurnalisztának is fáj, ha egy bozontoshaju jövevénynek szemébe kell mondania, hogy kár volt a költői pályára lépnie, inkább menjen vissza a bankhivatalba. Ezek előrebocsátása után most már meg fogja érteni mindenki a következő esetet. A szerkesztőség előszobájába beállított két fiatalember, mire a szolga bejött és jelentette, hogy két ur van odakint. — Mit akarnak ? — kérdezte az egyik ujságiró, aki rögtön azt hitte, hogy az illetők párbajsegédek. — Az egyik verset hozott, — mondta szomorúan az öreg, tapasztalt szolga, — a másik urnák a kezében pedig egy revolver van és le akarja lőni a szerkesztő urat, mert azt irta róla tegnap, hogy a rendőrség vizsgálatot indított ellene. A kollégák összenéztek. Efc ami most következik, abból okuljanak a kezdő poéták. Kórusban, halálmegvetéssel ordítottak föl a jő bohém fiuk: — Akkor inkább bocsássa be azt, amelyiknél a revolver van! * (Viharban.) Egy Amerikából visszatért magyar mesélte ezt az esetet, amely a hajón történt. Nagy _:yolt a vihar. A hajó kétségbeesetten küzködőtt a hullámokkal. A kapitány zord arccal szólt a fedélzeten levő plébánoshöz: — Tisztelendő uram, a gondviselésben • kell bíznunk, az talán megment. Mire kétségbeesetten nyögött a pap: — Oh, hát már ennyire jutottunk ?! SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET * A Vigszinpad uj műsora. A közönség napról-napra megnyilvánuló pártfogása mellett folytatja a szegedi Vigszinpad-kabaré nívós előadásait. A szombaton bemutatandó uj műsorra különös figyelemmel készül a Vigszinpad. Az uj operett és A 69. számú szóba cimü bohózat mellett a nagy gonddal összeválogatott uj magánszá'mok fogják meghozni a jövő műsor sikerét. A Vigszinpad nagytehetségű, fiatal tagja, Somogyi Nusi el fogja énekelni az Utcai nóta cimü finom chansont, amelynek szövegét Balassa Emil, zenéjét Fichtner Sándor irta. Földes Dezső, a kitűnő művész is magánszámokra készül, amelyek közül előreláthatóan a legnagyobb sikere A kezem cimü dalnak és a Bonsoir madame la Lune cimü párisi chansonnak lesz. Badó Sándor a Teaház őre cimü paródiát fogja énekelni. K. Hegyi Lili, a kabaré ünnepelt starja szintén több magánszámmal szerepel az uj műsorban. Itt irjuk meg, hogy hír szerint Somogyi Nusit, a talentumos énekesnőt Nagy Endre budapesti kabaréjához szerződtették. * A bécsi Opera uj igazgatója. Montenuovo herceg főudvarmester tegnap Ischlben kihallgatáson volt. a királynál a bécsi Opera válságának ügyében. A főudvarmesterrel együtt utazott Ischlbe Mottl Félix is, aki tudvalevőleg az igazgatói állás legkomolyabb jelöltje. Abból a körülményből, hogy Mottl a főudvarmesterrel pgyütt ment Ischlbe és vele együtt jött vissza Bécsbe, azt következtetik, hogy Mottl kinevezése befejezett dolog. * lus pi-imae noctis. Grácból táviratozzák : A gráci színház előadásra tűzte ki Zickbauer István zeneszerzőnek egy uj operettjét, amely""t ciroe lus vrimae noctis, A darabot, melynek tartalma címének megfelelő, a helyhatóság most betiltotta. Miután azonban az operett zenéje igen jó, Zickbauer most uj szöveget irat a partiturához. Szeged, Horváíh Mihály-uica 8. Igazgató: Krémer Jenő. a Távbeszélő-szám: 759. vílloií mOsor í K. Hegyi Lili, Pálffy Mariska, Somogyi Nusi, Földes Dezső, Radó Sándor, wm ni msoánszfioio f! Bohózat. Fordította: Balassa «¡József. A 69-es szoba. Ella Gerbany. — Árnjay Károly, uj műsorral. „6 Rastelbiader". — Salva & Manca. Előadás kezdető este 9 érakor pontosan. Helyárak rendesek. — Esti pénztárnyitás 8 órakor. fi tanyai postakézbesites. A szegedi külterületen a postai kézbesítés olyan gyatra, hogy a panaszok évtizedek óta állandóak. A tanyai telefon mindig rossz s annak államosítása semmikép sem akar elkövet, kezni, a postai kézbesítés pedig oly lehetetlenül kezdetleges, hogy szinte semmilyen s odakint az emberek talán nem is várnak már levelet sehonnan. Érdekes mégis, hogy a terjedelemre a-Felsőtanyánál sokkal nagyobb Alsótanya postai ügye rendezettebb, mint a felsőrészé. Annál inkább érdekes ez, mert Alsótanyának egyáltalán nincs vasútja, a közigazgatási alsóközponthoz azonban mégis rendes postajáratok szolgálnak, holott a központ tizenkét kilométernyire van a legközelebbi vasúti állomáshoz : Horgoshoz. Az alsótanyai közigazgatási központnak rendes postahivatala van, felelős postamesterrel. Ez a hivatal minden postai küldeményt Horgosról kap s ami postai küldemény a szegedi Alsótanyára van címezve, az a tanyai központba bizonyosan eljut. Az egyszerű küldemények további sorsa már a lovasrendőrök kezében vau, mert a rengeteg terjedelmű pusztaság lakóinak a leveleit a rendőrök kézbesitik. Máskép áll a dolog a felsőtanyai postai állapotokkal. A Szeged-Felsőtanya vasútállomáson a postavonatok leadják az oda címzett postai küldeményeket, amik az állomási főnök (állomási előljáró) kezébe kerülnek, mert ott az állomási előljáró a postamester. Vagyis csak postamesteri megbizása van a vasúti állomás vezetőjének, akinek postamesteri tudománya és ismeretei annyira lazák, hogy odakint nem tudni, ki a postamester : az orvos, a kápláu, az állatorvos, vagy a bábasszony, avagy a rendőrörsparancsnok. Ezek ugyanis mindnyájan kijárnak az állomásra a postát átvenni s hogy aztán a levelekkel tovább mi történik, azt az állomásfőnök-póstamester nem tudja, aminthogy igen sok esetben nem tudják a címzettek sem. Innen van, hogy a felsőtanyákon a postai kézbesítés körül nagyon gyakoriak a botrányok. Levelek sikkadnak el, kellemetlen félreértések, anyagi károk keletkeznek határidők be nem tartása miatt. A felsőtanyai, közigazgatási központról most akció indult ki, hogy a központ rendes postahivatalt kapjon, szakképzelt, felelős postamesterrel. Annyival inkább küzdenek a felsőtanyaiak az önálló és rendes postahivatalért, mert oda és onnan táviratozni is lehet, még sem ér a posta ezidő szerint egy fabatkát sem. A város polgármestere teljes mértékben méltányolja a felsőtanyai akciót s a maga részéről oda fog hatni, hogy a felsőtanyai központ önálló Dostahivatalhoz jusson Ismerjük e tekintetben Védfy Győző postafőnök felfogását is. A kézbesítést illetőleg helyes reformot vél ő életbeléptetni a rendes lovasjáratokkal, melyek reggeltől estig naponta elintéznék a levélkihordást. Ami természetesen az alsótanyai postai kézbesítés rendezését is megoldaná. Ugy tudjuk, hogy ebben az évben radikális intézkedéssel oldják meg a külterületi postai kézbesítés most lehetetlen állapotát. x Szeged város általános csatornázása. A város általános csatornázására vonatkozó tervek készítését a mérnökségen megkezdték. A tanács ezt be fogja jelenteni az őszi