Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-29 / 32. szám

DÉLMAGYARORSZAG ~ 3 ' 1910 június 29 _ — • — i i nár János; Mentelmi: Zboray Mikló3. Munkás­ügyi: Hallét István. Naplóbiráló: Ajtich-Horváth Dezső. Ipartanács: Frey János; Közlekedési ta­nács: Zboray Miklós. Pénzügyi: Rakovszky Béla. Zárszámadási: Huszár Károly. Véderő: Scher:Tli09S .Béla gróf. Vízügyi: Rakovszky Béla. ..Erzsébet királyné-szobor: Scher-Toss Béla gróf.t-: ' Fegyelmi Makai ellen. Tudvalevő, hogy az esküdtszék fölmentette Szabolcsi Miksa szerkesztőt, aki azt irta Makai Béla közoktatásügyi miniszteri tanácsosról, hogy üldözi a zsidó felekezetet és szabálytala­nul kezeli a zsidó ügyeket. Az esküdtszék föl­mentő verdiktje folytán Makai .tanácsos ma fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen- Zichy Já­nos gróf közoktatásügyi minisztertől. Nemzetiségi interpelláció. A nemzetiségiek nem várják be a fölirati vitát, hogy előadhassák választási panaszaikat, hanem már a legközelebbi ülések egyikén in­terpellációt fognák a kormányhoz intéztetni. Az interpellációt Mihályi Tivadar fogja beadni. Eleinte Vajda Sándorral akarták beadatni, de ettől könnyen érthető okokból elállottak. fl II. kerületi munkapárt. A budapesti II. kerületi Berzeviczy-párt végre­hajtó-bizottsága Forster Gyula báró é9 Sztehlo Kornél együttes elnöklete alatt tegnap a nagy­számban megjelent bizottsági tagok részvétele mellett megtartott ülésében elhatározta, hogy a párt keretének fenntartása és a választók véleményének esetről-esetre szükségesnek látszó megnyilatkozhatása céljából minta budapesti II. kerületi jiemzeti munkapárt állandó orgá­numa eiieirt'ül is akcióban marad. • -ar-: fl vásárhelyi mandátum. A hódmezővásárhelyi nemzeti munkapárt tud­valevően petícióval támadja meg . Kim Béla mandátumát. Összesen kiíencvenhét szavazatról állapították meg eddig, hogy azokra Kunnak ném volt joga, mivel pedig Kun negyvenhét szótöbbséggel győzött, a Kúria előreláthatóan Papy Józáef munkapártit jelenti ki megválasz­tott képviselőnek. Az emiitett szavazatok kö­zött vannak gondnokság alatt állók, halottak szavazatai és egyéb hamis voksok. Voltak Kun­nak olyan választói is, akiknek a szavazati joga már kimerült, mert Orosházán is lesza­vaztak. Főispán-instaü.áció. Nyitráról jelentik: Csaplovics Márton, Turóc­megye uj főispánját e hónap harmincadikán fogják Turócszentmártonban beiktatni. Uio polgármester lemondott. Fiúméból jelentik: Vio polgármester ma be­adta lemondását. Lemondása összefügg a kép­viselőválasztáson beállott politikai változással, ügy hiszik, hogy a rapprezentancát föl fogják oszlatni, mert a kormány a választásokon uj többséget vél szerezhetni. Ha e reménység bevál, ugy Maylaender, a mostani képviselő lesz á polgármester. - • • ­Petíció a zsombori mandátum ellen. Zom­iori tudósítónk jelenti: Mérő' Ignác független­ségi pártelnök és tizennégy társa petícióval támadta meg a zombori képviselőválasztást, amely Konyovits Dávid dr munkapárti jelölt győzelmével végződött. A petíció - Nikolits György dr választási elnök, Poor Béla dr és Frank Mihály ténykedését támadja meg, akik állítólag Fernbach Péter függetlenségi képvi­selőjelölt