Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-04 / 11. szám

1910 jtin^l DÉLMAGYARORSZÁG 13 aki tegnap óta munkapárti képviselő", vendég«» k5zgnsége zajosan megéljenezte az uj A tö. ,xt és a lelkes kedv hatása alatt még képvisel hevesebben vásárolta az éraz cdoigwei is tékeket. .¡cgi fgídmivesiskola. A palicsi földbnlában hat ingyenes alapítványi helyet létemive5,Bf tartott fönn a földmivelésügyi miniszter. íitet- h n differenciák támadtak a földmivelésügyi Időközben ^ vjros között, mert a város beszüntette kornian.v * természetbeni járandóságának kiszolg tanszeme ^^ ^^ {elelt a földmivelésügyi * üűszter hogy az alapítványi helyeket megszüntette. TŐZSDE. A budapesti gabonatőzsde. , ¿¿¡előtti ¿abona-határidőüzlet irányzata nyugodt. •*/,nkor"a következők voltak a záróárfolyamok: 0 októberre 9.34—9.35. Rozs októberre 7.11-712. októberre 6.79-6.80. Tengeri júliusra 5.48-5.49. Zab okiuuo»1 figil ) 5 71 5 79 15-30 fillérrel drágább áron elkölt ,-n tiiowaiaonként) 6000 métermázsa buza. Rozs, (°h váSan. Tengeri két és fél fillérrel drágább. n^a »vidéki : 100 mm. 79.5 k. 22.35 K, 900 «05 k 23 00 Ií, 100 mm. 78.3 k. 21.S0 K, felső, SS mm 77 5 k. 22.35 K. - Pestvidéki: 500 mm. 78.5 f K 100 mm. 78.5 k. 22.00. - Bácskai: iwTmm 77 k. 21.60 K. — Román; 5000 mm. 76.5 1 21 65 K - Baktár: 1000 mm. 76 k. 20.70 K, 1000 -n 76 k 20 90 K. — 1910 június 2-áról: Bánsági: 5000 mm."80 b, 23.00 K. Rozs: 500 mm. 14.80 K, 150 mm. 14.60 K, 100 mm. H80 K. 300 mm. 14.80 K, mind készpénzfizetés rnel'^X^öTmm. 13.70 K, 200 mm. 13.85 K, 100 mm. 13 50 Ií, 100 mm. 13.45 K, mind készpénzfizetés mellett paritásra. TenQori: 150 mm. 10.85 K, kocsira, 600 mm. 10.8ű K, 100 mm. 10.85 K, 100 mm. 10.90 K, ab Budapest. A budapesti értéktőzsde. Az előtőzsdén igen szilárd irány uralkodott, mert a belpolitikai helyzet kedvező megítélése és a nemzetközi pénzpiac állandó javulása vásárlásokra buzdította a spekulációt. A vezető értékek 2—3 koronával javultak és barátságos hangulattal zárultak. A helyi piacon a Rimamurányi részvény kötötte le a figyelmet szenzációs 20 koronás emelkedésével, amit a vaspiac kedvező kialakulásának tulajdonithatunk. Ezenkívül az Adria tengerhajós részvény igen élénk kereslet mellett 15—20 koronával emelkedett. A járadékpiac tartott. Köttetett: Osztrák hitel 667—669.25. Magyar hitel 838.75—839.75. Leszámitolóbank 567.25— 567.75. Jelzálogbank 489—489.50. Rimamurányi 687.50 -707. Közúti vasút 713. 713.50. Hazai sorsjegy 109. Hazai bank 296.50—297.50 Kereskedelmi részvénytársaság 752—753. Cement törzs. 318. Cement elsőbbségi 320. Magyar aszfalt 207—213. Danubius 441.50—444. Fegyvergyár 328.25. Ganzgyár 3480—3505. Athenaeum 293—298. Weitzer vaggongyár 468. Adria 495—515. Magyar villamossági 428—430. Atlantika 277.50-278. Délben elgyöngült az üzlet iránya, bár Berlinből elég szilárd jelentés érkezett, de az itteni spekulánsok az egész vonalon realizáltak. Kiváltképen a Rimamurányi részvényben voltak nagy eladások, melyek által az emiitett érték a délelőtti legdrágább árához képest 15 koronával hanyatlott. A készárupiac igen élénk. Köttetett: Osztrák hitel 670.50—668.75. Magyar hitel 