Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-04 / 11. szám

- . ".jgég. szomorúan nézi - az első magyar a ^trukció maradványait. nlár megérkeztek Amerigo M., Bischof, Warchalorvszky, Sísinbeck és Bálscm kül­aviatikusok és még az éj folyamán igen f°' fognak megjönni. A próbák már javában s0 3 ak_ általános az a vélemény, hogy a mee­j01'v >,en jól fog sikerülni és erős remény van ' " '-V hnffv rekordjavitást fognak felállítani. ortpJJ, lSj \ ma délutáni prőbafelszálláson a legszenzá­• • >bb eredményt Pieho junior, francia aviatikus DÉLMAGYARORSZÁG e e] aki teljesen uj szerkezetű repülőgépé­' , oq_50 méter magasságban háromszor re­pülte- körül a pályát. Montigny ma csak guruló­bát végzett, míg Kutassynak ma sem sike­p.rób rül* íelszállnia A maggar válaszfások a üeichsraíhhan (•Sajáttudósítónktól.) ; Az osztrák képvi­selőház ma-viharos ülést tartott, amelyen a külpolitikai ügyeken kivül a magyar kép­viselőválasztások ügye is szóba került. Gess­taanri interpellálta a kormányt -a közös­hadseregbeli katonáknak a választásoknál való felhasználása miatt, amely — szerinte — nem a rend. fentartása kedvéért törté­nik, háneiii hogy a választókat alkotmá­nyos jogaik gyakorlásában megakadályoz­zák. Az ülés lefolyásáról Bécsből ezeket táv­iratozzák : Az ülés végén Sokol képviselő a Ház el­nökéhez intézett kérdésében arra mutat rá, hogy az osztrák képviselők memorandumot szándékoznak intézni az orosz dumához, amelyben tiltakozni akarnak az ellen, hogy Finnország eddigi jogát megrövidít­sék. Kijelenti, hogy ez beavatkozás volna egy idegen állam belügyeibe és ezt" meg kell tiltani, vagy nem szabad megengedni, leg­alább mindaddig, míg Ausztriában is olyan viszonyok:.:'állnak fönn, hogy Csehország ügyeibe se., lehet beavatkozni. Pernesdorfer alelnök kijelentette,- hogy a képviselőknek. ilyen memorandum beterjesz­tésére jogúk van, azt nem tiltják a ház­szabályok. :" . • Gessniann interpellálja a honvédelmi mi­nisztert a közöshadseregbeli csapatoknak a magyar választásoknál való felhasználása ügyébeiu. Az. mterj)fiJiáló..-azt. vitatja,- .hogy a választásoknál csak lieíyi, vagyis magyar csapatok lettek volna felhasználhatók Jogo­sulatlan, hogy közös hadseregbeli katonákat magyar politikai célokra használjanak föl. Az a 'gyattvíja,' hogy a csapatok' Mhaáinálá­sának á célja nem annyira a rend' föntar­tása volt, mint inkább a választók,, jogaik gyakorlásában való megakadályozása. A had­sereget u.gy felhasználni nem szabad, ez el­len tiltakozik, mert ez a hadsereg tekinté­lyét lerontja, és. növeli ellenségeinek számát. Kérdést mtéz , az összkormányhoz, hajlandó-e hasonló eseteknek elejét venni. — Az inter­pellációt kiadták a miniszterelnöknek. Mikszáth és Szeged. A törvényhatóság részvéte. — . Szeged város törvényhatóságának mai foly­tatólagos közgyűlésében parentálta el Lázár yorgy dr polgármester a nagy magyar írót, asi Szegedet második hazájának tartotta: Mikszáth Kálmánt. Romban az ülés megnyitása után, a napi­rend- előtt szólalt föl a polgármester és mély csendben mondta el beszédét. £;SZf-c' mély hatást keltett. Egész ter­ceimében a következő: 0 "7 iVl0ly és fájdalmas megilletődéssel jelentem ^^ekintetes közgyűlésnek, hogy az ujabb "•a-m-1" széPií'odalom harcosa, annak, legkima­hu: b. alakia: Mikszátl1 Kálmán mult hónap ^zonötödjkén nemes lelkét a mindenható élt!nnek vissaaadta- A megboldogult Szegeden e at fiatal korának delelő éveit. Megosztotta velünk a nagy árviz nyomorúságait s a rekon­strukció nehéz éveit. Az itt talált rendkívüli viszonyok, a város létért való küzdelmének s a jövő Szeged megalakításában folyt fáradságos, de lelkes munkásságának szemlélete nemcsak izzó munkásságra serkentették, hanem igaz szeretetet ébresztettek lelkében e város, annak népe