Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-01 / 8. szám

l9iOjunius 1 337 mandátum. \ holnapi szerdán háromszázharminchét ¿ndátum sorsa dől el. Választanak az első l'aíV napon: Városok: Abrudbánya (1), / (1), Békés(1), -eszterce (1), Budapest (9), Cégied (1), Csongrád; 5) Debrecen (3), Eger (1), Esz'tergom (1), Felegy­láza (1), Gyöngyös (1), Győr (1), Gyula (l),Hajdu­löszörmény (1), Hódmezővásárhely (1), Jászbe­.¿nV (l), Kassa (1), Kecskemét (2), Kiskunhalas I) 'Kolozsvár (2), Komárom (1), Körmöcbánya (1), vlakó (1), Marosvásárhely (2), ¡Miskolc (2), Nagy­urad (1), Nagybecskerek (1), Nagykikinda (1), Nagyszeben (2), Pápa (1), Pécs (1), Pozsony (2), "elmec-1 és Bélabánya (1), Sepsiszentgyörgy (1). Labadka (2), Szamosujvár (1), Szék(l), Székely­idvarhely (2), Versec (1), Zenta (1), Zombor (1), Vegyék: Abaujtorna (7), Alsófehér (7), Arad i7\ Báosbodrog (11), Baranya (7), Bars (3), Bereg i) Bihar (12), Borsod (6), Brassó (2), Eszter­i (9); Hajdú (3), Háromszék (4), Heves (5), iont (3). Gömör (6), Győr (3), Jász-Nagykun­5zoinak (6), Kisküküllő (2)/Komárom (4), Krassó­í'örény (7), Marostorda (5), Máramaros (6), S^oyküküllő (4), Nógrád (6), Nyitra (11), Pest II) Pozsony (8), Sáros (6), Sopron (6), Szeben 4) 'Szepes (6), Szilágy (6), Szolnokdoboka (4), re'ínes; (9), Tolna (6), Tordaaranyos (4), Torontál 11) Trencsén (8), Turóc (7), Udvarhely (1), Ung 4), Vas (9), Veszprém (4), Zala (8), Zemplén (8), ss' egy ujabb értesítés szerint Beszterce­Naszód (2). Marad tehát a választás többi napjaira hetvenhat mandátum. Az nj Ház képe ilyen­formán ¿már holnap nagyjában kialakul. uJ Cm LMAGYARORSZÁG (Saját tudósítónktól.) Budapesten nagyban készülődnek a junius ötödiki nemzetközi aviati­kai versenyre. A Rákos-mezőn, amely teljesen ÍZ aviatikusok rendelkezésére áll, már el van­nak helyezve az összes külföldi versenyzők ijangáíjai ,é& készen várják a. különböző rend­szerű mofloplánokat és biplánokat1: Á város külsején is meglátszik az idegenvárás. A szobák árai egyszerre a makszimumra emelkedtek, sőt a szállodákban már egy hónapra előre le van­nak foglalva a szobák. A kereskedők is hasz­not remélnek a nagy idegenforgalomtól. Hogy a külföldiek figyelmét magukra vonják, kiraka­taikat Ízlésesen, előkelő stílusban rendezték be. A verseny maga a legimpozánsabb keretek között fog lefolyni. Az érdeklődés a külföldön is óriási/' minden várakozást felülmúl. Ebből következtetve, a budapesti repülőmeeting határjelző'lesz az aviatika történetében. A ver­senyből' a vidék is kiveszi a maga részét. A távolsági verseny ugyanis Budapest és Kecs­kemét között lesz. * Minden nagy. eseménynél Budapesten az ide­geneket fenyegeti a legnagyobb kellemetlenség. Ugyanis kevés a szálloda és igen sok esetben kénytelének a külföldiek meg a vidékiek vagy kiadó szobákban meghúzódni és ezekért is nagy összegeket' fizetni, vagy pedig egyáltalán a meg­érkezés után rögtön visszautazni. Előfordult ez Blériot felszállásánál, az orvoskongresszus alkalmával is és ugyanez a veszedelem fenye­geti most az embereket a nemzetközi repülő­verseny idejére is. Az összes fővárosi szállodák­ban a, szobákat már is sürgönyileg mind lefog­yták. ;A menetjegyiroda, amely nagy buzgó­sággal végzi az egész aviatikai meeting ügyét, eSy hírlapírónak ezt a felvilágosítást adta: — Nem kell aggódni a szobák miatt. A hote­k> elismerjük, nem elegendők, hoteleket, saj­°os> nem építhetünk. Ebben Budapest a hibás, őe annyi magánlakás áll rendelkezésürkre, hogy A,akaclás semmi körülmények között sem lesz. Közönség által rendelkezésünkre bocsátott ^obák közül kiválasztottuk a lpgelegánsabba­J ,a legmegfelelőbbeket s most már bátran zunk a hozzánk tóduló idegenek szemébe. ?