Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-26 / 30. szám

1910 június 26 DÉLMAGYARORSZAQ 13 lnöke. Alelnök: Csonka Ferenc, a „Tiszai Regatta-Szövetség" alelnöke, a „Szegedi Csóna­kázó--Egylet" elnöke. Versenybizottsági tagok: í'bray Zoltán, Dalnoki Nagy Lajos, Dániel Fndre Fülepp Kálmán, Göndör Sándor dr, Jankó fmre 'jelenek István, Kabdebó Gergely, Kass János, Keller Béla, Kelemen Béla dr, Lázár György dr, Lippich Gusztáv, Maiina Lajos dr, Martin István, Mayer Gyula, Mihályovits Ödön, Kvilassy Pál dr, Perger Ferenc dr, Pálfi Dániel, Szandtner Béla, Szendey Béla dr, Tedescó La­jos dr, Ujj József dr, Záborszky István. Verseng­és célbíró: Menczer Rezső dr. Pályabíró : Seossa Dezső. Indítók: Horváth Kálmán, Hadi Antal, jleák Gyula. Időmérő: Niessner Aladár. Verseny­titkár : Gerle Imre dr. fi siketnémák és a vakok. — Két értesítő. — A siketnémák államilag segélyezeti intézeté­nek értesítőjét az 1909—10. tanévről Klug Pé­ter igazgató-tanár közli. Az elmúlt év törté­netéből megtudjuk, hogy a kilenc év óta fenn­álló intézetben a tanerők száma hárommal szaporodott és az újonnan felvett növendékek befogadására egy ujabb osztályt nyitottak. A tanerők közül Gábor Lajos a megnyitott uj osz­tály vezetésére, Sevity Lázár lelkész a gör. keleti vallású növendékek hitoktatására, Csikós Gyula pe­dig a IV. a) és b) osztály rajztanitására kapott meg­bízatást. A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztérium szükségesnek tartotta az igazgató ál­landó helyettesítését s ezen tisztséggel Plichta Bé­lát ruházta föl, aki már annakelőtte is ismételten betöltötte az igazgató-helyettesi tisztet és az intézet szolgálatában már eddig is értékes munkásságot Sej­tett ki. Az intézet fejlődését jelentékenyen előmoz­dította, hogy az intézeti épületnek több helyisége, amely annakelőtte a vakok céljaira volt lefoglalva, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendelke­zése folytán fölszabadult. Ennek következtében, mig egyrészről megfelelőbben tudtak elrendezkedni, más­részről megnyithatták az egyik teremben a siket­néma leányok gépkötö foglalkoztatóját is. Ebben a végzett leánynövendékek, amellett, hogy megtanul­hatják a gépeken való kötést, állandó foglalkozást és kenyérkeresetet is találnak. Az intézet működéséről a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ez évben is tájékozódást' szerzett a má­jus 30-án és 31-én tartott osztályvizsgálatok alkal­mával. Ugy a növendékek előrehaladását, mint az intézet működését általában elismerésre méltónak ta­lálta. A növendékeknek nyújtott és a kilépettek gyá­molitására fordított összes segély a mult évben 22,343 korona 55 fillért tett ki. Kilenc évi fennállása óta az intézet 112,375 korona 24 fillért fordított a növendé­kek segélyezésére, ami a felügyelő-bizottság rendkí­vüli munkásságának és odaadó működésének leg­szebb tanúbizonysága. Nagy és megerőltető munkája mellett kiterjesztette a testület működését az intézet­ből kilépett siketnémák gyámolitására is. E célból a testület tagjai gyámolitó-bizottsággá alakultak, amely bizottság egyrészt a kilépett növendékeket alkalmas iparosmestereknél helyezte el s állandóan támogatta azokat minden ügyeikben, másrészt már jóelőre meg­tette mindazon intézkedéseket, amelyek az intézetből kilépendő növendékek további sorsának