Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-24 / 28. szám

1910 junius 23 DÉLMAGYARORSZAQ 11 -sak a kormányhatósági jóváhagyás után tel­jesíti, mert a tisztviselőknek is csak előlegül utalta ki a segélyt, amit, ha a miniszter az el­járást nem hagyja jóvá, a tisztviselők járandó­ságából levonásba hoz. Az özvegyektől azon­ban nem térülne vissza az előleg. s A vizórék. Szeged város juniusi rend­kívüli közgyűlése utasította a város taná­csát, hogy a vízórák kötelező beállítását il­letőleg akkor terjeszszen be érdemleges ja­vaslatot. amikor beható vizsgálat után meg­győződött arról, hogy a vizmütelep szolgál­tató képessége megíelelő-e s hogy a cső­vezetékekben nincs-e hiba, A tanács ma Bokor Pál helyettes polgármester előterjesz­tésére elrendelte a közgyűlés által kívánt vizsgálat megtartását és érdemleges javas­latát az egyik őszi közgyűlésnek teszi meg. x A szegedi vágóhíd jéggyára. A szeged' vágóhíd jéggyárát ki fogják bővíteni. A mun­kákra vonatkozó szerződést a tanács jóvá­hagyta és a munkák végzését mai üléséből elrendelte. j Xyás'! munkák a torony alatt. 'Szeged város tanácsa elrendelte, hogy a városházán a nyári hónapok alatt helyreállítási munkák vé­geztessenek. A renoválás a közgyűlési teremben kezdődik, melynek bútorait fogják először ki­javítani. x A visszatérített Mdvám.'Ormcsafc Miklós szegedi postatiszt beperelte a várost, mert tőle hidvámdijat szedett a közúti hídon, holott ő mint állami • hivatalnok : hidvámdiimentes. Az ttgy sok fórumon ment keresztül s a vége az lett, hogy a város köteles visszatéríteni Orin­csáknak az eddig lefizetett hidvámdijait. A vá­ros tanácsa mai üléséből ötvenhárom koronát utalt ki Orinosák Miklósnak, hidvámvisszaté­rités címén. x Nem adják Újszegedet. A magyar' ípar­pártoló-szövetség szeptember nyolcadikára Új­szeged átengedését kéri, népünnep céljára, 20 filléres belépődíj mellett. A tanács elutasította a kérelmet. — Klein Mór gyorsfényképező telepet akar berendezni Újszegeden s erre engedélyt kért. A tanács ezt a kérelmet is elutasította. x A természetbeni lakások vizdija. Sze­ged városnak azok a hivatalnokai, akik termé­szetbeni lakást élveznek, aziránt folyamodtak a tanácshoz, hogy rájuk ne vessen ki vízdíjat. A tanács mai üléséből elutasította a kérelmet és a természetbeni lakásokban fogyasztott viz után is szedeti a rendes vízdíjat. x Elutasított kérelem. Gömör és Kishont vármegye alispánja segélyt kért Szeged városá­tól, a felsőmagyarországi árvízkárosultak ré­szére. A tanács elutasította a kérelmet, mert eléggé le van foglalva a délvidéki árvízkáro­sultak segélyezésével. x A megkárosított város. Szeged városa alapos bírságot húzott Wertheimer Adolf szegedi sz.ódagyárosra, mert ez titokban gyártott szódát hozott forgalomba s az után nem fize­tett adót. A gyáros felebbezett egészen a köz­igazgatási bíróságig, amely a város kérelmére a hatásköri kifogást áttette a belügyminiszter­hez, ahol Lázár György dr polgármester külön telterjesztésben kéri a hatásköri bíróság illeté­kességének megállapítását. A város tanácsa aiai ülésében foglalkozott ezzel a hosszú, évek 5ta húzódó ügygyei. x Uj illemhelyek. Szeged város törvényható­sága elhatározta, hogy a városban három uj Illemhelyet állitson föl, és pedig egyet a Stefánia­sétányon, egyet Újszegeden és egyet a Szent György-téren. A határozatot, annak kormány­hatósági jóváhagyása • után, végre fogják haj­tani.' x A honvédkórház kibővítése. Szeged város tanácsa elrendelte a szegedi honvédségi csapat­kórháznak egy emeletes betegpavillonnal és egy gazdasági pavillonnal való kibővítését. A két­százhetvenezer koronás munkára a tanács az árlejtést julius huszonhatodikára tűzte ki oly­kép, hogy a munkában kisebb iparosok is része­sedhessenek. x A magángyalogjárók szélessége. Bokor Pál helyettespolgármester előterjesztésére a város tanácsa mai ülésében elhatározta, hogy a magángyalogjárók szélességét nyolc méter szé­lességben állapítja meg. ott, ahol erre a széles­ségre szükség van. Az ilyen széles gyalogjáró burkolásából öt métert a háztulajdonos, három métert a város készíttet. A tanács mai hatá­rozatát bemutatja a törvényhatósági bizottság közgyűlésének és annak jóváhagyását kéri. Az ügynek mai tárgyalása alkalmával fölmerült egy burkolási szabályrendelet megalkotásának a kérdése. Balogh Károly tanácsos már ki is dolgozott ilyen szabályrendelet-tervezetet, me­lyet még ebben az évben letárgyalnak. A mai határozat ebben az uj szabályrendeletben fog­lal majd helyet. x A rókusi templom festése. A város taná­csa Bokor Pál helyettes polgármester előter­jesztésére elhatározta, hogy a szeged-rókusi uj templom belső festési munkálataival a Bétái és Benedek budapesti céget bizza meg. A mun­kákra tizenkétezer korona volt előirányozva s a nyertes cég hatezerhétszáz koronáért vál­lalkozott a festési munkákra, A tanács köte­lezte a céget, hogy Baffay László szakértő előtt mintafestéseket eszközöljön. x A nagybecskereki jegyzői tanfolyam vizsgái. A nagybecskereki községi és közigaz­gatási tanfolyamon véget értek a második fél­évi vizsgálatok. Az előadói konferencia végez­tével a hallgatók a vármegyeház alispáni kis­termében gyűltek össze, ahol az előadói kar élén Jankó Ágoston alispán, a tanfolyam .igaz­gatója magas szárnyalású, szép beszédben buz­dította a hallgatókat a szigorú kötelességtu­dásra, Az alispán ezután fölolvasta a félévi vizsgálatok eredményét, amely szerint kitünte­téssel vizsgázott hat, egyhangúlag husz, szó­többséggel tizenöt hallgató. A félévi vizsga tel­jes ismétlésére és javítóvizsgára egy-egy hall­gatót utasítottak. x Egy leendő próbabui'kolás története. A szegedvárosi mérnökség jóiaeje előterjesz­tést tett a város tanácsának, hogy próbakép burkoltassa be a Török-utcát kissebesi gránit kiskockával, beton-alapon. A közgyűlés azonban ugy rendelkezett, hogy az Attila-utcában vég­zendő ez a próbaburkolás, mintegy 50 ezer ko­rona költséggel. Sáry János törvényhatósági bizottsági tag ezt a határozatot megfelebbezte a belügyminiszterhez, azzal az indokolással, hogy próbaburkolásra ne költsön a város ilyen rengeteg összeget, hanem legfeljebb négy-ötezer koronát. A miniszter helyt adott a felebbezés­nek, mert terv egyébként sem volt a próba­burkolásról. A mérnökség ezt a műszaki müve­letet ma beterjesztette a tanácshoz, amely azt a miniszter elé fogja juttatni. KÖZOKTATÁS + A szegedi felsőbb leányiskola osztályai­nak párhuzamosítása az iskola látogatottsága folytán minden évben szükségessé válik. Most már a harmadik osztály párhuzamosítása kerül sorra s ezért Bévy Ferenc miniszteri biztos arra kéri Szeged városát, • mondjon le arról a jogáról, hogy a felsőbb leányiskola előkészítő elemi iskolát tartozik fenntartani. A tanács értesiti a miniszteri biztost, hogy kérelmének a közgyűlés által leendő teljesítése ellenében igényt tart az intézetnek esetleg leánygim­náziummá való átalakítására. + Vizsgák a tííisitóxőfcéi>zőben. A szegedi r. k. tanitónőképző-intézetben ma kezdték meg az évzáró vizsgákat. A mai vizsgán megjelent Lázár György dr polgármester is, aki holnap az állami főgimnázium érettségi vizsgálatán jele­nik meg. SPORT A Szegedi Atlétikai Klub rendkívüli közgyűlése. A Szegedi Atlétikai Klub e hó huszonhatodikán, vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a Royal-kávéház különtermében rend­kívüli közgyűlést port. Az ülésen az üresedés­ben levő alelnöki állásra Niesner Aladár városi mérnököt, a népszerű sportférfiut választják meg. •Hf A Temesvári Atlétikai Klub labdarugó­csapata julius hó ötödikén a Szegedi Atlétikai Klubbal mérkőzik Szegeden. ^ Szegedi footballísták Kecskeméten. A Szegedi Atlétikai Klub e hó huszonhatodikán revanche labdarugó-mérkőzést tart Kecskemé­ten az ottani Atlétikai Klubbal. Az Aradi Atlétikai Klub e hó huszon­kilencedikén atlétikai versenyt tart Szegeden az Atlétikai Klubbal. A verseny után labda­rúgó-mérkőzés a helybeli Vasutas-Egylettel. SS3 Batthyány-Strattmann Ödön herceg — korcsmáros. Az akták humorából való az az adóvallomási ív, mely a többek között a zalaegerszegi pénzügyigazgatóságtól