Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-26 / 30. szám

3 Kezdődik a UlekerSe-pör. — Habár Mihály bizonyítékai. — A budapesti esküdtbíróság- hétfőn kezdi meg Wekerle-kormány ismeretes sájtópörének tárgyalását. Habár Mihály hírlapíró • tudvalevően könyvbe foglalta és bebizonyítani igyekezett^azokat- a vádakat, amelyek a koalíciós kormány- könnyelmű gazdálkodásáról á köztxidatba-kerültek. Emiatt keletkezett a pör és a vizsgálóbíró eddig is számos tanút hallgatott ki. Mivel maguk a panaszos volt miniszterek neíTi: gördítettek akadályt a legszélesebbkörü bizonyításnak, a holnap kezdődő tárgyalás valószínűleg bővelkedik majd izgaimas és érdekes leleplezésekben. Itt közöljük kivonatosan ama vádakat, amelyekért Habár Mihály felel az esküdtbíróság előtt. . ' : Benyovszky gróf vasútja. Kossilth Ferenc, mint kereskedelmi miniszter olyan társaságnak adta meg példátián kedvezésekkel a vác—budapest—gödöllői villamosvasút építési engedélyét, amely társaságnak Beriyavszky Sándor gróf, Kossuth rokona volt a kijárója és részese. A társaság rengeteg előnyben részesült s a vasút több millió koronával többe kerül, mintha más vállalat5 építené. fflékerte és a vasmüvek. Az állami vasmüvek gyártmányait házikezeléshen kellene eladni; Wekerle, az eladásba! Ehrlich G. Gusztáv- bankját', á BudapestErzsébetvárosi Bankot bízta meg és evvel évenkint háromszázezer korona kárt szenved az állam: Az állami vasmüvek a Schlesingér és Ko'hn cégtől több mint három millió korona értékű- ócskavasat vásároltak, nyolcszáz koronájává!, holott egy vaggon ócskavas ára négyszáz korona. Másfél millió Kossuth Tódornak. A koalíciós kormány versenytárgyalást irt ki a szász erdők eladása céljából. Egy olasz cég, a Magyar-Olasz Erdó'ípar Részvénytársaság beválasztotta az igazgatóságba Kossuth Tódort, erre a társaság kapta meg az erdőket, de óriási tarifakedvezményeket is kapott. A tarifakedvezményben része van a Déli Vasútnak is. Viszonzásul a kormány jóváhagyta a Déli Vasút üj tarifáit. József főherceg vasútja. Részvénytársaság alakult, abból a célból, hogy Gyuláról József főherceg érdőiig vivő vasutat épitessen. József főherceg volt a főrészvényes. A vasút kiépült, de Zerkovitz Rtídolfépít-ő nagy összeget ráfizetett. Csőd .előtt állt a zugvicinális, mikor . a Wekerlekormány átvette azt és a veszteség:a Máv.-ot terheli! A Wekprle-város. Ügynökök, kijárok és rokonok százezreket szereztek a kispesti munkásvároson. A területet feleösszegért meg lehetett volna kapni és a téglaszállitást mindennemű pályázat mellőzésével Wekerle komája, Pálóczí Horváth István földbirtokos, kapta meg. A szállított homoktégla azonban rossz volt és . az alapépítmények maguk nyolcszázezer koronájába kerültek az államnak. .."','. Apponyi és a művészet. Michalqvich Ödönnek, Apponyi barátjának rEliána" cimü Wagner-utánzatát egy millió költséggel mutatta be az Operaház. Habár .részletes kimutatást közöl a költségekről. Ugyancsak részletesen ismerteti a Népszinmegvásárlásának panamáit is. CG. ai Manó patisáléja. darai Manónak, az álhirlapirók és zsarolók királyának Szterényi József háromezer í:oron'a pausálét adott, mert félt attól, hogy Garai közölni fog bizonyos őt kompromittáló • -írásokat, Birtok-vásárlás« r Makray László hunyadmegyei birtokos 'öldjeit elárverezték és egy budapesti marása megvásárolta azokat 232,000 koroná. ért. Utólagosan az állam tíz percenttel magasabb ajánlatot tett és Makray összes adósságait ' kííizétték az állampénztárból. A gavallér Kossuth. • A „Modevne Kunst" cimü német szépirodalmi lap. reklámszámot adott ki Magyarorazagröl. Kossuth fölkérte az ipari és kereskedelmi vállalatokat, hogy támogassák a dolgot. így jutott egy befolyásos képviselő jó »roviziéhoz. A Csomagszállító. A Magyar Kiviteli és Csomagszállító Részvénytársaságnak kizárólagos szabadalma van, hírlapoknak csomagokban való szállítására. Azokat a lapokat, amelyek a kormányt támadták, a Csomagszállító mellőzte, viszont