Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-21 / 51. szám

1910 julius 21 DÉLM AGYARORSZAQ 11 dalomtörténet, tudományos és különösen matematikai munkák voltak. Az apa folyton segített a gyermeknek, aki anélkül, hogy agyvelejét vajaha is megerőltette" volna, két éves. kordban ntár olvasott és irt, hat éves korában pedig vizsgázott az egyetemen. De közben megtanulta az angol nyelvén kivül a franciát, az oroszt, a németet, a latint és a görögöt. Sidis a gyermek kiképzéséhez a játékszereket használta föl. Kezdetben a legkisebb érdeklődést sem tanúsította a matematika iránt. Sőt irtózott tőle. Az apa semmiféle kényszereszközt uem használt. Ellenben vett neki játékszereket. Dominót és másfajta játékot, ami számítást igényel. Azután maga csinált olyan játékot, amivel még jobban fölcsigázta a gyermek érdeklődését a számítás iránt. Felesége folytou segítette öt' ebben a munkásságában és a gyermek rövid időn belül valóságos rajongással feküdt neki a matematikai tudományoknak éfe olyan bámulatos eredményt ért el, hogy tudásával nem egyszer lefőzte apját. Ugyanezt a metódust alkalmazta gyermekénél más tárgyaknál is és mindig egyazon eredménynyel. így lett a gyermeke csodagyermek. De ugyanígy lehet azzá kivétel nélkül minden gyermek, ha hasonló nevelésben részesül. A baj csak az, — úgymond a tudós apa — hogy a szülők elhanyagolják a gyermekeiket és lelkierejüket a legalkalmasabb időben hagyják szétforgácsolódni. A legfontosabb az első év. Ekkor kell a gyermeket arra tanítani, hogy helyesen gondolkozzék. Játszék a gyermek, de ne csak játékszerekkel, hanem könyvekkel is. És az eredmény biztos. íme az ő gyermekének a példája. Semmiféle külön csodás tehetséggel nem született ö sem, mint ahogy nem születik azzal senki, de kitartó munkával, helyes nevelési módszerrel, csodás eredményeket ért el vele. Bizony ez nem kis dolog, de megéri a fáradságot. — Nem vagyok bolond, hogy a tantiem felét mindig átengedjem egy zeneszerzőnek, amikor lopni én is tudok. (A talentumos leány.) Egy szegedi gazdag ur Igen nagyra van a leányával. Azt hiszi, hogy leánya a világ legtalentumosabb művésznője s ezért két piktort is fizet, akik festeni tanitják a leányt. Az ismerősöknek feltűnt ez a visszás állapot és már többször kérdezték a jó apát, hogy.miért taníttatja a leányt, mikor annak semmi tehetsége sincsen. A múltkor egy társaságban egy iidősebb úriasszony félrehívta egy sarokba az apát. — Kedves uram, — kezdte az asszony, — az ön leánya így sohasem fog férjet kapni. Festés helyett miért nem taníttatja inkább íözni? így legalább a szakácsnét is megtakarítanák. — Ugyan kérem, mi jut eszébe ? — kiáltott ». megrémült apa. — Akkor csak inkább tanuljon tovább festeni ! * (A hivatásos verekedő.) Néhány nappal ezelőtt történt, mikor a törvényszék tárgyalótermében épen az egyik vádlottat hallgatta ti a bíró. — Ön is részt vett a verekedésben? — kérdezte a hivatásos verekedőtől. — Igenis, bíró ur, — felelte a vádlott. — És megsebesült? — Nem tudom, bíró ur! — Hogy mondhat ilyent? Hiszen a fején hárem mély lyuk van. — Igenis, biró ur, — felelte a. vádlott, — de uem tudom, nem származnak-e azok egy régebbi verekedéstől. * (TTj operettszerzés.) A művész-asztalnál, ahol nyaraló librettisták, komponisták, színészek és újságírók szoktak találkozni, egy operettpzövegíró.elmondta, hogy elkészült az uj librettóiéval, amely természetesen a jövő szezon slágere lesz. Rögtön elő is adta a librettó meséjét, amelyet udvarias figyelemmel hallgattak asztaltársai. , — És ki fogja megzenésíteni? — kérdezte a társaságból valaki. — Én