Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-25 / 29. szám

8 m » —- 1 - A képviselőház elnöksége. A Ma­gyar Távirati Iroda félhivatalosan jelenti, hogy a képviselőház elnöki állásainak be­töltésére nézve végleges megállapodás történt, amely szerint a Ház elnöke Berzeviczy Al­tért, alelnökei pedig Návay Lajos és Kábos Ferenc lesznek. — Tomcsányi atya szegedi szentbeszéde. A szegedi állami főgimnázium idei érettségi vizsgálatainak Tomcsányi Lajos jezsuita atya a kiküldött miniszteri biztosa. Az európai hírnevű hitszónok napokkal ezelőtt Szegedre érkezett, hogy miniszteri biztosi teendőit végezze s itt Várhelyi József szeged-rókusi plébános, esperes­kanonoknál szállt meg. A rókusi kanonok-plé­bános nagynevű vendége ritka vallási épülésben részesiti a rókusi katolikus híveket. Tomcsányi atya vásárnap reggel hét órakor a rókusi tem­plomban prédikációt fog tartani, ami iránt ter­mészetesen nemcsak a rókusi részen, de vá­rosszerte nagy az érdeklődés. — Japán-orosz szövetség. Londonból jelentik : Diplomáciai körökből eredő, szen­zációs értesülés szerint Oroszország és Japán legközelebb szövetségre lépnek. — Auguszta főhercegnő Warchalowszky­nak. Auguszta főhercegnő légi utja emlékére egy arány cigarettatárcát küldött Warchalowszky aviatikusnak. A tárca külsejére a következő sOr van vésve: „Megemlékezésül első légi utunkra. Budapest, 1910. juníus 16—18." A tárca belső lapjain József főherceg és Auguszta főhercegnő arcképé van. — Hofrichter Ítélete a király előtt. A N. Fr. Presse értesülése szerint ma ter­jesztették a Hofrichterről hozptt Ítéletet a király elé. A hadbíróság Hofrichtert huss évi börtönre ítélte, amelybe nem számitják be a vizsgálati fogságban eltöltött időt. Hof­richter büntetésének kitöltése után sem ka­tonai, sem állami hivatalt nem vállalhat. — Gyermekszanatórium Szegeden. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter­től ma leirat érkezett Szeged városához, mely­ben megköszöni a városnak, hogy a gyermek­szanatórium-egyesületbe alapitó tagnak belépett. Értesiti a miniszter a várost ebben a leiratban, hogy megfontolás tárgyává fogja tenni a város­nak azt a kérését, hogy Szegeden ís létesíttes­sék gyermekszanatórium. Előbb azonban Buda­pesten, a Duna két partján fognak gyermek­szanatóriumot létesíteni. — A karlócai kongresszus. A görög-ke­leti szerb egyházi kongresszus — mint Kar­lócáról jelentik — ma folytatta tanácskozá­sait Bogdanovics Lucián patriárka elnöklé­sével. Manojlovics Vladiszláv, Miladinovics Zsarkó és mások felszólalásai után a kon­gresszus elfogadta a számvizsgáló-bizottság indítványát, amely szerint az alapítványi számadásóknak 1890-től 1901-ig terjedő ré­szét jóvahagyják és a régi választmánynak a felmentvényt megadják. Az 1902-től 1909-ig terjedő időre vonatkozó számadáso­kat a kongresszus nem vette tudomásul, ha­nem öttagú bizottságot küldött ki annak a megállapítására, hogy kit terhel a felelős­ség a nemzeti pénzalapok hanyatlásáért. — Parancsőrtiszti lovaglás. Bécsből jelen­tik: A tiszti lovasegylet ezévi október hó elsején és esetleg másodikán Jaroslau környé­kén parancsőrtiszti lovaglást rendez. A lovag­iágon a tiszti lovasegyletnek ugy rendes, mint rendkívüli tagjai résztvehetnek. A lovaglás távolsága ötven kilométer, melyből negyven kilométer mii- és járutakon, természetes aka­dályok belevonásával, tiz kilométer pedig a terepen,természetes és mesterséges akadályokon át vezet. Az előforduló és ugratandó szilárd akadályok kilencven centiméternél nem maga­sabbak és két és fél méternél nem szélesebbek. A start és a cél Jaroslau mellett lesz, a lo­vaglás utvonala szeptember hó harmincadikán adatik tudtul a résztvevőknek. A lovaglást minden lovas egyedül végzi, és pedig vagy ló­háton, vagy a lovat vezetve. A start egyenkint és megfelelő időközökben, sorshúzással megál­lapított sorrendben fog történni. A lovaglás három és fél órán belül hajtandó végre. A lo­vaglás sulykiegyenlités nélkül történik, bármily országbeli és bármily korú lovon. A tisztek korlá­tolt tulajdonukban