Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-04 / 11. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1910 június 248 jgalma, Szabadka is csöndes, nyugodt hely, nem kel! oda több csendőr. Jó Palicsnak, jó Szabad­kának. Világgá kürtöli róluk a legilletékesebb hivatalos lórum, hogy ott csupa jó emberek laknak, ahol csak az anarchistákra és hozzájuk hasonló veszedelmes emberekre kell vigyázni. *• — Szemere Miklós gyflrílje. Néhány héttel ézelőttakispestitextilgyár mögött egy ismeretlen munkás egy gyürüt talált. Behozta a fővárosba és itt Kurtz Ferenc Károly-köruti ékszerészhez vitte, aki százhúsz koronát adott érte. A mun­kás hazament s mindenkinek elmondta, hogy milyen szamarak a pesti ékszerészek. Egy mocskos gyűrűért százhúsz koronát adtak. Meghallotta a dolgot egy kispesti csendőr­őrmester s azt gondolva, hogy értékes holmi lesz a gyürü, bejött Kurtz Ferenchez. Az ék­szerésznek azt mondotta, hogy a gyürü lopás­ból származik, szolgáltassa ki. Az ékszerész megijedt s odaadta a gyürüt. Két nap múlva azonban kiment Kispestre és érdeklődött a lopás iránt, de a csendőrőrmester elutasította azzal, hogy a gyürü bűnjel. Az ékszerész néhány nap múlva újra kiment s most már azzal fenyegette meg az őrmes­tert, hogy jelentést tesz a dologról a pestvidéki törvényszéken. Ettől már a csendőr ijedt meg s azzal a mesével állott elő, hogy a gyürü az övé volt, elvesztette s aki megtalálta, az vi­hette el Kurtzhoz. Nem akart százhúsz koronát fizetni, azért állott elő a jámbor kijelentéssel, hogy a gyürü lopásból Származik. Ő azonban most már kész érte akár hatszáz koronát is adni, csak baj ne legyen a dologból. A keres­kedő elfogadta az ajánlatot s a csendőrőrmes­tertől az egyezségről irást vett. Egy-két nap múlva azonban megtudta, hogy a gyürü fény­képe minden régiségkereskedőnek megvan, ezzel a lölirással: Ez a gyürü Hadul János oláh vajdáé volt a tizennegyedik században. Ara húszezer korona. Azonnal a főkapitányságra sietett és följelen­tést tett. A rendőri nyomozás kiderítette, hogy a csendőrőrmester a gyűrűvel Kurtz Ferenctől egyenesen Nuber György Rökk Szilárd-utcai régiségkereskedőhöz ment, aki megállapította, hogy a gyürü Radul Jánosé volt s húszezer koronára becsülte. Lefényképezte és azt igérte az őrmesternek, hogy a tiszta haszon felét neki adja. Néhány nap múlva az ékszert cl is adták nyolcezer koronáért Szemere Miklósnak. A rend­őrség most az ügyet átküldte a csendőrparancs­noksághoz, amely a csendőr ellen a további lépéseket megteszi. —- Mozi Újszegeden. Szeged város köz­kerti bizottságának javaslatára a tanács ma kimondotta, hogy az ujszegedi mozgófény­kép-szinház részére a gyermekjátszó helyen nem enged át területet. A mozi részére a park alkalmas részén fognak helyet kijelölni. — Támadják Rooseveltet. Roosevelt, az Unió ekszelnöke hazatérőben van diadalmas európai útjáról, Amerikában pedig fejedelmeket megilletb' előkészületeket tesznek minél impo­zánsabb fogadtatására. Az angolok szigetországá­ban ez alatt a Daily Mail hasábjain Heart, a hires amerikai ujságkirály különvéleményt jelent be Rooseveltről és őt reklámkirálynak, hatásvadászónak, színpadi hó'snek nevezi. A többi között ezeket irja Heart a két világrész­ben ünnepelt ekszelnökről: — Minden igaz amerikai gyűlöli ezt a reklám­hőst. Ugy utazza át Európát, mint aki a leg­demokratikusabb nemzetet képviseli és útjában az idegen népek elnyomására szólítja föl az országokat. Angliát is buzdította a „kis nem­zetek fékentartására", holott jól tudhatja, hogy Angolország amúgy is túlságos erélylyel bánik el Indiával, Egyiptommal és keleti gyarmataival. Nem volt szükség arra, hogy az Unió elnöke erélyességre buzdítsa Angliát. A támadó cikk méltán keltett föltűnést egész Amerikában, ahol minden bízonynyal más véle­ményen vannak. Legalább Roosevelt készülő lelkes logadtatása ezt bizonyítja. — Álhír. Békésről jelentik: A lapoknak azon tudósítása, hogy Békésen Wallinger Péter ura­dalmi tisztet vesztegetés miatt letartóztatták, valótlan. — A Szegedi Atlétikai Klub ma este igen látogatott választmányi ülést tartott