bizalmiféríiainak és azonossági tanúi­nak figyelmeztetése ellenére százhót jogo­sulatlan egyénnek szavazatát fogadták el. Ezek, mint a petició mondja, halottak és távollévők, avagy oly egyének néve "alatt jelentkeztek szavazásra, • akik Fernbach Pé­terre óhajtottak szavazni, minek folytán a később jelentkező Fernbach-párti választókat, miután már helyettük mások leszavaztak, visszautasi­tották az elnökök. A Fernbach-párti választók közül'az elnökök 187 jogosult választót — ha­bár ezek személyazonosságát igazolták — a hatósági azonossági tanuk azon kijelentésére, hogy a választót nem ismerik, visszautasították. A hatósági azonossági tanuk a Fernbach-párti szavazókat igazolni nem akarták, ellenben iga­zoltak minden Konyovits-pártit, aki halottak és távollevők helyett jelentkezett a szavazásra, így állítja ezt a Fernbach-párt. A Fernbach­párti bizalmiférfiakat, akik a tömeges vissza­élések ellen fölszólaltak, Nikolits György vá­lasztási elnök karhatalommal távolittatta el a szavazási helyiségből. Ezt is a Fernbach-pár­tiak mondják. A petició ezenfölül 455 Konyo­vits-párti szavazatot kér érvénytelennek ki­mondani és jelentékeny számú abszolút és re­latív érvénytelenségi okot' kíván bizonyítani. Részletesen tárgyalja továbbá az állítólagos hivatalos pressziót, mely a munkapárti jelölt érdekében működött. A petíciót Gombos Ignác dr, Turányi Zsigmond dr, Jovánovits József dr és Mayer Nácdor dr zombori ügyvédek dol­gozták ki és a Kúriától nemcsak a választás érvénytelenítését, hanem az 1899. XV. t.-c. 2S. §-a alapián annak kimondását kérik, hogy Fern­bach Péter függetlenségi és 48-as párti jelölt nyerte el 164 abszolút szótöbbséggel a kerület mandátumát. Habár Mihályt elitélték. — Harmadfél hónap és kétszáz korona. — (Saját tudósítónktól.) A budapesti esküdt­bíróság ma befejezte a Wekerle—Habár-féle sajtőpör tárgyalását. Az esküdtek bűnösnek mondták ki Habár Mihályt a rágalmazás és becsületsértés vétségében, akit e ver­dikt alapján a bíróság két hónapi és két heti fogházra, továbbá kétszáz korona pénz­büntetésre itélt. Az elnök a tárgyalás mai második napján a röpirat harmadik inkriminált cikkét: „A három bányavásár11 -t olvastatta föl. Ez a cikk a vrbniki, bozovicsi és komlói szénbá­nyák megvásárlási körülményeit ismertette és ennek kapcsán azzal vádolta meg a volt miniszterelnököt, hogy a kormány olyan három bányát vett meg, amelyben nincsen szén, vagy ha van is, a kitermelés olyan óriási költségekkel jár, hogy a szén árát hatvanhat fillérről százegy fillérre kell emelni. Miután Füzesséry biró fölolvasta az in­kriminált cikket, az elnök a bizonyítás te­k ntetében fölhívta nyilatkozattételre Sélley B ¡rnabás főügyészhelyettest. Mielőtt a vád k 'pviselete nyilatkozatát megtette volna, a v :dő szólalt föl. (A valódiság bizonyítása.) A valódiság bizonyítása tekintetében ismét kijelenti, hogy a bizonyítékokat. beszerezni az inkriminált röpiratnak erre a cikkére vonat­kozólag nem volt elég ideje. Tudatta, hogy Zigareán Livius dr oravicai ügyvéd levélben őt arról értesítette, ' hogy indiszkrét uton fon­tos adatoknak jutott a birtokába a bánya­vásárlásokra vonatkozólag. Tudatta a védő, hogy Zigareán