Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-22 / 52. szám

1910 Julius 22 DÉL MAGYAR ORS ZAO 7 Maróczy visszavonulása. — Mann tanár nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Mai számunkban rész­letesen megemlékeztünk arról a nemzeti szé­gyenről, amelyet a koalíciós kormány Maróczy Gézának, a szegedi származású világhírű sakk- I bajnoknak mellőzésével fölidézett. A néhány nap előtt kezdődött hamburgi nemzetközi sakk­versenyen már nem vesz részt Maróczy mes­ter, mert, amint kijelentette, végleg lemond a sakkozásról. Az ok röviden az, hogy nem nyúj­tottak neki alkalmat a szerény megélhetésre, terveit semmibe sem vették, őt magát mel­lőzték. Érdekesen nyilatkozott Maróczy visszavonu­lásáról apósa, csoloplai Mann Jakab dr, a sze­gedi magyar királyi bábaképző igazgató-tanára­Mann tanár a következőket mondotta munka­társunknak : — Az utóbbi időben ritkán érintkeztem vőm" mel, Maróczy Gézával s legújabb elhatározásé" ról is csak az újságokból értesültem. Mindamei" lett tisztán látom a nyilvánosságot igen, de a családját épen nem váratlanul érő tettének in­dokát. Maróczy azért vonult vissza, mert a sakkból nem tudott megélni. A koalíciós kor­mány minden kérés dacára nem akarta meg­felelő állásba juttatni Maróczyt, akinél az utóbbi évtizedekben kétségkívül kevés ember hozott: több dicsőséget Magyarországra. Ez a rideg tényállás. Elég szomorú dolog, hogy Magyar­országon egy Maróczynak nem tudnak egy szi­nekurát nyújtani. Mostani viszonyai nem enge­dik, hogy sakkversenyre menjen s így le kell mondania a sakkról, amelyre nem volt hivatot­tabb magyar ember nálánál. Rajongva csüngött a sakkon Maróczy, aki semmiféle áldozattól sem riadt vissza, hogy nemes szenvedélyének hódolhasson. Előkelő protektora is volt a né­hány év előtt elhunyt Károlyi Mihály gróf sze­mélyében, de ez sem tudott segíteni. Ester­házy gróf bevezette Maróczyt az alkotmány­pártba, ahol Andrássy gróf akkori belügymi­niszter figyelmébe ajánlotta őt. Eszterházy, aki Maróczytól tanult sakkozni, ugy vélt a mester ügyén hathatósan segíteni, ha föllépteti őt — 'képviselőjelöltnek. Amint tudjuk, politikai sze­replése is nagyon hamar véget ért. — Már azon a ponton volt 1906-ban Maróczy, hogy külföldre megy. Amikor ugyanis az ame­rikai körúton volt, egy amerikai vasúttársaság hétszáz korona havi fizetéssel járó mérnöki ál­lást ajánlott föl neki, azzal a kikötéssel, hogy Maróczy Amerikában köteles maradni. Akkor hallani sem akart erről Maróczy, de később már majdnem rászánta magát. Bizonyos, hogy bárhol másutt jobban honorálták volna azt a dicsőséget, amelyet kiváló tudásával uj hazá­jának szerzett volna. De Maróczy annyira ra­gaszkodott hazájához, hogy minden verseny alkalmával gondosan vigyázott arra is, hogy az ő származását ne — mint rendesen szok­ták — Ausztriába tegyék. — Különösnek tetszik, de ugy van, — foly­tatta Mann tanár — hogy a kiváló magyar sakkbajnok dicsőségteljes működését, amely­lyel annyi sikert hozott a magyar névnek, legjobban honorálták — a szociálisták. Viszo­nyainkrajellemző, hogy a „hazátlanok", a „vö­rösek" birodalmában, a budapesti munkásbiz­tositó pénztárnál tekintélyes jövedelemmel al­kalmazták Maróczyt. Az egyik szocialista vezér még azt is kijelentette, hogy „Maróczy az lesz náluk, ami akar". Ezt az elismerést meg is há­lálja Maróczy, aki a pénztárnak legszorgalma­sabb, legambiciózusabb hivatalnoka. Mann tanár nyilatkozata szintén azt mutatja, hogy a koalíciós kormány nagy hibát követett el, amikor Maróczyt semmibe véve, mel­lőzte. A kiváló sakkbajnok diákéletéből érdekes visszaemlékezéseket mondott el Kertész Zsig­mond dr szegedi ügyvéd, Maróczy volt iskola­társa. A szegedi gimnáziumnak mind a nyolc osstályát együtt járták. Maróczy már a gim­náziumban szenvedélyesen sakkozott és a ne­gyedik