Cserno­vics Agenor elnöklete alatt. A Klub igazgató­sága a folyó ügyek során bejelentette, hogy a Klub főtitkára lemondott állásáról. A legköze­lebbi közgyűlés feladatát fogja képezni már régebben megüresedett alelnöki és a főtitkári állás betöltése. Indítványozza, hogy az előbbire Niesner Aladár városi mérnök, az utóbbira Tar­ján Oszkár üzletvezetőségi hivatalnok jelöltes­sék. A választmány egyhangú lelkesedéssel tette magáévá az indítványt és felkérte a nevezette­ket az alelnöki, illetve főtitkári teendőknek a közgyűlésig leendő ellátására. A választmány ez­után tudomásul vette a szegedi tornaegyesület át­iratát, melyben ajunius 29-én rendezendő atlétikai versenyére a Klub pályájának átengedését kéri. Elhatározta a választmány, hogy tagjaival a versenyen nagy számban fogja képvisel­tetni az egyesület színeit. Tagjai sorába felvette az egyesület : Demény Emilt, Schtvarcz Gézát, Zala Mórt és Sándor Antalt. Elhatározta az egyesület, hogy vasárnap délután gyakorlati football-mérkőzést ren­dez tagjaival az ujszegedi versenypályán, mely mérkőzést 20 filléres tréning-jegygyel le­het végignézni. A temesvári atlétikai klub ju­nius 5-ikí versenyén aszakosztály részéről Deutsch Frigyes, Kéry József és Nagy Miklós fog Tarján Oszkár főtitkár vezetése mellett résztvenni. Végül a választmány örömmel vette tudomá­sul, hogy a Délmagyar ország készséggel bocsá­totta hasábjait az egyesület rendelkezésére. — Az ülés a népszerű elnök éltetésével ért véget. — Fogorvosok panasza. A szegedi ösz­szes fogorvosok panaszt tettek Harasztiné Havasi Hajnalka és Szabolovjcs Ágoston sze­gedi fogtechnikusok ellen az iparhatóságnál, mert ők mint fogmüvészek (fogtechnikusok) szerepelnek, holott csak fogművesek. Az ipar­hatóság a panaszt elutasította, mert a két panaszlott iparjoga fogtechnikusoknak nevezi őket. A szegedi fogorvosok felebbeztek a város tanácsához, azonban a tanács mai ülésében szintén elutasította őket, mert ugy Harasztiné, mint Szabolo vics mint fogtechnikus nyert iparjogot. Ha iparigazolványukat a pa­nasz értelmében kiigazítják, akkor a tanács helyt ad a panasznak és a két fogászt el­tiltja a fogmüvész, illetve fogtechnikus cim viselésétől. — Wolff Gyula halála, Berlinből jelentik: Wolff Gyula költő és regényíró ma reggel het­venhat esztendős korában meghalt. Wolff fő­képen a német középkori mondákból vette verses és prózai regényei tárgyát és nagyon népszerű volt külföldön is. Regényei negyven, ötven, hatvan, sőt hetvenezer példányban fogy­tak el s amelyiknek legkisebb volt a sikere, abból is elkelt húszezer példány. Wolff bölcsé­szetet tanult a berlini egyetemen és 1870-ben az apja posztógyárát vezette, amig el nem ment a háborúba ... Néhány müvét magyarra is lefordították. — Öngyilkos aradi gabonakereskedő. Szőke Artúr aradi gabonakereskedő ma dél­után Aradon a Simay-féíe gőzfürdő egyik kabinjában főbelőtte magát és azonnal meg­halt. A fiatal kereskedő előbb a Neuman-féle szeszgyárnak volt az alkalmazottja. Csak né­hány hónappal ezelőtt önállósította magát és gabonaüzletet nyitott. Az üzlet azonban nem ment jól és így Szőke állandóan anyagi bajokkal küzdött. Pénteken is egy nagyobb fizetési kötelezettségnek kellett volna eleget tennie és miután a pénzt nem tudta elő­teremteni, öngyilkos lett. Levelet hagyott hátra feleségének, amelyben gyógyíthatatlan betegségét hozza fel tettének okául. — Összeütközés Newyorkban. Nemyorkból jelentik: A földalatti vasút Avenue Mot alatt lévő részén két vonat összeütközött. Maga az összeütközés nem volt súlyos, azonban az egyik vonat kigyuladt és ez nagy pánikot okozott az utasok között. Sokan halálosan megsebe­sültek. < — Megmérgeztek egy orosz grófot. Nagy megdöbbenést okozott Pétervár előkelő kö­reiben Buturlin gróf váratlan halála. A gróf egyike volt a leggazdagabb orosz birtokosok­nak. Husz millió volt a vagyona. Fiatalon, iz­mosan halt meg, anélkül, hogy beteg lett volna. Elrendelték a boncolását és a vizsgálat kide­rítette, hogy a grófot megmérgezték. A mérge­zés a legvakmerőbb formában történt: strich­nin-befecskendezéseket adtak