840—838.75. Jelzálogbank 490—488.75. Rimamurányi 706—691. Osztrák államvasút 756.50— 757.50. Városi villamos 380—381.25. Közúti vasút 713.25—711.50. Kereskedelmi részvénytársaság 752.75— J54. Agrár-bank 490—488.50. Aszfalt 210—208. Adria 512—518. Magyar villamossági 426. Salgótarjáni kőszén 649. Drasche 607—608. Danubius 444—446. Athenaeum 296. A dijbiztositásokért fizettek: A hitelrészvényért holnapra 3—4 koronát, nyolc napra 6—8 koronát, junius hónap végére 14—16 koronát, A bécsi börze. A mai értéktőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitelrészvénv 662.25. Magyar hitelrészvény 040.50. Angol-bank 312. Bankverein 603.50. Unio-bank í.™; L&nderbank 541. Osztrák-magyar államvasút 757. "éli vasút 117. Rimamurányi vasmű 692. Alpesi bányareszveny 730.25. Májusi járadék 94.30. Magyar koronam-i 92'40' Török sorsjegy 259. Márka készpénzért U7.0B. Ultiméra 117.53. — Gabonabörze: Az irány ®eg mindig lanyha. A tulajdonosok valamivel nagyobb »rakat követelnek ugyan, de a vevők még a tegnapi arak mellett sem hajlandók üzletet kötni. A forgalom lelelőtt folyamán nagyon csekély volt. Szegeden, a Czt. Istuán-téren. A jelsnkor legtCkélsissebb mozg6fénykép-uál!3lata. :::: Minden előadáson katonazene. Qsor ¡""¡US 4-én, szombaton, 5-én, vasárnap, 6-án, hétffin: !• ®6»ÍAték. > .-«.«-. t •¿. t.A katonazenekar különleges hangversenye, • a szülök sétálni mennek . *et remek rít'i bün. Akrobata jelenet, játsza Nagyszerű bohózat. 6- HAIHIU. ''atalma Az í l B !«képe. 8- \ «=;» " ."Pbe'r Bohózat. as'z°ny . . . Előadják : Bianca de Gres8- A k íi/,aí,szon>'' Achille Vitti ur. Színes mozgófénykép. Mt'U»rík- •^»«"'argó. «11. ií' JoJnStteknck. Számozott páholvülés 60 fül., I. hely 50 "«k «»iJ - •y 40 fín-' III.'hely 30 flll. 10 éven aluli gyennekekhalv hel>" 50 fillér, I. hely «0 fillér, Ii. hely 30 fillér, Hl. h„]v ...' ™ér- Katonák őrmestertől lefelé II. hely 30 fillér. 6»»kor' v Ji ~ Előadások- keidsíe hétköznapokon este fél D • vasár- és ünnepnapokon délután 4, fél 6, fél S és 8 órakor. — Vilá,gv&ro»i műsor! legolcsóbb beszerzési forrása fa- és széntelepe 1HUMHI41. S. | Rossz 1 fogak 1 eiienü ollen kipróbált, biztos hatású szer a Frankl-!é!e szájvíz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak romlását megakadályozza. Ára 70 füi'ér. FRANKL ANTAL poyszErlöra SZEGED, Felsőváros. Festa § réiíésirn 1 | BfíGvólitósára ollen kipróbált, biztos hatású szer a Frankl-!é!e szájvíz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak romlását megakadályozza. Ára 70 füi'ér. FRANKL ANTAL poyszErlöra SZEGED, Felsőváros. ÍÖSÍÉjÍ! 1 iiosiüfllsl!! | 11 - BŰNÜGYI REGÉNY. XVI. Dunbar csengetett s egy öreges szolga lépett be. — Hol hagyta a Southamptonból érkezett podgyászt'? — A hálószobájába vitték, uram. — Jól van. Gyújtasson világot s az útitáskát és ládákat nyittassa ki. A cselédnek egy csomó kulcsot adott át és vele távozott. A lépcsőházban hirtelen megállott. Női hangot hallott. A ház nagy csarnoka magas üvegajtók által két részre volt osztva. A külsőben a kapus lakása volt. A boltos menyezetről bronzlámpa függött alá. A külső és belső csarnok közötti ajtók nyitva voltak