Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-08 / 40. szám

6 DÉL-MAGYARORSZÁG 1910 julius 8 szer mondottam, sokkal óvatosabb leszek. Isten önnel: A viszontlátásra ! Zsélyi anyja társaságában kétfogatú bérkocsiba ült és a dunaparti hajóállomásra hajtatott. Délután két óra tizenöt perckor a visegrádi hajóval Dunabogdányba utazott. Janek a fogházban. •— Kártérítési pör a zsoké ellen. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután négy órakor temették el óriási részvét mellett Hirseh Adolfot, az automobilkatasztrófa áldozatát. Janeket,' akit az egynapos fogház is már alaposan megviselt, átkísérték ma az ügyészség fogházába. A zsoké húszezer korona kauciót ajánlott föl, ha szabadon engedik. A vádtanács a napokban fog dönteni sorsa fölött. Fog-e még lovagolni Janek? Ez a kérdés izgatja most a sportvilágot. Persze eltérők a vélemények. Sokan azt vélik, hogy nem fog többé nyeregbe ülni, mert a Lovaregylet nem ad annak engedélyt, akit bűnvádi eljárás miatt letartóztattak vagy fogságra Ítéltek. És hivatkoznak Reynolds tréner esetére, akit rágalmazás miatt öt napra ítéltek el Ausztriában s bár királyi kegyelemmel nem ülte le büntetését, a bécsi Jockey-Club és a Magyar Lovaregylet közös határozattal megfosztotta idomári engedélyétől. Másként áll azonban a Janek ügye. Kérdést intéztünk eziránt a Magyar Lovaregylethez, ahol Szakács vezértitkárhelyettestől a következő fölvilágosítást kaptuk : — A Lovaregyesületnek erre vonatkozólag nincsenek statutumai. Az a kérdés, hogy diffamálő dolog-e az, amiért a hatóság most felelősségre vonja? Szerintem nem. És azt hiszem, hogy Janek ismét meg fogja kapni a lovagidéi engedélyt. Janek Gézát ma délelőtt tizenkét órakor szállították át a rendőrségről a pestvidéki ügyész, ség fogházába. Az átszállítás „uri módon" történt. Két detektív kisérte be a főkapitányság Béla-utcai kapujához. A zugó éljenzésekhez szokott, ünnepelt zsoké olyan megtört volt, hogy alig lehetett ráismerni. Fiakkeren vitték át a pestvidékihez. Itt fölvezették Aczél vizsgálóbíró második emeleti szobájába, ahol kihirdették előtte az előzetes letartóztatásról szóló végzést. Azután lekísérték a cellájába. Érdekes a katasztrófának Hirseh biztosítására vonatkozó része: A Janek automobilján szerencsétlenül elpusztult Hirseh Adolf két biztosító-társaságnál összesen százezer koronára volt biztosítva, A kötvénynek azonban van egy szigorú feltétele és pedig az, hogy a társaság a biztosított összeget csak akkor fizeti ki, ha a szerencsétlenséget okozó automobilt vizsgázott soffőr vezeti. Ez esetben tehát Hirseh családja elesik a biztosított összegtől és minden anyagi kártérítés Janeket fogja terhelni. Volt egy másik biztosítása Hirschnek és a családja ezt se kaphatja meg. A balesetbiztosítási kötvényből Hirseh Adolf kihúzta azt a pontot, amely a halálos katasztrófákra vonatkozott és csak azt hagyta benne, amelyik a sebesülésekre, nem halállal végződő katasztrófák ellen való biztosításról szól. így Hirseh Adolf családja ezen a ponton is elesik a biztosítási összegtől. TÁVIRATOK Az osztrák kormányválság. Bécs, julius 7. Az osztrák Reichsrath munkaképességét lehetetlenné tette a nemzetiségek obstrukciója. A szlovének indították meg a harcot a Bienerthkormány ellen a költségvetési bizottságban, inajd a lengyelek léptek harcvonalba, olyan erővel, hogy a parlamenti munka lehetetlenné lett. Bienerth szlávellenes politikája ezzel nyilvánvaló vereséget szenvedett, úgyannyira, hogy a nemzetiségek természetesnek tartanák, ha a Bienerth-kabinet a delegációk összeülése előtt más kormánynak engedné át a helyét. Az olaszok természetesen a délszlávok ellen fordultak, akik tudvalevőleg az olasz fakultás fölállitásának terve miatt kezdték meg az obstruálást. Az olaszoknak most az a kívánságuk, hogy az olasz fakultás ügyében létrejött kompromisszum a parlament nélkül való időszakban érvényre jusson. Ilyen körülmények között a kormány helyzete csakugyan komoly nehézség előtt áll és szinte bizonyosra vehető, hogy Bienerth még a delegációk összeülése előtt távozik. Az angol trónváltozás. London, julius 7. Julius közepén négy magasrangu arisztokratából, a hadsereg és a flotta képviselőiből álló külön küldöttség fog útnak indulni, hogy György király trónraléptét a különböző európai udvaroknál notifikálja. Annak a küldöttségnek élén, mely Bécsbe megy, Roseberry lord áll. Ellopott törvényjavaslatok. Berlin, julius 7. Német politikai és kereskedelmi körökben nagy érdeklődéssel várták a birodalmi kormánynak uj hajózási törvényjavaslatát. A kormány titokban tartotta a javaslat részleteit és nagy volt a meglepetés, mikor nemrég a Kölnische Zeitung közölte a javaslat egész szövegét, A belügyminisztériumban szigorú vizsgálat indult meg annak kiderítésére, hogy miként jutott az emiitett lap idöelött a törvényjavaslathoz. A vizsgálat a minap érdekes eredményre vezetett. Kiderült, hogy egy nappal azelőtt, mikor a törvényjavaslat a „Kölnische Zeitung"ban megjelent, annak főszerkesztője látogatást tett a belügyi hivatalban és egyik magasabb tisztviselő asztaláról annak szemeláttára elvitte a javaslatot. A hivatalnok nem mert szólni a szerkesztőnek, mert tudta, hogy igen jóbarátságban van Bethmann-Holhveg birodalmi kancellárral. Mikor a vizsgálat ezt kiderítette, egyszeriben meg is szűnt, mert a német lap különben sem ártott senkinek a javaslat időelőtti közlésével. Öngyilkosság egy kávéházban. — A szerelmes kereskedősegéd. (Saját tudósítónktól.) Ma hajnalban Budapesten az Andrássy-uti Fraucais-'ká.véházban ön. gyilkosság történt. Egy magával meghasonlott fiatalember, aki egy perditába volt szerelmes, emiatt a bün lejtőjére jutott, állását elvesztette, agyonlőtte magát azért, mert a leány a pénztelen udvarlónak kiadta az útját. A Francais-kávéházban jól ismert alak volt Darvcisy Sándor kereskedősegéd, akit „gyógyszerész ur"-nak neveztek, mert a Török-féle gyógyszertár raktárában volt alkalmazásban. A rendőrileg nyilvántartott kisasszonyok az éjjeli mulatóhelyeken és a Francais-kávéházban nagyon jól ismerték és szerették is, mert nagyon kedves fiu volt. A legfinomabb illatszereket, a legillatosabb szappanokat, a legdrágább szépítőszereket hozta a leányoknak. Állandóan azonban csak Farkas Angellával mulattatott, kimondottan a kedvese volt, de mert nem tudott neki elég pénzt adni, a leány megmaradt a pályán. Ékkor, néhány héttel ezelőtt, bekövetkezett a katasztrófa. Török Sándor gyógyszerész följelentette Darvasy Sándort lopásért, a fiatalembert be is hozták a rendőrségre, de azután a gyógyszerész visszavonta a panaszt. Állásába Darvasy nem került vissza és nem is tudott állásba jutni. A pénze elfogyott és Angella nem akart róla tudni. Ezért öngyilkosságot kísérelt meg, fölakasztotta magát, de idején észrevették és levágták. Farkas Angella megsajnálta és ismét szerette, de az ingyen szerelem nem volt a leány kedvére, ujra kiadta az útját Darvasynak. Ez ujra halálra szánta magát és ma hajnalban, amikor Farkas Angelia legjobban mulatott mások társaságában, akiknek több pénzük volt, mint a szegény Sándornak, szivenlőtte magát és azonnal meghalt. Három levelet találtak nála. Az egyikben öt sorban búcsúzik anyjától, egy másikat, egy nyolcoldalas levelet, egy estilapnak címezte és ebben a szerelemről és a halálról bölcselkedik meglehetősen korlátolt és zavart elmével és kéri a szerkesztőséget, líogy „jó címet" adjon ennek a cikknek. A harmadik levelet a rendőrségnek irta. Tartalma ez: T. c. rendőrség! Tndatom önökkel, hogy a mai est folyamán megválók az életemtől, d6 ne gondoliák, hogy tudja isten miért, mert csupán nálam is az az inditó ok, ami sok más ezreknél, tudniillik a szerelmi csalódás. Tehát nagyon kérem a t. c. rendőrséget hogy ne nyomozzon ebben az ügyben tovább és ne adjon hitelt a már^fönnforgó verzióknak, mert azok teljesen alaptalanok. Maradtam a t. c. rendőrségnek tisztelettel Darvasy Sándor. Az öngyikos hulláját beszállítetták a bonctani intézetbe, a „Francais"-ben pedig tovább folyt a mulatság, mintha semmi sem történt volna. A tüz-ember. — Akin nem fognak a lángok. — (Saját tudósítónktól.) Különös eset foglalkoztatja Londonban a tudományos köröket. Néhány héttel ezelőtt Spalding Isors amerikai hajóskapitány Angolországba érkezett és a legkiválóbb orvostanárokat fölkereste, akiknek elmondta, hogy a tűz iránt teljesen érzéktelen_ A különös esetet maga a kapitány se tudja megmagyarázni, csak annyit tud, hogy gyermekkora óta vonzódott a tűzhöz. Szerette mindig a lángot s az izzó tárgyakat. A lángba bátran belenyúlt a kezével, anélkül, hogy megégette volna magát, Az izzó tárgyakat is megfoghatta s nem történt semmi baja, A tűzzel nagyon szeretett játszani s még most is különös vonzalmat érez iránta. Az orvosok megvizsgálták a csodálatos embert s a legnagyobb meglepetéssel tapasztalták, hogy mindenben igazat mondott. Amikor néhány orvossal a Daily Express szerkesztőségében megjelent, ezzel a kéréssel fordult a szerkesztőhöz : — Szeretnék egy kis forró ólmot enni. Bevezették az öntőbe, ahol az ujságnyomásra szükséges ólmot nagy üstökben olvasztották s megkínálták egy kanállal. — Nem elég forró, mondta s visszautasította az ólmot. Ezután a hatszáz fokra hevített fehérren izzó ólomból nyújtottak neki. Ezt már jó étvágygyal fogyasztotta. Azután a zsebéből kivett egy spanyolviasz-rudat, meggyújtotta a végét és a forró viaszkot a nyelvehegyére csöpögtette. Ezt is jóizüen ette s azt mondta róla, hogy olyan az ize, mint a tormának. Lenyelt még néhány korty égőszeszt, azután rágyújtott egy szivarra. Az égő gyújtót szájába dugta, s a nyelvével eloltotta. Később leöntötte kezét petróleummal s meggyújtotta. Nagy gyönyörűséggel nézte a nyaldosó lángokat s mikor a tüz kialudt, száz fokra hevített vízben megmosta kezét. Elmondta, hogy a tüz kimondhatatlan jó érzést támaszt benne. Mennél izzóbb valami, annál kellemesebben hat rá. Olyan jóleső bizsergés fogja el, ha tüzet érez, hogy akár mindig a lángban lenne. Az orvosok tanácstalanul állnak szemben a csodálatos esettel. Elaltatták és izzó parazsat tettek a nyelvére, majd jeget a hegyibe és ismét égő parazsat. Csak rázták a fejüket, amikor az ember nyelve sértetlen maradt. Spalding elmondotta az orvosoknak, hogy kisgyerek korában egyszer rajtacsípték a szülei, amikor egy darabka izzó szenet a szájába dugott. Az anyja elájult ijedtében, az apja meg kétségbeesetten kapta ki szájából a tüzes szenet s végtelenül elcsodálkozott, amikor látta, hogy gyermekének nem történt semmi baja, Az anyja azonban nem bizott fia sérthetetlenségében s nagyon vigyázott rá, hogy a tűzhöz közel ne érjen. Mindazáltal ahol csak tehette, a tűzhöz lopózott, Egyszer látta a mezőn, hogy sertést pörkölnek. Ekkor hazament, a kertben szalmát halmozott föl, beletemetkezett és meggyújtotta. A ruhája leégett róla, más baja nem történt, Egy alkalommal a tüz megmentette az életét. Hajótörést szenvedett s egy szigetre vetődött, ahol emberevők keze közé került. Meg akarták elevenen sütni s máglyára kötözték s amikor látták, hogy a tűznek nincsen ereje rajta, annyira megrémültek, hogy letérdeltek előtte s "isten gyanánt imádták. Az érdekes ember most Franciaországba készül, ahová néhány orvostanár meghivta.