Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)
1910-06-07 / 13. szám
1910 junius 7 DELMAGYARORSZAG 9 — A Pluviôse ujból elsülyedt. Parisból táviratozzák: A Pluviôse roncsa százhét méternyire a calaisi kikötőtől még egyszer elsülyedt. A roncsot két szállítóhajó közt akarták bevontatni a kikötőbe. Amikor a hajó a kikötőtől már csak kis távolságra volt, erős vihar támadt. Az egyik lánc, amelylyel a Pluviôse meg volt erősítve, élszakadt, minek következtében az ggyik szállítóhajó kimozdult helyzetéből és feneke a Pluviôse felső fedélzetébe ütközött. \ szállítóhajó léket kapott, elsülyedt és a Pluvioset magával rántotta a tenger fenekére. A másik szállítóhajót csak ugy menthették meg, hogy a Pluvioset tartó köteleket hirtelen elmetszették, Párisból jelentik : A tengerészeti miniszter bejelentette a miniszterelnöknek, hogy az elsülyedt vontatóhajót azonnal pótolni fogják és folytatják a mentési munkálatokat, hogy a Pluviosét még holnap estére a calaisi kikötőbe vontathassák. Fallieres elhatározta, hogy a Pluviosén szerencsétlenül járt tengerészek eltemettetése előtt nem utazik el. így az elnök a tizenegyedikére Cleimont-Ferendra való utazását julius másodikára halasztotta el. — Szökés a Csillagbörtönből. Egri János fegyenc, a Csillagbörtön lakója, aki különböző büntettek miatt több évre volt elitélve, az éjszaka ügyes módon szökött meg a cellájából. Néhány héttel ezelőtt a műhelyből, amelyben dolgozott, egy reszelőt lopott. Ezzel folyton reszelte a rostély vasrészeit. Végre ma elkészült a munkájával és a szalmazsákból, a lepedőből, meg a pokrócból kötelet csinált és ezzel leereszkedett a két emelet magasságból az udvarra. A börtönőr csak akkor vette észre a szökést, amikor megvizsgálta a cellát. Föllármázta társait és a rókusi rendőrség segítségével átkutatták az egész épületet. Miután itt nem találták a szökevényt, a városban keresték, de Egri nyomát csak bottal üthették. A szökésről értesítették a szomszéd falukat. A rendőrség megszállta az állomást is, mert nincs kizárva, hog-y Egri- még Szegeden bujdosik. — Telefon- és távirat-forgalom a választások alatt. Junius első napjaiban országszerte meleg napjai voltak a magyar posta- és távirdaszemélyzetnek. Habár a képviselőválasztások alkalmából minden nagyobb postahivatalnál jelentékenyen kibővítették a személyïëtét, az éjjel-nappal permanenciában levő postai alkalmazottak igy is emberfölötti munkát végeztek. Különösen a telefon- és atávírdaosztálynál volt a rendesnél sokkal nagyobb forgalom. Alább egy érdekes kimutatást közlünk a szegedi postahivatal junius első napjai forgalmáról. Rendes körülmények között a szegedi távirda-hivatalnál naponként 2600 egységet intéznek el. (Minden tizszavas távirat egy egység.) Junius 1-én 36-14 egységet Junius 2-án 3644 „ intéztek el. Junius első napjaiban állandóan harmincegy tisztviselő teljesített a távirdánál szolgálatot, az egész személyzet este tiz óráig dolgozott, amikor a nagyobbított létszámú inspekciósok vették át a szolgálatot. A telefon-osztályon rendes körülmények között a vidékkel 260 beszélgetést közvetítenek. Junius 1-én 370 beszélgetést folytattak Junius 2-án 315 beszélgetést „ Helybéli beszélgetés rendes körülmények körött 4000. Junius 1-én 6723 Junius 2-án 7000 volt. Husz tisztviselő működik a szegedi telefonosztálynál, de ezek közül egyszerre csak kilenc teljesít szolgálatot. Junius első három napján nagyobbított létszámmal este tiz óráig dolgoztak a tisztviselők. A rendkívüli forgalom elmultával dicsérettel adózunk a szegedi postahivatali személyzetnek, amely Véclly Győző postafőnök körültekintő vezetésével fennakadás nélkül kifogástalanul teljesítette a nehéz szolgálatot. •— A csizmás képviselő. A képviselőháznak egy