közgyűlésnek. x A szegedi bejelentő-hivatal. Szeged város tanácsa mai üléséből terjesztette föl a belügyminiszterhez a bejelentő-hivatal szabályrendeletét, mely magában foglalja az uj hivatal személyzetének a szervezését is. A tanács egyben fölkérte a polgármestert, hogy a jóváhagyást sürgesse ki, mert 1911 január elsején a bejelentő-hivatalt életbe fogják léptetni. x Szeged nem vásárol bányát. Komoly terve volt Szeged városának, hogy a nagyarányú városrendezéshez szükséges kőanyag biztosítására kőbányát vásárol. A lukareci bánya megvásárlásáról volt szó s Bokor Pál polgármester-helyettes, meg Doránszky Károly mérnök, a városi mérnökség kövezési osztályának a vezetője, jártak is a bányában, ahol helyszíni szemlét tartottak. Ágh János pénzügyminiszteri mérnök, akit a város kérésére a pénzügyminiszter küldött ki a bánya tanulmá.nyozúsára, azt a jelentést küldte a város tanácsának, hogy igen nagy befektetés mellett mindössze tizenkilencezer koronát takarit meg a város évenként, ha a saját bányájából szállítja a követ. Lázár György dr polgármester ennélfogva ma levelet irt a lukareci bánya igazgatójának és értesiti, hogy a bánya megvétele dolgában annál inkább negatív álláspontot foglal el, mivel a vétel ügyét az illetékes hatóságnál nem támogathatja. ; x A Téglagyár-utca világítása. A szegedi Téglagyár-utca világítási tervei elkészültek s azokat a tanács bemutatja a szeptemberi közgyűlésnek. Az utcát légszeszszel fogják világítani. A mostani világítást pislogó petróleumlámpák szolgáltatják. x Vizsgálják a vízvezetéket. Szeged város tanácsa a juniusi közgyűlésnek javaslatot tett a vízórák kötelező beállítását illetőleg. A közgyűlés visszaadta a javaslatot a tanácsnak és bizottságot küldött ki azzal a föladattal, vizsgálja meg a magánvezetékeket, hogy nem azokban van-e a hiba. Szakértői véleményt kér a közgyűlés arra is, hogy a tiszai vízvezeték üzembehozatala nem volna-e praktikus és hogy van-e technikai akadálya a vízórák kötelező beállításának. Bokor Pál helyettes polgármester a tanács csütörtöki ülésében jelentést tett arról, hogy a rendszeres vizsgálat folyamatban van s az máris megállapította, hogy sok magánvezeték hibás és a vízpazarlásnak ez az egyik főoka. Különben a vizsgálatot az egész nyár folyamán folytatják s az őszszel érdemi javaslatot tesznek a közgyűlésnek a teendő pozitív intézkedésekről. x A katonák beszállásolása. Szeged város közigazgatási bizottsága féléves jelentését felküldvén a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek, sürgette a katonai beszállásolás és az előfogatok kiszolgáltatása kérdésének a megoldását. A belügyminiszter most leiratilag értesítette a közigazgatási bizottságot, hogy ugy a katonai beszállásolások, mint az előfogat, kiszolgáltatási uj törvény javaslata, illetve tervezete már elkészült s mindkettő nemsokára a törvényhozás fóruma elé kerül. x Tiz uj rendőr. A szeged-belterületi ren^, őrlegénység létszámát a jövő évben megint szaporítják. Tiz uj rendőrt vesznek föl s a főkapitány a tanács mai üléséből tett ebben az ügyben fölterjesztést a belügyminiszterhez. Az uj rendőri állások dotációját fölveszik a város jövő évi költségvetésébe. x Középitési ügyek. A szegedi középitési tanács nem szombaton, hanem jövő hétfőn dél' után öt órakor tartja meg ülését.