Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-24 / 28. szám

1910 június 24 D É L M A Q Y A R O R S ZÁQ Szerenád a királynak. Ma este kilenc órakor Budapest székes­főváros impozáns, nagy szerenádot rende­zett a királynak a budai várpalota belső udvarában. A szerenádot a Magyar dalos­egyletek országos szövetsége szolgáltatta. Budapest közönsége már este hat órakor vonult fel a királyi várba és körülvette a nagy.belső udvart, a szerenád,színhelyét. A főváros hatósága részéről Bár.ezy István polgármester, Vaszilievits János és Rózsa­völgyi Gyula alpolgármesterek jelentek meg. A hallgatóság között ott volt Zichy Géza gróf, az'Országos dalosszövetség diszelnöke, Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter és Mazy József államtitkár is. A dalosegyletek fölvonulása este félkilenc órakor kezdődött. A dalosok három csoport­ban: fehér, piros és zöld . lampionokkal vo­nultak föl a várba, ahol. a belső, udvaron, a király lakosztályának erkélye alatt négy­szöget alkottak. Sztojanovics Jenő karmester a négyszög közepére állt, kezében kis villany­lámpákkal teletűzdelt dirigensi pálcával. A' megvilágított, fénylő vezénylőpálca meg­mozdult a sötét udvar közepén és erősen, röviden, méltóságteljesen fölcsendült a ma­gyar dalosok ajkán egy háromszoros óljen­kiáltás. Ebben a pillanatban lépett ki az erkélyre a király. Kíséretében voltak : Auguszta főhercegnő, József főherceg és gyermekei s az udvari főméltóságok. Aztán fölcsendült a Himnusz melódiája. Az uralkodó meghatottan, figyelemmel hallgatta végig a ' magyar dalosok impozánsan szárnyaló énekét, a Lavotta szerelmét s a többi magyar dalokat, amelyeket a csönde­sen elénekelt „Szózat" zárt be. A dalosok háromszoros éljenkiáltása je­lezte, hogy az ünnepségnek vége van. A király szalutálva köszönte meg az előtte elvonuló dalosoknak a szerenádot és vissza­vonult lakosztályába. Az elvonuló dalosokat és Sztojanovics Jenő karmestert az egybe­gyűlt közönség lelkesen megéljenezte A krassószorényi katasztrófa. Krassószörénymegye alispánja tegnap a bel­ügyminiszternek telefonon jelentette, hogy mi­vel az árvízzel sújtott vidékeken az élelmiszer rendkívül megdrágult, más vidékekről vásárolt élelmiszereket szállítanak a megyébe. A lakos­ságnak az a része, melynek vagyonát a felhő­szakadás nem tette tönkre, maga is résztvesz a segitő-akcióban. A főispán telefonon azt a béreimet intézte a kereskedelemügyi miniszter­hez, hogy az utak és a hidak helyreállítására a már a helyszínen levő műszaki közegeken kívül még hat mérnököt küldjön ki. Ezekhez a munkálatokhoz, valamint az összedűlt épületek széthordására és a romok közt levő holttestek felkutatására katonaságot rendeltek ki. Katona­ság ment ki a teregovai járásba is, ahol az el. öntött földékről az iszapot kell eltávolítani, hogy az alatt a holttesteket megtalálhassák és eltemethessék. Mindenfelé sok halott és sok elpusztult állat van még a romok közt és az iszap alatt, ezek felkutatása és eltemetése, amire nézve a meg­felelő intézkedések megtörténtek, egészségügyi szempontból is a legsürgősebb. A vasúti össze­köttetést Budapest és Orsova közt csak hetek múlva lehet az egész vonalon helyreállítani. A vasúti .-^közlekedés- Karánsebe.s.t0l: Kornyáig zavartalan. Kornyától Mehádiáig a vasúti vona­lat pár nap alatt helyre lehet állítani s helyre lehet állítani a Herkulesfürdő és Orsova közti vonalat is, de a Mehádia és Herkulesfürdő közti vonalrész helyreállítása a műszaki köze­gek jelentése szerint esetleg hat hétig is eltart, mert ezen a vonalrészen bedőlt a nagy vasúti híd, a töltést elmosta az ár és a hidfő is szét­rombolódott. Egyelőre ideiglenes fahidat építe­nek, de a munka a teljesen alámosott területen nagy nehézségekbe ütközik. így e vonali-észen * forgalmi akadály még hetekig eltarthat, ami­nek következtében Budapest és Orsova közt a forgalmat ezen a ponton csak átszállással, kocsin lehet lebonyolítani. A vasúti vonal helyreállítására egy század utászt vezényeltek ki. Ugyancsak egy század utász érkezett tegnap vasúton