uj, érdekes alakja van. Nóvák János, a csurgói kerület gazdapárti képviselője, aki ruházkodás tekintetében hasonlít Makkay Zsigához, de sokkal értelmesebb ember. Egy újságíró máris beszélgetést folytatott vele. — Hat elemi oskolát végeztem — mondta Nóvák — a hetedik iskolám az élet volt. Nem én gondoltam rá, hogy képviselő legyek, mások akarták. És igazuk van azoknak, akik akarták. Ez a parlament osztályparlament. Mi azt akarjuk, hogy népparlament legyen, azoknak a népjogoknak a védelmére, melyeket az 1848-as törvények lefektettek. Minden osztálynak különböző érdekei vannak s minden osztály a maga1 érdekeihez fűződő sérelmeket akarja orvosolni. Ha mi távol maradunk, ki képviseli a mi sérelmeinket? A választói jog dolgában Tisza István álláspontjához áll közel. Az önálló bankot csak megfelelő előkészületek után és garanciák mellett kivánja. Programjának I.egsarkalatosabb tétele az [adózásban a legeszményibb progresszivitás. A kivándorlás megakadályozására eredeti elmélete van, mely valóban megfontolást érdemel. Aztán elmondta a választás történetét. A mandátum kétezer koronájába került. Csak a kisgazdák voltak mellette, de ezek tűrhetetlenül. *Most képviselő. „Nem nagyságos ur — mondta — csak a sandi Nóvák. Az akarok maradni. Az ország házában én megmondom a véleményemet. Én zsíros hivatalokat nem kaphatok — mitől, kitől féljek tehát?® — Hát a felesége, a nagyságos asszony mit szól mindehez? — kérdezte az újságíró. Az asszony belepirult és igen kedves mosolylyal mondta: — Örülök, már hogyne örülnék ! Most elmegy az uram, a nyakamon hagyja a nágy gazdaságot, hová lesz ez a gazda nélkül? Nem is tudom, mire való ez az egész. De azért látszott, hogy büszke a képviselő urára. — Csanádmegye a képviselőházi botrány ellen. Makóról jelentik: Csanádmegye törvényhatósági bizottsága ma tartotta Jakabffy István főispán elnöklésével rendes közgyűlését. Horváth István alispán előterjesztett évi jelentését a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette. Ezután Szolnok vármegye átiratát tárgyalták, amely a képviselőházban történt botrányok feletti rosszalását fejezi ki és kéri ehez Csanádinegye törvényhatóságának hozzájárulását. A közgyűlés az átirathoz hozzájárult. Návay Lajos és Justh Gyula indítványára elhatározták az itacsi és királyhegyesi utaknak a köztörvényhatósági utak közé való fölvételét s ilyen értelemben átiratot intéznek a belügyminiszterhez. Végül hozzájárult a közgyűlés Makó város rendőrlegénységének szaporításához. — Zichy gróf a választóihoz. Pécsről táviratozzák : Ma délben adta át Pécs város küldöttsége Visy László ügyvéd vezetése mellett Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternek a város mandátumát. A miniszter meleg szavakkal köszönte meg választói bizalmát és a többi közt ezt mondta : A választások országos eredményei megerősítik azt a reményemet, hogy képesek leszünk a haza javára működni. Erre a munkára segítségül hivom önöket is, akik a választások alkalmával politikai éleslátásuknak tanújelét adták. Én nem felejtem el soha, hogy mivel tartozom Pécs városának. Támogassanak engem, ki mint képviselő nem jogokat kér, hanem kötelességeket akar teljesíteni. — A miniszter a küldöttséget este megvendégelte. — Az Akadémia hatszázezer koronája. Néhány hónappal ezelőtt nagy feltűnést keltett a lapokban megjelent az a hír, hogy egy névtelen adakozó hatszázezer koronát szándékozik az Akadémiára bizni, azzal a rendeltetéssel, hogy az összeg kamataiból nevesebb külföldi egyetemeken tanszékeket állíttasson a magyar történelem, közjog és irodalom számára. Később kiderült, hogy a nagylelkű adakozó: Széchenyi László gróf neje, Wanderbylt Gladis. Ez évben ünnepelte az ország Széchenyi Istvánnak, az Akadémia