magam! — fejelte a szövegíró. És amikor látta a nagy megdöbbenést, a következő kijelentéssel magyarázta meg elhatározását • * A kolozsvári nyári színház megnyitása. Kolozsvárnak újonnan épitett s teljesen még be sem fejezett nyári színházában hétfőn tartották az első előadást szépszámú közönség jelenlétében és élénk érdeklődés mellett. Az est közönségének figyelmét és érdeklődését elsősorban az uj színház kötötte le, amely általában igen kedvező benyomást gyakorol a szemlélőre. Az előadást a zenekar nyitánya vezette be, melyet lelkesen megtapsoltak. Ezt követte Harsányt Zsolt alkalmi Prológusa, melyet Berki Lili mondott el általános tetszés között. Előadásra az „Obsitos" operette került, kitűnő szereposztással. Az előadás alatt a színház környékét is állandóan nagy közönség lepte el, mely érdeklődéssel szemlélte a pazarul megvilágított épületet. * Egy énekesnő halála. Párisból jelentik : Ugale Delphina, az egykor ünnepelt énekesnő, 81 éves korában meghalt. Az Opera Comiquenak volt körülrajongott primadonnája, aztán igazgatója lett a Bouffes Parisiennes-színháznak. Mint énekmesternő is nagynevű volt. Az ő iskolájából került ki Marié Sasse énekesnő. Szeged, Horuáíh Mihály-uica 8. Igazgató: Krémer Jenő. 0 TávbsszélS-szám: 759. Csütörtökön, julius 21-én: A csodabalzsam, uj operett. — Tantalasi kínok, uj bohózat. — 8. Rastelbiiider, angol női énekés tánccsoport. — Elba Serbaisy, átváltozó táncosnő. — Arnyay Károly, uj cabarett-müsorral. — Saíva & Manza, akrobaták. EEöatíás kesílet® este í> órakor pwutosan. Heiyárak rendesek. — Esti pénztárnyitás Sorakor. Oruosszaporitás a külterületen. (Saját tudósítónktól.) Szeged város óriás kiterjedésű külterületén ezidő szerint összesen hat orvos — négy az alsó-, kettő a felsőtanyákon látja el a közegészségi szolgálatotA törvényhatóság már régen belátta, hogy a kint élő ötvenezer szegedi polgár részére hat orvos kevés, ezért a mult évben még két külterületi orvosi állás szervezését határozta el. Ezt a határozatot a belügyminiszter most jóváhagyta. A leirat, amely ma érkezett meg, a következő: Törvényhatósági bizottságának 1909. évi julius hó 7-én tartott közgyűlésében hozott határozatában kimondotta, hogy a város külterületére a IX. fizetési osztályban megállapított javadalmazás mellett két uj külterületi orvosi állást szervez és az újonnan szervezett állásokat betöltő orvosok részére orvosi lakásokat építtet. Az uj állásokkal járó kiadások fedezetéül a megadott évi 4000 korona állami segélyt, a még mutatkozó 1600 koronára nézve pedig az 1910. évtől kezdődöleg a költségvetésbe való fölvételt jelölte meg. . Ezt a határozatát ezennel jóváhagyom. A 38834—909. számú rendeletemmel biztosított évi 4000 korona államsegélynek a most szervezett orvosi állások költségeinek fedezésére történt felhasználását illetőleg azonban a következőket jegyzem meg : A szegedi állami trachomaorvos lemondásával fölszabadalt évi 2400 korona költségre nézve az 1908. évi 139.090 B. M. rendelettel az a kijelentés tétetett, hogy ez az összeg részben egy újonnan szervezendő külterületi városi orvosi állás javadalmazására, részben a már alkalmazásban levő városi orvosok trachomaátalányának emelésére fog fordíttatni. Szeged város tanácsának előterjesztésére az 1909. évi 38834. B. M. rendelettel a fenti intézkedés ugy módosíttatott, hogy a belügyi tárca terhére évi 4000 korona bocsáttatik a törvényhatóság rendelkezésére, ha a törvényhatóság ugy az alsó-, mint a felsőtanyai kerületben egy-egy uj (tehát összesen két) külterületi orvosi állást rendszeresít. Ezt tette meg a város az itt szóban