Kornyára, ahon­nan kocsin mentek tovább Jablanicára; ezek az utászok a bozovicsi járásban fogják az utakat és hidakat helyreállítani. Ujsopot községet fenn­állása óta harmadszor pusztítja el árviz. Az utolsó árvíz 1893-ban volt. A mentési munkák­nál három szegedi idász súlyosan megsebesült. Krassószörénymegye alispáni hivatalától a következő jelentést kaptuk: Medve Zoltán fő­ispán és Issekuiz Aurél alispán ma a jámi járást járták be, ahol különösen két község szen­vedett nagy károkat. Holnap Kornyára mennek ahol már folynak a vasúti vonal helyreállítá­sára irányuló munkálatok. A segélybizottság eddig pénzsegélyt nem osztott ki, csupán élelmiszereket. Az a hir, mintha az élelmiszer­raktárt a nép megtámadta volna, nem felel meg a valóságnak. _A vasúti forgalom nem­sokára helyreáll és remélik, hogy egyáltalán megszűnik az élelmiszerekben beállott drága­ság is.. Egyes községeket az újjáépítésnél ma­gasabban fekvő helyekre fognak áttelepíteni nehogy ujabb árvíznek legyenek kitéve. Egyes lapok azt írták, hogy a román papok izgatják a népet és lá^ftTák a hatóságok em­berei ellen. Ezekből 'Á, hírekből csak annyi igaz, hogy a román papok beszédeket intéznek a néphez s ezekben- azt mondják, hogy a ka­tasztrófa azért következett be, mert nem sza­vaztak a nemzetiségi'jelöltre. w Mehádika község, amely egyike áz elpusztult falvaknak, mélyen bent' fekszik a Musznik-hegy oldalában. Ötszáz háza és kétezerkétszáz lakosa van. Ezt a községet a Mehádika-patak tette tönkre. Egész utcákat élsöpört a viz s egy asz­szonyt is megölt. Mihályi Mihály jegyző igy adta elő a katasztrófát: — Tizenharmadikán este kilenc órakor óriási villámlás és felhőszakadás kezdődött. Menny­dörgés nem volt, de két erős földrengést érez­tünk. Az egész község aludt, mikor a veszede­lem ránk zudult. Tiz órakor már az alant eső házakba betört a viz. A Mehádika olyan zaj­jal dübörgött le, mintha ezer szekér vágtatott volna keresztül a tahidon.Tizenegy órakor már a fél falu vizben volt, a jegyzői ház udvarán egy méter magas volt az ár. A felhőszakadás ked­den délután megismétlődött, de már nem tett akkora kárt, : mert előző éjjel utat ásott a völgyben. • t A község a Mehádika két partján fekszik. A két részét összekötő hídnak csak a két kő­feje maradt meg. A pusztulás éjszakáján egész házsorokat magával ragadott az áradat, sőt a falu balparti része szá^Érkétszáz méter szélesség­ben teljesen eltűnt a fö^ ginéről. Ahol házak állottak, ott most mély sár van, amelyből itt-ott meredeznek elő a romok. Szívfacsaró látványt nyújt a nemrégen még virágzó község. S ez a kép lépten-nyomon megismétlődik, amint az ember tovább halad a katasztrófasujtotta vi­déken. Most már mindenütt megkezdték a ro­mok eltakarítását, a pillanatnyi szükség enyhí­tésére azonban még kevés segítség érkezett. Biztató jelenség, hogy a segitőakció a legjobb uton halad és van remény arra, hogy az éliinség rémségei kikerülik az elpusztult vidéket. — UJ udvari tanácsos. A király, mint a hivatalos lap jelenti, Vietorisz Miklós földbir­tokosnak a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseül a magyar királyi udvari tanácsosi cimet díjmentesen adományozta. — Királyi kitüntetések. A király Nádaskay Béla dr állatorvosi főiskolai nyilvános rendes ta­nárnak nyugdíjaztatása alkalmából a harmad­osztályú vaskorona-rendet díjmentesen, Man­kovics Rezső dr-nak, Bártfa szabad királyi város tiszti főorvosának, valamint törvényes utódai­nak a magyar nemességet, Lükácsy Imrének, a nagyszentmiklósi földmivesiskola igazgatójának a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adomá­nyozta. — A karlócai koníp'csssns. Karlócáról je­lentik : Tcáics Jovan (radikális) beszédét a ki­sebbség nagy tetszéssel fogadja. Manojlovits pótinditványt nyújt be, hogy a kongresszus által kiküldendő bizottságba két tagot a radi­kális kongresszusi választmányból is beválasz­szanak, továbbá, hogy mind a két párt nevez­zen meg egy-egy szakértőt, akiknek közremű­ködésével a bizottság megállapíthatja a valódi tényállást. Markovics