Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-17 / 48. szám

1910 julius 17 _ g ez ki is domborodott az illetékes egyének fölfogásában: hogy tudniillik a városokat és vármegyéket külön-külön törvénynyel fogják ellátni. Az emlegetett uj törvénytervezet tehát nem «h só't annyira régi, hogy egészen jó helyen van a levéltárban. Habár Mihály perei (Saját•tudósítónktól.) A királyi ügyészség tudvalevőleg pörbe fogta jíábár Mihály lapszerkesztőt rágalmazás sajtóvétségéért, amejveta „Wekerie— K'ossuth-kormány panamái" fölirattal adott ki. A megrágalmazott miniszterek közüi a budapesti büntetőtörvényszék esküdtbirósága elsőnek Wekerie Sándor volt miniszterelnök rágalmazási panaszát tárcyalía le és Habár Mihályt két hónapi és két heti fogházra itélte. A többi miniszterek sérelmére elkövetett rágalmazás miatt megindított ügyekben a vizsgálat már befejezést uyert és a királyi ügyészség beterjesztette Habár Mihály ellen vádiratait. Ezek közül a vádiratok közül tegnap Apponyi Albert gróf sérelmére elkövetett rágalmazás miatt benyújtott vádiratot már ismertettük. , (András,11/.) A sorrendben a harmadik a koalíciós kormány volt belügyminiszterének, gróf Andrássy Gyulának sérelmére elkövetett rágalmazási ügy. Ebben a királyi -ügyészség Habár Mihályt a Btk. 258. és 261. §-ába ütköző, a 262. §. szerint minősülő s a 270. § utolsó bekezdése értelmében fölhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás és becsületsértés vétsége cimén mint szerzőt azzal vádolja, hogy a „Wekerie—Kossuthkormány panamái" fölirattal közzétett cikknek a cimlapon kívül, annak 61—65. oldalán, „Az emberkereskedés" cimü részletében nyomtatvány utján olyan tényeket állított hivatalos eljárására vonatkozólag gróf Andrássy Gyula akkori magyar királyi belügyminiszterről, amelyek valódiságuk esetén vele szemben az 1848: III. t;-c. 32. § b) pontjába ütköző bűncselekmények cimén való bűnvádi eljárást vonnának maguk után, sőt öt a közmegvetésnek tennék ki és egyúttal ellene meggyalázó kifejezéseket használt. A vádirat indokolása szerint a vádlott röpiratában azt állította Andrássy Gyula grófról, mint az akkori, koalíciós kormány belügyminiszteréről, hogy hivatali állását ,.pananiázásra" használta-föl. A röpiratnak pillanatban mélyen hajlong és magánkívül a meghatottságtól, szinte f uldokolva lihegi: „d főnök ur . . . a főnök ur . . ."• Csakugyan ő jön, a kisebb stílű földi hatalmasságok képviselője. Leereszkedően int valamilyen üdvözlésformát és kegy teljesen mosolyog.) Főnök ur (fenséges gőggel). Maga szerencsés ember, Galambos. Maga boldog ember. Én méltánylom magát. (Megveregeti a vállát.) A körülmények ugy alakultak, hogy rögtön indulnunk kell. A kocsim lenn vár. Készüljön Galambosné (remegő boldogsággal). Ah íőnök ur. Méltóztassék, főnök ur. Tessék beljebb kerülni, főnök ur ... Főnök ur (előveszi az óráját). Nincs sok időnk. Negyed óra múlva indul a vonatunk. (Galambos kétségbeesetten kapkodja a- tekintetét; homlokán kiüt az izzadság.) Galambos ur (hebeg). Én . . . én ... Főnök, ur (türelmetlenül). Siessen, öreg. Siessen. Az én érdekeim a maga érdekei is, remélem, tisztában van ezzel? Galambos ur (ijedten). Kérem, főnök ur, hogyne, hogyne . . . Azonnal indulhatunk... Megbocsátja, főnök ur, a feleségem . . . rögtön előkészit mindent .... Főnök ur (fenyegetően). És remélem: boldog, hogy szolgálatára igényt tartok ... Galambos ur (hajlong). Igenis, főnök ur, igenis. Boldog vagyok, nagyon boldog vagyok . . . (És Galambos ur, a „Legeslegelső Pestbudai Zászlógyár" érdemekben őszülő könyvelője, örült sietséggel rángatja elő az útitáskát, meg a köpenyegét. Felesége, született Topánfalvi Lotti, ugy néz rá, ahogy a mártírokra szokás.) _ DÉLIVSAGYARORSZAQ. inkriminált fejezete pedig a kivándorlás közvetítése körül eljáró Adria, illetve Gunard hajóstársaság ezen üzletét az ő s illetve a Pesti Mágyar Kereskedelmi Bank s a Máv. menetjegyirodája „zsíros" üzletének jellemezve, az egészet a kivándorlók vagyoni kiszipolyozására s az államnépességnek mesterséges fogyasztására irányuló panamának nevezi, amely, körül mérhetetlen nagy visszaélések történnek. Ezzel kapcsolatban Andrássy Gyula gróf m. kir. belügyminiszternek az e tárgyban történt képviselőházi interpelláció