értesítése szerint Szabó Gusz­táv bozovicsi főszolgabíró 69,460 korona pro­víziót és előleget kapott, hogy Fritzke Henrik mérnök olyan bányát adott el az államnak, amely nem is volt a tulajdona; továbbá, hogy a bányamegvétel hamis szakvélemény alapján történt és ezért Weisz Károly főbányabiztos ellen fegyelmi eljárás indult meg. Mindezek az adatok a Pesti Napló cikkírójának birtokában vannak. Kéri a bíróságot, adjon neki halasztást a bizonyítékok beszerzésére és a biróság elé terjesztésére. Sélley Barnabás főügyészhelyettes nem ellenzi a bizonyítást, de ellenzi a védő előterjesztésé­nek teljesítését. Kéri a vádhatóság nevében a már elrendelt bizonyítás keretében kihallgatni Benke Gyulát, Horváth Elemért tanukul és magát Wekerle Sándor dr miniszterelnököt. (Wekerle a bányakérdésről.) Ezután Wekerle Sándor dr miniszterelnök szólalt föl és megjegyezte, hogy a vádiratnak a bányavásárlásokra vonatkozó része téves adatokat tartalmaz. A vrbniki, bányatermelésre megjegyzi, hogy egy bányavételnél két körül­ményt kell figyelembe venni, és pedig az elő­készítést, a kitermelést és a kitermelés meny­nyiségét. Megvettem a vrbniki bányát, mert azt akartam, hogy Horvátországban is legyen kőszénbányája az államnak, ami ott közgazda­sági tekintetben nagy fontossággal bir. A vrbniki bányánál a megvétel alkalmával száz­húszmillió kőszénmennyiséget vettünk föl. Ké­sőbb kiderült, hogy ott háromszázmillió a kőszénmennyiség. Ami a bozovicsi bányavételt illeti, ezt a nemzetiségi területen tervbevett gazdasági politika tette szükségessé. Ennél a bányánál a megvétel előtt üzérkedések folytak. Maga Benke Gyula is _ folytatott tárgyalásokat egy orosz csoporttal. Én nem tudtam, mit ér ez a bánya és megvizsgáltattam s miután kétszáz­millió kőszénmennyiséget találtam ott, elhatá­roztam, hogy ezt a bányát az állam részére megszerzem. Első föladatom az volt, hogy a bányaterület jelentékeny részét, mintegy kilencvenezer holdat, strómanokkal foglalta­tom le. Többek között ilyen stróman volt a szolgám is, mert megbízható embernek tar­tottam és tudtam, hogy ez nem fog nyerész­kedni. Számolnom kellett Benke Gyulával, aki a bányaterületen tekintélyes résszel bir és neki előleget adtam az opció-jogra, mert meg­tudtam, hogy egy orosz társasággal alkudozás­ban áll és azzal akarja megkötni az üzletet. Ez a bánya akkor lesz lukrativ bányavállalat, ha az odavezető vasút ki lesz épitve. Szabó főszolgabírónak megígértem, miután ugy érte­sültem, hogy ő Benke Gyulára tud hatni, ha kieszközli, hogy Benke. olcsóbban adja a bá­nyát, nagyobb províziót kap tőlem, Ha pedig rendes áron tudja a kincstár ezt a bányát megszerezni, akkor a szokásos két százalék provízióban részesül. Ezt be is jelentettém a törvényhozásnak. A komlói bányát nem a Hi­teibanktól vettem, mert a bánya az Engel­családé volt. Ezt azért vettem meg, mert szük­ség volt a Dunántul a kincstárnak egy kőszén­bányára, továbbá, hogy az ottlevö pécsi bá­nya müvelését előmozdítsam. Hogy az állain­közegek visszaéléseket követtek volna el, erről nem tudok semmit. Megjegyzem, hogy én minden egyes bányavétel előtt a Selmecbányái bányá­szati akadémia szakvéleményét kértem ki é3 súlyt