Radoszláv (önállópárti) hozzájárul a számvizsgáló-bizottság indítvá­nyához. Miladinovics Zarkó kijelenti, hogy előtte szóló elvtársai már megállapították a számvizsgáló-bizottság jelentésének felületes­ségét és alaptalanságát. A zárdapöröket illető­leg kijelenti, hogy a románok indítottak három szerb kolostor tulajdonjoga iránt port. A zár­dák főnöke, valamint a temesvári szerb püs­pök a kongresszusi választmánynyal együtt megállapították a pörök viteléhez Szükséges intézkedéseket; a kongresszusi választmány tehát nem a saját szakállára vitte a pöröket. Kéri Manojlovits indítványának elfogadását. Manojlovits Vladiszláv dr radikális, mint ellen­inditványt tevő beszéde után az elnök a szám­vizsgáló-bizottság előadójának, Dumcsa Jenőnek adja meg a végszót. Dumcsa kéri a kongresz­szust, hogy zárószavát az idő előrehaladottsága miatt pénteken mondhassa el. A kongresszus ezt elfogadja, mire az elnök az ülést tiz órakor berekeszti. Legközelebbi ülés 24-én délelőtt. — Kitüntetett újságíró. Stauber Jó­zsefet, az Aradi Közlöny főszerkesztőjét, szép kitüntetés érte. A király díjmentesen adományozta a magyar nemességet nagy­dorogi előnévvel a kiváló vidéki újságíró­nak. A ritka kitüntetés az Aradi Közlöny negyedszázados jubileuma alkalmából érte Staubért. A kitüntetésről szóló királyi kéz­irat a hivatalos lap mai számában jelent meg. — Mikszátliék köszönete. Szeged város közönsége nevében Lázár György dr polgár­mester kondoleáló-levelet intézett özvegy Mikszáth Kálmánnéhoz. A világhírű irö öz­vegyétől ma a következő válasz érkezett Szegedre: Nagyságos Polgármester Ur ? Fogadja leghálásabb köszönetünket ama részt­vevő sorokért, melyekkel e nehéz napókban ben­nünketíölkeresni méltóztatott; s ha vannak még a rideg fájdalomtól megdermesztett szívnek ér­zései, ilyesvalamit keltett föl az a melegség, melyet a soraikból kiáradó rokonszenv érzete egy percre a szivünkre lehelt. Igen kérjük Nagyságodat, kegyeskedjék őszinte hálánkat közölni Szeged szabad királyi város törvény­hatósági bizottságával ama nemes igyekezetért, hogy nagy fájdalmunkon könnyíteni akart az­által, hogy magának is osztályrészt kért belőle, de amely azért, akármennyién is vették ki be­lőle a maguk részét, a maga végtelen egészé­ben mégis csak megmaradt minekünk. Hiszen ami az önöké volt az elköltözöttből, az meg­maradt önöknek, ami a mienk volt, az meg­szűnt ökre. Kérem, fogadja legforróbb köszöne­tünk őszinte nyilvánítását. Özv. Mikszáth Kálmánné és fiai. A levelet Lázár György dr polgármester be fogja mutatni a legközelebbi közgyűlés­nek. — Szeged — Krassósjsörénymegyének. Megírtuk, hogy Lázár György dr polgármester Szeged város nevében ötszáz koronát küldött az árvízkárosultak számára. Miután a katasz­trófa utóbb sokkal nagyobb arányokat öltött, Lázár polgármester ujabb kétezerötszáz korona küldését javasolta a tanácsnak. A polgármes­ternek erről szóló átirata igy hangzik: A krassószörénymegyei felhőszakadásból szár­mazott katasztrófa, mint az ezúttal már kide­rült, oly hallatlan arányokat öltött, hogy azzal szemben az első segélyként a város részéről táviratilag elküldött 500 korona elenyészőleg csekélynek mutatkozik, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük azt, hogy harminc évvel ez­előtti nyomorúságunkban mily mértékben tá­mogatta városunk uj életrekeltét az ország és világ részvéte. Ez okból javaslatba hozom, hogy a már küldött 500 korona segélynek 3000 ko­ronára kiegészítése céljából a folyó havi köz­gyűlésre javaslat tétessék. Megjegyzem, hogy a társadalmi uton való segélynyújtás céljából a szükséges intézkedéseket saját hatáskörömben megtenni fogom. Szeged, 1910. évi juniüs 23-án. Lázár György dr, polgármester. — A pápa. a spanyolokhoz. Rómából jelentik: Vatikáni hírek szerint a pápának Spanyolországhoz intézett válaszjegyzéke igen kemény hangú. Kijelenti a szentszék, hogy protestál az ellen, hogy a spanyol kormány a nem katolikus felekézeteknek az ősi alkotmány által tiltott kedvezménye­ket adjon.

Next

/
Thumbnails
Contents