Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-23 / 27. szám

2 DÉL MAGYAR O R SZÁG 1S10 junius 23 A finn ¡ai/asSai < — Stolypin nagy beszéde. — ( (Saját, tudósítónktól.) A pétervári duma megkezdte ma a tárgyalását annak a törvényjavaslatnak, amelynek célja, hogy Finnországnak elvegyék az önkormányzatát és teljesen beolvaszszák az orosz birodalomba, A finneket eltipró törvényjavaslat benyújtásával-^kapcsolatosan Stolypin miniszterelnök nagy beszédet mondott. Különösen érdekes beszédének az a része, amelyben kijelenti, hogy Oroszország idegen kultúrának és idegen haladásoknak tápláló talaja nem lehet. Tudósításunk itt következik: A cár akarata . Pétervár, junius 22. A duma ülésének megnyitása után Stolypin miniszterelnök emelkedett szólásra. Többek között igy beszélt: — Nem tudom fölfogni és nem is tudom elképzelni, hogy Oroszország elejthetné felségjogait és várna, amíg az ellenfél azokat fölveszi, hogy rárohanjon és e jogokat tőle ismét erőszakkal visszavegye. E javaslatnak filozófiája rövidre fogva a következő: Intézd el kérdéseidet szabadon és egész önállóan, ha azonban ez nem fog a mi tetszésünknek megfelelni, akkor őrizkedj. Rá kell még mutatnom a cár azon elhatározására, hogy azok a kérdések, melyek eddig a finnországi adminisztratív törvényhozás utján intéztettek el, az általános birodalmi törvényhozásnak megítélés végett előterjésztendök. A cár a birodalmi duma és a birodalmi tanács közreműködésének előnyt adott a finnországi módus fölött. Ez, mint önök tudják, nagy izgalmat idézett elő a birodalmi duma bal szárnyán. Csak két ut áll önök előtt. Vagy megadják Finnországnak a szabad utat a birodalomban való helyzetének autonóm meghatározására, hogy önállóan döntsön birodalmat is érintő kérdésekben is. ftzen az uton oly esetekét találunk, mint az 1889. évi büntetökodeksz kiadása az uj kormányformának a finn szenátus által 1906-ban történt kidolgozására, amiről én is csak véletlenül az újságból értesültem. A másik ut volna az orosz birodalmi érdekek határozott védelme a finnországi autonómia teljes tiszteletben tartása mellett. A birodalom törvényhozási intézményei nem állíthatók égysorba tartományi intézményekkel. Oroszország nem közvetítője a kulturának, Oroszország maga merészen előrehalad a tökéletesítés utján. Oroszországnak nem az a hivatása, hogy csupán idegen kulturákuak és idegen haladásoknak tápláló talaja legyen. Most a törvényhozóknak kell eldönteniök, vájjon az általános birodalmi törvényhozás a finn tartománygyülés javára megcsonkittassék-e, vagy pedig bizOnyitaniok kell azt, hogy a cár által Oroszországnak adományozott törvényhozási intézkedések kötelességüknek tartják-e épségben megőrizni azt, ami az egész birodalomé. ág Szegeden. — Uj postapalota épül. — (Saját tudósítónktól.) Ami Magyarországon nem a községi közigazgatás utjain keresztül jut a megvalósuláshoz, az hamarosan megvalósul. Mily ideális ehez a közigazgatáshoz képest az állami közigazgatás. Ott az elvet nagyliamar valóságra váltják. Egy bizottsági tárgyalás és felépül egy uj postapalota, egy uj vasútállomás és egyéb nagyobbszabásu intézmény, ami a községi közigazgatás kezelésében évtizedes előkészítő' munka eredményeképen születne csak meg. De ne bántsuk tovább a községi közigazgatást, hanem örüljünk, bogy az állami közigazgatás egyszerűsége nemsokára egy jelentékeny állami intézményhez juttatja Szegedet. Arról van szó, hogy Szegeden uj postapalota épül. Sőt most már nemcsak szó van róla, de nemsokára munkához is fognak a kőmivesek. A budapesti posta- és távíró-igazgatóság, melyhez Szeged is tartozik, a minap bizottságot küldött Szegedre, hogy tartson helyszíni szemlét az uj postapalota telkén. Ez a telek a Szeged-állomás épületének jobb szárnya mellett levő parkírozott terület. A kiküldött bizottság a máv. szegedi üzletvezetőségének megbizottaival megállapodott abban, hogy az uj kétemeletes postapalotát a Szeged-állomáson levő postahivataltól jobbra, a parkban építteti föl. A Szeged-állomáson eddig postai kirendeltség működött, a Szeged 2. cimü postahivatal. Ez a hivatal 1909 november elseje óta önálló hivatal lett és Bossányi István posta- és táviró-fölügyelő személyében uj főnököt nyert. Az uj önálló postahivatal, a Szeged 2., nagyobb lesz a szegedi föpostánál, a Szeged 2.-nél. Ha ugyanis az uj kétemeletes postapalotát a Szeged-állomáson kiépitik, akkor a szegedi postai forgalom súlypontja a Szeged 2. — az uj — hivatalra esik, mert az összes kézbesítés onnan történik s a Szeged 1. hivatal, a mostani főposta kizárólag feladásra fog szolgálni. Ilykép jelentékeny postai személyszaporitás áll elő Szegeden, mert viszont a Szeged 2. postahivatal, amellett,, hogy mindennemű levél-, csomag-, pénz- és egyéb kézbesítés onnan fog történni, be lesz rendezve fölvételre, föladásra is, vagyis sokkal nagyobb lesz a forgalma, mint a mostani főpostának. ' Régebben volt már szó arról, hogy a postai kézbesítést a Szeged-állomásrol eszközlik, de a terv csak most kerül kivitelre, miután a szegedi kereskedelmi és iparkamara is belátta hogy a kereskedelmi és ipari életre sokkal előnyösebb, hogyha a postai kézbesítést a Szegedállomásról látják el, majdnem két órai ¡¿öt takarítva meg ezzel. A központi kézbesítésnek a Szeged 2. hivatalhoz való áttételét az indokolja meg a le», határozottabban, hogy a kézikocsik a vonat postakocsijából egyenesen a vasúti posta foi. dolgozójába viszik a leveleket és egyéb küldeményeket s igy két órai időmegtakarítással lehet azokat kézbesíteni, mint hogyha azokat előbb beviszik a főpostára, ott újból földolgozzák és végre kézbesítik Ma ez még így Van s mivel nem jól van, az igazgatóság egyszerűen segít az állapoton. Az építkezést a Szeged-állomáson még ebben az évben megkezdik. A vasúti park ültetvényeit már ki is szedték és kivitték a Szeged-Rókus vasúti állomás parkjába. Az üresen maradt parkban a földmunkák nemsokára megkezdődnek. Itt emiitjük meg, hogy a most semmiféle postahivatallal sem bíró Szeged-Rókus állomáson még ebben az esztendőben postai kirend Itséget létesítenek, mely ugyanazt a vasúti pDstaszolgálatot látja el, mint eddig a Szeged 2. hivatal végzett a Szeged-állomáson. Végül be kell számolnunk mindevvel kapcsolatban arról a hirről, amely szerint Szeged posta- és táviróigazgatóságot kap. Azt hisszük, ennek megoldása is rövid idő kérdése. A budapesti posta- és táviróigazgatóságot ugyanis ketté választják, amennyiben maga Budapest székesfőváros egészen külön és önálló postaigazgatóságot fog kapni. A mostani budapesti igazgatóság, valamint a temesvári és nagyváradi postaigazgatóságok kerületéből kerekítik ki a szegedi postaigazgatóságot, melyre régen szükség van már. A szegedi postaigazgatóság uj helyiséget nem is igényel. A mostani főposta épületében, mihelyt onnan a kézbesítéssel foglalkozó személyzet eltávozik, annyi helyiség szabadul föl, hogy bízvást lesz elég hivatalos helyiség az igazgatóság részére. joga lehet is már a Gutberger-miliióknak... Hess,, sápadt, asszonyárny! . . . Gyalázatos fiukat szültél, mig feiesége voltál nyiri Gutbergér Zsoltnak. De a leányoddal nem birsz. Az bárónő lesz s legalább is hercegnek a felesége. Az okos, gőgös, nagyszerű teremtés. Az: Gutberger. Bizonyosan lenézi a társnőit, is mind. Micsoda semmi grófleánynak születni. Mennyivel erősebb, többet igérő, ha valakit tízmilliós nyiri Gutberger Kleopátrának hivnak. Csak maradj még egy ideig elzárva, Bécsben. finom grófkisasszonyok közt, gőgösnél gőgösebben, Gutberger Kleopátra. Igy akarja egy hitvány asszony-árny ellenére Gutberger Zsolt. Igy akarja. Addig haza se kell jönnöd. Drága tanitóhölgyek elvisznek Párisba, Rómába, föl Északra, csodálatos fényt látni. Hanem naplót többé ne irj ! . . . A naplót egyszer a párnája alatt lelték meg-Kleopátrának s ijedt levél ment nyiri Gutberger Zsolthoz. A leány, oh, nervózus. Magába-roskadni szerető lélek, képzelődő s álmodó ... De ez elmúlt. Egy éve ennek. Azóta nincs ok ijedelemre. Kleopátra hercegnők hercegnője a mágnás-leányok közt. .A legfiatalabb ő az egész illatos nyájban. Hiszen níhes még tizenhatéves S ő a legérettebb, a legokosabb mégis. A Belvedereben még a történetét is tudja minden képnek O-adja legjobban számon a históriát s még a fizikában is ő a legkülönb. Emellett rajong minden sportért. Zongorázik és hegedül. Kleopátra csodaleány. Csak ujabban jéghideg. Nincs egyetlen barátnője sem. Büszke és elvonult. Az ujabb levelek igy szóltak Kleopátráról s nagyon örvendezett ennek nyiri Gutberger Zsolt. Igy-igjr. Adja vissza a leány, amit a fiuk elvettek. Űzze el büszke Kleopátra azt a hitvány asszonyárnyat, aki az anyja volt, mig árny nem volt. És beteló'ben volt a három év, amely az előkelő bécsi palotában Kleopátrát egyre csodálatosabban szőkének látta s jött egy igen lármás május. Az illatos leánykákat gyakorta sétáltatták meg illatosabb bécsi parkokban. Olykor még a Práterben is. Talán itt látták meg egyszer az illatos leánykák mosolygó, bolondos grimaszokkal s orrocskáikat fintorgatva a csavargó olaszt, akin piszkos, bársonyálmu ruha s lebernyeg lógott. Virágos fákat s napfényt akart a vásznára erőszakolni a lompos csavargó. Nyomorúságosan, nehezen ment ez. A haszontalannak csak álmos szive volt, nem áimotadó. Csak vágya s kevés ereje. Hanem barna arcával, égő szemeivel, bajuszkájával, homlokára csapzott fekete fürtjeivel, egész különös és szemetes valójával átkozottul érdekes volt a csavargó. A finom leányok a séta után napokig róla beszéltek. Csúfolódtak. Boszantgatták egymást vele. És különös a sors. A sétáló leányok nemsokára újra és másutt találkoztak az olaszszal. Valami külvárosi sikátorba tévedtek. Egy kis alacsony ház nyitott ablakában állott a festő. Még mindig a virágos fákat s a napfényt erőltette. Az arca fájdalmas volt. A kis rozoga festőállványon haragosan rúgott egyet, mikor a leányokat észrevette, ingujjban volt s fütyörészve nézegetett a sok-gardedámu illatos nyáj után. A grófleányok egyik-másika huncfutul, titokban visszaintegetett felé. Kleopátra két komoly tanitó hölgy között lépkedett leghátul büszkén, királynői tempóban. Ekkoriban nyitottak voltak az ablakok a leányok hálószobáin. Májusvég volt. A kertben virágok illatoztak. Csodálatos holdas éjjel volt. Tizenegy óra. Csend mindenütt. Kleopátra fölkelt az ágyból. A sötétben felöltözött. A tnatrác mélyéből előszedte a lopott, rejtett holmikat, a gyertyát, gyufát s papirosfüzetet. Fojtott zokogással égette, el Kleopátra a „Napló" cimü rongyos papircsomót. Az illat, a késő tavaszéji levegő, mámoritóan ömlött a szobába. Egyedül hált Kleopátra s a földszinten. Leugrott az ablakonKét méter volt: semmiség. A magas kert' kőfal összesebezte a kezét s mégis átmászott rajta, Szaladt . . . Nyiri Gutberger Zsolt ez éjszakán vívhatta legrettenetesebb harcat a sápadt asszonyárnynyal. Borzalmas álmai lehettek ez éjjel nyiri Gutberger Zsoltnak Föl is ordíthatott talán álmában. Ez az óra volt az, amelyben nyiri Gutberger Kleopátra, kint állván a májusvégi éjszakaban egy sikátori kunyhó előtt, zokogva ve\. kezeivel egy ablakot s mikor részegsze^ kacagással, forró karokkal rohant ki olasz csavargó, a nagyon rossz piktor, nyalábolta Kleopátrát s vitte a rossz festett virágos fák s lelketlen naP!ys vászna mellé az egyágyas, nyomorítsd zugba . .