biztosítása céljából szükségeseknek mutatkoztak. A felnőtt leányok gépkötő foglalkoztatójának irányítását és a könyvelést szintén a testület látta el. Az elmúlt tanév folyamán látogatást tettek az inté­zetben : Náray-Szabó Sándor dr vallás- és közoktatás­ügyi államtitkár, az intézet megalapítója és a hazai gyógypedagógiai oktatás-ügynek európai intézője, bajsai Vojnits István bácsbodrog-vármegvei főispán, a siketnémák ügyének nemesérzésii támogatója, továbbá Jászay Géza apátplébános, Gaál Endre dr, Szeged város kulturtanácsnoka, Nagy József máv. fel­ügyelő, Scultéty Ferenc bácsbodrog-vármegyei árva­széki elnök, Mikosevits Ivanut dr bácsbodrog-vár­megyei főügyész, Mann Jakab dr királyi tanácsos, igazgató-tanár, Urbanovich Nándor magyar államvasuti int. igazgató, Szarvady Lajos kereskedelmi és iparkamarai elnök, Nagy László tanítónőképző- és Gal­lér Kristóf pápai kamarás, tanitóképző-intézeti igaz gatő stb. Felkeresték még az intézetet a szegedi római katolikus tanítóképző, a nagyváradi református tanítóképző és a csáktornyai állami tanitóképző-inté­eet növendékei, igazgatóik és tanáraik, továbbá a kisteleki, makói és hódmezővásárhelyi elemi iskolák tanulói tanítóik vezetése alatt. Különösen élénk érdek­lődést tanúsítottak még az intézet iránt egyes felnőtt stketnémák is, kik az ország távolabbi részei-bői is elzarándokoltak a sorstársaik javára emelt hajlékba, hol ők is mindenkor meleg szeretetre találtak. Az ifjú vakok államilag segélyezett szegedi tan­es nevelőintézetének és a vele kapcsolatos ipari képző- és foglalkoztató-intézetnek 1909—1910. evi működéséről Lovács József igazgató számol be. A humánus intézetnek ez volt első évi mii. ködése s a rövid idő alatt is tanújelét adta életképességének és nélkülözhetetlenségének. Az intézetbe oly tizenhárom-huszonnégy éves korban lévő egyének vétetnek föl, akik a vak­ságon kivül más testi vagy szellemi fogyatko­zásban nem szenvednek. Az első tanévben tizenöt növendék és tizenkét foglalkoztatóbeli vak munkás tanult az intézetben. Tandijat a növendékek nem fizetnék, hanem belé­pésükkor taneszközdij cimén egyszer és mindenkorra husz koronát, tartásdíj cimén pedig évi háromszáz koronát kell fizetniük az intézet pénztárába, mely utóbbi összeg negyedévi, vagy havi előleges részletek­ben is fizethető. Teljesen szegény vakok szegénységi bizonyítvány alapján a taneszközdij fizetése alól föl­mentetnek. Az igazgatóság a tanköteles korú vakok Összeírása tárgyában még az 1908. évben megkezdte munkáját, a jelen tanávben is folytatta és noha több község — dacára az alispán urak szíves és jóakaratú támogatásának — nem járt el azzal a körültekintés­sel és lelkiismeretességgel, melyet az ilyen nagyobb­arányu statisztikai munkálatok megkövetelnek, mind­azonáltal mégis tekintélyes számú vakot jelentettek be. így: Abaujtorna vármegyéből 9-et, Árva várme­gyéből 4-et, Bars vármegyéből 9-et, Bácsbodrog vár­megyéből 10-et, Bereg vármegyéből 5-öt, Békés vár­megyéből 15-öt, Bihar vármegyéből 9-et, Csanád vár­megyéből 4-et, Csongrád vármegyéből 23-at, Gömör vármegyéből 9-et, Hajdú vármegyéből 11-et, Heves vármegyéből 13-at, Hont vármegyéből 7-et, Jásznagy­kunszolnok vármegyéből 14-et, Krassószörény várme­gyéből 8-at, Liptó vármegyéből 7-et, Máramaros vár­megyéből 10-et, Nyitra vármegyéből 