Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-25 / 29. szám

2 DÉL MAGYARORSZÁG 1910 junius 25 — ebbeli tartózkodásunknak egy igen egyszerű oka van. Madarász apó szerepeltetése gálád és szívtelen pártpolitika megnyilvánulása. A lehengerelt lehengerelők fejében született meg az a gondolat, hogy a képviselőházi többség eredetét mindjárt az első ülésen „megbélyegezzék". Erre a célra kíméletlenül előrángatták csöndes magányából a kilencvenhat esztendős aggastyánt. Ha irtózatos kínjaiba kerül is, mindegy, csak borsot lehessen törni a nemzeti munkapárt orra alá. Ám a pucscs nem sikerült, mert a többség nem hagyta magát. Elmésen parírozta a korelnök vágásait, a nyilt betyárkodást pedig csirájában elfojtotta. A választásokon szétvert, egymás között egyenetlenkedő, önmagukban meghasonlott ellenzéki pártokkal szemben impozáns erejét érző többség terjeszkedik el a képviselőház padsorainak háromnegyed részében. Olyan többség, amely nem provokál sertkit, de nem is engedi fejére nőni az ellenfeleit. Nélküle sikeres munka nem képzelhető. Kezében a szakadatlan dolgozás szerszámai. Ezekkel fogja művelni szorgalmasan a reális munka barázdáit, de az ásóját, a kapáját kíméletlenül emeli rá arra, aki őt munkájában megháborgatni merészkednék. A politika szegénylegényei fokosukat fenik és már a tegnapi ülésen is megvillogtatták Madarász apó révén. Majd elválik, melyik az erősebb : a munka megszentelt eszközei-e, avagy a munkátlanság rablószerszámai. Az osztrák költségvetés. Bécsből jelentik: A képviselőház ma harmadik olvasásban tárgyalta a költségvetést, melyet minden formaság nélkül elfogadott. A képviselőház teljes üléseiben most néhány napi szünet áll be, mely idő alatt összehívják a pénzügyi és költségvetési bizottságot, hogy az adójavaslatokat, 'Iletve az olasz jogi fakultásról szóló javaslatot elintézze. A szlovének a költségvetési bizottzését és a Hladár hozzá fűzött magyarázó szövegét, — a jogi szemlék pedig sietve átvették a becses és posthumus munkálatot. Hladár igy végezte a stuttgarti cikket: „Ama bölcs logikának, mely az egész müveit világot -meghóditotta, már nyoma található e szerény értekezésben, melylyel Kádár a tudori fokot elnyerte. Az erőnek, az éleslátásnak ugyanaz a teljessége szól hozzánk a fiatal diák soraiból, amely később az érett férfit oly magasra emelte." És a stuttgarti szerkesztő, csillag alatt, ezt irta: „Boldogok vagyunk, hogy mi lehetünk az elsők, akik a világgal a posthumus munkát megismertethetjük." Történt azonban, hogy a párisi Toelplin, a németből franciává lett nagy tudós, roszszul ebédelt a külvárosi korcsmában, ahova szalmaözvegysége vidám napjai egyikén betévedt. A hires jogász rossz hangulatban tért haza estefelé a lakására s unottan, haragos kedvben olvasta végig a stuttgarti jogi szemlét, Toelplin, minthogy lefeküdni még nem akart, cikket irt a Kádár Sándor értekezéséről: s a cikkben epés szavakkal illette a tudori dissztertáció közlőjét, „Igaz, Irta a hires Toelplin, hogy a fiatal Kádárban már itt is megcsillognak a későbbi nagy tudós tehetségei, de a magyarázat, melyet Hladár ur a cikkhez fiiz, önkéntes, erőszakolt és értelmetlen. Honnan veszi Hladár ur annak a bizonyítékát, hogy Kádár már ifjabb korában magáévá tette a Lombrosoféle elméletet"? Amit ő oly meglepő tudással, oly ellenállhatatlan logikával fejt ki tudori értekezésében, nézetei, iránya, eszméi ságban aligha fognak komoly obstrukciót támasztani. Hétfőn összehívják az urakházát, mely a költségvetést legfeljebb két nap alatt elintézi. A szegedi vásárcsarnok, — A kiküldöttek tanulmányútja. •— A Szegeden létesítendő vásárcsarnok ügye napirenden van s a hatóság a megvalósítással foglalkozik. A város tanácsa közelebb bizottságot küldött ki Budapestre, az ottani vásárcsarnokok tanulmányozása végett. A kiküldött bizottság egyik tagja: Somogyi Szilveszter dr főkapitány, az alábbiakban számol be