Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-20 / 50. szám

1910 julius 20 DÉLMAGYARORSZAű 9 ,..¿latból elbocsátotta. Appel azután fizetni akart az egyesületnek, még pedig eredeti módon. Tovább járt perselyeket nyitni és amit azok­ból kiszedett, azt mint kártérítést elküldte az eoyesületnek, sőt meg is toldotta a saját pénzé­ből. így eSy perselyből kilenc korona harminc­egy fillért vett ki, de az egyesületnek tiz koronát küldött el. Az egyesület most már fel­jelentette, a főkapitányságon megindították az eljárást, de nem tartóztatták le. Appelt vasár­napra idézték meg a rendőrségre, de nem ment el, A kiküldött detektív jelentése szerint a vizsgálat elől megszökött, az egyesület gondno­kának pedig levelet irt, amelyben bejelentette öngyilkosságát. A vizsgálóbíró most kiadta Appel ellen az elfogató-parancsot. — Elefántvadász hercegné. Az aostai her­cegné hónapok előtt Afrikába utazott gyógyu­lást keresni tüdőbajára. A tropikus éghajlat visszaadta egészségét. Sok időt töltött a her­cegné Egyiptomban, majd december elsején Mozambiqueba ment és mostanáig ott vadász­gatott. Rómába liir jött, hogy a hercegné a Viktória Nyanza-tóhoz érkezett s onnan foly­tatta útját Mombassa felé. Bejárta a Congo vidékét, az angol Ugandát és gyönyörű va­dászzsákmányt ejtett. Hatalmas elefántagya­rakat hoz magával a hercegné az afrikai ős­erdőkből. — Az altisztek szaporítása. A kétéves szolgálati időt a legrövidebb idő alatt be akarja hozni a hadvezetőség s már lázas munkálatok folynak a monarchia hadügyminisztériumaiban, hogy a nagy reform előkészületeit minél ha­marabb elintézzék. A felemelt ujonclétszámon kivül a legnagyobb baj, hogy a közöshadse­regnek és a honvédségnek nincs elég tanult és képzett altisztje. A legsürgősebb tehát, megfe­lelő altiszti állományt szervezni és ezért a hadvezetőség mindenféle előnynyel igyekszik embereket csábítani az altiszti pályára. Tör­vény szerint az altiszteknek 12 évi szolgálat után állami alkalmazáshoz van jussuk, most a közös hadügyminisztérium és a honvédelmi mi­nisztérium bizalmas átiratokat küldött az egyes törvényhatóságokhoz, hogy nem volnának-e hajlandók beleegyezni abba, hogy hat évi szol­gálat után adjanak foglalkozást volt katonai altiszteknek. A törvényhatóságok egy része hajlandónak mutatkozik erré, de akadt olyan is, aki megtagadta. A hadügyminisztériumok kü­lönben tanulmány tárgyáva tették a német- és franciaországi altiszti kiképzést és ezen az ala­pon akarnak nálunk is szervezkedni. Tehát al­tisztkiképző iskolákat kell alapítani. — Nyári mulatság. A szegedi főiskolai hall­gatók folyó hó huszonnegyedikén, vasárnap este nyári mulatságot rendeznek. A mulatság rende­zősége mindent elkövet, hogy a bál minél fé­nyesebben sikerüljön. A mulatság iránt külön­ben ¡városszerte nagy az érdeklődés. A tiszta jövedelmet a délmagyarországi árvízkárosultak javára fordítják. A mulatság, már csupán a jó­tékony célt tekintve is, megérdemli a közönség támogatását. — Temetés pap nélkül. Bükkösdről táv­iratozzák, hogy Cserdi községben Zsikó Gábor ottani lakosnak a felesége, akivel csak pol­gári uton volt megesküdve, meghalt. A bük­kösdi plébános, hivatkozva arra, hogy azok, akik házasságukat egyházilag meg nem áldatják, az egyházból ki vannak közösítve s mint ilyenek­től az egyházi temetést meg kell tagadni, sem aaga a halottat nem kisérte ki a temetőbe, sem a kántornak meg nem engedte, hogy a sirnál búcsúztatót mondjon. — Két leány öngyilkoskisérlete. Fővárosi tudósítónk jelenti: A Wahrmann-utca irányá­ban tegnap két fiatal leány egymást átkarolva a Dunába ugrott; Morvái Antal hajóbizományos, Weintr István és Nagy Ferenc hajósok kimen­tették. A leányok Braun Erzsébet és Fekete Anna munkásnők. Öngyilkossági kísérletüknek okát nem mondották meg. Bajuk nem történt. — Az Aero-klub a vádak ellen. Buda­pestről jelentik: A Magyar Aero-klub ma dél­után Windischgraetz Lajos herceg elnöklésével választmányi ülést tartott. Az ülés meglehe­tősen izgalmas hangulatban folyt le, mert a választmány erősen tiltakozott azok ellen