osztálytól kezdve már csaknem napon­ként együtt sakkozott Vértes Izsó nevü osz­tálytársával, aki most Kalocsán ügyvéd. Érde­kes, hogy a hires mester, mint gimnáziumi nö­vendék az osztály atlétája volt. Senki nem tudott társai közül vasrudakat, súlyzókat any­nylszor fölemelni, mint épen ő. Érettségi után elváltak Kertész s Maróczy s azóta csak rit­kán találkoztak. Ekkor körülbelül meg is szűnt Maróczy szegedi lenni, mert csak nagy­ritkán jár haza látogatóba. NFLPI_HIREK Huszonöt év előtt. * 1885 julius 22. - A drezdai magyarellenes tüntetés. ­Milyen gyönyörűen bátrak, elszántak, sovi­niszták voltak még nem is olyan régen az emberek és mennyire letompult ez a minden diplomáciai fegyelmet áttörő soviniszta elszánt­ság huszonöt esztendő alatt. Ma is elsősorban Németországra gondolunk, ha sovinizmusról esik szó, amely bár fölösleges, de szép nemzeti vonás és épen ezért — a drezdai magyarelle­nes tüntetésre emlékezve — nagy Vilmos or­szágára gondolunk, ahol már szintén csak befelé tombol a sovinizmus. Akkor még diadalmas cselekedet volt keresztülharsogni Berlin vagy Drezda utcáin magyargyalázó szavakat. Milyen küzdelmes idő volt ez, 1885 julius 22-én, mikor a Drezdába került magyar tornászok vérvörö­sen nyelték a sok keserűséget, a mellőzést, amelylyel az akkori német sovinizmus tört ellenük. A hatodik nemzetközi tornaünnepélyt ren­dezték Drezdában és erre az alkalomra a Magyar Országos Tornaegylet néhány tagja is elutazott Drezdába, ahova különben a rendező­bizottság sziveshangu, udvarias meghívólevele invitálta őket. Nagyon meglepődtek azonban a magyar fiuk, amikor Drezdába érve, a várt barátságos fogadtatásnak nyomát sem látták. Az összes nemzetek tornászait ünnepelve fo­gadták, a magyarokat észre sem vették és szinte látható volt, hogy itt a magyarok tervbe­vett, előre előkészített inzultálásáról van szó. A magyarok minduntalan a nekik vetett sérté­sekbe botlottak bele s már el voltak készülve a legkellemetlenebb botrányokra is. A soviniszta szászok sértő szándéka nyilvánvaló volt. A feszültség végre a tornaünnepély után kö_ vetkező banketten kinos botrányban tört ki. A magyarok.szónokát, Boc.kelb.exg. Ernőt,.nem en­gedték szóhoz jutni. Mikor a szónok fölállt, a szászok lehurrogták, a teremben feltűzött kü­lönféle nemzetbeli lobogók közül a magyar trikolórt bevonták, a magyarok ajándékait a teremből eltávolították s olyan magyargyalázó botrányt rendeztek, hogy a magyarok kényte­lenek voltak kivonulni. A tüntetések azután Drezda utcáin folytatódtak. A tüntetésnek számos párbaj lett a követ­kezménye, de érthetetlen okból diplomáciai be­avatkozásra nem került sor. Ez annál inkább érthetetlen, mert utólag bebizonyosodott, hogy a tüntetés tervszerint készült. A versenyt megelőző napon, a magyarok érkezése előtt, a német Schulverein titkos gyűlést tartott s itt beszélték meg a magyarellenes inzultusok rész­leteit. A Schulverein azóta megszelidült. És — kár, hogy egy negyedszázad olyan hosszú idő — ma már nem tüntetünk sem mi, sem mások, ma már nem bántunk senkit, ma már képmutatók vagyunk és bánja fene a sovinizmust, — megta­nultunk diplomatának lenni. — ITf udvari tanácsos. A király dr Szent­iványi Ivánovics Iván, a Bácstorontálí ármen­tesitő társulat elnökének az udvari tanácsosi címet adományozta. — Vilmos császár és a cár. Koppenhágá­ból táviratozzák : Pétervári értésülések sze­rint most már bizonyosnak tekinthető, hogy Vilmos császár és Miklós cár augusztus hó fo­lyamán a finn vizeken találkozni fognak. A ta­lálkozás helyének pontos megállapításáról most folynak a tárgyalások. — Ferenc Jőzseí-rend, A király dr Printz Ferencnek, Sopron szabad királyi város ' nyu­galmazott tanácsnokának, árvaszéki elnökének és helyettes polgármesterének a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. — A