folytán tett intézkedését akként jellemzi, hogy „ekkora gazságokat finomabb érzékkel aligha tudott volna más emberfia kezelni, mint a kiváló gróf." Ezzel azt a tényt állítja a nevezett miniszterről, hogy a kivándorlás ügyének elintézése körül eljáró vállalatok által űzött gazságokhoz a saját hivatalos eljárásával utólag maga is hozzájárult. A cikk szerzőjéül, megnevezett és jeientkezeát Habár Mihály e tényállítások valódiságtt bizonyítani nem tudta, a vizsgálat adataiból pedig azok valótlansága derül ki. Az ügyészség ebben a rágalmazási pörben Andrássy Gyula gróf sértetten kívül tanukul idézteti be Lánczy Leót, Szlatinyi Bélát, Kovács József dr-t és Hadik János grófot. {Darányi.) A sorrendben negyedik a Wekerle-kormány volt földmiveiésügyi miniszterének, Darányi Ignácnak . sérelmére elkövetett rágalmazási ügy. Ebben a királyi ügyészség vádat emel Habár Mihály hírlapíró ellen a Btk. 258. és 261. §-ába ütköző, a 262, §. szerint minősülő s a 270. §. utolsó bekezdése értelmében fölhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás és becsületsértés vétsége cimén a közzétett röpiratnak a címlapján fölül még különösen annak 35—39. oldalán „Az aurániai perjelség üzlete" cimü részlete miatt, melyben olyan tényeket állított Darányi Ignác akkori magyar királyi földmiveiésügyi miniszterről hivatalos eljárására vonatkozólag, amelyek valódiságuk esetén vele szemben az 1848: III. t.-c. 32. §-ának b) pontjába ütköző bűncselekmények cimén való bűnvádi eljárást vonnák maguk után és őt a közmegvetésnek tennék ki s egyúttal ellene meggyalázó kifejezéseket is használt. Az ügyészi vádirat indokolása szerint a „Wekerie— Kossuth-kormány panamái", „Adatok a koalíciós kormány erkölcsrajzához" cimü röpiratában a vádlott azt állítja, hogy az akkori koalíciós kormány egyik tagja, Darányi Ignác magyar királyi földmiveiésügyi miniszter is panamázásra használta föl hivatali állását. Ennek a röpiratnak „Az aurániai perjelség üzlete" cimü cikke pedig azt állítja, hogy az aurániai perjelség tulajdonában lévő torontálmegyei szárcsái birtoknak egy pénzcsoport által történt megvásárlása „balkánjellegü üzlet, panama, piszkos ügy, piszkos üzlet", — állítólag „Az Újság" cimü lapból átvett szövegében Darányi Ignác magyar királyi földmiveiésügyi miniszterről, bár kérdés alakjába burkoltan azt a tényt állítja, hogy ezen adásvételi üzlet körül öt megillető ellenőrzési jogának gyakorlását elmulasztva, illetékes ügyosztálya révén énnek az üzletnek létrejöhetése érdekében bűntársává szegődött bizonyos titkos befolyásoknak s nem volt szava az ellen a bün ellen, mely ezáltal a létrehozni akart üzlet által a nép s a köztisztesség ellen is elkövettetni szándékoltatott. Sőt a fejezet egyik szintén kérdés alakú kijelentése,— annálfogva, hogy benne a „közérdek szolgálatára" hivatott férfiakul előzőleg csak épen miniszterek vannak fölemlítve, — nyilván arra értendő tényállítást is tartalmaz, hogy a nevezett miniszter is egyike volt „a közérdek szolgálatára" hivatott azoknak a férfiaknak, akik mint ezen ügylet létrehozása körül „spekulálók," „zsebrevágták" a szegény nép pénzét. A vád alá vont feiezet tehát a nevezett miniszter hivatalos eljárásra vonatkozólag meggyalázó kifejezések kíséretében nyilvánosan olyan tényt állit, amely való volta esetén őt a közmegvetésnek tenné kí. A cikk szerzőjéül megnevezett és jelentkezett Habár Mihály e tényállítások valódiságát bízonyitani nem tudta, a vizsgálat adataiból pedig azok valótlansága derül ki. Ebben a rágalmazási sajtópörben a íőtárgyalásra a királyi ügyészség Darányi Ignác dr sértetten kívül tanuul kéri beidézni Tervey Imrét. (Kossuth és Szterényi.) Az ügyészség végül vádat emel a röpiratnak Kossuth Ferenc volt kereskedelmi minisztert és Szterényi József volt államtitkárt rágalmazó 3 cikkei miatt. Vádolja Habár Mihályt a Btk. 258. és 261. §-ába ütköző, a 262. §. szerint minősülő és a 270. §. utolsó bekezdése és annak 2. pontja szerint fölhatalmazásra hivatalból üldözendő két rágalmazás és két becsületsértés vétsége cimén mint szerzőt azzal, hogy a röpiratnak címlapján kivül annak 1—5. oldalán „Benyovszky gróf villamosvasutja", 7—9. oldalán „Másfélmilliós ajándék Kossuth Tódornak", 9—10. oldalán „A József főherceg vasútja", 28—31. oldalán „A sajtószabadság és a csomagszállító", 39—45. oldalán „Kinek a barátja Pallós?" 