Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-23 / 27. szám

919 junlus 23 — ÍJ' . —1 x A rókusi templom belső festése. Szeged ,-irof tanácsának első ügyosztályában, a gazdss-gi ügyosztályban ma délelőtt tartották meg ¿'.-lejtést a rókusi uj római katolikus templom te'.so festési munkáinak a vállalatára. Összesen liit aiárilat érkezett be. Kurbel József 11,000, Tfóiler József 9000, Rétai és Benedek 6500, Kálmán Ede és Döme Nándor 7ÖÓ0, Takács Jários 14,331, Nagy Mátyás 84-46, Nagy Pálné S80Ö koronás ajánlatot tett. Az árlejtező bizottság azt javasolja a tanácsnak, hogy a munkát 4, Rétai és Benedek-cégnek adja ki, mert az a ¡¿¿olcsóbb - és ajánlata egyébként is megbízható. J;z a cég elvállalja a templomon kivül levő Mária-szobor kifestését is. A bizottság azt is . vaslatba hozza, hogy Baffüfj László szakértőtaiiár jelenlétében a cég mintafestést eszközöljön. x Az épülő Szeged. Szeged város középit.ési tanácsa ma délután Lázár György dr polgármester elnöklete alatt ülést tartott és az oíébe utalt építkezési kérvényeket intézte el. A középitési tanács egy háromemeletes, négy egyemeletes, tizenhárom földszintes ház, tiz melléképület építésére és tizenkét átalakításra adott engedélyt. SPORT ASzegedi Tornap.gyesüieí or;-¿¿gosuersenye. Mindenképen örvendetes esemény, hogy végre a „jó vidék" is mozogni kezd a testedzés terén. Kissé elkésve fogott ugyan a fontos munkához, azonban a hibát még ki lehet köszörülni. Ha egyszer megindult valami, akkor már könnyen halad előre. Mindenben a kezdet nehéz. Tagadhatatlan, hogy a vidéki sportélet korántsem áll azon a nivón, mint a fővárosi, pe nem is állhat. A fővárosban megszámlálhatatlan egyesület van, melyek egymással állandóan versenyeznék. A verseny pedig, még a testedzésnél is, a fejlődés legfőbb föltétele. Azért hangoztatom ezt, mert a vidék ebben követi el a legnagyobb hibát. Természetes azután, hógy énéíkül sehogyse tud előre jutni. Az bizonyos, ho^y viszont a testedzésnek nem az a főcélja, hogy a testedzők minél gyönyörködtetőbb versengést folytassanak. Épenséggel nem. Mert a testedzés senkinek se életcélja. Mégis annak gyakorlása mindenkinek elkerülhetetlenül szükséges. Tehát, hogy annak szükségességét beláthassák, kiváló hasznát szemléljék és a testedzéshez kedvet is kapjanak, föltétlenül kell versenyeket tartani. Most vasárnap a szegedieknek is alkalmuk nyílik arra, hogy kiváló erők testi mérkőzésében gyönyörködhessenek. A kellemes élvezetet, melyben részünk lesz, a Tornaegyesületnek köszönhetjük. Nem lehet eléggé dicsérni ezen egyesület nemes, de jegyezzük meg jól, roppant fáradságos tevékenységét. Fáradságos ez azért, mert a közönség sem őt, sem a többi egyesületeket nem támogatja. Egyáltalában Szegeden olyan nagy a közöny a sport iránt, hogy szinte aggodalomba ejti az embert, ha azon töpreng, hogy mikép is lehetne a bajon segíteni. A Tornaegyesület, amikor a vasárnapi «erseny rendezését elhatározta, tisztán erkölcsi kötelességből tette azt. Nem nézte, bogy rendelkezik-e olyan tornászokkal és atlétákkal, akik a fővárosi és a többi vidéki versenyzőkkel megállják majd a helyüket. Tehát nem a maga dicsőségét igyekezett keresni, hanem azt a célt szolgálni, hogy a vidék, elsősorban Szeged város közönsége a sport terén egy lépéssel előbbre haladjon. És ezt a célját bizonyára el is éri. Sőt azt mondhatnám, hogy részben, már el is érte. Mert tudomásom szerint a nevesebb pesti és vidéki egyesületek jeles tornászait, illetve atlétáit mind benevezte a versenyre. Nincs más tehát hátra, hogy a siker teljes legyen, minthogy a közönség érdeklődésével támogassa a fáradságos munkát. Herczeg István. DÉLMAGYARORSZAG O Regattaverseny Szegeden. Junius hó 29-én tartja Szegeden nyilvános amatőr-versenyét a Tiszai Regatta-Szövetség. A versenyre ezek a nevezések érkeztek be: I. Négyevezős verseny, palánkos hajóknak: 1. Szegedi Csónakázó-Égyesület (Nyerges C. Lajos, Perhács Béla dr, Csenky Sándor, ifjabb Csonka Ferenc, str. Kaszó Elek kormányos.) 