levő lovakkal is résztvehetnek. A nevezések a lovashadosztályparancsnokság­hoz Jaroslauba ezévi szeptember hó 15-ig kül­dendők be. Minden lovas — ki e követelmó­560 DÉLMAGYARORSZAG nyeknek megfelel — a tiszti lovasegylet egy tiszteletdíjára tarthat igényt. Azon lovas, ki a lovaglást a legrövidebb idő alatt fejezi be, ezen­kívül elnyeri a Ferenc Szalvátor főherceg al­tábornagy által kitűzött tiszteletdijat is. Lova­sok és lovak ellátásáról és szállásáról Jaroslau­ban a lovashadosztályparancsnokság gondos­kodik. — A keleti ekszpressz nj vonala. A krassószörénymegyei rettenetes árvízkatasz­trófa kitérítette útjából a keleti ekszpresszt, az úgynevezett páris—konstantinápolyi fu­tárvonatot. Oly nagy pusztításokat okozott az áradás, hogy sokáig nem fogják tudni a vasúti töltéseket, a táviró- és telefonhálóza­tokat helyreállítani. A Temesváron áthaladó keleti ekszpressz most nem járhat e vidé­ken s igy sürgősen gondoskodni kellett ar­ról, hogy más vonalat biztosítsanak az eksz­pressz számára. Az Orient-Ekszpressz párisi intézősége ugy határozott, hogy az eksz­presszvonat a Budapest—Szolnok—Püspök­ladány—Nagyvárad—Kolozsvári vonalon fog közlekedni. Meg is indultak erre vonatkozó­lag a Máv.-val a tárgyalások és valószínű, hogy néhány nap múlva Püspökladányon megy keresztül az ekszpressz. — Kerkápolyné öngyilkossága. Az ön­gyilkossá lett Kerkápolynén már március ele. jón hatalmasodott el a betegség és azóta hu­szonnyolcszor kísérelt meg öngyilkosságot. Ki­lencszer a kútba ugrott, négyszer akarta kü­lönféle szerekkel, amelyekhez épen hozzájutha­tott, megmérgezni magát, hétszer vették le már félholtan a vízvezeték zsinórjáról, amelyre felakasztotta magát, háromszor kiugrott a kastély ablakából és ötször olló, kés, kötőtű, borotva és más éles szerszámokkal akart vé­get vetni életének. Egy fővárosi lap szombathelyi tudósitója, aki künn járt Magyargencsen, az utolsó éj­szakáról a következőket jelenti: Kerká­polyné már a délután folyamán három ízben kísérelt meg öngyilkosságot. De ápolónői az utolsó pillanatban megmentették. Este féltíz­kor bement hálószobájába, azt mondta, job­ban érzi magát és pihenni akar. Az ápolónő hajnali két óráig virrasztott, akkor azt hivén, hogy a beteg mélyen alszik, lefeküdt az ágy melletti divánra. A szerencsétlen asszony ugy látszik csak erre várt, lábujjhegyen kilopódzott a fürdőszóbába és ott a tuss drótzsinór­jára fölakasztotta magát. Az ápolónő fél­háromkor fölébredt. Rémülten rohant a fürdőszobába, de akkor már Kerkápolynéban nem volt élet. Reggelre kiszállt a kastélyban Kálmán Béla járásorvos és Takács Márton cel­dömölki szolgabíró, akik megállapították a két­ségtelen öngyilkosságot. Kerkápolyné tragikus halála az egész vármegyében mély részvétet keltett. — Huszonötéves találkozó. Felkéretnek azok a volt iskolatársak, akik a szegedi ke­gyesrendi főgimnáziumban huszonöt évvel ezelőtt, 1885-ben tettek érettségi vizsgálatot, hogy jú­nius 25-én, szombat este 8 órakor a Gedó-kert­ben tartandó társasvacsorán jelenjenek meg. — Repülőverseny Pécsett. Lipscher Leopold párisi impresszárió több ügyes pilótával repülő­versenyt akar rendezni Pécsett. A versenyzők Clemens-, Bayard- ós Sommer-féle gépeken szál­lanának föl és az egyszerű repülési, fordulási és magassági versenyek is tervbe vannak véve. Az impresszárió csak alkalmas területet kér a várostól. — Lóháton Báestopolyáról Pécsre. Ér­dekes és bravúros lovaglást tett három bácskai gavallér. Cziráky Gábor dr topolyai ügyvéd, a Bácskában szerte ismert hires sportman ve­zetése alatt tegnap délben érkeztek meg lóhá­ton kitűnő kondícióban Pécsre Bácstopolyáról Milics János zsablyai főszolgabíró és Beres­tyánszky Miklós topolyai szolgabíró. Harkányon ós Cinderybogádon való rövid pihenéssel alig huszonnyolc óra alatt tették meg a kétszáz­ötven kilométernyi utat. Ma reggel öt órakor indultak Mohács, Baja és Zomborán át hazafelé. — A röszkei templom. A szegedi alsó tanyavilág röszkei részében templomot építe­nek. A város anyagi hozzájárulását már a ju­niusi