Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-16 / 47. szám

j9lO Julius 16 DÉLMAGYARORSZAQ 11 ¡atára egy tanitó ellen fegyelmi vizsgálatot reiidelt el a közigazgatási bizottság. fernovszky Alajos pénzügyigazgató bejelentette, bogy az eksz-leksz miatt 44,778 koronával kevesebb állami adó folyt be, mint 1909 június havában. Az ülés ezzel véget ért s a bizottság elment nyaralni. i Szeged város rendkívüli közgyűlése. Július tizenhatodikán, szombaton délután rend" kívüli közgyűlés fogja megszakítani Szeged város nyári hivatalszünetét. A program akkorára nőtt, hogy kétséges, vájjon véget ér-e a közeyiilés egy délután. A tárgysorozatot a tanács pénteken délelőtt készítette elő a következőkben: A Laudon-utca háztulajdonosai gyalogjáróik aszfaltozását kérik. A munka 14,500 koronába kerül, amiből 4262 korona a várost terheli. A tanács a kérelmet pártolólag viszi a törvényhatóság elé. — Az építkezési szabályrendelet módosítására vonatkozó javaslat is a közgyűlés elé kerül. A módosítás a gyalogjárók szélességét szabályozza, Bokor Pál helyettes polgármester tervei szerint. A tanács a Bélmagyarország által többször ismertetett javaslatot, mely a gyalogjárók makszimális szélességét három métertől nyolc méterig állapítja meg, változtatás nélkül viszi be a közgyűlésbe. — A város általános csatornázásának az elvei megállapittatván, szükségessé vált a mérnökségnek egy csatornázási osztálylyal való megerősítése. A szervező-bizottság egyhangú véleménye az, hogy külön mérnöki osztály szervezése nem szükséges s a csatornázás több évre terjedő munkáját elvégezhetik ideiglenes alkalmazottak is. A tanács a kérdést olykép viszi a közgyűlés elé, hogy a csatornázási nagy munka ideiglenesen szervezendő mérnöki osztálylyal legyen eivégeztetendő. — A közvágóhíd ipartelepeinek a bővítését a miniszter engedélyezte, illetve az idevonatkozó határozatot jóváhagyta. A tanács most javaslatot tesz a közgyűlésnek, hogy hetvenhárom ezer koronát engedélyezzen a rendelkezésre álló 211 ezer koronából a telep kibővítésére. Az engedélyezendő összegből a sózólielyet, a hütőhelyet, a bélmosót és más földolgozó helyiségeket fognak kibővíteni. — Az uj honvédlaktanyába négy Minimax beállításának engedélyezését is kéri a tanács. — A Bach Jenő és testvére tulajdonát képező régi szeszgyári telekhez megveendő szalagföld négyszögölének tizenöt koronáért való átengedését javasolja a tanács a közgyűlésnek. — A rókusi uj templom kifestési munkáira hirdetett és megtartott árlejtés eredményét többen megfölebbezték. A tanács az indokolatlan fölebbezés elutasítását javasolja a törvényhatósági bizottságnak. — A városi zenepalota fölépítéséhez szükséges területnek kisajátítása válván szükségessé, erre jogot kér a tanács. A kisajátítást a Nádor-utca rendezése is sürgeti. x A választók névjegyzéke. Szeged város jövő évi országgyűlési képviselőválasztóinak a névsorát még a tavaszszal összeállították. Az uj névsor hosszabb időre közszemlére volt kitéve s eddig mintegy husz fölszólalás érkezett be a városi főjegyzői hivatalhoz. A polgármester a reklamációk letárgyalása és általában az uj névsor felülvizsgálása végett szombat délelőttre ülésre hívta egybe a központi választmányt. Az ülés délelőtt tizenegy órakor lesz. A ' névjegyzék ezután a biráló-bizottság elé kerül végleges jóváhagyás végett. x A szegedi külterületi telefon. Szeged város óriás kiterjedésű külterületének nevezetesebb pontjaira, a központokra, a tanyai orvosokhoz és a város tanyáira telefon szolgál. Ez a tanyai telefon azonban állandóan rossz sokkal több vele a baj, mint amennyi a haszna. Évek óta reparálgatják a telefont s Mivel a fentartás nagy költségébe kerül a vá. rosnak, lépéseket tettek a tanyai telefon állaMdsitása érdekében. A kereskedelemügyi korMány kilátásba helyezte, hogy a szeged-külterületi telefont az 1910. évben államosítani '°gja. Mivel azonban az ígéret ma se nyert teljesítést, a város tanácsa mai üléséből fölirt a posta- és táviró vezérigazgatóságához és Megsürgette a tanyai telefon igért államosítását. x A régi szeszgyári telek megvétele. Csütörtöki számunkban cikkben emlékezünk meg a régi szeszgyári telek megvásárlásának kérdéséről. Ez a fontos ügy nagy hullámzást idéz elő a város közvéleményében. Azok, akik nem tudják, vagy nem akarják magasabb szempontból megítélni az ügyeket, kifogásolják, hogy a város határozott rendeltetés, megállapított cél nélkül bocsátkozzék telekvásárlásba; továbbá azt hozzák föl, hogy az ilymódon befektetett tőke bizonyos kamatveszteséget jelent. Mindezek természetesen nem olyan szempontok, amelyek ennek a kérdésnek az elbírálásánál komoly számításba jöhetnének. Itt arról van szó, hogy a városnak most alkalma nyílik reá, hogy egy hatalmas, összefüggő telektömböt. magához váltson. Egy ily teleknek, amelylyei a város szabadon rendelkezik, amely minden, bármikor fölmerülhető szükség esetén rendelkezésre áll, a tulajdonjoga valóságos kincs és valóban a legsúlyosabb mulasztás volna, ha a város ezt a fényes alkalmat elmulasztaná. De föltéve, ha a város nem is használná föl a. szóbanforgó telket a maga egészében, módjában volna azt parcellázás utján polgárainak eladni és ha természetszerűleg nem is nyerészkednék rajta, a telek értékét mindenkor megkapja. Hiszszük és reméljük, bogy a holnapi közgyűlés megfontolja ezeket az érveket és elhatározása ily irányban fog kiütni. x Szeged város szabályrendeletei. Taschler Endre városi főjegyző összegyűjtötte a város összes szabályrendeleteit s azokat a város gyűjteményesen ki fogja adni. A szabályrendeletek kinvomatásával a város tanácsa a Bélmagyarország nyomda- és hírlapvállalat részvénytársaságot bízta meg, mert az nyújtotta be a legelőnyösebb ajánlatot a munkára. x Kölcsönkért szabályrendeletek. Szeged város vízvezetéki szabályrendeletét egyszerre két város is kölcsönkéri. Majdnem naponta kérnek kölcsön vidéki városok más szabályrendeleteket is. A tanács az előzékenységet alighanem be fogja szüntetni, mert a szabályrendeleteknek idegenek részére való kinyomatását nem akarja gyakorlati alkalmazásba venni. x A honvéd csapatkórház kibővítése. A szegedi honvéd csapatkórház kibővítési munkáit a miniszter engedélyezte. A bővítést kifelé eszközlik, a kórházon tul levő területen. Mivel a kisajátítandó terület négyszögölének az árát a tulajdonosok hirtelen tizenöt koronára csapták fel, a tanács ujabb tárgyalást rendelt el ebben az ügyben. x A makadám-utak fedöauyaga. A város tanácsa a bel- és külterületi makadám-utak fedőanyagának szállításával a Ripner Sebestyéncéget bízta meg. . x Utcák rendezése. Szeged város rókusi részén a Hétvezér-, Rigó-, Pulcz- és Terézutcákat 62 ezer korona költséggel rendezni fogják. A tanács ezekre a munkákra ma ki is irta az árlejtést. A Kossuth Lajos-sugár útnak a két körút között levő szakaszának idomított fejkővel való burkolására szintén kiírták ma az árlejtést. A külső vonal kiépítésére jövőben kerül a sor. x Bizottsági ülések. Szeged város közigazgatási bizottságának péntek délutáni ülése után az útadó felszólamlási küldöttség, majd a gyámügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, Lázár György dr polgármester elnöklésével és folyó ügyeket intézett el. x Szeged város építési szabályrendelete. A szegedi építési vállalkozók és gyárosok beadványban kérték a várost az építési szabályrendelet módosítására, indokul hozván fel, hogy az építőipar csak a módosítás eszközlése révén fog föllendülni. Az indok bevált: az építkezés városszerte folyamatban van. A belügyminiszter azt már korábban megengedte, hogy háromemeletes házak építhetők legyenek, az átdolgozott és módosított szabályrendelet jóváhagyása azonban csak ma érkezett le a városhoz. A miniszter még most is pótlásokat kivan a szabályrendelethez. x A dorozsmai nt kiépítése. A szeged— dorozsmai ut kiépítésére Szeged városa versenytárgyalást hirdetett. A mai napig három ajánlat érkezett be. Az útügyi bizottság