a gyanúsítások ellen, amelyek a budapesti repülő­versenyből kifolyólag érték. Megállapították, hogy csődről egyáltalában nincs szó, csupán deficitről. Azt a gyanúsítást pedig határozottan visszautasították, hogy a repülőverseny körül panamázások történtek volna. — Szépségverseny Abbáziában. A fürdő­szezónnak mindig érdekes eseménye az abbáziai szépségverseny, amelyen igazán a világ minden részéből való nők küzdenek, hogy igy mondjuk, az első dijért. Az idén is megtartották már Abbáziában az első szépség-versenyt a Quar­nero-ltávéház előtt, ahol előkelő közönség a legragyogóbb toalettekben vett részt a ver­senyen, amelynek első diját magyar hölgy nyerte el. Részletes eredmény a következő: Első dij: Salczer Ella Budapest, második dij: Lochert Anna urnö Zágrábból, harmadik dij: Arié Marica asszony Bukarest és negyedik dij: Neumann Margit Budapest. — Gyilkos csunguzbandák. Pétervárról je­lentik : Nagy csunguzbanda garázdálkodik Char­bin környékén. A csunguzok megtámadták Lukjanovka falvát és a lakossággal valóságos ütközet fejlődött ki. Az orosz nép megfutamí­totta a rabló csunguzokat és közülök harminc embert kegyetlenül fölnyársalt. — A spanyol forradalmi mozgalom. Lon­donból jelentik: A Daily Telegrciph madridi tudósítója jelenti: A bilbáói szénbányaterü­letről még nem jött megnyugtató hir. A moz­galomnak politikai jellege van, mert a munká­soknak semmi okuk sincs sztrájkolásra, a munkaidő nem túlságosan nagy és a munka­bérek is elég jók. Tegnap két ujabb ezred ment Madridból Bilbáóba, ahol a rendőrséget is meg­erősítették. Ha kitör az általános sztrájk, a szénbányatársaságokat igen nagy veszteség éri. Barcelonából is nagyon komoly hirek jönnek Itt is egyre jobban terjed a karlisla-mozgalom, A gyárakat csendőrök és rendőrök őrzik. Cana­lejas miniszterelnök megcáfolja azt a hírt, hogy Bilbáóban az ostromállapotot akarja ki­hirdetni, de kijelenti, hogyha a forradalmárok nem maradnak nyugton, akkor a legnagyobb energiával fog eljárni. — Bácskai regény. Zomborból jelentik: Az élet mély titkát egyetlen revolverlövéssel akarta megoldani egy szép bácskai leány. Karácsony Olga, Bácsbodrogmegye volt alispán­jánakleánya, szivében ismeretlen keserűséggel, el­vonult Baloghy Ernő volt képviselő házába és ön­gyilkos akart lenni. Az egyik szobából revolver­lövést hallottak. Baloghy családja, amelynek szí­vesen látott vendége volt az urleány, rémülten fu­tott oda: a szép, sápadt kisasszony a padlón fe­küdt eszméletlenül. Melléből omlott a vér. Szi­vének irányozta a fegyvert, de a golyó szeren­csére célt tévesztett. Szülei lakására szállítot­ták, ahol most már javul az állapota. Nemcsak Zomborban, de egész Bácskában is, ahol isme­rik és szeretik az alispán-kisasszonyt, meleg részvéttel várják a boldogtalan leány fölgyó­gyulását. — Az anya halálhíre. Győrből jelentik: Baskó István huszonkét éves borbélysegédnek beteg volt az édesanyja. Tegnap délután egy győrvárosi vendeglőben borozgatott, amikor a vendéglő előtt elment valaki és bekiáltott Raskónak, hogy meghalt az édesanyja. Raskó izgatottan hazasietett, de az anyját rajongá­sig szerető fiúnak nem volt ereje, hogy anyját holtan lássa. Elővette revolverét és halánté­kán kétszer elsütötte. A lövés zajára az anyja kirohant az utcára és bevezette a fiút a házba, ki szerencsére csak könnyebben sebesült meg. A rossz tréfa elkövetője, ki Raskóval tréfából anyja halálhírét közölte, elmenekült a vá­rosból. — A féltékeny férj. A margittai járásban, Lök községben, halálosvégü féltékenységi dráma játszódott le ma. Varga István régóta félté­kenykedett a feleségére, ma azután együtt ta­lálta a lakásán a szeretőjével. A szerelmes legény­nek sikerült megszökni; Varga ekkor a fele­ségét agyonlőtte, majd maga ellen irányította a fegyvert. Meghalt. — Meghalt a fürdőkádban. Szabadkáról jelenti tudósítónk : Milityev Dása ötvenkét éves ósztapári földbirtokos valami belső bajjal fölvétette magát a kórházba. Mielőtt a bel­gyógyászati osztályon elhelyezték volna Mili­tyev Dását, meg akarták fürdetni. Alig ült be a beteg