2. Váci Sportegyesület (Nagy Sándor, Hornung Gyula, Meiszner János dr, Velzer Ferenc, str. Dobó László kormányos.) II. Egyes verseny kezdők számára, legjobb hajóknak : 1. Szegedi Csónakázó-Egyesület (Haraszty Lajos.) 2. Temesvári Csónakázó-Egyesület. (Hábermann Oszkár.) III. Négyevezó's verseny, legjobb hajóknak: 1. Szegedi Csónakázó-Egyesület (Stehló Gyula, ifjabb Csonka Ferenc, Csenky Sándor, Haraszty Lajos, str. Kaszó Elek kormányos.) 2. Temesvári CsónakázóEgyesület (Dobó Kálmán, Frecot István dr, Soíró Béla dr, Ka-yser Elek, str. Hilt Lajos kormányos.) 3. Váci Sportegyesület (Horváth Kálmán, Pintér Zoltán, Bárdos Ernő, Hufnágel Sándor, str. Tóth Sándor kormányos.) IV, Egyes verseny, legjobb hajóknak: 1. Szegedi CsónakázóEgyesület (Haraszty Lajos.) 2. Temesvári Csónakázó-Egyesület (Hábermann Oszkár.) V. Négyevezó's verseny, kezdők számára: 1. Szegedi Csónakázó-Egyesület (Nyerges C. Lajos, Perhács Béla dr, Csenky Sándor, ifjabb Csonka Ferenc, str. Kaszó Elek kormányos.) 2. Váci Sportegyesület (Szungyi Gábor, Nepl Ferenc, Hübschl Kálmán, Czerzmann József, str. Dobó László dr kormányos.) VI. Nyolcevezős, verseny kormányossál, legjobb hajóknak: 1. Váci Sportegyesület (Horváth Kálmán, Pintér Zoltán, Meiszner János dr, Velzer Ferenc, Schwamfelder Ferenc, Göndör Sándor dr, Hübschl Kálmán, Czerzmann József, str. Végh Gusztáv kormányos.) VII. Négyevezős verseny, legjobb hajóknak: 1. Szegedi Csónakázó-Egyesület (Stehló Gyula, ifjabb Csonka Ferenc, Csenky Sándor, Haraszty Lajos, str. Kaszó Elek kormányos.) 2. Váci Sportegyesület (Szungyi Gábor, Nepl Ferenc, Bárdos Ernő, Hufnágel Sándor, str. Tóth Sándor kormányos.) TÖRVÉNYKEZÉS § Szegedi királyi Járásbirák nyári szabadsága. A szegedi királyi törvényszék elnöke, Wéber Ferenc királyi táblabíró, a járásbíróság vezetőjének előterjesztésére a szegedi királyi járásbíróságnál alkalmazott királyi itélőbirák ez évi rendes szabadságidejét a következőképen határozta meg: Wéber Ferenc királyi táblabíró julius hó 12-től augusztus hó 22-ig. Somlyódy István királyi járásbiró julius 1-töl augusztus 10-ig. Ivánkovits Árpád dr királyi járásbiró augusztus 13-tól szeptember 9-ig, továbbá október hó 1-től október hó 14-ig. Taschler József dr királyi járásbiró julius 10-től augusztus 20-ig. Gómory Andor királyi járásbiró julius 21-től augusztus 31-ig. Csonka Elemér királyi járásbiró julius 18-tól augusztus 14-ig. Két hetet későbbre tart fenn. Schulek Teophil dr királyi járásbiró julius 4-től augusztus 7-ig. Egy hetet későbbre tart fenn. Bay Bertalan királyi járásbiró augusztus 22-től október 2-ig. Csillag László királyi járásbiró julius 20-tól augusztus 13-ig. Kiss Jenő királyi aljárásbiró augusztus 22-töl október 2-ig. Wéber Ferenc királyi táblabírót szabadságideje alatt julius 12-től augusztus 10-ig Iváukovits Árpád dr királyi járásbiró, augusztus 11-től augusztus 22-ig Somlyódy István királyi járásbiró fogja helyettesíteni. § Egy földbirtokos királysértési pöre. Deutsch Miksa alattyányi (Jásznagykunszolnokmegye) földbirtokos 1908 szeptember hó 8-án Kristály Elizeus nevü béresének a lakására ment és pörölni kezdett az asszonynyal, mert a béres nem jelentette be neki, mint gazdájának, hogy fegyvergyakorlatra kell bevonulnia. Az asszony azzal védekezett, hogy ő nem tehet arról, hogy férjét fegyvergyakorlatra hívták be, miért nem beszélt Deutsch a királylyal vagy József főherceggel, akkor talán nem hívták volna be. Erre Deutsch Miksa áilitólag sértő megjegyzéseket tett a királyra és József főhercegre. A sértésről tudomást szerzett a csendőrség is, amely följelentést tett ellene az ügyészségnél királysértés vétsége miatt és a földbirtokost vád alá is helyezték. Ma tárgyalta ezt az ügyet a büntetötörvényszék Szepessy bíró elnöklésével Ítélkező tanácsa. A tárgyaláson a vádlott földbirtokos, akit Sebestyén József dr ügyvéd védett, tagadta a terhére rótt királysértés elkövetését és azt vitatta, hogy az egész följelentés csak boszu 11 müve. A bíróság nem látta beigazoltnak a vádlott terhére rótt királysértés vétségét és ezért fölmentő ítéletet hozott. Az ítélet ellen Timkó dr királyi ügyész fölebbezést jelentett be. § A megrágalmazott Siegescu. A Poporul Román cimü, Budapesten megjelenő románnyelvü lap az 1909 február havának egyik számában „Siegescu ügye" cím alatt; azt irta Siegescu József dr országgyűlési képviselőről, hogy IV. osztályos polgári iskolai tanuló' korában esernyőt lopott. Állítása valódiságának bizonyítása tekintetében Tieran János oravicai könyvkereskedőre és Ghidtin András karánsebesi esperesre hivatkozott. Amikor Siegescu tudomást szerzett a cikkről, nyomban levelet irt az abban megemlített két tanúhoz, hogy nyilatkozzanak, csakugyan tudnak-é ilyen diffamáló dolgot. Tieran János levélbeli válaszában kijelentette, hogy ö a Poporul Román cikkében szellőztetett esernyőlopási ügyről semmit sem tud. Hasonló kijelentést tett Ghidtin András is Siegescu dr megbízottai, Oláriu Józáef karánsebesi papnöveldei igazgató és Jonescu Miklós dr karánsebesi ügyvéd előtt, megtoldva azt azzal, hogy ö a cikkben neki imputált közbenjárást Siegescu megmentése érdekében sohasem tette. Siegescu dr Tieran levelét és Ghidtin nyilatkozatát a saját nyilatkozatával együtt közlés végett beküldte a Poporul Romannak A iap azonban megtagadta a cáfolat közlését sőt a cikk szerzője egy ujabbi közleményében kijelentette, hogy ö maga is tanuja volt a Siegescu József dr nagyon kellemetlen esernyőüSyének. Sorait igy fejezte be : „Befejezem és továbbra is föntartom, hogy Siegescu urnák ellopott esernvöügye nagyon igaz, bármennyire védekezne ő és bármennyire nyilatkozatokat mutatna is föl." Siegescu József dr a közlemény miatt rágalmazási sajtópört indított a Poporul Román ellen. A megindított sajtóügyi vizsgálat folyamán hosszas keresés után sikerült végre a valódi szerzőt megtalálni 'Molin Romulus joghallgató személyében, akit a büntetőtörvényszék vádtanácsa vád alá is helyezett. Mára volt kitűzve ebben az ügyben*a főtárgyalás a budapesti büntetőtörvényszók esküdtbirósága előtt, Jamnitzky dr bíró elnöklésével. A tárgyalást azonban nem tartották meg, mert a panaszos Siegescu József dr távirati uton jelentette be az esküdtbiróságnak, hogy időközben Molin Romulus vádlott tőle bocsánatot kért és panaszát ezért visszavonta. A biróság ennek következtében Molin ellen, a további eljárást megszüntette. § A kétiérjes asszony. Érdekes esetet tárgyalt ma délelőtt a szegedi királyi ítélőtábla büntetötanácsa. Arról esett szó, hogy Tóth Mária szegedi lakost a férjei után Berdány Jánosnénak, vagy Buday Józsefnének hívják-e? Tóth Mária még 1892-ben törvényes házasságra lépett Berdány Jánossal, de csak néhány esztendeig éltek együtt. Válópört azonban nem indított egyikük sem. Az asszony egyideig várt, remélt, nélkülözött és lassan már a harmincötödik év felé közeledett. Ekkor már türelmetlenkedni kezdett s elhatározta, hogy feleségül megy Buday Józsefhez, aki már előbb is udvarolgatott neki. Az esküvő törvényes módon Szegeden még 1907-ben történt meg. Azóta aztán a második számú férjjel boldogan él az asszony, aki már el is felejtette, hogy még egy másik férfi is gyakorolhatja vele szemben a férj törvényes jogát, bármikor kerüljön is az elő. Valaki azonban megirigyelte az asszonynak ezt a kiváltságos helyzetét és feljelentette őt a törvényszéknél. A vádlott asszony kijelentette, hogy ő nem érzi magát bűnösnek. Elmondotta, hogy az ura rosszul bánt vele, aztán előbb ő hagyta el férjét és Szegedre jött, hogy elszegődjék. Hivatkozott továbbá az asszony arra is, hogy amikor ő az első számú férj anyjától tudakozódott a fia után, az anya azt felelte : „Egye meg a fészkes fene, ne is kérdezd, meghalt már." Joggal lépett házasságra tehát a második számúval, noha hivatalosan nem tudott az első számú haláláról. A szegedi királyi törvényszék mindezeket figyelembe is vette és nagyon enyhe Ítéletet hozott. • Három napi fogházra büntette meg az asszonyt. A szegedi királyi Ítélőtábla azonban szigorúbb szemmel ítélkezett a kettős házasság fölött. A büntetőtanács ma délelőtt a törvényszék által kiszabott büntetést egy hónapi fogházra emelte fel. Arra nézve azonban nem határozott, hogy mi történjék akkor, ha az első számú férj vala-