levő véghatározatban, de ugy látszik, az utóbbi idézett rendelet- félreértésével — olyan értelemben, hogy az egész 4000 koronát a két uj orvosi állás rendes javadalmazására veszi igénybe, holott az első helyen idézett rendeletben kifejezésre jutott eredeti intencióhoz képest az összeg egy részét az orvosok trachomaátalányának ismételve kért s innen kilátásba is helyezett fölemelésére kellett volna fentartani. Mindazonáltal a szervezett uj orvosi állások mielőbbi betöltéséhez fűződő fontos közegészségügyi érdekekre tekintettel, a törvényhatósági határozattól nem vontam meg jóváhagyásomat; meg kell azonban jegyeznem, hogy a négyezer korona állami segélynek teljes mértékben a szervezett orvosi állások rendes javadalmazására történt fölhasználása következtében a már alkalmazásban lévő külterületi orvo-. sok trachoma-átalányának fölemelése fedezet hiányában most már lehetetlenné vált. Éz csak az esetben lenne keresztülvihető,- ha a város közönsége az uj orvosi állások költségeit a költségvetésileg biztosított ezerhatszáz koronán tul is részben más módon fedezné és ezáltal az államsegély megfelelő része ismét fölszabadulna. A szervezési szabályrendeletnek ezen uj orvosi állások szervezése következtében szükségessé vált módosítása tekintetében a szabályrendeleti módositásoknak a 7313/1910. számú rendeletem értelmében leendő fölterjesztése alkalmával fogok intézkedni, miért is fölhívom, hoíy a fölterjesztendő módosítás a szervezett két kül- és egy belterületi orvosi állásra vonatkozó összes változásokat magában foglalja. Fölhívom még a város közönségét, hogy a tervezett orvosi lakóházak építése ós építési költségeinek fedezése .iránt hozandó határozatát hozzám annak idején jóváhagyás végett terjeszszé föl. Erről a'város közönségét az iratok visszaküldése mellett értesítem. Budapest, 1910. évi junius 26-án. A miniszter helyett: Némethy dr s. k., miniszteri tanácsos. Az egyik őszi közgyűlés tehát ismét foglal, kőzik az uj orvosi állások ügyével. x Csanád vármegye állandó választ« mánya ma délelőtt Tarnay Ivor megyei főjegyző, helyettes alispán elnöklete alatt ülést tartott és a 21-én tartandó rendkívüli megyei közgyűlés napirendjére kitűzött ügyeket látta el javaslatokkal. x Temesvár közgyűlése. Temesvár szabad királyi város törvényhatósági bizottsága csütörtökön, e hő huszonegyedikén, délután négy órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés a Koronaherceg-szálloda bérbeadása tárgyában is fog dönteni. Eddig két komoly pályázója van a szálloda bérletének. Az egyik Neugebauer Ármin zombori, a másik Bergmann Adolf herkulesfürdőí szállótulajdonos. Ezeken kivül több kisebb fontosságú ügy kerül tárgyalásra. A közgyűlés ügyeit előkészítendő, a szakbizottság ma délelőtt tiz órakor ülést tartott. x Az orosháza—szentesi ut helyszíni beJárása. Az Orosháza és Szentes között már régóta tervezett utkövezés Károlyi Imre gróf áldozatkészsége folytán a megvalósulás stádiumába jutott. E hónap 23-án a helyszíni bejárás is megtörténik. A kereskedelmi miniszter képviseletében Markó Gusztáv műszaki tanácsos fog ott megjelenni. x A hazafíaílaii község. A magyar királyi belügyminiszter — Temes vármegye közönségének felterjesztésére — Gyirok község autonómiáját felfüggesztette, mert a községi képviselőtestület ismételten ellenszegült a vármegyei hatóság felhívásának és hazafiatlan szellemben működött. x Utcaburkólás. A szeged-rókusi Damjanich-utca főközlekedési vonala a 46. gyalog- és a 3. honvédhuszár-ezrednek. Az utca háztulajr donosai most arra kérik a város hatóságát hogy a Damjaních-utcát köveztesse ki.