Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-13 / 44. szám

j910 julius 13 DÉL MAGYAR ORSZÁG 11 • 7 fi szegedi gyalogjárók szélessége. (Saját tudósítónktól.) Szeged város julius tizenöatodiki rendkívüli közgyűlését érdekes, mo(jerD városrendezési kérdés fogja foglalkoztatni. \i építkezési szabályrendeletnek a gyalogjárók -»élességét megállapító szakasza kerül módosítás alá. Bokor Pál polgármester-helyettes fogja a javaslatot bemutatni, mely szerint a tizenkét méter, vagy ennél keskenyebb utcák gyalogjáróinak a szélessége legfeljebb két és fél méter, 12—15 méter szélességű utcák gyalogjáróinak a szélessége három és fél méter, a 15 méternél szélesebb utcák gyalogjáróinak a szélessége négy és fél méter, a sugárutak és körutak gyalogjáróinak a szélessége pedig öt méter lehet. Szépészeti és praktikussági szempontból is fontos ez a fikszirozás, mert valóban lehetetlen az, hogy gyalogjárók bárhol is másfél méter szélesek legyenek, miként ezt a mostani szabályrendelet megengedi, sőt erőírja. A rendkívüli közgyűlés elé terjesztendő javaslat magában foglalja azt is, hogyha a tanács, vagy a közgyűlés a közforgalom, vagy a városrendezés érdekéből a fentebb jelzett makszimális méreteknél még szélesebb gyalogjárók lefektetését tartaná szükségesnek, ugy a megállapított méreteken felül levő gyalogjáróterületek burkolási költségeit — a segélykövek kivételével, melyek még ebben az esetben is a ház-, vagy telektulajdonosokat terhelik — a város fogja viselni. Ez az okos javaslat kétségtelenül határozattá lesz a közgyűlésben, hiszen a közönség maga tapasztalja, hogy a gyalogjárók szélesítése nagyon praktikus. A kicsijárók szélessége mindig megfelelő, ami leginkább a Széchenyi-tér parktükrei között tapasztalható. Mivel pedig már az idén is, a jövőben pedig állandóan aszfaltburkolattal látják el a gyalogjárókat, a most beterjesztendő javaslat mindenképen a város és a közönség érdekeit szolgálja. A sarat legalább majd csak hírből ismerjük Szeged városában. x Rendkívüli közgyűlés. Mint ismételten hírül adtuk, Szeged város törvényhatósági bizottsága julius tizenhatodikán, szombaton délután rendkívüli közgyűlést tart. A tanács a rendkívüli közgyűlés anyagát pénteken délelőtt tartandó ülésében fogja véglegesen előkészíteni. x Szeged — jramusfean. Szeged város közigazgatási bizottsága julius tizenötödikén rendes havi ülést tart, hogy képet nyerjen a város közigazgatásának junius havi állapotáról. x Városrendezés. A legutolsó esztendők városrendezési munkálata erősen kidomborodik most már Szeged városának nemcsak a belterületén, de a küijebb levő utcákban is. Szemlátomást fejlődik,, szépül ez a város s most sár a cinizmus is elismeri, hogy derekas munka van itt folyamatban. Kiválóan érvényesül az idei aszfaltozási munkálatnak az az elve, hogy az aszfaltozás folytán előkerülő régi kőanyagot külső utcák burkolására használják 'Öl. Az eddig megközelíthetetlen Gyöngy-utca például elsőrendű utca lett s ugyanez történik más, eddig elhanyagolt állapotban volt utcákkal, Mivel az aszfaltozási munkák révén több kőanyag kerül elő, mint amennyire számítottad, természetszerűleg még több külvárosi utca kerül rendezésre s igy az idén valóban réazleges városrendezés van folyamatban Szegeden. A mérnöki hivatal épen most terjesztette be a tanácshoz a Hétvezér-, Rigó-, Pulcz a'-tábornagy- és Teréz-utcák rendezésének részletterveit. Ezek a nagykörúton kívül levő utcák mind főforgaimuak s most mind a négy rendezetlen. Érdekes, hogy ez a négy utca is az aszfaltozás folytán előkerülő kövekkel fog ^urkoltatni s a mérnöki költségvetés szerint a rendezési munka hatvankétezer korouába kerül. A tanács a négy utca rendezési munkáira julius huszonhetedikére tűzte ki az árlejtést. Az utcák rendezését még ebben az évben elvégzik. x A szegedi tanács. Szeged város tanácsa, a polgármester távolléte folytán, csütörtöki rendes ülését pénteken délelőttre halasztottaAz ülésben az addig hazatérő polgármester fog elnökölni. x Tisztiorvosok szabadságon. Gyuritza Sándor dr tisztiorvos rendes nyári, Slachold Miksa dr tisztiorvos pedig hosszabb szabadságra ment. A két kerületi orvost a polgármester a szabadságuk idejére Wolf Ferenc dr tiszteletbeli kerületi orvossal helyettesitette. x A makadám-utak iedőanyaga. A szeged-belterületi makadám-utak fedöanyagának szállítására árlejtést hirdetett és tartott a város. A beérkezett négy ajánlatban felsorolt anyagot szakvéleményre kiadták a mérnökségnek. E vélemény alapján az áriejtező-bizottság Bokor Pál polgármester-helyettes elnöklete alatt ma tartott ülésében azt a javaslatot hozta, hogy a szeged-belterületi makadám-utak burkolására a Bipner Fülöp által szállítandó kissebesi gránit zúzott kő rendeltessék meg. A javaslatot iegközeíebb tárgyalja a város tanácsa. x A Lanulon-utca aszfaltja. Falta Marcell dr és társai szeged—laudon-utcai háztulajdonosok az iránt folyamodtak a város hatóságához, hogy az utcai gyalogjárót még ebben az évben három méter szélességben aszíaltoztassa ki. A mérnökség a terveket el is készítette. A mérnöki költségvetés szerint a, munka 14,500 koronába kerül, amiből a magánosokat 10,237 korona 50, a várost 4262 korona 50 fillér terheli. A gyalogjárók kiaszfaltozása után, a jövő évben, az utca kocsijáróját is aszfaltozni fogják. KQZOKTftTSS -f- A ©élmagyarországi Tanító-Egyesület ma kezdte meg nagy- és közgyülésétDettán. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ez alkalomból Vértesy Gyula dr temesmegyei királyi tanfelügyelőt bízta meg képviseletével. — Ferenczy Sándor alispán a vármegye közönsége képviseletében szintén részt vesz a nagygyűlésen. -j- G-yertyámmoss község szegedi konvikínsa. A Gyertyámos község szegedi nevelő- és tápintézetébe való fölvétel föltételei: 1. Azon szülők vagy gyámok, kik fiaikat az intézetbe fölvétetni óhajtják, ebbeli szándékukat legkésőbb folyó évi julius hó harmincegyedik napjáig az intézeti gondnokságnál Gyertyámoson írásbeli kérelemmel jelentik be, egyúttal tudatják lakásuk címét, valamint azt is, hogy a ruházatban (egyenruha) és egyéb fölszerelési kellékekre vonatkozó kívánalmaknak ugy a fölvételnél, mint azután megfelelni képesek és készek. E jelentkezés a már fölvett növendékekre is kötelező. A kérelemhez melléklendő: a) keresztlevél; h) a legutóbb kelt iskolai bizonyítvány; c) a felvétetni kivánt tanuló himlőoltását igazoló orvosi bizonyítvány; a fölvétel után: dj kötelezvény arró', hogy a szülőkre és helyetteseikre vonatkozó intézeti szabályzatnak alávetik magukat, az ellátási, főiszerelési dijakat pontosan, a kiszabott időben előre megfizetik, a ruházatról, előforduló gyógyszertári és más, a növendéket illető évközi számlák kifizetéséröí gondoskodnak. 2. Az ellátási díj egy iskolai évre 270 koronában állapíttatott meg, mely összeg havi részletekben postatakarékpénztári befizetési lappal előre fizetendő. A fölvétel alkalmával minden növendékért 24 korona behatási, 6 korona orvosi, 2 korona butorhasználási díj és 2 korona befizetési lapokért teendő le. 3. Ezért a növendék részére lakás, élelmezés, mosás, fűtés, világítás és fölügyelet jár. Minden egyéb költség, igy a ruházat, tandíj, az iskolai könyvek, rajz-, irókellékek és levelezés, valamint a tanulók évközi ru'naivitásai és egyéb kellékeinek költségeit a szülők viselik. A szükségletekért járó pénzösszeget a gondnok elszámolás mellett veszi gondozás alá. 4. Minden növendék köteles belépése idején a következő fölszerelést kimutatni: a) egy-egy egyenruhaöltözet köpönyeggel a téli és nyári időszakra, mely az intézeti szabónál lesz elkészít, ndő; b) két pár cipő ós egy pár házi cipő vagy papucs; c) ágyfölszerelés, és pedig: egy párna, egy paplan, két ágylepedő, két párnahéj, két paplanlepedő; d) továbbá hat ing, négy alsónadrág, két hálóing, tizenkét zsebkendő, hat törülköző, hat pár kapca vagy harisnya (két pár télire való), egy-egy ruha-, fogkefe, egy sürüés egy rítka-fésü. A ruhanemüek minden egyes darabján a gondnokság által a szülök tudtára adandó szám tisztán bevarrva s az összes kellékekről pontos jegyzék hozandó be. Az értelmesebb növendékek kötelezve lesznek a magyar királyi honvédelmi miniszter által 92,723/111-4903. szám alatti leiratával engedélyezett céllövögyakoriatoknál résztvenni. A gondnokság. EGYESÜLETI ÉLET A SlélvMéki Tüdővészellenes Szövetség tegnap tartotta Buziásfürdőn közgyűlését. Az évi jelentések szép sikerekről számoltak be. A közgyűlés köszönetet mondott munkájáért Kabdebó Gergely nyugalmazott főispánnak és az uj elnöknek, Joanovich Sándor főispánnak Az elnökséget meg két uj taggal egészítették ki. Megválasztották Ferenczy Sándor alispánt ós Bechnitz Sándor dr főorvost. A tisztikar a következőkép alakult meg: Ügyvezető alelnök Fülöpp Béla dr udvari tanácsos, alelnökök Telbiss Károly dr udvari tanácsos, polgármester, Ferenczy Sándor alispán és Bechnitz Sándor dr vármegyei főorvos; főtitkár Lendvai Miklós vármegyei tb. főjegyző; titkár Tőkés István dr vármegyei tb. főjegyző; pénztárnok Lendvai Sándor biztosítótársasági vezértitkár, ellenőr Margineantm Titusz pénzügyi tanácsos: ügyész Radocsay László dr. A% igazgató-tanács rendes tagjai lettek : Ambrózy Béla báró, Aczél Rezső dr, Beé Ferenc, Braun Zsigmond dr, Baader Henrik, Brettner Ernő, Blaskovits Ferenc^ Fáv Ignác dr, Gerő Vilmos, Grecsek Ede (Temesrékás), Gyiirky Viktor gróf (Vinga), Ivándi Géza, Jahnei Rezső, Kacser Romulusz, Klinda József, Klein Jakab, Kisfaludy Kálmán, Kasztriener Samu, Krausz Adói1, Korossy György (Versec), Laky Mátyás dr, Lendvai Jenő, Lovas Antal, Muschong Jakab (Buziásfürdö), Muíh Gáspár, Mesey Béla, Moess Károly, Pogány Mihály, Steiner Ferenc, Schömvitzky Bertalan dr, Sztura Szilárd dr, Schweiger Bertalan dr, Székely László, Szandház Ferenc (Detta), Tihanyi György, Ungvári József, Vest Ede lovag, Vértes Adolf dr, Wittenberger Antal és Weisz Sándor. Az igazgató-tanács orvostudor tagjai : Bieder Vilmos dr, Böhm Mihály dr, Freund Márk dr, Gélyi Dezső dr (Temesrékás), Holcz Antal (Ujarad). Kovács Ödön dr, Laufer Sándor dr, Lichtscheindl Géza dr, Mály Antal, Masznyik Márton (Lippa), Pollák Ede (Detta), Pór Dezső dr, Porutiu Romulusz (Buziás), Schossberger Sándor dr. A kecskeméti foaíbaü-maísch. Megemlékeztünk tegnap a botrányos kecskeméti football-matschról, amelyről most egy ottani láp a következőket irja: Öles plakátok hirdették előre, hogy minő „élvezetes látványban" lesz része annak, aki megnézi a K. A. K.—Sz. A. K.-féle revánsmérkőzést. Ha valakinek élvezet a brutalitás nézése, akkor igaza volt a hirdetménynek, mert e tekintetben a Sz. A. K. valóban kitett magáért! Az első félidőben megbecsülték magukat, később azonban egymást érte a „gáncs, henc" lökdösés s apró trükk, amit a bíró mind „nem vett észre!" Igy egy alkalommal, midőn Révészt ketten is fedezték s mikor észrevették, hogy annak gyors lefutása veszedelmes lesz, hihetetlen ügyesen elgáncsolták, mire Révész ugy elvágódott, hogy jobb karját és vállát a pályaorvosnak kellett bekötöznie s azontúl fölkötött karral állt és nézte a játékot. Hasonlóan járt Kovács is, akit közvetlen az ellenfél üres kapuja előtt buktattak el, mikor már a lapdát be akarta suttolni. Ezért aztán a bíró „véletlenül" büntető rúgást itélt Kecskemét javára. Persze a szegedieknek sem tetszett azért minden, főleg az, hogy a bíró valami szabálytalanságot (?) nem vett észre (!) 03 nem fújta le a játékot. Pedig őmiattuk hányszor le kellett volna! Élénk emlékezetben van a múltkori szegedi fogadtatás, az ottani részrehajló bíró, a hamisan meszelt pálya s sok más és mindezek dacára nem átallotta Niessner (Sz. A. K.) a közönség füle hallatára a vendégjog megsértésével vádolni a kecskemétieket, mert a bíró késlelteti a játékot és ők nem érnek ki a félny.olcas vonathoz! Pedig a szegedi bíró megtette, hogy alig egy percnyi félbeszakításért egy negyedórávhl meghosszabbította a játékot, mikor látta, hogy a mieink előnyben vannak. Ami a birót illeti, hát aj csakugyan sok kívánni valót hagyott maga után, nem volt ugyan részrehajló, de energia és éleslátás nélkül csakugyan I ár azt a tisztséget elvállalni. A játék kezdete, mondhatni, hogy gyönyörű volt, mieink határozott fölényben voltak, azért a hetedik percben valahogy mégis kaptunk egy goalt s a íélidő 1 : 0-al telt el Szeged javára. A második félidőbe« Révész