Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-12 / 43. szám

1910 július 8 DÉL-MAGYARORSZÁG 5 annak a helyiségnek külső falán most ez a fölirás diszlik: VEGYESKERESKEDÉS ÖZV. GALOTTI MIKSÁNÉ A boltból egy a'tó vezet a harmadik szobába, innen egy ajtó ujabb helyiségbe, amely Dugonics idejében konyha volt, most pedig szoba. Az egész lakás alatt hatalmas pince volt, amelyet azonban homokkal eltöltöttek. Érdekes végül, hogy a még három hónapig fennálló üzlet kitűnő és igazán aktuális „irodalmi" cégért talált: az ajtó mellett egy fatáblán ugyanis Dugonicsnak rosszul lefestett szegedi szobra díszeleg, alatta e íölii ássál: Dugonics Andráshoz. A ház sárgis faláról egyre hull a gyönge» vékony vakolat. Dugonics András egykori lakását részint lakásnak, részint üzletnek most özvegy Galotti Miksáné bérli. A nagy idők és a nagy ember emléket a Dugonics-utcára néző fa'on csak egy kifakult, fösvényen egyszerű tábla hirdeti. Ez: E HÁZBAN SZÜLETETT, ÉLT ÉS HALT MEG DUGONICS ANDRÁS 1740—1818. A ház lebontásakor ezt a táblát a mostani tulajdonos, Nyilassy Gusztáv át fogja adni Gaál Endre dr kulturtanácsosnak.' Azt mondják, hogy az épülendő polgári leányiskola falán fogják elhelyezni. Kézai Simon. A turisták katasztrófája. — Hét halott — (Saját tudósítónktól.) Már megemlékeztünk arról a nagy lavinakatasztrófáról, amely a Jungfrau környékén történt. Két társaságot, amelyek közül az egyik turistákból, vezetőkből és nőkből, a másik csak turistákból állt, hatalmas lavinatömeg temetett maga alá. Hét ember a halálát lelte a katasztrófánál és öten súlyosan megsebesültek. Magáról a katasztrófáról a következő jelentéseket kaptuk: Hogy történt a katasztrófa. Interlaken, julius 11. A Jungfrau környékén történt katasztrófa egyike azon eseteknek, amelyek feledhetetlenek maradnak az Alpesek között. Két németországi turista, Küflsr és Bartholcl már napok óta várták az alkalmat, hogy egy nagyobb turistakirándulást teliessenek a Jungfrauhegyen. De a szakadatlan esőzés és havazás napról-napra hátráltatta a kirándulást, mig tegnap mégis rászánták magukat a turista-utra, dacára annak, hogy a vezetők lebeszélték a merész turistákat. Másnap reggel korán fölkeltek és elindultak a hegyivasut állomása felé. A vezetők Borgener Sándor és két fia, azonkívül Brabant Frigyes voltak. Alig értek az állomásra, ismét borulni kezdett, ugy, hogy még két vezetőt vettek maguk mellé. A katasztrófa Berglhütte mellett történt este hat órakor. Alig haladtak száz métert, mikor egy hatalmas lavina zuhant feléjük és az egész csapatot maga, alá temette. Rögtön utána egy másik ekszpedició indult el. •lóidéig nyugodtan haladtak, amikor egyszerre lavinatömeg gördült el mellettük és hármat közülök a szél egypár méternyire magával ragadott, de szerencsére sérülések nem történtek. Időközben az előbbi ekszpedició két tagjának, Brabantnak és Borgenernek sikerült kiszabadulni a hósirból és így, bár súlyosan megsebesülve, elvánszorogni az eismeeri állomásra, ahonnan a kórházba szállították őket. Oettiker dr kórházi orvos rögtön segélycsapatot szervezett és elindult a többiek megftientésére. A segélycsapatban az orvos felesége is résztvett. Mikor a katasztrófa helyére érkeztek, Bohrén és két fia már kiszabadult a hótömeg alól ; ők csak könnyű sérüléseket szenvedtek. Ma reggel harminc ember ment a katasztrófa színhelyére, hogy a hullákat elszállítsa. Az áldozatok. Klelne-Scheidefjff, julius 11. Az eddigi jelentések szerint heten lelték halálukat a lavinakatasztrófánál, köztük a hét német turistán kivül Borgener Sándor vezető és fia, Bohrén Kristóf, Inebning Rudolf és Inebning Péter. A súlyosan megsebesült vezetők: Brabant és Borgener az eismeeri kórházban a halállal vivódnak. Kleine-Scheideyg, julius 11. A mai napig a katasztrófa öt áldozatát temették csak el, mert kettőt még mindig nem találtak meg. A kalocsai pásztorSevél. — Kihirdeti a Borromeo-enciklikát. — (Saját tudósítónktól.) Egész Európában lecsöndesedett már az a felekezeti villongás, amelyet X. Pius pápának nemrégiben kibocsátott; úgynevezett Borromeo-enciklikája keltett. Annál sajnálatosabb, hogy most Magyarországon éled föl a háborúság a katolicizmus s a protestántizmus között. Várossy Gyula kalocsai érsek Kalocsáról érkezett távirat szerint julius kilencedikéről kelt pásztorlevelében kihirdette az enciklikát. Várossy az egyetlen magyar főpap, aki az enciklikát promulgálta, Hír szerint az érsek nyugodtan tehette a kihirdetést, mert a magyar kormány természetszerűleg hivatalos lépéseket nem tett és talán nem is tehetett az enciklika közlése ellen. Felekezeti villongástól azért kell tartanunk, mert Zsilinszky Mihály ugy nyilatkozott, hogy a dolognak beláthatatlan következményei lesznek. Zsilinszky szerint a magyar protestántizmus nem fogja eltűrni ezt az inzultust és bármi fog következni, nem lehet felelősségre vonni a protestánsokat, mert ők csak védekezni fognak a támadások ellen. Bécsből táviratozzák: A külügyminisztériumnak semmi tudomása sincsen arról, hogy Várossy Gyula kalocsai érsek a Borromeoenciklikát kihirdette. A Borromeo-enciklikára külügyi hivatalunkat a németországi lapok híradásai tették figyelmessé. Az enciklikának a protestantizmust sértő kifejezései természetesen kínosan lepték meg a külügyi hivatalt is, különösen azért, mert mindjárt arra gondoltak, hogy a magyarországi protestánsok rekriminálhatnak. Aehrenthal gróf külügyminiszter azonban rögtön gyanakodott, hogy az enciklika szövegét a német lapok nem közölték teljes hűséggel és hogy talán az eredetiben enyhébben hangzanak az enciklikának a protestantizmusra vonatkozó részei. Ezért intézkedett, hogy Széchen gróf vatikáni nagykövetnek azonnal szerezze meg az enciklika hiteles szövegét és küldje meg a külügyi hivatalnak. Magától értetődik, hogy amit a közönséges életben „postafordultának" szoktunk nevezni, az a diplomáciában egy heti időt vesz igénybe. így történt aztán, hogy mire megjött Rómából az enciklika hivatalos szövege és ilyenformán meg volt adva a lehetősége annak, hogy a külügyi hivatal afölött határozzon, vájjon tegyen e lépéseket a Vatikánnál, — mire tehát intézkedésié kerülhetett volna sor, a Vatikán már meghátrált. Visszavonta az enciklika sértő részeit, és szinte formálisan bocsánatot kért a protestantizmustól. Aehrenthal grófra nézve ezzel megszűnt a kérdés kérdés lenni. Amit a Vatikán visszavont, amiatt lépéseket tenni legalább is fölösleges, — mondták a külügyi hivatalban. És ezzel az ügy Ausztria és Magyarországra nézve el volt intézve. * A Délmagyarország budapesti tudósítója ma este beszélgetést folytatott Khuen-Héclerváry Károly gróf miniszterelnökkel, aki a borromei enciklika Magyarországon való kihirdetésének ügyében ezt a szenzációs nyilatkozatot tette: —- Az enciklika kihirdetéséről nincs tudomásom és eddig még nem volt módomban meggyőződni annak valóságáról. Amennyiben a kalocsai érsek a pápai enciklikát kihirdette volna, est a leghatározottabban helyteleníteném és az esetleges tények fölött nem fogok egyszerűen napirendre térni. Leghatározottabb szándékom, hogy útját vágjam minden kísérletnek, amely a vallásfelekezeti békének megzavarását célozza. Kinet meghalt. — Az osztrák repülő-meeting. — Uj magassági — rekord. — (Saját tudósítónktól.) Az idei nyárnak nagy szerepe jutott az aviatika fejlődésében. Még véget sem értek a budapesti versenyek, már is megkezdődött a betheny-i meeting, ma pedig már Ausztriában szelik a biplánok és monoplánok a levegőt. A francia meetingen De la Roche bárónő zuhant le és sebesült meg súlyosan, mig a genti verseny első napján Kinet, a nálunk annyira kedvelt pilóta járt szerencsétlenül. A kitűnő aviatikus, mint a késő éjjeli órákban jelentik, belehalt sebeibe. (A betheny-i verseny vége.) Lezajlott a repülőverseny. Tegnap volt az utolsó nap, amelyen eldőlt az 50 ezer frankos nagy távolsági dij sorsa. Első lett egy Antoinette-gép 2591 kilométerrel, mig a Blériot-gép 2263 és egy Pahrman-rendszerü 1705 kilométert futott be. Az utolsó órákban tele volt a levegő repülőgépekkel. Az aviatikusok nagy erőfeszitéssel iparkodtak rekordokat javítani. Délután 6 órakor eldördült az ágyúlövés. Bevégződött a meeting, már csak az utazási verseny van hátra. A versenypálya fölött röpködött még Elieslagers, aki föltette magában, hogy leveri Maraud tegnapelőtti és Labouchére rekordját. Fenomenális eredményt ért el. 382 kilométert 5 óra 32 perc és 6 másodperc alatt tett meg. Ephrussi utazási dijáért egy egysiku és két kétsiku repülőgép startolt. Leblanc Blériot-gépen a 22 kilométeres utat 17 perc 14 másodperc alatt futotta be. Ezzel bezárult a nagy verseny, amely sok uj világrekordot állított és az egysiku gépeknek hozott diadalt. (Az osztrák meeting.) Az osztrák nemzeti első röpülő-verseny a délutáni zuhogó eső dacára gyönyörűen folyt le. A verseny első napján igen nagy közönség jelent meg. Az udvar részéről Rciiner főherceg, Mária Jozefa főhercegasszony és Miksa főherceg jelentek meg. Kielmannsegg gróf helytartó és neje is megjelentek a versenyen. A legnagyobb eredményt Wiesenbach aviatikus érte el, aki biplánjával nem egész 10 méter magasságban 48 percig és 16 másodpercig volt a levegőben. A magassági versenyben 160 méter magasságot ért el. (Kínét lezuhant.) Kinet, a budapesti aviatikai meeting kedvelt „légi fiakkerese", aki a terhelési versenyben ötszáz koronáért vitte gépén a budapestieket, vasárnap a genti repülőtéren hat méter magasságból kiugrott gépéből és életveszedelmesen megsebesült. Gentböl jelentik, hogy Kinet belga aviatikus a vasárnapi repülőversenyen szerencsétlenül járt. Biplánjával fölrepült nagy közönség előtt, amikor egy fordulónál szélroham kapta el a gépét és nekivitte egy hatalmas fának. A gép alsó váza beleakadt a fa koronájába. Ugyanakkor Kinet hat méter magasságból kiugrott a gépből és életveszedelmesen megsebesült. A gép darabokra törött. Kinet belga aviatikus napok óta Gentben tartózkodott, ahol repülési kísérleteket végzett. Fahrman-rendszerü gépével gyorsasági és távolsági rekordot akart javítani. Vasárnapra hirdetett fölszállására rengeteg közönség özönlött ki a Gent határában levő repülőtérre. Kinet három órakor szállt föl. Előbb repülési gyakorlatokat végzett tomboló tetszés mellett. Már közel egy óra hosszat volt a levegőben, amikor hirtelen szélroham egy fához vágta az aeroplánt. A repülőgép megakadt a fa koronájában. Kinet, aki nem veszítette el a lélekjelenlétét, ebben a pillanatban kiugrott a motor mellől. A halálugrás szerencsétlenül végződött. Az aviatikus fejjel lefelé esett le, súlyos agyrázkódást szenvedett és vállcsontjait is összetörte. Beszállították egy genti szanatóriumba, ahol estig még nem tért magához. Amikor az aeroplán a fa koronájába megakadt, a közönség rémülettel és visszafojtott lélelczettel leste a törté nendőket. Egy pillanatig ugy látszott, mintha Kinet kibukott volna a gépből. Csak a baleset megtörténte után tudó-