a kormány meghosszabbította a szabadalmát. A Csomagszállító beválasztotta igazgatósá. gába Pallay Sándort, Kossuth titkárát, Tormay Gézát, Kossuth második titkárát és az ellenzéki orgánumokat valósággal üldözte. Kiváltságainak jellemzésére érdekes, hogy Messagerie via Zimohy gare szolgálatot, mivel az nem járt haszonnal, Kossuth engedélye alapján a társaság egyszerűen megszüntette. Három, bányavásár. . Wekerle beruházás i politikájának egyik csinos -fejezete az a bányavásár, amely a vrd. niki, bozovicsi és .komlói szénbányákat a magyar állam tulajdonába juttatta. Felhajtok, ügynökök és kijárok busás jövedelmeket vágtak zsebre ennél a háróín üzletnél, meg lehetnek elégedve az eladók is, de az állam kasszája sirva néz utánuk. Az aurániai perjelség üzlete. A Torontálmegyében lévő szárcsái birtokot, amely az aurániai perjelség tulajdona, egy pénzcsoport a vallás- és közoktatásügyi kormány támogatásával horribilis összegért vásárolta meg. A panamát leleplezték, de Apponyi mélyen hallgatott azokról a titkos befolyásokról, amik a vásárnál érvényesültek. A panama végül kátyúba jutott a horvát bán miatt. Apponyi ekkor egy előadói tervezetet a vásár jóváhagyását helyeslő aláírással látta el..A botrány mégis olyan nagy volt e piszkos ügy körül, hogy azt a mai napig sem merték nyólbeütni. Megemlékezik még ezután Habár könyve Pallós Ármin közismert vasútépítéseiről, a Notre Dame de Sion-n&k. adott félmillióról, a Van dér Osten-íéle bányapanamáról, a Schiffer Miksa-féle vasutbotrányról, a Nemzetközi Hálókocsi Társaság-gal kötött panamaszagu üzletről, a Mautner és Vílczek-cég szubvenciójáról, a to^p/Ví-üzletekről, a Cunard Line segítségével űzött emberkereskcdésről, a kortesszolgálatok fejében épitett ceglédi vasútról, a karmeliták fölsegélyezéséről, az illeték-kiszabásnál elkövetett manipulációkról, a dohánybáróknak adott milliókról, arról, hogy Kossuthék hány vállalatnak voltak igazgatói, hogy mekkora vagyont szereztek, mennyit költöttek, majd végül a balatoni vasút panamáját ismerteti Habár Mihály. A pörnek tehát óriási anyaga van. Valószínűleg több hétig fog tartani a sok tanú kihallgatása és a tömérdek okirat felolvasása. A tárgyaláson annyi volt miniszter és politikus fog. fölvonulni, hogy ez magában véve is szokatlan és szenzációs szinbe vonja a panama-pört. A Selmecbányái petíció. Selmec- és Bélabánya városokban az általános választások alkalmával Heintz Hugó dr ügyvéd munkapárti és Pallavicini György őrgróf pártonkívüli hatvanhetes jelöltek állottak egymással szemben. Pallavicini őrgróf nem reflektált a képviselőségre és emiatt nem is tartott , a választókerületben programbeszédet. Hivei azonban ennek ellenére ragaszkodtak jelöltetésóhez és a junius elsején tartott választáson nagy számban jelentkeztek. A heves választási küzdelemben Heintz négyszáztizenhét, Pallavicini négyszázkilenc szavazatot kapott. A kisebbségben maradt párt nevében Wagner László dr sel-meebányai ügyvéd és tizenegy társa petíciót nyújtottak be a Kúriához, amelyben kérik, hogy az 1899. évi XV-ik törvénycikk • huszonegyedik szakasza alapján a megválasztott képviselő választását érvénytelenítse és uj választást rendeljen el. A kérvényezők szerint a választási bizottság nem az idei, 1910-ik évre szóló választási névjegyzék, hanem a mult 1909-ik évi választási névjegyzék alapján rendelte el a választást, amely eszerint törvénytelenül folyt le. Kifogásolják továbbá a peticionálók, hogy Jezsovich Károly választási elnök a záróra letelte után a választókra rázáratta a választási helyiség ajtait és igy a nyilvánosságot korlátozta. A® utolsó pótválasztás. Ma tartották az országban az utolsó pótváíasztást Szarvason, ahol Zsilinszky Mihály munkapárti és Haviár Dániel Justh-párti küzdöttek a mandátumért. A választás délután öt órakor végződött. Az elnök ekkor kihirdette az eredményt, amely szerint Zsilinszky Mihály dr munkapártit kétszáznyolcvanhét szótöbbséggel képviselővé választották — Szabolcsi Miksát fölmentették. — A mai tárgyalás elején a biróság kihirdette aa esküdtszékhez intézendő kérdések szövegét. Ez a két kérdés a következőképen hangzik: I. a) Bűnös-e a vádlott Szabolcsi Miksa abban, hogy az Egyenlőség cimü lap 1908. évi november 15-én megjelent 46. számában Az izraelita hitközség alapszabályai cimü, Veritas F. K. aláirásu cikkben Makciy Béla dr miniszteri osztálytanácsosról oly tényállításokat közölt, amelyek valódiság esetén ez ellen a büntető vagy fegyelmi eljárást vonnák maguk után ? b) A vádlott bebizonyitotta-e ezen állításainak valódiságát? II. a) Bünös-e a vádlott Szabolcsi Miksa abban, hogy az Egyenlőség 1908. évi december 13-án megjelent számában Garázdálkodás a kultuszminisztériumban cimü cikkben Makay Béla dr-ról olyan tényeket állított, amelyek valódiságuk esetén ez ellen a fegyelmi vagy a büntető eljárás megindítását vonnák maguk után? b) A vádlott ezen tényállításainak valódiságát bebizonyitotta-e ? Igen vagy nem ? A kérdések kihirdetése után az. ügyész,, szólalt fel és indítványt terjesztett elő abban a tekintetben, hogy a biróság a kérdéseket egészítse ki azzal, hogy ezek a tényállítások Makay Béla miniszteri osztálytanácsos személyével összefüggésben vannak-e? A védő felszólalása után a biróság ezt az indítványt mellőzte és a kihirdetett kérdéseket továbbra is fentartotta. Ezután a pörbeszédekre került a sor. (A vádbeszéd.) Mindenekelőtt Balázs Elemér dr. királyi ügyész terjesztette elő vádbeszédét. Az ügy letárgyalása után — úgymond — abban a hiszemben volt, hogy a vádlott belátja tévedését. Ezt azonban nem tette. A vádlott inkriminált cikkeiben Makay Béla osztálytanácsost modortalan embernek nevezte el, , aki kiakolbolitja a hozzá fordulókat. Azt állította róla, hogy-alatta valóságos hajsza indult meg a zsidóság ellen. Az ügyész ezután a vádlott által irt cikkek inkriminált passzusait olvasta föl, majd igy folytatja : ! 1 Azt az embert gyanúsította meg a vádlott ezekkel az állításokkal, akiről a hazai zsidóság egyik neves vezérférfia, a tegnap tanuként kihallgatott Hatvany Deutsch József azt mondta itt a tárgyaláson, amikor meghallotta, hogy Makay Béla osztálytanácsos volt az, aki áz izraelita államsegélyt 30,000 koronáról 40,000 koronára akarta felemelni, hogyha ezt tudta volna, elment volna hozzá és megköszönte volna neki. A vádlott volt az, aki, amint azt az itt felsorolt idézetek bizonyítják, a komoly emberek szótárából és gondolkozásvilágából kiveszett antiszemitizmus szóval újra élni kezdett és ezzel megvádolt egy köztisztviselőt. A vádlott lapjában, amelyet a kisemberek is olvasnak, szintén kifejezést- adott az antiszemitizmus vádjának, az ilyen elitélendő meggyanusitással pedig a kisemberek lelkivilágát akarta felzaklatni. Lássuk most már a tanúvallomásokat. Az első tanúnak, Mezei Ferencnek, az izr. országos iroda titkárának vallomása minden szavával igen, terhelő volt a panaszos osztálytanácsosra. Ámde volt ennek a tanúnak vallomásában egy passzus, amelyben kijelentette, hogy elvi ellenségeskedésben áll Makay Bélával. Ezért ezt a vallomást nem lehet teljes egészében mérlegelés nélkül elfogadni. Beismerte, hogy adatokat szolgáltatott az inkriminált cikkhez. Elfogulatlan tanúnak őt egyáltalán nem lehet mondani ebben az ügyben. Kifogástalan tanú volt a hazai zsidóság feje, az országos iroda elnöke, Mezei Mór dr tanú, aki kijelentette, hogy közvetlen mulasztásokról nem tud. Ugyancsak igen szépen vallott a harmadik tanú, Hatvcmy Deutsch József báró is, aki tanúvallomásában férfias hangon ismerte be tévedését a panaszossal szembén és sajnálkozásának adott kifejezést, amidőn hallotta, hogy ő volt az, aki a hazai zsidóság államsegélyét fölemelni akarta. De beismerte az is, hogy mikor a panaszos került az ügyosztály élére, fölakarta keresni hivatalában, hogy kontaktust keressen vele a zsidó-ügyek vezetése tekintetében. Erről azonban barátai lebeszélték. Ehbei- p félrevezetésben, óbban 0 táv««