Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-21 / 51. szám

1910 julius 21 DÉLMAGYAROR5ZÁQ 7 Crippenné egykori társainak s közülök valaki elmondta a gyanúját egy nagyállásu rendőr­tisztviselőnek. A rendőrtiszt elment Crippen dr lakására és kérdőre vonta a doktort. Crip­pen nemsokára meg is vallotta, hogy a fele­sége nem halt meg s azt mondta, hogy azért közölte a halála hirét, mert megszökött tőle s ő szégyeli ezt. A rendőrtiszt egyelőre el­hitte ezt a mesét, de utóbb mégis kétsége támadt a doktor igazmondása iránt és ismét elment hozzá. Ekkor azonban már nem találta otthon, mert megszökött. A rendőrség erre nyomban átkutatta a házat és ásni kezdett a pincében. így találtak rá az asszony szétdara­bolt holttestére. A doktor magával vitte feleségének egy bank­ban letett hatszázötven sillingjét és negyven­ezer sillinget érő ékszerét is. Az újságok igen hevesen támadják a rendőrséget, mert kése­delmes eljárásával lehetővé tette a gyilkos szö­kését. Huszonöt éu előtt. * 1S85 julius 21. - Csehek Magyarországon. ­Magyar-szláv barátkozás! Milyen régen volt ez. És milyen furcsán hangzik most, amikor Csehországban már a „magyar" ne­vet is alig szabad kiejteni. Egy cseh monstre­küldöttség jött 1885 julius 21-én Magyar­országra, hogy az akkori országos kiállítást megtekintse. Országszerte ünnepelték a cse­heket, elvitték őket az ország minden na­gyobb városába, körülövezték őket szere­tettel és ez a sok hűhó — amelynek némi diplomáciai háttéré is volt — 'széniét szűrt Bécsben. Bécsi körök azonnal politikai okokat ke­restek a csehek látogatásában. Összesúgtak a minisztériumokban és a jól informált bécsi s berlini lapok ravasz cikkekben akarták elriasztani a magyarokat a cseh barát­kozástól. Jól tudjuk — irták a bécsi hazafias lapok — hogy a cseheknek magyarországi látoga­tása mit jelent. Az országos kiállítás jő al­kalom a cseheknek, hogy odadörgölö'dzenek Magyarországhoz. A csehek eljönnek és ud­varolnak a magyar nemzetnek. Tévedés azt hinni, hogy ebből szláv-magyar barátkozás lesz. Mert a magyar nemzet — írták a ra­vasz lapok — elég okos, hogy nem köt f'egyverbarátságot a csehekkel mindaddig, amíg azok csak egyedül jelentkeznek. Most, huszonöt év után látjuk, hogy Ausz­triának kár volt féltenie Csehországot Ma­gyarországtól. A szláv-magyar barátkozás­nak ez az utolsó kísérlete is meghiusult. Talán egyéb rejtett okok is segítettek, hogy a barátkozás meghiúsuljon. Csehország meg­maradt Ausztria barátjának,— oh, milyen barátság ez! — a soktornyú, zárkózott Prágában ma már épen ugy gyűlölik a ma­gyarokat, akár az osztrákokat, de talán az osztrákot mégis egy kicsit jobban. - Tisza Kálmán ezüstlakodalma. ­Kedves, barátságos ünnepség volt huszonöt évvel ezelőtt a geszti Tisza-kastélyban. Magyar­ország nagy miniszterelnöke, Tisza Kálmán és felesége született Degenfeld Ilona grófnő ünne­pelték házasságuk huszonötödik évfordulóját. Szük családi körben folyt le Geszten ez az ünnepség, amelyen csakis a Tisza-család tagjai vettek részt. Tisza Kálmán ekkor ötvennégy esztendős volt, népszerűségének és hatalmának virágában. Különös véletlen, hogy épen most» amikor a volt nagy miniszterelnök — ha élet­ben lenne — aranylakodalmát ünnepelhetné^ fiá, Tisza István gróf, annyi küzdelem után visszaállította, megszilárdította elhunyt édes­apja . legnagyobb örökségét, a liberális hatvan­hetes rendszert. — Bírói kinevezések. A király Zobaij Fe­renc lugosi törvényszéki albirót a lugosi ügyész­séghez alügyészszé, Magyary Lajos szolnoki törvényszéki jegyzőt a ceglédi járásbírósághoz, Zsembery Tivadar dr lugosi törvényszéki jegy­zőt a lugosi törvényszékhez -jtlbirákká kine­vezte, továbbá megengedte Frits Lajos nagy­halmágyi járásbirónak az aradi járásbírósághoz és Szöllösy Jenő dr aradi járásbirónak tör­vényszéki birói minőségben az aradi törvény­székhez saját kérelmükre leendő áthelyezését. — A