55—60. oldalán „A talpiaüzletek" címek alatti részleteiben Kossuth Ferenc akkori kereskedelmi miniszterről és Szterényi József magyar királyi kereskedelemügyi államtitkárról, továbbá a röpiratnak 26—28. oldalán „A gavallér Kossuth", 54—55. oldalán „Egy szubvenciós ügy", 66. oldalán „Vasút a kortesszolgálatokért" címek alatti részleteiben Kossuth Ferenc akkori kereskedelemügyi miniszterről, a röpiratnak 24—25. oldalán „Garai Manó pausáléja" és 74—77. oldalán „A balatoni vasút" cimek alatti részleteiben pedig Szterényi József akkori magyar királyi kereskedelmi államtitkárról, végre a röpirat 73—74. oldalán „Mit tudnak a külföldön" cimü cikke 1., 2., 3., 4., 5., 6. bekezdésének tartalma ugy Kossuth Ferencről, mint Szterényi Józsefről azok hivatalos eljárására s illetve hivatali kötelességeire vonatkozólag nyomtatvány utján nyilvánosan olyan tényeket állított, amelyek valódiságuk esetében Kossuth Ferenccel szemben az 1848: III. törvénycikk 32. §. b) pontjába ütköző bűncselekmények cimén való bűnvádi eljárásra szolgálhatnának alapul, Szterényi Józseffel szemben pedig bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonnának maguk után s őket a közmegvetésnek is kitennék és egyúttal ellenük meggyalázó kifejezést is használt. A vádirat ezután részletesen ismerteti az inkriminált cikkeket, amelyekben a vádlott ; Kossuth Ferenc volt miniszterről és Szterényi József volt államtitkárról azt állítja, hogy hivatalos állásukat és hatalmukat panamázásra használták föl. A röpirat külön megjelölt fejezetei Kossuth Ferenc volt miniszter hivatalos működésével foglalkozva, azokat a tényeket állítják róla, hogy miniszteri hivatalos eljárásában hatalmával visszaélve, a rokona, Benyovszky Sándor gróf anyagi kedvezése céljából a vác—budapest—gödöllői vasút engedélyezése körül az állam károsodására intézkedett testvérének, Kossuth Tódornak a szász egyetem erdőügyének intézése körül az állam pénzéből ajándékszerüleg másfélmilliót juttatott; a gyulavidéki helyiérdekű, semmit sem érő vicinális vasut at állami kezelésbe vette, a részvénytársaságot az állam kárára rendkívüli vagyoni előnyökben része? sitette, csupán azért, hogy a közvetve érdekelt József főherceg kegyét hajhászsza; miniszteri állásának tekintélyét a „Moderne Kunst" külföldi lapvállalat érdekében hirdetési ügynökkéntvaló eljárásával lealacsonyította; a „Magyar Kiviteli és Csomagszállító Részvénytársaság" üzlete érdekében nemcsak a sajtótermékek szabad terjesztését nyomta el, de a vállalat egyik üzemének, a Messagerie Via Zimony Gare-nak beszüntetése körül az államvagyont 30,000 koronával megkárosította; az arad— nagykikindai vasút építése körül a különböző vagyoni visszaélések alakjában büntetendő cselekményeket elkövető vállalkozót, Pallós Ármint, elnéző pártolásban részesítette s a vállalkozó bűneinek tudatában 300,000 korona óvadékát neki visszafizettette, a Mauthner és Wilcek-cég állami szubvencionálása körül az államvagyont Í50,000 korona erejéig megkárosította a Máv. talpfaszükségletének beszerzése körül a bécsi Eislercéget az állam kárára szerződéshez juttatta; a cegléd—csemői vasutat Cegléd lakosságának az ő személye iránt való lekenyerezése érdekében és ottani kortesei megjutalmazására építtette az ország károsodásával s mint „gseftelő politikus", miniszterségéből olyan anyagi hasznot szerzett magának, hogy mig minisztersége előtt zilált anyagi viszonyok között ólt, most nagy fényűzés közt él és nagy betétjei vannak egyes hazai és külföldi pénzintézetekben. A cikkek tehát a nevezett miniszter személyét meggyalázó kifejezések használata mellett az idézett és egyéb olyan tényeket állítanak az ő hivatali eljárásával kapcsolatban, amelyek való voltuk esetén vele szemben az 1848 : III. törvényeik 32. §. b) pontja és a Btk. érteimében bűnvádi eljárásra szolgálhatnának oknt és őt közmegvetésnek tennék ki. A röpiratnak ugyancsak megjelölt fenti cikkei Szterényi József kereskedelmi államtitkár hivatalos működésével foglalkozva, azokat a tényeket állítják róla, hogy részint mint a miniszter munkatársa, részint saját önálló működésével a vác—budapest—gödöllői villamos