neki. Letartóz­tatták Pacsenko doktort, a gróf háziorvosát Kihallgatása után letartóztatták a gróf sóg0y^ és egyetlen örökösét is, akiről kiderült, hogy a orvost fölbujtotta a mérgezésre. — Végrehajtás akadályokkal. Sok keji metlenséget okozott már a szegedi végrehajtók' nak Fayer Rudolf lókupec és neje. Valamenn végrehajtó jól ismerte már Fayerék reniten' természetét, akik több izben iuzultálták ís 8 hivatalos kiküldetésben náluk járt végrehajt t kat. Ezért Olasz Ferenc városi adóvégrehait°'' amikor tavaly télen foglalnia kellett Fayernii' két becsüsön kivül egy városi adótisztet és e^ rendőrt vett maga mellé, hogy tanuk legyenek esetleges megtámadtatásának. A végrehajtó jói ismerte emberét, tényleg szükség volt tanukra Amikor ugyanis a végrehajtó és társai beléptek Fayerhoz, ez a szidalmaknak valóságos szó. áradatát zúdította rájuk: — Ne dobáljatok az én házamban, komiszok zsiványok, rablók, gazemberek, fogammal ver' lek ki benneteket (?), egye ki a fene a szeme, teket, majd megtanítalak benneteket, itt csa­varogtok a kapuban és nem figyelmeztettetek bennünket. Pofonnal verem ki a fogatokat,fizet­tem már úgyis egy pofonért kétszáz forintot most sem sajnálom, van itt pénz, akár ezer forint is . . . Eközben megérkezett Fayer neje is, akinek enyhébb kifejezései ezek voltak : — Mit akartok rablók? Egye meg a fena azt a sápadt pofátokat. Megálljatok, ha még nem találtatok asszonyotokra, most rátalál­tok. Egy végrehajtót már úgyis leakartam ütni fejszével, de elszaladt a gyáva. Vigyázzatok, ugy ne járjatok. Ha rendőr nem volna itt, ütnélek benneteket . . . A reprodukálhatatlan szidalmak elhallgatásá­val csak nagyon kis részét közölhetjük azon durva szidalmaknak, amelyek miatt becsület­sértéssel vádolva került a szegedi járásbíróság elé a haragos házaspár. Fayert ötven napi fog­házra átváltoztatható 500 korona pénzbírságra, Fayernét öt napi fogházra, átváltoztatható öt­ven koronára ítélte a járásbíróság. Felebbezés folytán most került az ügy a tábla elé, amely megváltoztatta a járásbíróság Ítéletét. A tör­vényszék Fayert husz napi elzárásra, átvál­toztatható kétszáz korona pénzbirságra ítélte. Az asszony büntetését helybenhagyta a tör­vényszék. -- A német császár betegsége. Rómából táviratozzák: Amikor San Giuliano külügy­miniszter, ki most érkezett vissza Berlinből, a pályaudvartól lakására hajtatott, általánosan feltűnt, hogy a jobbkeze be van kötve. A miniszter, mikor megkérdezték tőle, hogy rni baja a kezének, mosolyogva válaszolta: — Nekem is kellésem van, mint a német császárnak. Berlini benyomásairól a császár e szavakkal számolt be: — Nagyon szép volt minden, csak a Iegjob­bet mondhatom, a lakosság is a legszivélyeseb­ben fogadott. — Halálra itélt katona. Amig nálunk Hofrichter szomorú sorsa fölött határoz a legfelsőbb katonai Ítélőszék, Franciaország­ban is egy katona kivégzésére készülnek Ott egy Michel nevű közlegény kegyelmi kérvényét utasította vissza a katonai kor­mányzó. A közlegény már sokkal közön­ségesebb indokból vetemedett bűnre. Ki­rabolt és megfojtott a vonaton egy urinöt, akinek holttestét aztán kidobta a kupéból. Holnap reggel 8 órakor végzik ki a rabló­gyilkos közlegényt, még pedig szokatlan és hihetetlenül barbár körülmények között: & katonai kormányzó ugyanis elrendelte, hogy elrettentő példaképen az egész ezred, mely­ben Michel szolgált, tartozik jelen lenni a k'1' végzésen. A kaszárnya udvarán fog fölállani az ezred valamennyi tizenhat századának legénysége, élén az ezredparancsnokkal e? szemtanuja lesz a kivégzésnek. — A „PInviose" matrózainak sorsa. P®',s" bői jelentik: A tengerészeti miniszter azokat a tengerészeket, akik a Pluviose tengeralay1 naszád katasztrófájánál a hajón tartózkodtak­előléptette. A miniszter a szerencsétlenül i»r, tengerészeket mindaddig, amíg holttestükre i* nem akadnak, élőknek tekinti és ugy keze'1 őket, mintha rendes szolgálatot teljesítenének­A matrózok hozzátartozói megkapják a rendé zsoldot is. Az elsülyedt hajó mentési munkálata különben a nagy vihar miatt csak nehezen ba' ladnak előre.

Next

/
Thumbnails
Contents