helyeztem Andreics szakvéleményére. így tettem a bozovicsi bányavételnél is. Hogy fe­gyelmi eljárás indült volna meg valaki]ellen hamis becslés miatt, valótlanság! Bozovicson lefog­laltuk nemcsak a fekete szenet, hanem az úgynevezett liász-szenet is, ami szintén jobb minőségű barnaszén. Utalt . a külföldi speciáliterre, a németországi lukszusra, ahol az állam szintén ráteszi kezét a feltárandó bá­nyákra. Fegyelmi vizsgálatot bányavételi ügy­ből kifolyólag senki ellen sem indítottam. Összetéveszti ezt a röpirat a poémi bánya­vásárlásnál a zárkutatmányi jogok megújításá­val. Ezeknek a zárkutatmányi jogoknak meg­újításával megbízott államközeg elmulasztotta a megújítást és ezért én elrendeltem ellene a fegyelmi vizsgálatot. Beszédét Wekerle azzal fejezte be, hogy az inkriminált cikk minden egyes meggyanúsított adata valótlan. („Szakértőket".) Ezután Gál Jenő dr védő szólalt fel. Elis­meréssel adózik a volt miniszterelnök politikai hátterű magyarázatának, kijelenti azonban, hogy itt arról van szó, hogy a három bányának megvételét a miniszterelnök a maga részéről kitűnő üzletnek tartja, ellenben a röpirat s a vádlott ezekről a bányavásárlásokról ellenkező véleményben van. Kéri Zigareán Livius oravicai ügyvédnek tanukénti kihallgatását. Kérte továbbá bányaszakértő és ellenőrző szakértő­nek alkalmazását a főtárgyaláson. A biróság ezután tanácskozásra vonult vissza. (A tanuk.)' A törvényszék a védő indítványát is elutasítja, mert ha való volna is, hogy fegyelmit indítottak, az közömbös a pörre nézve. Több szakértő-vélemény és bizonyítvány alapján történtek a bányavásárlások. A biróság Benke Gyula tanukénti kihallgatását el­rendelte. jBenke Gyula tanú vallja, hogy Krassószörényme­gyében zárt kutatmányai voltak. Ott ő sok bányát tárt föl. Elnök : Mennyiért adta el a kormánynak a bányát? Tanú : 1.200,000 koronáért, noha más cég többet igért. Volt hárommilliós ajánlatom is. — Kapott-e a vételárra előleget ? — Kaptam, de ezt a vételárba betudták. Védő: kért-e ön valakitől protekciót Wekerléhez, vagy irt-e ebben a tárgyban valakinek? — Nem. — Ez téves, mert ön Pongrácz Vince bárónak irt e tárgyban egy kényes tartalmú levelet. — Ilyet nem írtam. Védő: Kérem, a levél az iratoknál van. Tessék fel­mutatni. Elnök: Hol van, tessék kikeresni az iratokból; A védő előkeresi a leveiet és kivánja annak fölol­vasását. A,biróság elrendeli a fölolvasást. A levélben a tanú arra kéri Pongrácz báró tanácsost, hogy mi­előtt a szerződést megkötnék, okvetlenül eszközölje ki, hogy találkozzanak. Védő: Emlékszik-e, hogy Wekerle telefonon 60,000 koronát kiutalványoztatott önnek ? — Ez nem történt. Védő: Pedig erről akta is van az iratokban. Igaz e, hogy 260,000 koronát kapott, mielőtt még az eladás létrejött volna? — Nem tudom. Elnök: Tény-e az," hogy a bánya-adásvétellel kap­csolatban egy Frinke nevű külföldi ember ön ellen büntető följelentést tett ? — Ez igaz. Tudniillik a zárkutatmányi jogok egy részére másnak is volt igénye. Én ez igények tekin­tetbevétele nélkül adtam meg a zárkutatmányi jogo­kat a magyar kormánynak. És azért, mert megkáro­sítva érezte magát, büntető följelentést tett ellenem.

Next

/
Thumbnails
Contents