és érdekei iránt. Ez a nemes érzés vezette és megaranyozta tollát, úgyannyira, hogy a belletrisztika világhírű mesterévé lett, de a dicsőség e magaslatáról is mindig szeretettel és hűséggel emlékezett e városra, mint ő maga mondta: „második hazájára" s irodalmi nagysá­gának bölcsőjére; városunkba gyakran ellátoga­tott s annak érdekeit ugy szóval, mint varázs­latos tollának erejével mindig védte, felszínen tartotta és istápolta. Ezek méltánylásául a város hatósága a szomorú hir vétele után azonnal intézkedett az iránt, hogy az országos gyászban méltó­kép résztvegyen. Részvétét a gyászoló család előtt' kifejezte, ravatalára koszorút tétetett, a temetésen a várost képviselte s temetése órájában a harangot meghúzatta. Javaslatba hozom, hogy ezeket az intéz­kedéseket a tekintetes közgyűlés tudomásul vegye és az elhunyt nagy ember emlékét jegyzőkönyvében megörökítse s erről a gyá­szoló hátramaradottakat a közgyűlésből érte­sítse. . A törvényhatóság helyeslőleg vette tudo­másul a polgármester intézkedéseit és javas­latát egyhangúlag, hozzászólás nélkül elfo­gadta. A polgármester beszédét is egész terjedel­mében jegyzőkönyvbe iktatják. •<— Tisza és Arad. Varjassy Lajos aradi polgármester siirgönyileg üdvözölte Tisza Istvánt aradi győzelme alkalmából. Tisza István gróf az üdvözlésre most ezzel a sür­göny válaszszal felelt: jeokívánságaitszivboel koeszoenoem arad minden •fcoezuegyében tekintsenek társuknak tisza Aradon már nagyban szervezkedik az a deputáció, amely Tiszának a mandátumot Gesztre viszi, — Ferdinánd király Finméban. Fiúméból jelentik: Ferdinánd bolgár király Londonból Budapesten át több napi tartózkodásra Fiúméba érkezett Klotild királyi heroegasszony látoga­tására. Fülöp herceg már tegnap megérkezett Fiúméba. Fogadás nem volt. ILSw. Imántcel Mikszáthról. A sze­J gedi; zsinagógában a péntek esti ájtatosság ' alkalmával Löm Imánuel főrabbi magas­röptű emlékbeszédet tartott Mikszáth Kál­mánról. ,Lö\v megható és mélytartalmu be­szédben ecsetelte a nagy író életét és mű­ködését. A hallgatóságot annyira megkapta Löw Imánuel megemlékezése, hogy könyezve hallgatta végig a gyönyörű beszédet. — Vilmos civillistája. Berlinből távira­tozzák : A porosz király civillistájának föl­emeléséről szóló javaslatot- hir szerint a jövő héten fogják tárgyalni és minden nagyobb vita nélkül fogják elintézni. Előreláthatólag a cen­trum is csatlakozni fog a polgári pártok magatartásához és' megszavazza a javaslatot. — HttszoiStéves találkozó. A szegedi városi főgimnáziumban 1885-ben érettségi vizsgálatot tett volt iskolatársak e hó folyamán negyedszázados talál­kozóra jönnek össze. Az' előkészítő-bizottság fölkéri a helyben lakó volt iskolatársákat, hogy a találkozó napjának megállapítása s a részletek megbeszélése végett junius 5-én, vasárnap délelőtt tizenegy órakor Gráf Árpád dr ügyvéd irodájában jelenjenek meg. — A. világbéke. Washingtonból jelentik: A képviselőháznak külügyi bizottsága kedvező jelentést tett egy törvényjavaslatról, amely békebizóttság létesítését ellenzi. A bízottság feladata lesz az idegen fővárosokat megkeresni, hogy felszereléseiket mérsékeljék a nemzetközi béke fentartása érdekében. Állítólag Taft elnök kifejezést adott készségének, hogy a bizottság elnökéül Rooseveltet nevezze ki az esetben, ha mindkét ház megszavazza a törvényjavaslatot, ami igen valószínű. — Olaszországban finnepeit magyar bffsü Palermo városa az olasz néphez méltó nródon< emlékezett meg a minap kőrösladányi Tüköréi Lajosról, aki Garibaldi csapatának élén küzdött, az olasz nemzet szabadságáért, míg a PaleumofcJ védő Bourbonok túlnyomó hadi ereje le nem, győzte. A hős katona 1860-ban junius hatodikán meghalt a csatatéren. Palermo városa most át-' helyezte sírjából a