• a nyilatkozat talán megnyugtató hatás­!i«i less Amíg az aviatikai meeting tart, a pesti keres­kedők kicsinosítják a kirakatokat. A Keres­kedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete kirakatrendezői szakosztálya indította meg a mozgalmat és máris tömegesen csatlakoztak az utcaszépitő akcióhoz. A repülőversenyre, amely junius ötödikén kezdődik, már minden előkészületet megtettek. A rákosi mezőn valóságos kis város alakult deszkabódékból, amelyek körös-körül magas kerítéssel vannak elzárva. A rendőrség és tűz­oltóság egy része már kivonult a versenytérre. Reggelenkint nagy sürgés-forgás van a hangá­rok körül, sok külföldi aviatikus itt van már s lázasan dolgoznak a gépeken. Kinet, a hires belga aviatikus ma délben érkezett Budapestre, vele együtt Lathamnak öt mechanikusa érke­zett. Ma a városi szakértők bevonásával ta­nácskozás volt, hogy a versenytéren és utvo­nalain hogyan lehetne a port lekötni. A ta­nácskozásonelhatározták, hogy erős felöntözés­sel, lesulykolással és hengereléssel a homokos ta­lajból agyagszerü keményföldet készítenek. Az olajjal való pormentesitésről a hölgyek toalett­jére való tekintettel lemondtak. Boda Dezső főkapitány rendeleti uton intézkedett, hogy a versények alatt á bérkocsisok a közönséget ne zsarolják. Elrendelte, hogy a kétfogatú bér­kocsi oda és vissza,, valamint a versenytéren való; tartózkodásért többet mint huszonnégy koronát nem követelhet, Az egylovas kocsi ti­zennégy koronát kérhet. Elrendelte továbbá azt is, hogy a versenytér előtt levő állomáson álló bérkocsisok nem mondhatják, hogy már el van­nak foglalva, hanem kötelesek azonnal a kö­zönség rendelkezésére állani. Holnaptól kezdve próbarepüléseket csak a kora hajnali órákban lehet tenni. — Bestiális rabszolgatartók. — (Saját tudósítónktól.) Délamerikában, az Amazon-folyó partján elterülő" vidéken hatalmas gummierdők terülnek el. Ezek az erdők mindezideig a környéken lakó indiá­nok tulajdonai voltak, akik a termésből gyár­tott kaucsukkal szabadon kereskedtek. Most aztán egy angol pénzcsoport rátette a kezét ezekre az erdőkre is és nagy kaucsuk-tele­peket létesítettek. Természetesen a nehéz munkát nem angol emberek végzik, hanem most is a lenszülött indiánok. A pénzcsoport ezekkel az emberekkel valóságos rabszolga­módra jár el. Nemcsak, hogy csekély fize­tést kapnak az elvégzett munkáért, hanem még kijár nekik a korbácsütésekből is. Az egész telepen egy igazgató uralkodik, aki számontartja az Amazon folyó partján lévő összes indiánokat. Minden fölnőtt ember tiznaponkint köteles munkájával elszámolni. Tiznap alatt bizonyos sulyu kaucsukot kell készíteniük és jaj annak a szerencsétlennek, aki a kikötött föltételeknek nem tud eleget tenni. Azt halálra korbácsoltatják a rideg üzletemberek. Egy newyorki távirat részle­tesen beszámol azokról az embertelen kín­zásokról, amelyek az Amazon-folyó partján napirenden vannak. Két hónap óta valóság­gal rekordot állított föl az angol társaság az emberkmzásban. A távirat háromszázra teszi azoknak az embereknek a számát, akik a korbácsütésekbe belehaltak. Kívülök körülbe­lül kétszázötven indián fekszik véresre verve a kancsuk erdők pázsitjain. Hiába fordultak segítségért a szerencsétlen emberek az angol hatósághoz, választ sem kaptak, mert az igazgató gondoskodott arról, hogy üzelmeik büntetlenül maradjanak. így bánnak el a kapzsi angol vállalatok tehetetlen rabszolgáikkal a huszadik szá­zadban. A rabszolgatartás egyike a legfé­nyesebb üzleteknek még most is és az an­gol hatóságok szemet hunynak még a leg­hajmeresztőbb garázdálkodások előtt is, hiszen ezek Anglia vagyonosodását, szol­gálják. NAPI HÍREK Ötszáz milliós katonai költség. — A gyujtó-monopélium ügye. — Bécs, május 31. (Saját tudósítónktól.) A pénzügyi bizottság mai ülésén Bilinszki pénzügyminiszter fölszólalt, hogy az államháztartás ellen elhangzott táma­dásokra és vádakra feleljen. A miniszter jelentette, hogy az 1910. évi deficit tulajdonképen csak negyven millió korona, de éhes több tétel fog járulni, amelyről a költségvetésben nem történt gondoskodás, így hat millió korona az agráriusok kielégítése végett a felhatalmazó törvény alapján, nh^gy millió korona nyugdijak fölemelésére, továbbá a két ujabb kölcsön kamatainak fedezése és valószínűleg a közösügyi kiadásoknak hét millió koronával való fölemelése. A deficit fedezése végett a kormány több javaslatot dolgozott ki s erre a célra való a gyujtó-monopólium is. A miniszter ezután rátér a hadsereg és a haditengerészet követelésének többletére. Nagy költséget fog követelni a katonai szolgálati időnek megrövidítése. Nem beszélve az állami költségvetésnek legalább kilencven millió ko­ronával való állandó megterheléséről, az első években ez az uj intézmény egyszersminden­korra százmillió koronánál nagyobb összeget fog követelni uj kaszárnyák építésére, gya­korló- és lövőterek berendezésére, a had­fölszerelési készletek kiegészítésére : vá­rak és erődítések építésére. Ami a hadi­tengerészeti kiadásokat illeti, a kormánynak a legutóbbi budapesti közös miniszteri konferen­ciákon még nem volt hivatalosan tudomása Dreadnoughtok építéséről, de egészen bizonyos, hogy a hajók építése már a legközelebbi közös miniszteri konferencia tanácskozásának tárgya lesz. így a miniszter most is csak megközelítően jelentheti, hogy a haditengerészetnek a legköze­lebbi időben egyszersmindenkorra körülbelül há­romszáz millió korona kiadási többletre lesz szük­sége. Ezt az összeget természetesen csak kölcsön­nel lehet majd födözni. Nagyobb hajók építését egyrészt a nemzetközi politikai helyzet, más­részt pedig a technikai haladásnak valóban pusztító hatása teszi szükségessé. Végül még körülbelül husz millió koronát kell majd elő­teremteni a kimustrált hajók helyébe építendő uj hajókra. A miniszter azt mondja, hogy teljességgel lehetetlen, hogy mindezekről már most kime­rítő programot adjon, azonban tekintettel a kedvező gazdasági helyzetre és a fényes aratásra adó kilátásra, lehetséges less a nép adóképes­ségét megfeszíteni. — A magyar választások a Refchs­ratliban. Bécsből jelentik : Az osztrák kép­viselőház honvédelmi bizottságában ma Stei­ner képviselő meginterpellálta a honvédelmi minisztert, igaz-e az, hogy a magyarországi képviselőválasztások alkalmával ausztriai ezredeket vezényelnek Magyarországba P Igaz-e ez és mi jogon tesz kortesszolgálatokat a katonaság a magyar kormánynak V Tresits képviselő azt kérdi a minisztertől, miképen tudja igazolni azt, hogy e rendelet miatt nem lesz vérontás Magyarországon, ahol már több embert agyonlőttek a csendőrök. Georgt miniszter válaszában kijelentette, hogy a kérdéseket a hadügyminiszterrel közölni fogja s majd azután kapnak választ. — Az anjjol király koronázása, ősi szo­kás, hogy az uj király egy évvel elődének ha­lála után, a trónralépés évfordulóján szokta magát megkoronáztatni. György király az első, aki szakit ezzel a jogszokással, annál is inkább, mert az angol alkotmány nem rendelkezik ar­ról, hogy mikor kell lennie a koronázásnak. A mai londoni lapok értesülése szerint György király ez év november 17-én kívánja magát megkoronáztatni.

Next

/
Thumbnails
Contents