22-őt, Pozsony vármegyéből 9-et, Szabolcs vármegyéből 18-at, Szat­már vármegyéből 8-at, Szepes vármegyéből 6-ot, Szi­lágy vármegyéből 7-et, Temes vármegyéből 26-ot, Torontál vármegyéből 30-at, Trencsőn vármegyéből 15-öt, Ugocsa vármegyéből 17-et, Zemplén vármegyé­ből 17-et, vagyis összesen 354 tanköteles korú vakot jelentettek be. Az igazgatóság a helybeli tanítónőképző III. és IV. osztályú növendékei előtt a vakok oktatásáról isme­retterjesztő előadást tartott. Ezen előadásokat min­den évben szándékozik megismételni, mind a két képzőben, hogy azok a tanitók, akik a képzőből ki­kerülve, széjjelmennek az országban és hivatva lesz­nek a népet nevelni, képesek legyenek fölvilágosí­tani a szülőket arra, hogy gyermeküket intézetekbe adják kiképzés végett. Az ismeretterjesztő előadás a jelen tanévben még csak egy órára szorítkozhatott ugyan, de a jövő iskolai évben valószínűleg már egy hosszabb cikluson át fog a typhlopaedagógiával fog­lalkozni az igazgatóság, amely reméli, hogy ily mó­don sikerülni fog a vakügynek barátokat szerezni. Az idei osztályvizsgát már junius 1-én tartották meg Berkes János szaktanácsi előadó, miniszteri biztos fölügyelete alatt, aki az elért taneredmény fölött meg­elégedésének adott kifejezést. Minthogy az intézet tulajdonképen csak a .jelen tanévben kezdhette rend­szeresen működését, tehát mindössze is csak egy osz­tálya volt: az első osztály, amely azonban a gyógy­paedagógiai intézetekben megengedhető legnagyobb létszámmal volt benépesítve, azaz tizenöt növendéket számlált és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által kiadott tanterv alapján nyert oktatást. Tisza Lajos-körnti nagy áruházában e héten a következő cikkek kerül­nek mélyen leszállított áron eladásra Gyapjú Delainek métere 70 kr. helyett kr. Mosó Delainek métere 35 kr. helyett 23 kr. Selyem Batistok egész finom, 55 kr. helyett 38 kr. Ruhavásznak egész finom, 65 kr. helyett 40 kr. Lousin selymek, jó minőség . . . - . 55 kr. Messalin selymek, jó minőség . . • . 98 kr. Tafft selymek, jó minőség . . . . . . 98 kr. Shantung selymek, jó minőség . 1 frt 05 kr. Kerti abroszok 1 frt 80 kr. helyett 1 frt 28 kr. Nyári Flanel takarók 1 frt 70 kr. helyett 1 frt. 12 drb finom angol férfi batis zseb­kendő 3 frt 50 kr. helyett 2 ^ 10 kr. 'i hymíb Él JÓZ8EF M Petőfi Séodor-s.-üí és KnnyaK-u. saroK. (Villamos megálló). 1 imperátor 1 Irt 50 kr, 3 drb 4 frt, 6 drb 7 írt 50 kr. 12 drb 14 frt. egg ggu)t6k5 30 fillér. = Kép ingyen Képes árjegyiétot. :: ViszontelárusifaK Keresfefneh. TÖRVÉNYKEZÉS § Törvényellenes esketés. Egy római ka­tolikus pap állott ma a szegedi királyi törvény­szék büntetőtanácsa előtt. Sulyok István csanádapácai lelkész azzal volt vádolva, hogy mult év decemberében, advent hetében, össze­esketett két fiatal párt, mielőtt azok még az anyakönyvi házasságot megkötötték volna. A mai tárgyaláson a vádlott pap beismerte, hogy a két párt összeeskette, mielőtt azok az anya­könyvi esketésben részesültek volna, de ennek dacára nem érezte magát, bűnösnek. Hosszabb beszédben magyarázta a lelkész, hogy mivel a római katolikus vallás tiltja az adventben a házasságkötést, ő pedig tudta, hogy az anya­könyvi esketést csak formai hibák miatt nem tarthatták meg, kötelességének tartotta a pá­rokat összeesketni, mert jól tudta, hogy azok — esketés hiján — vadházasságban fognak élni, A bíróság a házasságkötésre vonatkozó iratok beszerzése végett a tárgyalást elnapolta. § A ki|áró-honorárium. Egy patika ki­eszközléséért valaki hatezer koronát fizetett le a közbenjárónak. Ebben az ügyben, mint az Ügyvédek Lapja irja, a magyar királyi Kúria a napokban az alsóbiróságokkal ellentétben ki­mondotta, hogy az olyan szerződésből, amely­lyel az egyik fél vagyoni előnyt igért, a másik fél pedig vagyoni előnyt fogadott el azért, hogy a vagyoni előnyt elfogadó fél, vagy a maga, vagy a szerződésen kivül álló harmadik személy befolyását a hatóságoknál az egyik fél érdekében felhasználja, a bíróság előtt érvénye­síthető kötelem nem származik. Ennek okszerű folyománya az, hogy a vagyoni előny a közben­járó féltől, ha az már neki megadatott, biróság utján vissza nem követelhető. Áll ez akkor is, ha a vagyoni előny visszatérítésére az azt el­fogadó 'fél magát külön kötelezte, mert az ily kötelezés mellett sem veszti el a szerzédés azt a jellegét, amely miatt az ily szerződésből eredő kötelezettséget teljesítése biróság utján nem követelhető. § Csaló ügyvédjelölt. A fővárosi előkelő társaságban nagy szerepet játszott Mándoky Lajos dr ügyvédjelölt, aki egy elsőrendű buda­pesti ügyvédi irodának volt nagyjövedelmű ve­zetője. Mándoky dr a mult évfolyamán megis­merkedett egy válófélben lévő uriasszonynyal és ettől az időtől kezdve igen költekező élet­módot folytatott. Emiatt aztán adósságokba keveredett. így Farkas Pali cigányprímástól 1000 korona kölcsönt vett, a Breitner Testvé­rek aranyműves-cégtől pedig egy 3000 koronás értékű nyakéket vásárolt hitelbe. Azonkivül még többrendbeli pumpolást végzett. Ez év elején a költekező életmódját már nem tudta folytatni, mert hitelezői szorongatni kezdték. Mándoky ekkor Budapestről megugrott és Lon­donba szökött, ahol a budapesti rendőrség meg­keresésére letartóztatták. A letartóztatott ügy­védjelölt védőjének, Gleiclimann Lajos dr köz­benjárására a hitelezők visszavonták panaszaikat és ennek alapján kérte a védő a megindult kiadatási eljárás megszüntetését. Az igazság­ügyminisztérium azonban e kérésnek nem tett eleget, mert hivatalból üldözendő cselekményről van szó. Mándoky Lajos dr-t ennek folytán Budapestre szállították, ahova ma megérkezett. A védő szabadlábrahelyezése iránt kérvényt nyújtott be a budapesti törvényszékhez. § A nagytíkvtlnyi biró gyilkosai. A nagy­tikványi bírót, Sztanimir Tímoteit tavaly augusz­tus havában két puskalövéssel orozva meggyil­kolták a mezőn. A csendőrök azonnal gyanúba vették Belőne Alexát és unokaöcscsét, Belőne Jován nagytikványi vagyonos gazdákat, akik­ről köztudomásu volt, hogy a bírónak ellensé­gei voltak. A fehértemplomi esküdtbíróság mind a két vádlottat életfogytig tartó fegyházra ítélte. Az itélet ellen a vádlottak semmiségi pa­naszt jelentettek be. Ma volt a tárgyalás a Kúrián Dogáriu biró elnöklésével. Varr/ha Fe­renc dr koronaügyészhelyettes a semmiségi panaszokat elutasítani kérte. A Kuría másfél órán át tartó tanácskozás után az elsőrendű vádlottra vonatkozóan a semmiségi panaszokat elvetette, mig a másodrendű vádlottra, akit Károlyi Sándor dr védett, a 92. szakaszt alkal­mazta s az életfogytiglan tartó fegyházbünte­tést tizenöt évi fegyházra szállította le.

Next

/
Thumbnails
Contents