érkezett & városi adóhivatalhoz. Ebből a kiállított adó­vallomási blankettából az tűnik ki, hogy az óriási kiterjedésű zala- és vasmegyei Batthyámy­Strattmann hercegi hitbizományok majoreskója, Ödön herceg korcsmáros. Bizonyára valami té­vedés van a dologban, de az adóvallomási iv szószerint a következőket tartalmazza: „Az adóköteles fél által folytatott üzletágak felso­rolása: korcsmáros. A kimért szeszesitalok mennyisége: 1 hektó ós 11 liter." Mai naptól fogva tehát büszkék lehetnek a Vampeticsek és Schlesingerek főméltóságos kollégájukra. Csak egy kicsit gyengén megy a hercegi korcsma, mert a fentjelzett mennyiség egy évi kimérés­nek felel meg. Napoleon tekintete. Napoleonnak Igen erős, átható tekintete volt, amelynek csak ke­vesen tudtak ellenállni. Mindenki ugy beszólt az ő szemének tekintetéről, mint valami ellen­állhatatlan, természetfölötti dologról. Egy na­pon egy fiatal szobrász, Dávid d'Augers, baráti köbren fogadást ajánlott föl, hogy az ő tekin­tete előtt még Napoleon is lesüti a szemét. — Lehetetlen — mondták a barátok, de azért beleegyeztek és a fogadást megkötötték. Hogy a fiatal szobrásznak szintén mélyre­ható fascináló tekintete van, azt mindenki tudta, de hogy azzal még a császárra is hatással lenne, azt nem hitte el neki senki sem. A pró­bára nemsokára alkalma nyílt. Napoleon épen egyik győzelmes háborújából érkezett vissza Párisba és csapatai élén vonult be a városba. Az utcákon óriási néptömeg állott sorfalat. A fiatal szobrász az első sorba állt és tekinteté­vel a császár tekintetét kereste. Valami titok­zatos hatás csakugyan feléje irányította Napo­leon szemét és néhány pillanatig farkasszemet néztek egymással. Napoleon meglassította lovát, amint a bátor szemű ifjút fikszirozta és ez csakhamar kénytelen volt lesütni a szemét, mert nem bírta el Napoleon erős nézését. A két energia közül a császáré volt az erősebb és igy Augers a fogadást elveszítette. Létjhajőkozlekedési vállalat. Londonból jelentik, hogy Boenner báró érdekes prospektu­sokat küldött szét a londoni pénzügyi ós társa­dalmi világ kapacitásainak. A derék báró nem kevesebbről álmodozik, mint egy rendszeres légi személyszállitó- és postajárat megteremté­séről. Roenner báró tervezete szerint az egyes léghajók ezerszázhárom tonna hordképességre építtetnek, olyképen, hogy minden egyes léghajó kétszáz elsoosztályu és kétszáz másodosztályú, utast fogadhasson magába. A prospektus vérmes reményei szerint a vállalat évi jövedelme meg­haladná az ötszázmillió koronát. A báró a prospektusban közli azt is, hogy a terv kivite­lére, illetőleg léghajógyárak alapítására stb. már több nyugati állam támogatását megnyerte, azt azonban nem közli, hogy melyek is volnának ezek az államok. Roenner a légi utat London­ból Berlinbe és vissza harminchat óra alatt akarja megtenni. ~ Gyermektragédia. Párisban a Jeanne d'Arc-utcában tegnap egy fiatalember agyonlőtt egy gyermekleányt és ez a gyilkosság annál megrázóbb volt, amennyiben a leány anyjának tehetetlenül kellett végignéznie gyermek© ha­lálát. Reggeli félnyolc óra tájban a tizenhárom éves kis Boyer Renée iskolába ment és az ut­cáról kezével még fölintett anyjának, aki a harmadik emelet egyik ablakából nézett utána. Ekkor hirtelen egy suhanc toppant a leány elé és revolverből egymásután háromszor rá­lőtt. Az egyik golyó a vállán ment keresztül, a másik a tüdejét fúrta át, a harmadik pedig balhalántékába fúródott. A gyermek-egy fáj­dalmas fölkiáltással a földre rogyott, még ret­tentőbb volt azonban anyjának följajdulása, aki félőrülten rohant le a lépcsőn gyermeke segítségére. Mire leért, a merénylő eltűnt egy közeli füszeresüzletben, ahol alkalmazva volt és annak egyik belső helyiségében golyót röpí­tett a fejébe. Hogy mi volt a gyilkosság és öngyilkosság oka, azt nem tudni. Lehet, hogy pillanatnyi elmezavar, vagy korai szerelem idézte elő a katasztrófát, de még azt sem tudják, hogy a fiatalember a leányt egyáltalán ban ismerte-e? A gyilkos és az áldozata azon­nal meghaltak.

Next

/
Thumbnails
Contents