pusztaszeri Árpád-ünnep. A szeri pusztán az idei Árpád-ünnepet szeptember első vasárnapján tartják meg. Az Árpád-egyesület elnöksége ma beadványban kérte Szeged város tanácsát, hogy a városi színházat augusztus hetedikére engedje át. Az egyesület a szin. házban műkedvelő előadást rendez, hogy annak jövedelmét az ünnepség céljaira fordíthassa. — Az egriek Zichy János grófhoz. Az egri nemzeti munkapárt abból az alkalomból, hogy az országos párt végrehajtó-bizottságá­nak határozata szerint Zichy János gróf az egri mandátumát tartja meg, üdvözölte a kul­tuszminisztert. Az üdvözlő irás igy hangzik : Nagyméltóságú gróf, Miniszter TJr ! Kegyelmes Urunk! Mélyen tisztelt Országgyűlési Képviselőnk! Legteljesebb örömmel, hazafias megnyugvás­sal volt szerencsénk az országgyűlés tegnapi üléséből értesülni arról, hogy mint országgyű­lési képviselő, az egri választói kerület bizal­mából származó megbízást méltóztatott el­fogadni. Amily aggodalommal néztünk ebben a tekin­tetben Nagyméltóságod elhatározása elé, any­nyira megkönnyebbült leikünk és felmagasult büszkeségünk arra a tudatra, hogy a sok két­ségek után most már teljes bizonyossággal vall­hatjuk Nagyméltóságodat a mi országgyűlési képviselőnknek. Lelkünk mélyéből fakadó köszönetet mondunk ezért Nagyméltóságod­nak és esedezünk, hogy választókerületün­ket nagybecsű jóindulatában továbbra is meg­tartani méltóztassék. Hazafias működésére, isten áldását kérve, magunkat őszinte bizalommal helyezzük Nagy­méltóságod bölcs vezetése alá és legmélyebb tisztelettel maradunk Nagyméltóságod hűséges választói és alázatos szolgái: az Egri Nemzeti Munkapárt. — Halálozás. Olasz István dr, volt német­bogsáni királyi közjegyző, e hó tizenhetedikén ötvenkét éves korában meghalt. Tegnapelőtt temették el Ágyán, nagy részvét mellett. — A hetedik hadtest gyakorlatai. A temesvári császári és királyi hetedik hadtest idei fegyvergyakorlatai kisebb méretűek lesz­nek és már szeptember hó 6-án és 7-én a Lúgos, Románbogsán és Nagyzorlenc közt tar­tandó zárógyakorlatokkal érnek véget. Ezeken a zárógyakorlatokon azonban nem vesznek részt a hadtest összes csapatai, csupán a temesvári harmincnegyedik gyaloghadosztály és a szegedi második honvédkerület ezredei. A nagyváradi tizenhetedik gyaloghadosztály Belé­nyes, Riény és Stej közt fog gyakorlatozni augusztus 31-től szeptember 7-ig. A tartaléko­sokat két turnusban hívják be a fegyver­gyakorlatokra. Az első turnust augusztus 16-tól 25-ig, a második turnust augusztus 26-tól szeptember 7-ig tartják benn. A Szegeden állomásozó negyvenhatodik és az Aradon állo­másozó harmincharmadik gyalogezredek augusz­tus 21-én hagyják el állomáshelyeiket és mint harmincnegyedik gyalogdandár, augusztus 30-ig gyakorlatoznak Borossebes és Buttyin környé-* kén. A Szegeden állomásozó ötödik honvéd" gyalogezred augusztus 24-től 28-ig Temes­rékás, Aga és Bethlenháza környékén tart ezredgyakorlatokat. — A szeged—dorozsmai villamosvasút. Az a terv, hogy Szeged városa a szomszédos Dorozsmával villamosvasúti összeköttetést kap­jon, nemsokára megvalósul. Lázár György dr polgármester augusztus másodikára előértekez­letre hivta össze a szegedi és a dorozsmai ér­dekeltséget, valamint az épitő szegedi villá­ra osvasut-társaság képviselőit. — Harmadik kSzjegyzőség Szegeden. A hivatalos lap közli az igazságügyminiszter rendeletét, melylyel a szegedi járásbíróság te­rületére egy harmadik közjegyzőséget létesí­tett. A rendelet október elsején lép hatályba. — A szegedi fosorozás. A honvédelemügyi miniszter ismételten küldött rendeletet Sze­gedre, meghagyva, hogy a város készüljön az idei fősorozásra. A város katonai ügyosztálya már a kora tavaszszal megejtette az előkészü­leteket a sorozásra s igy a honvödminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents