Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-02 / 35. szám

1910 Julius 2 Szeged város közgyűlése. X nyári szünet ma vette kezdetét a szeged1 városházán, de ez nem igen észlelhető, mert népes volt a toronyalja délután is. A juniusi közgyűlés folyik az oszlopos közgyűlési teremben, ahova buzgón járnak a városatyák, mert a tárgyak olyanok, hogy felszólalásra van ok és alkalom. A vita ma elég eleven volt. Az államsegély kiosztását tárgyalták utólag s a közgyűlésnek az az álláspontja, hogy a nem szorosan vett közigazgatási tisztviselők is kapjanak államsegélyt. Egy kis fegyelmit is szült a mai ülés, amennyiben Wimmer Fülöp indítványára a városi világítás mennyiségét ellenőrző szakközeg fölületessége miatt vizsgálat indul. Tudósításunk a következő: A közgyűlésben Lázár György dr polgármester elnökölt, a jegyzőkönyvet Taschler Endre főjegyző, Tóth Mihály dr és Ferenczy Béla aljegyzők vezették. Az ülés megnyitása után hitelesítették a mult ülés jegyzőkönyvét, azután Taschler Endre főjegyző hat póttárgyat jelentett be. Nyomban ezután íolytatták a tegnap félbenmaradt vitát az államsegélyről. A vita a tűzoltóparancsnok dicséretével kezdődött. Valósággal pohárköszöntőbe illő dithirambusok hangzottak el a parancsnokról, aki szemefénye a városnak és szép uniformisa van. A közgyűlés természetesen tisztában van azzal, hogy ezek a fórum előtt elhangzó dicséretek arra mindenképen érdemes egyénnek szólnak és ennélfogva belement abba, hogy a tűzoltóparancsnok fess fiu és a maga Szakmájában első ember a kül- és a belterületen. Kugler Albert a tárgyhoz szólva, azt kéri, hogy a tűzoltóparancsnok ne a tizedik, hanem a kilencedik osztályba soroztassék, az államsegélyt illetőleg. — Wimmer Fülöp ugyanebben az értelemben szólalt föl, a nála megszokott tárgyilagossággal, a tárgy ismeretével, kérve ennek a nagyon fontos állásnak kellő mértékben való anyagi dotálását. — Kormányos Benő dr azt indítványozza, hogy az adóvégrehajtókat is részesítsék állami segélyben. — Dobay Gyula dr szerint az adófőtiszt-helyettessel tőrtént sérelem és kéri az ő államsegélyének a fölemelését. — Pillich Kálmán arra kéri a közgyűlést, hogy a nem szorosan közigazgatási, de városi szolgálatban álló tisztviselők is részosittessenek az államsegélyben. — Bokor Adolf azt indítványozta, hogy az adótiszteknek ebben a tárgyban beadott fölebbezósét a jövőre való tekintettel vegyék figyelembe. — Balogh Károly eilőadó-tanácsos hosszabb előterjesztésben ajánlja a tanácsi javaslat elfogadását. A tanács javaslata ugyanis mindenben fedi a miniszter rendelkezését. — A közgyűlés -nagy többséggel elfogadta a tanács javaslatát. A városi fogyasztási illeték-díjszabályzatot a tanács a jövő három esztendőre megállapította s kéri a közgyűlést, hogy ezt jóváhagyás végett terjessze föl a kereskedelemügyi miniszterhez. A közgyűlés így határozott. Balogh Károly ismerteti a szegedi gáz- és villamvilágitási részvénytársaság felebbezését. A tanács arra kötelezte a társaságot, hogy a városnak 28 ezer koronát térítsen vissza, mert tizennégy év alatt ennyivel többet szedett a várostól, mint amennyi járt neki. Kéri a tanács nevében a közgyűléshez címzett felebbezés elutasítását. — Wimmer Fülöp nemcsak elfogadja a tanács javaslatát, de kéri, hogy az fsszeg kamatos kamatát is fizettesse meg a közgyűlés a társasággal, továbbá indíttassák fegyelmi vizsgálat az ellen a hivatalnok ellen, aki oka annak, hogy tizennégy éven át a város többet fizbtett világításért, mint amenynyire kötelezhető. — Szmollény Nándor azt kéri,, hogy küldessék ki bizottság az árammérők megvizsgálására. — Pillich Kálmán arra figyelmeztet, hogy a város máris pörölje birói uton a társaságot. — A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát és tudomásul vette, hogy a polgármester ebben az ügyben fegyelmi vizsgálatot fog elrendelni. Dreyer József helyhatósági állatorvosnak a tanács megtiltotta, hogy husszemledijat szedhessen. E miatt a közgyűléshez felebbezett, de a közgyűlés elutasította a felebbezést. Az ujszegedi mozgófénykép-szinház felebbezett az ellen, hogy tulmagas helypénzét kérelméhez képest a tanács nem mérsékelte. Balogh Károly előadó-tanácsos a felebbezés elutasítását kérte. — Wimmer Fülöp jogosnak tartja a felebbezés indokait és indítványozza, hogy a mozinak ötszáz koronáért adja át a helyet a DÉL-MAGYARORSZÁG» város. — Dobay Gyula dr szintén méltányosnak tartja a helypénz mérséklését. — Lippay Lajos dr felszólalása után a tanács odamódositotta javaslatát, hogy az ujszegedi mozi után csak akkor szedessék helypénz, amikor abban előadást tartanak. így a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát. Ezzel az ülést be is rekesztették s annak folytatását az elnök szombat délután négy órára halasztotta. x Rendkívüli közgyűlés. A szegedi városházán még javában tart a juniusi közgyűlés s a tanács máris rendkívüli közgyűlésre készül. Már ki is tűzték a rendkívüli közgyűlés napját julius 18-ára, szombat délután négy órára. Ezen a közgyűlésen az ujszegedi villatelkek eladási ügyét és egyéb íngatlanelidegenitést fognak tárgyalni. s U| vízvezetéki kifolyók. Szeged város tanácsa a Szent István-téren hétszázötven korona költséggel vízvezetéki kifolyót létesít. A Tabán-utca sarkára is kértek vízvezetéki kifolyót, ezt a kérést azonban elutasította a tanács. A Sándor-utca sarkán legközelebb létesítenek vízvezetéki kifolyót. x A makói kereskedők és a telefon. A makói kereskedők kérelmet intéztek a nagyváradi postaigazgatósághoz, amelyben Makó és Budapest, illetve Ssegecl és Budapest között kizárólag makói használatra külön telefonvonalat kérnek. A makói kereskedővilág érdekeire rendkívül nagy fontosságú ennek a vonalnak a megadása. x Jóváhagyott alapítvány. Baranyavári Ullmann Adoifné született Lichtenberg Ella, Szeged város néhai kiválóan érdemes polgárának: Lichtenberg Mórnak a leánya, édesatyja emlékére kétezer koronás alapítványt tett Szeged városánál iparosok és kereskedők részére. A kereskedelemügyi miniszter értesítette Szeged városát, hogy ezt az alapítványt jóváhagyta. x Ä makói MJ városháza. Makóról jelentik : Ma délelőtt Galambos Ignác dr polgármester elnöklete alatt bizottsági ülés volt az uj városháza építése ügyében. A bizottság átvizsgálta a terveket és a költségvetést, de megállapodásra^ nem jutott, hanem még egy ülést tart, amikor javaslatot|készit az épités ügyében és ezt terjeszti be a legközelebbi városi közgyűlés elé. APRÓSÁGOK. 2*3 Uralkodók lóháton. A fejedelmeket és a nag;y hősöket előszeretettel ábrázolják lóháton. És ebben az ábrázolásban a szobrászok és festők nem is térnek el olyan nagyon a való élettől, mert az államfők ma is, régente azonban különösen, igen sok időt töltenek lóháton. Vilmos császár kitűnő lovas. Azelőtt a nagy hadgyakorlatokon 16—18 órát is ült egyfolytában nyeregben, most azonban inkább automobilba ül, már csak azért is, mert azzal gyorsabban jut egyik helyről a másikra. A német trónörökös szintén jó lovas és lelkes hive mindenféle lósportnak. Valamint Vilmos császár, ugy Viktor Emánuel olasz király is többnyire az automobilt használja a hadgyakorlatokon, bár jobban lovagol, mint apja, Umberto király. Edvárd király, noha már 68 éves, lóháton még mindig igen jól fest. A legjobb lovas az uralkodók közül Alfonz spanyol király, aki a lovaspolójátékban már dijat is nyert és kedvenc lovain gyakran tesz nagy sétalovaglásokat. Igen rossz lovas Ferdinánd bolgár király. Noha magyar honvédhuszárhadnagy volt, mégis ritka eset, hogy egy ói-ánál tovább tartson ki a nyeregben. Szomszédja, Péter szerb király lóháton egyszerűen szánalmas aíak, pedig a st.-cvri katonaiskolában tanult. A rossz lovaglásban csak egy herceg múlja őt felül, Napoleon Viktor, a bonapartista trónkövetelő. Már annyi kínos baleset érte őt lovon, hogy amiatt is sok hive elpártolt tőle. Falliéres elnök meg sem kísérli, hogy lóra üljön. Bármilyen hivatalos alkalommal is mindig kocsiba ül. Franciaországban különben már szinte tradíció, hogy az elnök ne lóra, hanem kocsiba üljön. így cselekedett már Faure Félix is, aki Chalonsban a cárné mellett kocsin ülve tartott szemlét a hadsereg fölött, mig a cár egyedül lovagolt a kocsi mellett. Taft elnök testének nagy terjedelme miatt szintén inkább ül kocsiba, mint lóra, mig elődjét, Rooseveltet jó lovas voltára 11 való tekintettel „rablólovag"-nak nevezték el a yankeek. Elnöksége idejében egyszer 98 angol mértföldnyi utat tett meg egyfolytában lovon. Roosevelttel kitartásban az európai államfők közül csak Ferenc József király versenyezhet, aki magas kora dacára is ruganyosan ül lován. Királyunk ebben a tekintetben a néhány évvel ezelőtt elhunyt Keresztély dán királyhoz hasonlít, aki nyolcvanadik születésnapján rég tul voltj amikor még mindig fiatalos bravuarral ugratott át az árkokon. Görögország,. Svédország, Norvégia és Dánia jelenlegi királyai ritkán ülnek lóra. Miklós orosz cár sem valami kitűnő lovas. Abdul Hamid eksz-szultáp, harminc évig tartó uralkodása alatt alig .egyszer-kétszer ült lóra és V. Mohamed szultán fiatal korában tudott ugyan lovagolni, de harmincöt évig tartó fogsága alatt bizonyára egészen elfelejtette. A bolond herceg. Orsetti egy ódon villájában él a bolond Bourbon Károly herceg, Capua hercegének fivére. Negyvenhét éve ki nem mozdult a herceg a villájából, ugyanannyi idő óta jár ugyanannak látszó ruhában, amelyet pedig minden este letép magáról. Száz darabban repülnek szét a ruha foszlányai este és reggel már uj ruha van a herceg előtt lévő széken. Természetesen csak összefércelve, hogy annál könynyebben széttéphesse. A herceg mindig a szabadban öltözködik. Előbb azonban két hegyes kővel megborotválkozik, órák hosszat babrálva arcán oly gonddal, hogy nincs az a borbély, aki a legjobb borotvával sikerültebben meg tudná borotválni. A herceg egyébként senkivel sem beszél, embernek soha nem szabad közelébe jönni, sőt még hü kutyájának is bizonyos távolban kell maradni. Ételét a földön ülve fogyasztja el, de mielőtt ő enne, előbb kutyáját tartja jól. Egy újságíró többször megkísérelte, hogy a herceg közelébe jusson, de az mindig megrettent gyermekként menekült, mihelyt meglátta, hogy ember közeledik feléje. KÖZOKTATÁS Délmagyarországi tanítók gyűlése. A Délmagyarországi Tanítóegyesület Detta nagyközség meghívása folytán julius hó 11., 12. és 13-ik napjain Dettán tartja meg tisztújító XLIV. nagy- és közgyűlését, melynek sorrendje ez lesz : Első' nap : Julius hó 11-én, hétfőn : Délután három órakor a Délmagyarországi Tanítóegyesület választmányának rendes ülése a községháza tanácstermében. Délután négy óra tizenöt perckor a Temesvár és este hat óra negyvenöt perckor a Báziás—Versec felől érkező vendégek ünnepélyes fogadtatása. Este nyolc órakor ismerkedési estély a Kratzer Antal-parkban levő Millenniumi-csarnokban. Második nap : Julius hó 12-én, kedden : Reggel hét óra tizenöt perckor istentisztelet a római katolikus plébánia-templomban. (Gyülekezés a római katolikus elemi népiskolában.) Reggel nyolc órakor a Délmagyarországi Tanítóegyesület XLIV. nagygyűlése a Kratzer Antal-parkban levő Millenniumi-csarnokban. Ezután tartják meg a tanítói nagygyűlést, amelynek tárgysorozata a következő : Elnöki megnyitó, elmondja Schenk Jakab egyesületi elnök. Üdvözlések egyesületek, testületek stb. részéről. Jegyzőkönyvi hitelesítők kijelölése. A tisztújító szavazatszedő-bizottság kijelölése: Emlékbeszéd Mikszáth Kálmánról, elmondja: Forgách Júlia karlovai községi óvónő. Előadások: Társadalmi kérdések. Előadó: Szauer Mátyás grabáci községi tanító. A szabadgondolkodás irányeszméi és a tanitók. Előadó : Zomora Samu omori tanító. A szabadságszeretet és akaraterő fejlesztése a családi és iskolai nevelés által. Előadó: Gregus Gyula székelykevei állami tanító. A szociális nevelés kellékei. Előadó: Schmidt Antal istvánföldi állami iskolai igazgató. A tanitóképesités reformja. Előadó: Mező Dániel temesvári községi tanitó. A Néptanítók Lapja és a tanítóság. Előadó: Czabán Samu klopódiai állami iskolai tanitó. Délután egy órakor társasebéd a Bellavista-szálloda nagytermében. Délután három órakor a D. T. E. gazdasági is~ métlőiskolai szakosztályának közgyűlése a községháza tanácstermében. Délután fólnégy órakor a D. T. E óvodai szakosztályának közgyűlése a zárdai óvóda helyiségében. Az óvóda szakosztály közgyűlésének tárgysorozata: Elnöki megnyitó és jelentés. Pichler Gabriella fehértemplomi állami óvónő előadása: A lőcsei országos kisdedóvói kiállítás és annak erkölcsi haszna és sikere. Vaszilcsin Júlia szorbneuzinai községi óvónő előadása: A mi fizetésű gyünk. Forgách Júlia karlovai községi óvónő előadása: A gyermektanulmányozás. Interpellációk és indítványok. Tisztújítás. Délután négy órakor