tőzsdereform. A bécsi Neue Freie Presse jelentése szerint a jelenlegi magyar kormány a tőzsdereform tárgyában már rész. letes előmunkálatokat talált, amelyeket még a Wekerle-kormány végzett. A Wekerle-kormány javaslatait azonban, ugy látszik, nem szándéko­zik a kormány egyszerűen átvenni. Bizonyos to­vábbá az is, hogy a reform nem fogja osztrák min­tára egyszerűen a határidőüzlet tilalmát tartal­mazni. A reform valószínűleg nem lesz más, mint a határidőüzlet reformja és az egész tőzsdei jognak tulajdonképen újra való kodi­fikálása. A tőzsdére való bébocsájtást meg­nehezítik, ezenfölül pedig a határidőüzleti szo­kások jelentékeny változást fognak szenvedni. Ki fogják mondani azt a tilalmat, hogy a határidőnek mem szabad hat hónapon tul terjedni. Ennek következtében április előtt októberi búzát sem jegyezni, sem ebben üzle­tet kötni nem lehet. Jelentékeny korlátozást fog továbbá szenvedni a tőzsdebiróság hatás­köre, hasonlóan ugy, amint Ausztriában tör­tént. Ezzel szintén meg fogják nehezíteni a határidőüzietben való részvételt a tőzsdétől idegen elemek számára. Ezenfelül pedig a hosszú lejáratú üzletek korlátozásával egyáltalán meg akarják neheziteni a spekulációt. Ez az utóbbi rendszabály egyszersmind számolni fog az osztrák molnároknak a panaszával, amelyet a hosszú lejáratú lisztvételi szerződések dolgá­ban folyton hangoztatnak. Nagyban és egészen tehát a határidőüzletet nem fogják eltiltani, de korlátozni fogják ós a tőzsde autonómiáját és a tőzsdei igazságszolgáltatást korlátozzák. Kér­dés azonban, teszi hozzá a bécsi lap, hogy ezt a reformot az osztrák agráriusok a kiegyezés értelmében valónak fogják-e találni. — Uj polgármester, Segesvár város képvi­selőtestülete Leonhardt Ágoston dr ügyvédet egyhangúlag polgármesterré választotta. Az uj polgármester a hivatalos esküt azonnal letette. Ugyanazon nap este tiszteletére a „Csillag"­szállodában bankett volt, melyen a polgárság nagy számban vett részt. — Letartóztatott török képviselő. Konstantinápolyból jelentik: A török parla­ment egyik tagját, Biza Nurri bey dr-t letartóztatták. A bey egyike a török parla­ment legismertebb tagjának, jelenleg a sino­pei kerületet képviseli, a komitének egyik vezető tagja volt. A bey épen lakásán tar­tózkodott, mikor egyszerre házát csendőrség fogta körül és egy tiszt behatolva a lakásba, kijelentette előtte, hogy letartóztatja, A beyt azzal vádolják, hogy a titkos szövetség megalakításában tevékeny részt vett és hogy Serif pasával levelezett. Házkutatás alkal­mával számos kompromittáló levelet találtak lakásán, melynek kapcsán a beynek Skuttari­ban lakó barátait katonai felügyelet alá helyezték. A rendőrség utasítást kapott, hogy több Konstantinápolyban lakó kép­viselőt szigorúan megfigyeljen, mert a jelek arra vallanak, hogy azok is összeköttetés­ben állanak a titkos szövetséggel. A meg­figyeltek között számos előkelő név van, köztük két arabs képviselő. A vidéken is számos letartóztatások történtek. A kor­mány kijelentette, hogy a titkos szövetség összes terveit ismeri és a legnagyobb erély­lyel rajta lesz, hogy azokat a törekvéseket ártalmatlanná tegye. Riza Nurri bey letar­tóztatása az albánok és a demokraták köré­ben nagy feltűnést és izgalmat keltett. Az esetbői azt következtetik, hogy a kormány minden melléktekintet nélkül a legnagyobb szigorúsággal fog eljárni a titkos szövetség fölfedezett tagjai ellen. — Roosevelt fölolvasása. Newyorkból jelen­tik: Roosevelt október másodikán körútra indul az Unió nyugati részébe. Hetvenegy városban fog fölolvasást tartani „Az európai uralkodóházak, ról" és „A köztársasági államforma áldásairól". A fölolvasó-körut október huszonötödikéig fog tartani. — A szegedi egyházmegyei gyűlésre nagy­ban folynak az előkészületek. Az e hó 29-én megtartandó gyűlésre a hódmezővásárhelyi ágostai evangélikus egyház vasárnap délelőtt tíz órakor tartott