megalapítójának százéves születési évfordulóját s a legnagyobb magyar unokájának a felesége ezt az alkalmat használta fel arra, hogy uj hazája ós önmaga között még szorosabbra fűzze a kapcsolatot. Az Akadémia tudósainak azonban nem tetszett az alapítvány intenciója és kísérletet tettek arra, hogy az alapító az eredeti rendeltetéstől eltérően, bízza az alapitvány kezelését az Akadémiára. Ez a szépen kigondolt terv nem sikerült, A grófi pár elhatározta, hogy az alapítványi összeget nem bízza az Akadémiára, hanem a hatalmas összeget más uton fogja az ország kultúrájának javára fordítani. — A Szegediek Köre Mikszáth özvegyéhez. A budapesti Szegediek Köre Mikszáth Kálmán özvegyéhez meleghangú részvétlevelet intézett. A levelet Nagy Sándor dr elnök és Mcikciy Aladár főtitkár irták alá. — Veszélyben az európaiak. A londoni Morning Post-irdk jelentik Pekingből: A kínaiaknak, az idegenek ellen forduló mozgalma mind fenyegetőbb jelleget ölt. A kínai hatóságok az európai konzulok közbenjárására kénytelenek voltak Sanghaiban és Nankingban ostromállapotot hirdetni. Sanghaiban a rendes kínai hadseregnek huszonöt zászlóalja van összpontosítva. — Pezsgő, kártya, szerelem. Trager Gyula zilahi gyógyszertárában több évig dolgozott szorgalmasan Reiner Gyula 22 éves gyógyszerészsegéd. Az utóbbi időben már pénzbeszedéssel is megbízták, de a belé helyezett bizalommal csúnyán visszaélt és sikkasztott. A Sikkasztásra csak egy félév múlva jöttek rá. Ebben az időben Reiner Gyula egy szép zilahi kasszirosleánynak udvarolt és rengeteg pénzt költött ideáljára. Néha hetekig mulatott vele. Eleinte kártyázással akarta előteremteni a költséges passziói fedezésére szükséges pénzt, de ilyen módon nem tudott elegendő pénzt szerezni, — bűnös útra tért tehát. Félév leforgása alatt 1200 koronát sikkasztott, amikor pedig érezte, hogy rájöttek a sikkasztásra, — megszökött. Hetekig bujdosott mindenfelé a környéken, anélkül, hogy tudták volna, merre rejtőzik. Körözvényt bocsájtottak ki ellene és ezt megkapta a nagyváradi rendőrség is, amely tegnap éjjel megneszelte, hogy egy korcsmában egy urikülsejü fiatalember — valószínűleg Reiner — feltűnően szórja a pénzt. Az ismeretlen ifjú éjjel félkettőig körülbelül negyven üveg pezsgőt ivott meg több társával. A detektívek rövidesen megállapították, hogy a pénzét szóró fiatalember tényleg Reiner Gyula, a megszökött zilahi gyógyszerészsegéd. Letartóztatták és elvitték a rendőrségre, ahol nem is tagadta, hogy ő a régóta keresett és üldözött sikkasztó. Könyezve mesélte elzüllésének okait. A kártya meg a szerelem kergették a költekezésbe, az adósságcsinálásba, végül a sikkasztásba. Reiner Gyulát Zilahra szállították. — Aszfaltoznak. Szegeden aszfaltoznak, ami annyit jelent, hogy a város kellős középén főzik az aszfaltot akkor is, ha véletlenül felsővároson van rá szükség, fölturnak huszonöt utcát egyszerre és elzárják minden valamirevaló utcán a közlekedést. Az aszfaltfőző kazánok a Rudolf-téren ontják a füstöt és jó illatot, jut belőle hát mindenkinek, aki a Stefániára merészkedik sétálni, vagy a közművelődési palotában dolga akad. Panasz van azonkívül az aszfalt ellen is. Mi lesz, ha a város duplán lesz kénytelen fizetni a félmilliós munka árát? — Az áltitkár. Magyarországon rendkívül népszerű foglalkozás az álhirlapiró és álszinész mestersége. Ebből igen sok ember megél. Most hozzájuk csatlakozik az áltitkári állás is Eleinte ez is elég jövedelmezőnek látszott, de végül néhány hónapi fogházzal fogják jutalmazni. Az áltitkárt Kertész Józsefnek hívják, azt mondta, hogy dr és ügyvédjelölt; igy lett a mentők titkára. Nem is áltitkár, de valódi titkár. Azonban Weinmann dr közjegyzői irodájában. mint áltitkár jelent meg és a mentők