tanulmányairól és észrevételeiről: A szegedi vásárcsarnok dolgában a tanács kiküldése folytán a város főmérnöke, főkapitánya és főállatorvosa junius 22. és 23-ikán megszemlélték a budapesti összes vásárcsarnokokat, Ziegler Nándor vásárcsarnoki igazgató kalauzolásával. — Legrészletesebben a budai oldalon levő Batthyány-téri vásárcsarnokot szemlélte meg a bizottság. Ez a csarnok körül emelettel s terjedelmének negyedrészéig pincével van ellátva. Pincéje azonban a talajvíz miatt árulásra nem alkalmas, csak raktárhelyiségül szolgál. Ez a vásárcsarnok teljesen megfelelne a szegedi viszonyoknak, azzal a különbséggel, hogyha csak nálunk is a talajvíz azt meg nem akadályozná, aló.l egész terjedelemben pince volna építendő. Általános tapasztalat ugyanis, hogy elegendő nagy vásárcsarnokot még sehol sem építettek, az mindenütt szűknek bizonyult. Princípium tehát, hogy olyan helyre építtessék, ahol ezt esetleg bővíteni lehet, ha a tér ennek nem állja útját. Fontos ebből a szempontból az is, hogy az emeletet és pincét is lehetőleg egyidejűleg kell megépíteni, ami által igen nagy területet nyerünk. Az idényárusok az emeletre szoríthatók, ahol azt a közönség — miután máshol azt a cikket nem tudná köztéren beszerezni, felkeresné az árusokat. A budai csarnok 3000 négyzetméter területet foglal el, terjedelemre tehát Szegednek is megfelelne. Belső beosztása a lehető legegyszerűbb, de az ennél is egyszerűbb beosztás még célszerűbb. Ugyanis csak azoknak a kisiparosoknak van mindenütt a fal mentén köröskörül teljesen elzárható rekeszük, akik állandó bérletet kötnek. A többi mind szabad hely, hol az aszíalttalajra négyzetméter területek vannak festve, a szükséges gyalogutak kihagyásával. Hat méter széles, kocsiút csak a hossztengely irányában van. A budai vásárcsarnokban az egyes árucsoportoknál az egymással háttal árulók vassodronynyal vannak elválasztva. E csoportok egyes részein oldalválasztékok is vannak. Ez mind felesleges. Csak ott kell a válaszfalakat felszerelni, ahol az illető árus hosszabb bérletet köt. szerintünk sokkal közelebb állanak a svájci Schnábeli-féle elmélethez, mint a Lombroso ur ismeretes alapelvéhez. Hladár ur a Kádár ur lelkébe oltja azokat a bölcseségeket, amelyek az ő virgonc agyvelejében születtek." Természetes, hogy Toelplin cikke nem maradt visszhang nélkül a tudományos világban s az angol Westroode rögtön kötelességének tartotta, hogy Hladárt a szavazatával támogassa, Westroode is azon a nézeten volt, hogy a fiatal Kádár a Lombroso nézeteit helyeselte, mig Mentz-Frohdorff fiatalos tűzzel szegődött a francia Toelplin pártjára. Azt lehet mondani, hogy a jogtudós világ két komoly és szenvedélyes pártra szakadt; az egyik: Hladár, Westroode, Thalmayer, Grinceman, Chevieux kardtörésig állott amellett, hogy Kádár lángeszű logikával küzdött ifjú korában a Lombroso-féle elmélet mellett; a másik : Mentz-Frohsdorff, Toelplin, Wood, Hoeckel,' Cauders tudni sem akart a Lombroso befolyásáról és a Kádár müvében „csodálatos és zseniális lándzsatörést" látott a svájci Schnábeli mellett és a hírneves olasz anthropologus ellen. A vita oly szenvedélyes hullámokat vetett, hogy később Chevieux és Hoeckel egymást egész fesztelenül tudatlan fajankónak mondták, Cauders pedig gúnyosan irta egy francia lap tárcájában : — Ahoz, hogy az ember Kádár Sándort magyarázza, egy fontos kellék szükséges-: az, hogy az ember Kádár Sándort megértse... A guerilla-harc e lázas napjaiban történt, Ez olcsóbbá is teszi az építkezést. Pincében és emeleten teljesen felesleges és kidobott pénz minden berendezés. Földszinten és emeleten 700 áruhely van. Igen drága azonban a budai vásárcsarnok építési összege, több mint egymillió korona. Igaz, hogy ebben benne van egy keskeny háromemeletes bérház is, négy ablakkal a térre.. Üzlethelyiséget mindenesetre kell legalább a homlokzaton építeni, de ha csak lehet, az oldalakon is, mert