közgyűlést Plavetz Gyula lelkész elnöklete alatt, melyen a szegedi gyű­lésre képviselőkül megválasztotta Genersich Antal dr főgondnokot, Plavetz Gyula lelkészt, Halmi Jánost, Faragó Mátyást és Laczó La­jost, a pusztaiak részéről pedig Bulla Sándort és Iványi Antalt. Elhatározta továbbá a gyű­lés, hogy a pusztai iskolatelek felbecslésére, mely e hó 11-én lesz, a maga részéről Laczó Lajost küldi ki, mig a város képviseletében Kmetykó József főjegyző, az állami iskolai gondnokság részéről pedig Vidonyi Jenő igaz­gató lesz jelen. — Ehrlich a házasulok orvosi vizsgála­táról. Ehrlich Pál, a világhírű frankfurti orvos, a vérbaj elleni szérum feltalálója, nemcsak az orvostudományban, hanem a jogi téren is fon­tos nyilatkozatokat tesz. Ezúttal a házasulan­dók jogi érdekeibe szólt bele. Gerő Ernő dr fővárosi ügyvéd, mint a „Házasság- és család­jogi Szemle" szerkesztője, kérdést intézett Ehrlich-hez az iránt, helyesli-e, hogy a vérbaj házassági akadályul szolgáljon és hogy a háza­sulandók házasságuk előtt orvosilag megvizs­gáltassanak. Ehrlich erre a kérdésre ma a kö­vetkező távirattal felelt: „Helyeslem, hogy a vérbaj, amíg ez teljesen kigyógyítva nincs, abszolút házassági akadályul szolgáljon és hogy a házasságkötés előtt orvosi egészségi bizonyítvány követeltessék. Ez azon­ban a gyakorlatban nagy ellenkezéssel talál­kozhatik és épen ezért nehezen lesz keresztül­vihető. Egy életbiztosítási kötvény könnyebben követelhető, ez talán sok vonatkozásban mint kisegítő eszköz szolgálhatna. Ehrlich." — A szegedi vízvédelmi vonalak. Szerdán Szegedre érkeztek Bulyovszky Já­nos miniszteri tanácsos, Lisznyay-Bam ó Tihamér és Szilágyi Boldizsár osztálytaná­csosok a földmivelésügyi kormány kikülde­tésében, hogy megvizsgálják a szegedi kör­töltést és a vízvédelmi vonalakat. A körtöl­tést már ma megszemlélték Jezerniczky Ákos műszaki tanácsos, Hubert Lajos fő­mérnök és Csernovics Agenor társulati igazgató-főmérnök kalauzolásával. Csütörtö­kön a csongrád—titeli vízvédelmi vonalakat vizsgálja meg a bizottság, melyhez csatla­kozni fog Lázár György dr polgármester, a szegedi ármentesitő-társulat elnöke is. — Meghalt a szerbkereszturi nábob. Jajadin Szpasoja, a szerbkereszturi nábob, községének és egész környékének legtekinté­lyesebb polgára ma 65 éves korában váratla­nul, szívszélhűdés következtében elhunyt. Az öreg milliomost az egész Bánátban ismerték nemes cselekedetei és jótéteményei révén. Egész Szerbkeresztur gyászolja. Egy fiút és két unokát hagyott hátra. — Justh Gyula lovagias ügye. A kép­viselőház mai ülésén Justh Gyula is fölszólalt és több választási visszaélésről beszélt. A többi között a nagyiklódi kerületről előadta, hogy ott is több visszaélés történt. A nagy­iklódi kerület képviselője, Montbach Imre közbe­szólott : — Ez nem igaz! Ez hazugság! Justh Gyula e sértő szavakért Batthyány Pál gróf és Esterházy Mihály gróf képviselők utján provokáltatta Montbach Imrét, aki Beöthy Pál és Keltz Gyula képviselőket nevezte meg se­gédeiül. — Kmmer Kornél meghalt. Emmer Kor­nél dr nyugalmazott kúriai biró, volt ország­gyűlési képviselő, a magyar jogászvilág egyik kitűnősége, tegnap Bécsben a Loew-szanató­riumban hosszas, kínos betegség után hatvanöt éves korában meghalt. Temetése végakara­tához képest Döblingben lesz holnap, csütörtö­kön délután. Emmer Kornél 1845-ben Nagyszombatban született, ahol atyja városi tanácsnok volt. 1872-ben a budapesti törvényszék birája lett. 1875-ben a nagyszombati választókerület Pri­leszky Tádéval szemben megválasztotta or­szággyűlési képviselővé szabadelvű programmal, mely irányhoz végig hü maradt. Á kerületet két országgyűlésen képviselte. 1887-ben kisebb­ségben maradt. Ekkor még egy kísérletet tett a szentjánosi választókerületben, de itt ie kisebbségben maradt. Ekkor végleg szakítani akart a politikai pályával, több nagy állásra

Next

/
Thumbnails
Contents