rendes közgyűléstől akarták kérni, a vá­ros tanácsa azonban bevárja, amig a mérnök­1910 junius 25 ség az építendő templom részletterveit elké­szíti és beterjeszti s csak azután viszi a rösz­kei templomépítés ügyét a közgyűlés elé. — A krassószörényi segitő-akció. Te­mesvárról jelentik: Medve Zoltán főispán és Issekutz Aurél alispán ma a jámi járást ke­resték föl és intézkedtek a segélyezés ügyé­ben. Több mérnök, utászkatona és több ezer munkás dolgozik a megrongált utak kijavi­tásán. A krassószörényi árvízkárosultak ja­vára ma is számos nagyobb adomány érke­zett Medve Zoltán főispánhoz. A főváros tanácsa elhatározta, hogy a köz­gyűlésnek előterjesztést tesz aziránt, hogy a krassószörénymegyei árvízkárosultak segé­lyezéséhez 20,000 koronát szavazzon meg. A mai közgyűlés az indítványt elfogadta. — Kirabolt mágnásasszony. Pétervárról jelentik: Tegnap este a Peterhofból Oranien­baumba menő vonaton utazott Tiesenhausen Mária dúsgazdag bárónő. Nyári tartózkodásra az Oranienbaum melletti villájába ment a bárónő s drága ruhákat, nagyösszegü pénzt és értéktárgyakat vitt magával. Útközben egy elegáns, orosz mérnökegyenruhába öltözött férfi szállott a vonatba és a bárónővel szem­ben foglalt helyet. Kloroformmal átitatott zseb­kendőt vett elő és a bárónőt narkózisba ejtette. Mikor Oranienbaumban felköltötték a bárónőt ijedten vette észre, hogy csomagjai, pénze és az ujjain viselt gyürüi eltűntek. Az idegen férfi egy korábbi állomáson szállott le és senki se tudja, merre szökött meg. — A nagyigmándi választás epilógusa. A két nappal ezelőtt lefolyt nagyigmándi választáson véres összeütközés történt a csendőrök és a nép között. Mint Nagyig­mándról jelentik, Mócsa községben az oda­vezényelt négy csendőrt a körülbelül négy­száz főből álló tömeg megtámadta és kövek­kel megdobálta. A kődobásoktól megsebesült csendőrök fegyverükhöz nyúltak és a nép közé lőttek. Kiss József földmives golyótól találva azonnal meghalt, míg hárman súlyo­san megsebesültek. A sebesülteket a komá­romi közkórházba szállították. — Öngyilkos úriasszony. Fiúméból jelen­tik: Tegnap este kilenc óra felé nagy föltűnést keltett a Via dei Bottai 1. számú házában egy úriasszony öngyilkossága. Tegnap délután két óra felé Cante Kamilla, egy tanár harmincnégy éves özvegye, aki özvegy Bastianovichnéval lakott együtt már hosszabb idő óta, mihelyt barátnője eltávozott hazulról, bezárta a lakás ajtaját s szobájába vonult vissza. Itt előké­szítette halotti ruháját, majd a kerevetre fe­küdt s nagymennyiségű karbolsavat ivott, mely iszonyú szenvedés után megölte az életuntat. Az öngyilkosságot csak órák múlva, kilenc óra felé vették észre, amikor Bastianovichné haza­jött. Mikor az öngyilkos szobájába beléptek, az ott terjengő fojtó karbolszag rögtön el­árulta a történteket. Az életunt asszony semmi­féle levelet sem hagyott hátra s igy tettének oka ismeretlen marad. — Letartóztatott temesvári bank­igazgató. Temesvárról jelentik: Nemrégiben csődbe jutott a Temesvár-bélvárosi takarék­pénztár. Az összes pénz elveszett. Az illeté­kes köröknek nagyon gyanús volt ez a dolog és igy ma le is tartóztatták Adler József volt bankigazgatót, aki csakhamar beismerte, hogy a mérlegek hamisak voltak. — Alapszabály-jóváhagyás. Hieronymi ke­reskedelmi miniszter a vidéki szabóiparosok országos szövetségének alapszabályait 1910. évi 39425. sz. alatt kelt rendeletével az 1884. t.-c. 150-ik §-a alapján jóváhagyta. — Gyilkosság tévedésből. Komáromból irják : Török Péter heregi gazda tegnap este kiment az erdőbe őzlesre. Mivel az idő hideg volt, zsákot húzott a vállára. Ugyanekkor őz­lesen volt Kiss Mihály gazda is és véletlenül Törökkel szemben helyezkedett el. Nemsokára Kiss észrevette, hogy szemben valami mozog és azt hivón a zsákba bujt Törőkről, hogy őz, kétszer rálőtt. Az ólomdarabokkal és ösz­szevagdalt patkószeggel megtöltött lövés való­sággal összeroncsolta a szerencsétlen Törököt, aki szörnyethalt. Kiss a csendőrségen önként jelentkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents