Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-23 / 27. szám

« délmaqyarorszAq 1910 juniua 23 vgy fordulatához hasonló eset az esküdtszéki bíráskodás életbeléptetése óta nem fordult elő. Hir szerint egyébként a vád képviseletét a .ludapeeti tárgyalás alkalmával is Szápár fogja »'látni. Edui-lllés cikke. Édvi-tllés Károly dr, a kiváló jogtudós cikket irt ma a Haverda-ügy jogi vonatkozásairól. Többek között a következőket irja: Közmegnyugvást kelt, hogy a további eljárásra a királyi Kúria a budapesti királyi büntetőtörvényszéket delegálta. A szegedi esküdtbíróság már több esetben jelét adta annak, hogy Ítéletével nem mindig a társadalom jogbiztosságát szolgálja, hanem önkényesen kegyelmet o ztogat a gyilkosnak, annálfogva, mert az oly egyént ölt meg, aki viselkedésével szerinte rászolgált a büntetésre. A szegedi esküdtbíróság íöimentette a vádlottat, aki előre megfontolt szándékkal megölt egy vagyonos embert, aki közismert uzsorás volt. Ugyanez az esküdtbíróság fölmentette a fiút, aki megölte apját, mert ez részeg állapotban édesanyját bántalmazta. Ez a bíróság mentette föl a Haverdaügy vádlottait is azon az érzelmi alapon, hogy özvegy Haverdáné mostoha bánásmódban részesítette' leányát. Tlyen esküdtbíróság nem alkalmas arra, hogy ezt az ügyet újra tárgyalja; de a szegedi társadalom is okot szolgáltatott arra, hogy a Kúria más biróság fóruma elé utalja ennek a botrányokban gazdag ügynek végleges letárgyalását. A szegedi társadalomnak igazán nincs szüksége arra, hogy bármilyen irányban is megvédelmezzük. Mégis konstatálnunk kell, hogy Edvi-Illés Károly kitűnő érzéke ez egyszer tévedett. A jeles krimínálista, ugy látszik, azokból az elferdített és valótlan hírekből meríti meggyőződését, amelyek a fölmentő ítélet kihirdetése után napvilágot láttak. Nos hát, teljesen alaptalan fölfogás az, mintha a szegedi társadalom az esküdteket befolyásolta volna. Mindegy most már, hogy helyes volt-e vagy téves az esküdtek igazmondása, őket felelősségre vonni nem lehet és nem szabad. A vád pedig, amelvlyel most Edvi-Illés Károly is illeti őket, egyáltalán nem időszerű. ü Hauerda-uagyon. Haverda Mariska kerek egymillió koronát örökölt volna anyja halála után. De rendetlen és türelmetlen volt. Így aligha kap valamit. Még ha kedvező elintézést is nyer az ügye a budapesti esküdtszék előtt. A Haverda-vagyon szomorú története igy szól: Az apai rész leltári érték szerint 273 ezer korona. (De sokkal többet ér!) Ebből a köteles rész illeti Mariskát. Tehát a hagyaték fele. De ez a rész engedményekkel, végrehajtásokkal ugy tul van terhelve, hogy egy fillér sem jut belőle az örökös hölgynek. Különben e részben a per le van már folytatva, de ítélet nincs. A pört Haverda Mariska hitelezői indították. Az anyai rész, amelyhez a dúsgazdag Szukupnagyaték is tartozik, leltári érték szerint mindössze 160 ezer koronára van becsülve. Ezzel Mariska halálos ellenségével, Dengel Laiosnéval osztozna. Igazában a vagyonszakértők óUitáfia. szerint négy-ötszázezer koronára mg. Jarmatzky a fia érdekében bűnvádi pört indított, de elutasították azzal, hogy a pör polgári ntra tartozik. A hagyaték pedig eltűnt. Legalább háromszázezer korona hiánysík. Az öregasszony, aki élete utolsó esztendejében egyre-másra adta el ingatlanait, a pénzét szabadkai és marosvásárhelyi bankokban helyezte el. De nem a nevére, hanem hetükre és számokra. A hagyaték gondnokai Vécsey Marcell dr és Klein Mátyás dr szabadkai ügyvédek. Mariska jelentkezni fog. Egy újságíró felkereste a budapesti esküdtbíróság érdemes esküdtszéki elnök-helyettesét, Mikovich Lajos törvényszéki bírót, aki a következőkben nyilatkozott: — Hogy mikor kerülhet a tárgyalásra a sor, erre a kérdésre nehéz megfelelni. Ha a vádlottak ideig-óráig bujkálni tudnak is, előbb-utóbb mégis csak elcsipik őket. Ali ez különösen Haverda Mariskára, akinek, nézetem szerint, fontos anyagi érdeke is, hogy az ügy jogerős ítélettel befejeztessék. Őneki igénye van a meggyilkolt asszony hagyatékának nagy részéhez s amig fel nincs mentve, a hagyatékból nem kaphat ki egy fillért sem. De a hitele is kimerült s most már nem bolond senki, hogy a levegőben lógó örökségre neki hitelezzen. Szerintem ő lesz az első', aki a vádlottak közül önként fog jelentkezni az ügyészségen. Az elnök ezután ama véleményének adott kifejezést, hogy a budapesti esküdtszék előtt megtartandó főtárgyalást az igazságszolgáltatáshoz méltó komolysággal fogják lefolytatni és bármilyen is lesz majd az Ítélet, abban a közvélemény tiszta lelkiismerettel nyugodhatik bele. Jánossy őrizet alatt — Önként jelentkezett, — Távirat Szegedre. — A szegedi ügyészség a Kúriának az esküdtbíróság ítéletét föloldó döntése után táviratozott Budapestre, hogy a három vádlottat állítsák elő. Hogy Haverda Mariska és Vojtha Antal hol vannak, azt eddig nem sikerült megállapítani. Jánossy azonban ma késő este kézrekerült. A Kúria döntését ugyanis egyik hontmegyei községben várta be, ahol a jegyző mellett volt alkalmazásban havi hatvan korona fizetés mellett. Amint a legfelsőbb biróság ítéletéről értesült, vonatra ült, hogy a budapesti rendőrségen önként jelentkezzék. Ipolyságon és Vácon át ma este tiz óra negyvenöt perckor érkezett meg a nyugatinál a zsolnai gyorssal. Az állomáson posztoló közrendőr megismerte és megszólította : — Ön Jánossy Aladár? — Igen, — volt a válasz Nyomban azt is hozzátette Jánossy, hogy értesült a Kúria ítéletéről és azért jött, hogy jelentkezzék a rendőrségen. A rendőr Jánossyt a központi kapitányságra kisérte, ahol előzetes őrizetbe helyezték. Jánossy jelentkezéséről távirati értesítést küldött a budapesti kapitányság a szegedi ügyészséghez. Amennyiben az ügyészség csütörtökön reggelig nem intézkedik Jánossy letartóztatása iránt, a fővárosból eltoloncolják. Késő éjjeli órákban arról értesülünk, hogy a szegedi ügyészség el fogja rendelni Jánossy letartóztatását. Megfenyegetett osztrák mágnás. — fl gróf parfürnös levelei. — (Saját tudósítónktól.) A budapesti királyi tábla érdekes ügyben változtatta ma meg a törvényszék Ítéletét. Egy bécsi mágnás és egy budapesti ügyvéd a főszereplője a bűnügynek és természetes, hogy mellékalakok is voltak a háttérben: egy gyönyörű szőke asszony, egy ügynök és bizonyos rózsaszínű levélkék, amelyek titkos pásztorórákról csevegtek. Ezekre a rózsaszínű levélkékre volt szüksége Kielmannsegg Erich grófnak, egy dúsgazdag mágnásnak, amelyek Soós Érnesztin brucki aszszony kezeiben voltak. Az asszonynak, ugy látszik, kedvesek voltak ezek a levelek, mert nem akart tőlük megszabadulni, viszont a gróf is ragaszkodott hozzájuk, mert az ő parfümjével voltak befecskendezve. Kielmannsegg gróf, miután minden kísérlete meddő maradt, mert a ravasz asszony görcsösén szorongatta kezei között a leveleket, megbízta Tlriel József ügynököt, hogy ő tegyen kísérletet a levelek visszaszerzésére. Az ügynök el is vállalta a megbízást és tárgyalni is kezdett Soós Ernesztinnel. Időközben azonban a gróf mégis megkaparintotta az oly kedves levélkéket és igy az ügynök fáradsága hiábavaló volt. Thiel József azonban mégis követelte a gróftól az előre kikötött hatvanezer korona honoráriumot, amit természetesen nem kapott meg. Erre az ügynök megbízta Greiner Zsigmond dr budapesti ügyvédet, hogy a fizet ésre szólítsa föl a mágnást. Az ügyvéd tényleg irt is két levelet a grófnak, amelyben botránynyal fenyegetőzött, ha a pénz nem lesz legrövidebb idő alatt a kezei között. Azzal is megfenyegette a grófot, hogy a lapokban le fogja közölni azoknak a bizonyos leveleknek a tartalmát is. A megfenyegetett Kielmannsegg gróf nem ijedt meg, hanem az ügyvédet feljelentette zsarolásért. Kielmannsegg gróf feljelentésére a budapesti kir. törvényszék a lefolytatott tárgyalás után Greiner Zsigmond dr ügyvédet zsarolás kísérlete miatt négyszáz korona pénzbüntetésre ítélte. A királyi táblán tartott tárgyaláson fel. tünt, hogy a vádlott ügyvéd szellemi képes ségei épenséggel nem kifogástalanok, amit az otromba zsarolólevelek is bizonyítanak. A tábla ennek folytán elrendelte a vádlott ügyvéd orvosi megfigyelését, amelynek eredményeként a ma délelőtt tartott tárgyaláson bemutatásra került az orvosszakértő bizonyítványa, amely, nek értelmében Greiner dr elhatározóképes, feége birtokában a tett elkövetésekor nem volt A királyi tábla ennek alapján a vádlott ügyvépet. felmentette a vád alól Az itélet jogerős. NA.PI_HIREK Boszu az automobilért - Gyilkosság Oroszországban (Saját tudósítónktól ) Oroszország úgyszólván az egyetlen állam, amely nem halad a kultura terén a nyugati országok nyomában, hanem ragaszkodik még mindig az ősi szokásokhoz és a régi, elavult intézményekhez. Egyetlen dojog. amiben vezetnek, az erőszakosság. Ok nem a szónak az emberei, hanem a tettnek. Minden alkalmatlan idegent egyszerűen eltesznek láb alól. ha kellemetlenkedni merészel. Különösen radikálisan végeznek azokkal, akik a technika vívmányait akarják a még kiaknázatlan országban értékesíteni. Igy végeztek ki tegnap egy francia gyárost is, aki két város között automobil-járatot akart létesíteni. Lembergből jelentik, hogy az orosz Paraskuov városban, mely igen közel fekszik az osztrák határhoz, meggyilkoltak egy berlini gyárost. A gyilkosságot nem orosz szokás szerint, késsel vagy revolverrel hajtották végre, hanem a most divatbajött méreggel. .Orosz kocsisok hajtották végre a francia gyároson a halálos ítéletet, mert az automobil-forgalom. amely Paraskuov és Kameretz között létesült, veszélyezteti az ő keresetüket. ügy gondolták megakadályozni az uj kocsiközlekedést, hogy az igazgatót eltették láb alól. Abban a vendéglőben, ahol az igazgató étkezett, az egyik kocsis elállott szolgának és megleste, hogy milyen ételt visznek neki. Egy őrizetlen pillanatban aztán a levesbe mérget öntött, ami az igazgatót még ott a helyszínén megölte. A rendőrség azonnal a kocsisokat vádolta a gyilkossággal, mert azok többször fenyegetőztek, hogy nem lész ott autó mobil-forgalom, ameddig ők élnek. Öt kocsist tartóztattak le, köztük a méregkeverőt is, akik már be is vallották bűnüket. — Kossuth Lajos Tivadar. Tegnap este nyolc órakor néhány napi budapesti látogatása után Kossuth Lajos Tivadar visszautazott Olaszországba. A déli vasúti állomásra kikísérte bátyja, Kossuth Ferenc. — Uj főrendek. A kormány rövid időn belül befogja tölteni a megüresedett főrendi helyeket. Ugyanis Komfeld Zsigmond báró, Kautz Gyula, Gyulai Pál és Than Károly halálával négy hely vár gazdára, amelyet azonban csak őszszel fognak betölteni. — A szegedi dalosok a király fogadtatásán. A királyt budapesti látogatása alkalmi' val impozáns fogadtatásban fogja részesíteni a főváros közönsége. Csütörtökön este az ország dalosegyesületéi monstre-szerenádot adnak őfelsége tiszteletére.' A dalosegyesületeket Sztojanovics Jenő vezényli. A szegedi daloskor — amely szintén résztvesz a szérenádon — a csütörtökön reggel hat órakor induló gyors" vonattal megy a fővárosba, mert a Budapest ről küldött vasúti jegy erre a vonatra érvényes A dalosok külön vasúti kocsit kapnak. A szegedi daloskör tagjai közül huszonheten vesznek rész Prokisch Ferenc elnök vezetésével a szerenádbán, és pedig : Kőnig Péter, Arányi Lajos Mayer Márton, Kertész Ferenc, Horváth Istva'J, Szekerke Lajos dr, Fuchs Vilmos, Sánta László, Blau Lajos. Balogh Gvula, Buchwald Tivadar 1