a pol. gármester elnöklete alatt délelőtt összeült és a legelőnyösebb ajánlatot — Tauszig Dávidét — fogadta el. Tauszig az utat ötezer koronáért épiti meg. x Uj illemhelyek. Szeged város törvényhatósága elhatározta, hogy Újszegeden, a Szent György-téren és a Stefánia-sétányon nagyobb tipusu uj illemhelyet létesít. A belügyminiszter ezt a határozatot ma érkezett leiratával jóváhagyta. KÖZOKTATÁS + A szegedi ővódák. A szegedi kisdedóvőés jótékony nőegylet beadványban kéri a várost, hogy az óvódák részére előirányzott segélyösszegeket folyósítja. A kérelem negyvenegy oldalnyi terjedelemben van megindokolva. TÖRVÉNYKEZÉS § Megrágalmazott műszaki tanácsos. Néhány héttel ezelőtt az aradi ügyészség a ke reskedelmi minisztérium felhatalmazására feljelentést tett, majd vádiratot adott be Valérián József világosi vállalkozó és földbirtokos ellen aki diffamáló dolgokat állított Keller Izsó államépitészeti műszaki tanácsosról, az aradi államépitószeti hivatal vezetőjéről. Megvádolta Kellert azzal, hogy a vármegyei közúti vállalkozások vezetőitől nagyobb összeget fogadott el. Mikor Keller megtudta, hogy miiyen vádakkal illetik, a kereskedelmi minisztériumtól vizsgálatot kért maga ellen. A miniszter Hazay dr osztálytanácsost küldte ki, aki elutazott Aradra és ott vezette a vizsgálatot, amely teljesen tisztázta a megvádolt tanácsost. Erre következett a feljelentés Valérián ellen rágalmazás cimén. A tegnap megtartott törvényszéki tárgyaláson Valérián József beismerte, hogy az inkriminált nyilatkozatokat megtette. Elismerte, hogy elhamarkodva tette meg a kijelentéseket, amelyek valótlanságáról azóta volt alkalma meggyőződni. Bűnösnek azonban nem érzi magát, mert jóhiszemüleg tette kijelentését. A bíróság bűnösnek mondotta ki Valérián Józsefet a Keller Izsó sérelmére elkövetett rágalmazás vétségében és ezért őt a 92. §. alkalmazásával háromszáa korona fő- és száz korona mellékbüntetésre, behajthatlanság esetén husz napi fogházbüntetésre ítéli. Az ítéletben ugy az ügyész, mint a vádlott megnyugodott. § Megcsalt szövetkezet. Furfangos módon csapta be a Lipótvárosi Bank mint Szövetkezetet Pongrácz (Schwartz) Salamon ügyvédjelölt több társával együtt a mult év április havában. Pongrácz Salamon ugyanis több társával összejátszva, a mult óv április havában fivérének, Schwartz Jenőnek nevében 2500 korona kölcsönt kért a banktól és a kölcsönre atyját, Schwartz Józsefet és egy Klein Lajos nevű állítólagos bizományost jelentett be kezesekül. Az információt adó irodának személyzetével való összeköttetései révén keresztülvitte, hogy a bank kedvező értesítést kapott ugy a hitelt kérő, mint a kezesekül bejelentett egyének vagyoni viszonyai felől, mire a bank megszavazta a kölcsönt és felhívta a Pongrácz által bejelentett lakcímeken a kölcsönkérő Schwartz Jenőt és a kezeseket, hogy a 2500 koronás váltókötelezvény aláírása, valamint a megszavazott kölcsön fölvétele céljából jelenjenek meg a banknál. Ezeket a leveleket részint maga Pongrácz, részint pedig Szántó (Schlesinger) Lajos, a társa fogta el, illetve vette át hamis adatok bemondásával a megtévesztett levélhordótól. Ezután Pongrácz Salamon egyik embere, Stein Oszkár tudakozóirodai alkalmazott felment a bankba, ahol magát Schwartz Jenőnek adta ki és biztosította a bankot a kölcsön mielőbbi visszafizetéséről. A csalóbanda másik két tagja, Goldstein Lajos betűszedő és Szegő (Schmutzer) Ignác játszották a kezesek szerepét, sorban aláírták a váltót és a kötelezvényt Schwartz Jenő, Schwartz József és Klein Lajos néven és fölvették a kölcsönt, amelyen ezután testvériesen megosztoztak. A kapott kölcsönből csak kétszázötven koronát térítettek vissza a váltó lejárata alkalmával, ezt is csak azért, hogy a csalás egyhamar ki ne derüljön. A károsult szövetkezet följelentésére a rendőrség letartóztatta a csalóbanda tagjait, Pongrácz (Schwartz) Salamon ügyvédjelöltet, Szántó (Schlesinger) Lajos magánhivatalnokot, Goldstein Lajos betű-