ez nagymértékben könnyíti az árusítást. További tapasztalat hogy vásárcsarnok csak oda építendő, hol már az előtt is piac volt. Ez azonban csak Budapestre állhat, ahol sok vásárcsarnok és sok nyilt piac van, tehát az árusok oda mennek legszívesebben, ahova már a közönség odaszokott. Nálunk bizonyos árucikkeknek csarnokba való . terelése kikényszeríthető s az feltétlenül maga után vonja a forgalmat. Budapesten nagy személyzete van minden vásárcsarnoknak. Felügyélő, — aki mindig állatorvos — helyettes felügyelő,- 2—3 vásárcsarnoki tiszt, 3—4 altiszt. Ezek mind rendelkeznek, kezelik a jövedelmet, végzik részben az egészségügyi.és állategészségügyi szolgálatot, igen sok irodai dolguk van. Ezeken kivül vannak szolgák, akiknek feladata a csarnok tisztántartása. Burkolásra ugy a . keramitot, mint az aszfaltot egyaránt jónak mondják. Csak villanyvilágítás van és külön, feltűnően megjelölt vízcsap tüzveszedelem esetére. Kis vegyvizsgáló laboratórium is van minden csarnokban. Tejnemüeket mindenütt . azonnal tudnak megvizsgálni és minden árusnak minden tejterméke mindig meg is vizsgáltatik. Az igazgató állítása és-tapasztalata szerint, maga a csarnok tetemesen nem drágítja meg az élelmezést, hanem csak annyiban, amennyiben minden rendszabályozás szokott "valamelyest drágitani. Aki azelőtt néha vizes tejet is szokott árulni, most ezt nem . teheti, de viszont az akkori nyereséget el akarja érni, valamivel tehát drágábban adja a tejet, — de ott a megnyugvás, hogy feltétlenül jót kell adnia, mert hiszen vizsgálják folyton. A drágaságnak igazi oka az igazgató szerint másutt van. Főbb tényezők:. az általános drágaság, tehát a pénz értékének minden téren való csökkenése, a nagy élelmiszer-kivitel a közlekedési eszközök tökéletessége folytán. A közvetítő (kofa) kereskedelem ugy a drágaság, mint az olcsóság tekintetében egyforma hatással van. Előmozdítja a drágaságot azáltal, hogy a termelőtől megveszi és nyereséggel ad a cikkeken tul, a nyereséget a fogyasztó fizeti, — de ottani tapasztalás szerint még nagyobb a hatása az olcsóság irányában, mert a közvetítő a nagyban vásárlást szereti és több olyan termelőt csábit a piacra, akik kicsinyben nem hajlandók adni, mert idejük drága és épen a kofa által van biztosítva a termelő, hogy áruit minden esetre eladja, a piactól tehát nem idegenkedik el. így a kínálat nagyságát fokozván, az alacsonyabb árképződésre jó hatással van. Ott hogy egy magyar vidéki lap, ha jól emlékszem, a Baranyavár és Vidéke, tárcát közölt az öreg Kampóstól, aki tiz év óta Pécs városában ügyvédkedett. Azók, akik a kövér Kampóst öregnek hívják, nem az Ő zsenge negyven évét tisztelik meg ezzel a jelzővel, hanem a Kampós tekintélyes embonpointjét és naiv, szinte himporos kedélyvilágát. Kampósból, aki valamikor egyetemi forradalmakat szervezett és a véres kardot diadalmasan hordozta körül az alma mater kávéházaiban és kifőzőiben, ártatlan és gyermeklelkű vidéki ügyvéd lett. Tiz év óta még talán azok sem gondoltak rá, akik némiképen az ő szorgalmának köszönhették a tudori kalapot. Mert a fiatal Kampós valaha külön mesterséget űzött; öt forintnyi fiksz honorárium fejében doktori értekezéseket fogalmazott. Az értekezések testvérek közt sem értek öt forintot, mert Kampós egy szarka nonchalence-ával dézsmálta meg a legtekintélyesebb jogi müveket. A tanárok azonban, akik évtizedek óta nem olvastak el egyetlen dissztertációt sem, kivétel nélkül elfogadták a tudori értekezéseket s a Kampós-féle cég jó birnévnek örvendett az egyetemi polgárok soraiban. Kampós utóbb kétszer elbukott a második államtudományi szigorlaton • • • A tárcában, mely később méltó föltűnést keltett, a kövér Kampós egy régi levelet közölt a baranyai olvasóival. A levelet Kádár Sándor irta; 1882-ben, május elsején, mikor a harmadik szigorlatát elfogadtákAz olvasókat nem igen szokta érdekeim egv privát levél, de a Kádár sorai meg-