és a nőnek hangja tisztán hallatszott. — Én Wilmot József leánya vagyok. Dunbar ur Winchesterben megígérte, hogy elfogad, de megszegte szavát és gyorsan elutazott a városból. De menjen bárhova, én követni fogom és addig nem nyugszom, mig vele nem beszélek és el nem mondom, ami a szivemen fekszik. A leány nem beszólt nagyon hangosan, de hangjában nagy határozottságról tanúskodó komolyság és akaraterő volt. — Édes kisasszony, — mondá a kapus — hogyan merészkedném én Dunbar urnák e makacsság liirét megvinni. Hiszen állásomat veszteném. Csak távozzék, kisasszony és ne bátorkodjék újból idefáradni. A bankár meghallotta a beszédet. Gyorsan visszafordult az ebédlőbe s intett a szolgának, aki várta, hogy hálószobájába kisérje. Tollat és tintát kérve, szilárd vonásokkal néhány sort vetett a papírra, melyben újból arra kérte a fiatal hölgyet, hogy alkalmatlankodásával hagyjon föl, mert másképp kénytelen lesz a rendőrség segédkezéséhez fordulni. A levélhez egy ötven fontos utalványt csatolt, mely hosszabb időre kényelmet és függetlenséget biztosit a számára. A szolga elvitte a levelet és Dunbar utána sompolyogva, hallotta, amint a leány szilárd hangon válaszolta : — Mondja meg gazdájának, hogy inkább éhen halok meg, mielőtt az ő kezéből egy falat kenyeret elfogadok. S adja tudtára azt is, hogy mitévő voltam nagylelkű adományával. E szavakkal darabokra tépte a küldeményt. A milliomos elföclé kezével arcát s mélyet sóhajtott. Aztán lassú léptekkel megindult a hálószoba felé, miközben a nagy kapu bezárult a leány mögött. Egy szolga éppen az utolsó ládát nyitotta föl, mikor Dunbar belépett a pazar fénynyel berendezett hálószobába. — Meliet. Legyen gondja, hogy ma este ne háborgassanak. A szolga eltávozott. Dunbar bezárta az ajtót s hozzáfogott podgyászának a kiszedéséhez. Fehérnemű s egyéb öltözetdarabokat óvatosan a íöldre tette, mig az iratokat az asztalra rakta. Ebbe sok idő telt s az ódon órának mutatói éjfélt jeleztek, midőn Dunbar leült, hogy az iratokat elrendezze és kiválogassa. Ez is több órányi időbe került. A gyertyák leégtek s a lángok haldokolva lobogtak. A milliomos az ablakhoz lépett, a függönyt félrevont a és bebocsátotta a hajnal szürke világát. Azután tovább válogatott, rendezett, olvasott és jegyzett, éppen ugy, mint Winchesterben tette. A verőfény a szőnyegre áramlott már • a jármüvek robogása is fölhatott a szobába, mikor Dunbar befejezte munkáját. A papirok mind egy táskába voltak rendkívüli pontossággal elhelyezve, mig a ládák egyéb tartalma rendetlen halmazokban hevert a padlón. Most még csak egy teendője maradt hátra. Egy üvegre ragasztott fényképet kifeszített keretéből s cipője sarkával apró darabokra tiporta. De még ebben sem látszott megnyugodni, mert addig taposta, mig a képből nem maradt egyéb hátra egy maroknyi fényes pornál. A tokot zsebébe rejtette. Éppen hat óra volt. Anélkül, hogy levetkőzött volna, kimerülten az ágyra vetette magát és nehéz álomba merült. Másnap leánya kíséretében maudesley birtokára utazott. XVII. Maudesleyben gyorsan telt az idő. Már mintegy négy hétig tartózkodtak ott. A pompás termekben gyertyák ragyogtak. A nagy park