ember a fürdőkádba, agyszélhüdés érte s nyomban holtan zuhant végig a kádban. Mint­hogy a fürdőkádban alig 50—60 centiméter ma­gasságú a víz, lehetetlen, hogy Milityev bele­fuladt volna a vizbe. Ma délután fölboncolják, hogy egész biztosan megtudják a halál okát ós hogy nem kell-e a vizsgálatot megindítani­— Láneravert család. Nápoly mellett van egy község, amely Cascilnuovo nevet visel. Ezt a nevet bizonyára nagyon sokan egyáltalá­ban nem hallották. Most aztán a kis falu híre bejárta az egész világsajtót. Olvasni fogják milliók meg milliók és tudomást vesznek az emberek arról, hogy Nápoly mellett van egy falu, amely a Casalnuovo nevet viseli. A köz­ség pedig ezért a hírért hálával tartozhatik egy Bea nevű embernek, aki milliomos és kedvteléseiben nemcsak utóiérte, de fölül is multa a néhány hónap előtt szenzációs Batt-ese­tet. A francia gyógyszerész örült féltékenységé­ben rabláncokon, kutya-módra tartotta egy ketrecben feleségét, akinek idegrendszere az évek folyamata alatt annyira elfajult, hogy nemcsak zokon nem vette a rabságot, hanem még boldog volt, sőt asszonyi hiúságát kielégi­tette ez az abnormis állapot. Rea esete sokban különbözik Patt ur cselekedetétől, ő nemcsak feleségét, hanem tizenegy gyermekét tartotta börtönben, megvasalva, éveken keresztül. A lakásuk egy tipikus olasz ház, nagy és hatal­mas kerítéssel. Valósággal regénybe, rém­regénybe illik a dolog. Nagy, hatalmas komon­dorok, amelyek marcangolva harapdálják az idegeneket. Maga Rea fegyveresen őrizte fog­lyait és szinte csodálatos a menekvésük is. A legidősebb fiu, aki már meghaladta a huszon­két évet, nagynehezen értesiteni tudta a rendőrséget, amely nagy fegyveres ostrom után volt csak képes az őrjöngő embert elfogni és kiszabadítani az anyát és a tizenegy gyerme­ket, akiknek testébe annyira belevésődtek a bilincs nyomai, hogy eltüntetni nem lehet. Az elmeorvosok megállapították a Patt-eset­nél, hogy tisztán idegelfajulásról van szó és nem őrületről. Ezeknél a szerencsétlen idegzetű embereknél szinte természetes számba mennek az ilyen esetek. Patt például, amikor felesége megvasalva, egy kis ólban szülte gyermekét, a patikában nyugodtan adott orvosságot és sohasem történt semmi baj. Rea is rendesen végezte a napi munkáját. Nem törődött semmi­vel és ha a családja kintól meggyötörve jajga­tott, boldog volt, arca sugárzott az örömtől, a kéj­től. Tisztán nemi abnormitásra vezethető vissza ugy a Patt-, mint Rea-eset. Igen valószínű, hogy rohamosan meg fognak ismétlődni, különö­sen pedig Franciaországban és Olaszországban ezek a dolgok. Patt börtönben ül, felesége pe­dig imádkozik érte és alig várja, hogy szaba­don engedjék. Rea is fogságban van, a gyer­mekek örülnek ennek, de a felesége már is meg­látogatta. — Meggyilkolta a szüleit. Lőcséről jelen­tik: A Lőcse mellett fekvő Nagymajor község­ben rémes vérengzés történt. Kiczmanyák De­meter, egy nagymajori gazdaember legónysor­ban levő fia már kora reggel beült a község korcsmájába és mulatni kezdett. Sokat ivott, dalolt, táncolt, míg végre estefelé, az egész napon át tartott tivornyázásban kifáradva, hazafelé indult. Kezében éles fejsze volt, amely­lyel az uton menőket megfenyegette, többektf belekötött, akik azonban kitértek a részeges, legény útjából. Eközben találkozott apjával, aki a fia elébe jött és szemrehányó hangon kérlelte, hogy menjen haza ós aludja ki má­morát. A fiu erre szörnyen fölindult és ezzel a kiáltással: „Hát részeg vagyok én?" nekiro­hant az apjának és baltájával szörnyű csapást mért a szerencsétlen emberre, aki véresen összeesett. Mintha mi sem történt volna, to­vább haladt a nekidühödt legény. Már ekkor vérben forgott a szeme és amint Duhaj György­gyei találkozott, minden szó nélkül azt is fejbe­vágta az éles fejszével. A vérengzésnek ezalatt híre futott a faluban és Kiczmanyák Demeter édesanyja, meg a halállal vivódó Duhaj György anyja jöttek a legény elébe, aki a két asszonyt sem kímélte, hanem súlyosan megsebesítette őket is. Duhaj György még az est folyamán

Next

/
Thumbnails
Contents