Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)
1910-07-10 / 42. szám
18 DÉLMAGYARORSZÁGi 1910 július 10 S ennél a kesernyés apercu-nél is kevesebb humort látok a kártyazsurokban. Sőt a rendőri emlékeim közt motoszkálván, nem kell a konkrét példáért messzire nyúlni. Tiz napja sincs, hogy egy budapesti, nagyon ismertnevü orvos járt a főkapitányságon s kétségbeesetten panaszkodott az inspekciós Geguss kapitánynak: — Eltűnt a feleségem! Az istenért, gyors intézkedést kérek, mert valami katasztrófa érhette . . . Hajnali öt óra volt. És egy jószimatu detektív, Schön Jeremiás, félórán belül kinyomozta az asszonyt — lakásán. Néhány perccel előbb tért haza, de a világért se akarta elmondani) hol járt. Délfele, amikor a férj már dühöngve emlegette a válópört, kinyögte végre a menyecske, hogy hajnalig kártyázott. Nem volt rá energiája, hogy abbahagyja, mert százhúsz koronával úszott. Az időt — de csakis az időt — tekintve, kisebb szenvedélylyel folyik a kártyázás az Országos Kaszinó-ban, ahol elegáns külön helyisége van a nőknek. Rövidebb ideig, de annál nagyobb összegekben csatáznak a zöldposztós asztalnál. Bizonyos körökben köztudomásu, hogy nagy éjszakai bakk (baccarat) és smen (chemin de fer) járja a .Fésgefc-klubban, ahol pár hete csinos botrány is történt, mivel az asszonyok nem engedtek maguk közé egy „egyedülálló művésznőt". Eddig az előkelőség . . . Külföldön, főképp Parisban nagyszabású kártyabarlangok virágzanak, amelyeknek hölgyek a vezetői, vagy legalább slepper-ei (fölhajtói, akik a pénzes áldozatokat keritik). Minálunk ilyen még nincs, de alkalmi slepper bőven akad s a főkapitányságon két női sipista is szerepel már a bünügyi nyilvántartásban. Hogy különben a hölgyek szeretnek csalni, azt minden férfi tapasztalhatta, valahányszor kártyázott velük. De egymás közt borzasztóan korrektek s csak a ferbliben — amelynél mindenféle ravaszkodásnak tág tér jut — szoktak hajbakapni. Nők okozzák a legtöbb affért Montekarlóban és Osztendében is, ahol szokszor hidegvérrel elcsenik a tétet is egy-egy poentőr elől. Az is igaz, hogy néha egy-egy bájos mosolylyal lefegyverzik a rekrimináló férfit . . . Meg kellett érnünk néhány éve, hogy kizárólag nők számára létesített kártyabarlangot is lelepleztek a fővárosban. A Váci-köruton egy cukrászda-helyiség mögött volt a titkos helyiség, amint annak idején megírtam. Amikor a rendőrség behatolt, tizennyolc hölgyet lepett meg. Részben előkelő családok tagjai voltak s ezért az eset legtöbb részletét eltitkolták a szenzációra éhes nyilvánosság elöl. A vendégek közt nagy pánik keletkezett, amikor a detektívek berontottak. Két hölgy menten elájult, mások szinte sóbáiványnyá meredve álltak a szoba közepén. Voltak olyanok, akik pamlagra-székre dűltek s ugy takarták el az arcukat. Három is igy szólta el magát: — Jaj, ha a férjem tudná! Amikor Dömjén felügyelő vallatni kezdte őket, furcsa jelenetek játszódtak le. — Mi a neve V — kérdezte például egy csinos hölgytől, aki akkor tehetséges kezdő volt, ma pedig a Nemzeti Szinház jónevü tagja. — Horváth Emma. — Hol lakik V — Dohány-utca 2. szám, — hangzott a gyors válasz. — Noné ! Hisz ott a zsidó templom áll. — Két hölgy se akadt, aki az igazi nevét mondta be volna. A lakásukat szintén eltitkolták és csak a „hazaigazolás" segített . . . A rendőrség nem is firtatta soká, mert csak rájuk akart ijeszteni, hogy elmenjen a kedvük a játékbarlang látogatásától. Csak azt a két nőt büntették meg, akik a biintanyát alapították. A Fészek-be, vagy ép az Országos Kaszinó-ba persze nem jut be a detektív. S törvényhozási reform nélkül hasztalanul is keresné a módját, így aztán Krecsányi detektivfőnök nem tehet róla, mikor egy-egy férj nemcsak Bárczyva! hanem vele és Bodával kapcsolatban is emle' geti a — szenteket. Keserves rehabilitációra is adott már alkalmat Teli Vilmos. A mult év novemberében öngyilkossá lett egy fiatal úrinő (Nádor-utcai ügyvéd felesége) s a pletyka fölkapta akkor véle együtt valami házíbarát nevét is. De kiderült, hogy nem afféle szerelmi bánat, hanem súlyos kártyavesztesóg érlelte meg a Tiziánhaju asszonyban halálos tervét . . . Hasonló ha nem is éppily drámai végű — affért tucatjával lehetne fölsorolni. Egyrésziik épp fordítottja a Nádor-utcai esetnek: nem egy asszony a kártya-asztal' mellől, a vesztesége miatt lép félre. Szanáló-módszert pedig itt csak nagyképű ember javasolhat. Szerencsés véletlen az olyan, ami egy jótékony-egyesületben történt két esztendeje, Ott „lefraklizták" egy volt államtitkár feleségét, aki csaknem háromezer koronát vesztett. A férje alaposan intézkedett : nemcsak a kártyázás sziint meg, hanem az egylet is, — illetve beolvadt egy másik hasonló egyesületbe, amelyben már hire-liamva sincs a kártyának. T. K. mmmmmmmmm^mmmmmm^ állandóan raktáron tart a Szeged, Kölcsey-utcza 10. sz. Fischer Izsó. nagy katonazene-hangverseny az ujszegedi mozgófényképszinházban Remek 10 számból álló I Mozgófénykép-Mű sor ! = VILLAMOS = KÖZLEKEDÉS = ÉJFÉLIG! = ß • es