kapujában egymást érték az uri fogatok. Husz mértföldnyiről érkeztek birtokos szomszédok, hogy a nemrég visszatért milliomosnak kifejezzék tiszteletüket. A látogatókat ugyan nem igen biztatta, de oly számos vendégséget adott, amennyi csak leányának tetszett vagy ez szükségesnek vélt. A honneuröket némi gőggel csinálta, mely magasszületésü vendégei könnyed jellemével feltünőleg ellenkezett, kik ezt a ridegséget nem a legkedvezőbben magyarázták. E feszes formalitások fölött vállat vontak s Dunbart, mint holmi parveniinek modorával biró embert, elitélték ; másrészt azonban megvallották, hogy szép szál ember, leánya pedig valóságos angyal. Ezt az ntóbbi nézetet különösen a fiatal Jocelyn Fülöp báró vallotta, akinek hatalmas birtoka szomszédos volt a Dunbaréval. Igen jókedvű fiatal ember volt; riem yalami szellemdus, de olyan, akire az ismerősök rámondják, hogy „kedves fiu". A Jocelyn-vár körül lakó szegények imádták a fiatal földes urat. A szegény szereti a boldog embereket, ha ezek nem élnek vissza szerencsés sorsukkal. Fülöp gazdag volt s gazdagságából fejedelmileg ajándékozott. Boldog volt s boldogságából ugy osztott másoknak, mint pénzéből. Tiszta életének fényes lapját a bűnnek vagy könnyelműségnek egy foltocskája sem homályosította el. Teljes életében senkinek sem okozott még bánatot, senkit sem sértett meg, senkit sem bosszantott, — ha csak azt a durva rokonát nem, aki irigyen nézte az ő viruló egészségét, mely öröklési reményeit nem igen táplálta. Jocelyn-vár fiatal urát a szerelem kerítette hatalmába. Természetének egész költészete, legnemesebb érzelmei egyesültek e forró szenvedélyben. Fülöp szeretett! Forrón szerette a milliomos Dunbar gyönyörű Laura leányát. Ez a szerelem kölcsönös vonzalmon alapult, amely nem volt Dunbar előtt sem ismeretlen. Éppen azért csöppet sem volt meglepve, midőn a Jocelyn-vár lordja ünnepélyesen megkérte tőle leányának a kezét. A bankár szívesen engedett. — Az esketés november hó első hetében megtörténhetik, — mondá az ámuló bárónak, aki némi ellenvetésre számított. — A Maudesleyban való időzést megelégeltem s szárazföldre vágyom. Természetesen addig Angolhonban maradok, mig leányomat férjhez adom. Fülöp boldog volt a rövid határidő miatt. Az • uj hírrel Laurához sietett. — Honnan teremtsük elő ily hamarjában az én kisasszonyom nászhozományát? — kérdezte az öreg Madden, a leány nevelőnöje. — Ezt nagyon szeretném tudni. Ti urak ezt nem értitek. Mylord, itt nem használ semmi ellenvetés ; nincs szabója a világnak, ki egy hónapnál kevesebb idő alatt képes _ volna egy báró nejének öltözékét összeállítani. De Madden asszony ellenvetéseit csakhamar legyőzték s a ragaszkodó jó lélek voltaképpen fölötte meg volt elégedve azáltal, hogy «rnőjét ily előkelő férfi veszi nőül. Elméjét teljesen a menyegző elrendezése foglalta el. Londonnak legnagyobb 'divatkereskedéséből egy kiküldött érkezett meg, kínéi roppant menynyiségü bársony és selyem, gazé- és csipkeszöveteket rendeltek meg. Egy francia dívatárusnő is megjelent Maudeslayban egy szép reggelen s a szegény Laura néhány óráig annyi próbakalapot, főkötőt és egyéb mintát vett magára* i