San-Bomenico-panteonba,, miről Palermo város polgármestere most a^ következő magyar nyelvű telegramban érte­sitette Héderváry Károly gróf miniszter­elnököt: j Palermóban 1860 május 27-én kőrö sladány^Tíí­köry Lajos Garibaldi csapata élén lévén, a ÍV1 lermó bejáratát ellenőrző Bourbonok elten küzdve, elesett. Minden kísérlet a vitézt meg­menteni: meghiusult ós junius 6-án ő meghalt, Garibaldi, az ezres-csapat és a megmentett vá­ros által siratva. Palermo nem feledkezett meg a nagylelkű magyarról, aki életét Szioilia meg­szabadításának és Olaszország egyesülésének' szentelte és e hónap 6-án Tüköry földi marad­ványait ünnepiesen San-Domenico Pantheonba vitettük ós ott Szicília hires vitézei, tudósai és művészei közé helyeztük. Mindezt egy nemzet hajlandósága kívánta, mert az ezres-csapat vi­tézei mind palermói polgároknak tekintetnek. Kegyelmességed bizonyára egyiittérez a hős dicsőségével, amely egyszersmind a lovagias Magyarország dicsősége volt a szomorú idők­ben, amikor ugy Magyarország, mint az olasz nemzet is hazát keresett. Trüjíma di SellagráfJ Palermo polgármestere. Héderváry Károly gróf miniszterelnök ohtss­nyelvü táviratban a következő választ küldte Palermo polgármesterének: Nagyon köszönöm a szives távirati értesítést. í Az egé&z magyar nemzetet a legbensőbb hálá-j val tölti el az a megható kegyelet, art»ialylye£< Palermo városa a magyar vitézig méftő kép-; viselőjének, Tüköry Lajosnak emlékét megőrizte és a késő utódok részére megörökítette. Apol-j gárok férfias bátorsága és a közügy iráfeit vajó önfeláldozó odaadása minden állam tegfti&b kincse fönnállásának, fölvirágzásának és biz-; tonaágának legfőbb záloga. Ez a hősies bátor­ság jellemezte mindenkor ugy az olasz, mint a magyar nemzetet, ez fejlesztette ki köztük a kölcsönös nagyrabecsülésnek ós rokonérzés­nek érzelmeit és ettől várom miná a két állam­nak nagy múltjához méltó jövőjét. — UJ nemes. A hivatalos lap mai száma közli, hogy Schuler József budapesti gyárosnak ipari téren szerzett érdemei eUsmeréseül a ma­gyar nemességet adományozta „Sajóházai" elő-1 néwel. — Francia szenátorok Finnország mel­íetó.. Páriából jelentik: Számos radikális és j szocialista szenátor és képviselő a dumához át-! iratot intézett, amelyben nyomatékosan állást foglalnak Finnország jogai mellett, és utalással a Franciaországot és Oroszországot egybefflsső szoros kötelékekre, a duma tagjait figyelmezte-i tik mély benyomásokra, amelyek Finnország, autonómiája ellen irányuló tervek megvalósítása! következtében Franciaországban előállnának. — Palics fejlődik. Palics csendőrségónek a szobájában, uj könyv vezetéséhez fogtak, ami talán mindennél biztosabb jele a kedves dél­vidéki ffiridő rohamos fejlődésének. Ilyen nyil­vántartásokat csak az igazán nagy, mondhat­juk: világfürdőkben vezetnek. A vastag könyv­ben ugyanis, följegyzi az ügyeletes csendőr a Palicsra érkezett és Palicson tartózkodó anar­chistáknak és veszedelmes idegeneknek a neveit. Palicson nem félnek ugyán az uj könyvtől, mert azt mondják, hogy aligha kerül bele egy név is az egész fürdőszezon alatt. Annak pedig érdekes története van, hogy ütötték föl a rendnek uj üzleti könyvét Palicson. A sza­badkai városi tanács átírt a szegedi csend­őrkerületi parancsnoksághoz, hogy Palicson a csendőrség vezessen nyilvántartást az idegenek­ről, hogy be lehessen hajtani rajtuk a zene­dijat, meg a kurtaksát. Ártatlan kérés. A szegedi csendőrparancsnokság azonban vissza­irt, hogy erre nincs mód, ellenben utasítja a csendőrséget, hogy vezessen nyilvántartást az anarchistákról és ci veszedelmes idegenekről. Azt is kérte Szabadka, hogy Palicson szaporítsák a csendőrséget, de a szegedi csendőrparancsnok azt válaszolta, hogy Palicsnak nincs nagy for-

Next

/
Thumbnails
Contents